Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-14 / 164. szám
1987. július 14., KEDD NOGRAD 3 Termékeire számítanak a környező ■Svaim «kl« zamitastechnika az SKÜ-ben Beszélgetés Németh Péterrel, a vállalat osztályvezetőjével Minőség a kivitelező építőiparban Mi szükséges az alapvető változáshoz? 1981-ben megfogalmazódott a gondolat, 1982-ben megjelent az első számítógép a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben, és 1987- ben további terveket szőnek a gyár szervező, számítás- technikai szakemberei. Az elmúlt öt év tapasztalatairól, sikereiről, megtorpanásairól és a következő évek teendőiről beszélgetünk. Németh Péterrel, az SKÜ számítástechnikai osztályvezetőjével. — Mivel kezdték a számítástechnika honosítását? t— Először a leendő felhasználási területeket kellett meghatározni. Négy rendszercsoportot állítottunk fel, ezek az adatfeldolgozás, a műszaki-tudományos számítások, a gazdasági-matematikai modellezés és a termelésirányítás. — Önállóan láttak munkához, vagy volt példaként álló rendszer? — Más kohászati gyárak általában zárt szerkezetű számítástechnikai rendszert alakítottak ki. Ez azt jelenti, hogy egy központi számítógép az adatrögzítőkön kérésziül kapott információk alapján végzi munkáját. Mi más utakon kezdtünk el járni. Először azért, mert képesnek tartottuk dolgozóinkat arra, hogy a számítógép segítségével is elvégzik feladatukat. Másodszor pedig az ember és a gép közvetlen kapcsolatát szerettük volna megteremteni, hogy dolgozóink maguk tapasztalják annak előnyeit, megismerjék korlátáit, megtanuljanak számítástechnikai szemléletben gondolkodni, alkotó módon ötletekkel segítsék további munkánkat. — Mi jellemzi a kialakított számítástechnikai rendszert? — A „több felhasználói struktúra'’ kialakítása mellett döntöttünk, ami azt jelenti, hogy — az egy központi számítógéppel szemben — mi több, egymással kapcsolatban álló géppel dolgozunk. így kisebb a papír- és információáramlás és megmaradt a dolgozó saját munkájáért érzett felelőssége. — Mi valósult meg a kitűzött célokból? — Működő információfeldolgozó rendszereink az állóeszköz- és anyaggazdálkodással, a bérszámfejtéssel, a kapacitások extenzív kihasználásával, a rugalmasmunkaidő-nyilvántartással foglalkoznak. A gazdaságimatematikai modellezésnél léptünk előre, azonban (szak- emberhiány miatt) nem a kívánalmaknak megfelelően, csupán a lemezszabásterv optimalizálására készült el érdemleges rendszer. A termelésirányítással kapcsolatban csináltunk egy termeléskövetési rendszert, amely a vevő rendelésének felvételétől a számlakészítésig tartó folyamattal foglalkozik. — Nem szólt a műszakitudományos számításokról. — Ezen a területen sajnos, nagy a lemaradás. A vállalat műszaki szakemberei, úgy tűnik még nem gondolkodnak igazán számítástechnikai módon, nem keresik azokat a lehetőségeket, amelyeket egy számítógép nyújthat. — Milyen terveik vannak a következő évekre? — Most határozzuk meg a termelésirányítási rendszerhez kapcsolódó követelményeket. Majd egy — az üzemekbe telepített számítógépektől kapott alapinformációkra támaszkodó — számvitel modulkiíejleszte- sét tervezzük. Ekkor már a gép naponta megtervezi, hogy melyik gyárrészleg mit gyártson (összhangban a rendelésekkel és a készletekkel), elkészíti a szükséges bizonylatokat és lekönyveli a felmerült költségeket. De ez még a jövő. — Visszatérve a mába, milyen gépeken és kik dolgoznak az SKÜ számítás- technikai osztályán? — Van egy háttértárakkal bővített TPA 1148-as számítógépünk, több IBM— PC, illetve ezekhez illeszkedő gépünk és néhány Commodore—64-esünk. Osztályunk jelenleg 13 fős, ebből öten dolgoznak közvetlenül a számítástechnikai rendszerek fejlesztésén. Ezek nem nagy számok, ha azonban azt mondom, hogy az előbbiekben felsorolt programokból csak egyet (a rugalmasmunkaidő-nyil- vántartást) vásároltunk, a többit pedig mi fejlesztettük ki, akkor ez jó teljesítményre utal. — Mérhető-e a számítás- technika alkalmazásával elért megtakarítás. — Egyes esetekben igen. A lemezszabásterv optimalizálására készült programunk azzal, hogy jelentősen lecsökkentette a hulladék arányát, évente 4 millió forint megtakarítást' eredményez. Másrészt a haszon nem, vagy csak áttételesen mérhető. A vállalat és dolgozójának nyeresége az, hogy a kreatív embert megszabadítja a fárasztó, monoton elfoglaltságaitól és olyan időhöz juttatja, amely alatt valóban alkotó munkát végezhet. A számítógépet emberek hozták létre. Amikor tehát teljesítményein csodálkozunk, nem a gépet tiszteljük, hanem az embert, aki megalkotta. Mészáros Zsolt Ipari szövetkezetek társulása Innovációra, műszaki fejlesztésre,1 szakosodott szervezetet hozott létre tizenkét ipari szövetkezet. A gazdasági társulás —, mely kft- íormában működik — vállalkozik ipari szövetkezetek új piaci lehetőségeinek felkutatására, segít a termelési szerkezet korszerűsítésében, új technológia bevezetésében, műszaki újdonságok elterjesztésében. Erre azért van szükség, mert az ipari szövetkezeteknél — elsősorban a kisszervezeteknél — a műszaki fej • lesztés lassú, elmarad a piaci igényektől. Ezek a kisszervezetek jól képzett szakemberekkel rendelkeznek, de sok esetben megfelelő menedzselés híján nem tudják kellően kihasználni lehetőségeiket. Az új szervezet éppen arra vállalkozik, hogy összehangolja az ország különböző területein fellelhető piaci igényeket és termelési lehetőségeket. Ennek érdekében adatbankot hoz létre, technológiai áganként gazdasági adatokat gyűjt, tárol ,es szolgáltat. Elektronikus liftvezérlö A hagyományosnál biztonságosabb és energiatakarékosabb elektronikus liftvezérlő berendezést fejlesztett ki a Pollack Mihály Műszaki Főiskola, együttműködve a Pécsi Villamosipari és Gépjavító Szövetkezettel. A szolgálati szabadalom alapján a mecsekaljai szövetkezet kezdte meg a mikroprocesszoros liítvezérlők sorozatgyártását. Az Unilift a KGST komplex fejlesztési programjához is kapcsolódik, amelyben többek között ilyen rendszer kifejlesztése is szerepel. A jelenlegi gazdasági környezetben az építés kivitelezését jelentős gondok terhelik. Nincs lehetőség a technikai színvonal fejlesztésére, hosszú időn keresztül nem alakult ki a megfelelő létszámstruktúra. A beruházási kereslet csökkenése ellenére is feszít bennünket a befejézések időbeni teljesítése, és a legszélesebb rétegeket foglalkoztató probléma: a lakások -minőségi hibái. , Gazdasági okok és... A megyei népi ellenőrzési bizottság is vizsgálta tavaly a lakásépítés minőségét. Összefoglaló jelentésében megállapította: nincs javulás. Ezen ki-ki a saját érdekeinek megfelelően vitatkozhat. Egy azonban biztos: a vevőnek a teljesen hibátlan kivitelezés is rendkívül magas árat jelent, a kivitelező vállalatok pedig meggyőződésük szerint javítják munkájuk minőségét, még akkor is. ha az áremelkedések miatt, a felfokozott igényeknek még nem felelnek meg. A NEB megállapításának az volt az alapja, hogy növekedett a gyengébb minőség miatti értékcsökkentés összege, ami összefüggésben van a felerősödött követelménytámasztással, mintsem egy megbízható viszonyítással. A kivitelező építőipari vállalatoknak jelentős gazdasági érdekük fűződik a hibátlan teljesítéshez. Ugyanis az éves szinten végrehajtott leértékelések milliókkal csapolják meg a nyereségüket, ezért a társadalmi elmarasztalás — tehát erkölcsi okok — mellett a gazdasági okok is megfelelő intézkedésekre kényszerítik a vállalatokat. A NEB vizsgálatai kiterjedtek a magánerős építkezésekre is. Itt sem voltak kedvezőbbek a tapasztalatok, sőt a szervezett építőiparral szemben még állékonysági problémák is jelentkeztek. Bárhogy is vitatjuk a minőség viszonyítását, a minőségi munka változását, arra a kérdésre, hogy elégedettek vagyunk-e a kivitelezés minőségével, a válasz csak ez lehet: nem. A kivitelezés hibáinak megszüntetése azonban ösz- szetett feladatot jelent, mivel az okok is azok. Ez megnehezíti a javításra irányuló törekvéseket. A NEB-vizsgálat szerint „Az 1970-es évek elejétől az 1980-as évek elejéig a mennyiségi szemlélet uralkodott, melynek következményeként háttérbe szorult a minőség számonkérése, meggyengült a végrehajtás szervezettsége és fegyelme. Erőteljes feszültség jelentkezett a műszaki szabályozásban meghatározott követelmények, valamint- az építő-, építőanyag-ipar és háttéripar lehetőségei, adottságai között. A minőség alakulását továbbra is hátrányosan befolyásolja egyes szállítók és gyártók monopolhelyzete (burkolóanyagok, víz, fűtésszerelvények). Ezek az anyagok, melyek a lakásokban, mint késztermékek megjelennek, a minőségi hibák alapforrásai.'’ Milyen az ipari háttér? Tehát a kivitelezés, az adott technikai korlátokkal, egy nem élénkülő gazdasági környezetben, a minőséget nem túlzottan figyelő és ösztönző, örökölt szokásokkal, előzményekkel folyik. Ezek a jellemzők érvényesek az anyagellátást biztosító ipari háttérre is. Ebből is látszik, hogy az építésben, a minőség biztosítása komplex feladat, amelyhez nemcsak az építők jó szándéka, és fegyelmezett munkája szükséges. Természetesen az előbbi körülmények az építőket nem mentik fel a felelősség alól, mert az erkölcsi elmarasztaláson túl az anyagi hátrányok ' is halmozottan jelentkeznek a kivitelező vállalatoknál, a végterméket átadóknál. Ugyanakkor azt is el kell ismerni, hogy van mit keresnünk saját házunk táján is. A tények ismertetésével csupán a tárgyilago- sabb megítélést szerettem volna segíteni, mivel úgy érzem, hogy a kivitelezés társadalmi elmarasztalása és felelőssége nincs arányban lehetőségeinkkel. Vállalatunk a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat a minőség-ellenőrző tevékenysége során, az érték- csökkentések adataiból, munkafolyamatonként elemezte a minőségi hibák gyakoriságát és fajtáját.* Megállapítottuk, hogy az országos gondokhoz hasonlóan, nálunk is a víz- szigetelések, a penészedés, a nyílászárók és burkolatok okozzák a legtöbb kifogást, ezért ezeknek a hibáknak a A nyergesújfalui eternitgyárban többféle intézkedéssel fokozatosan javítják az eternitlemezek minőségét. Tavaly ugyanis rendkívül megszaporodtak a tetőfedő és* a hullámlemezek minőségével kapcsolatos reklamációk. A leggyakoribb minőségi probléma a pala repedése volt. A múlt évben gyártott hibás termékek miatt tavaly 17 millió forint kártérítést kellett fizetni a gyárnak, s még az idén is havonta 3 millió forintot fizetnek. A minőség romlásában közrejátszott, hogy nem mindig kaptak megfelelő alapanyagot, továbbá, bogy gyakran erejüket meghaladó teljesítményt kellett produkálniuk, s ennek a technológiai fegyelem látta kárát. Ebben az évben revízió alá vették a teljes gyártási folyamatot, s megbízták a kijavítása került intézkedéseink középpontjába. Egyéni problémánk, hogy a lakásépítési technológiához szükséges alagútkészlet elhasználódott. Felújítása, a beszerzés magas költsége miatt folyamatosan történik. Ez hátráltatja kitűzött céljaink elérését, nem segíti eléggé gyorsan az elhasználódott készletből fakadó fal- és mennyezetegyenetlenség megszüntetését. A minőség biztosítása érdekében az okok széles skálájának megfelelően igyekszünk többirányú intézkedéseket tenni. Az alagútkészlet felújításán túl, erősítettük az anyagok, a félkész termékek minőségi ellenőrzését. Az elkészült munkákat, munkafolyamatonként, háziátvétellel minősítjük, a hibás teljesítések kijavítására intézkedünk. A tervezés stádiumában — ha lehetőségünk van rá — igyekszünk a rossz műszaki megoldásokat, anyagokat kiiktatni, illetve megfelelő javaslatokkal befolyásolni a minőség biztosításának a lehetőségét. Érdekeltségi rendszerünkben is igyekszünk megteremteni az ösztönzést a hibátlan teljesítésre. Mi azt is segítségnek tekintjük, ha a kivitelezés során, a műszaki ellenőrzés észreveszi a nem megfelelő munkát és időben felhívja a figyelmünket azok kijavítására. Felhasználjuk munkánkban Elfogadjuk a NEB észrevételeit és javaslatait, amely szerint: „A jó minőségű munka feltételeit továbbra is a határozott igényesség, a szakmai hozzáértés, a megvalósítás technikai és anyagi feltétele, a minőség irányába ható érdekviszonyok és felelősségi rendszer kialakítása, a kellő gyakoriságú ellenőrzése jelenti.” Ezt az észrevételt felhasználjuk munkánkban, mert gyakorlati megvalósítása jelentős javuláshoz vezethet. Az általunk is elvárt, a megrendelők részéről is igényelt alapvető változást csak akkor tudjuk elérni, ha az anyaggyártásban, a -szállításban, a beépítésben is létrejön az az anyagi és technikai feltétel, amely a magas követelményeket megtestesítő igényeket a kívánt színvonalon képes kielégíteni. Timmer Zoltán igazgató Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézetet a gyártás során adódó rendellenességek felderítésére. Az intézet munkatársai megállapították, hogy az eddig felhasznált lábatlani és bélapátfalvai cement al. kalmatlan a tetőfedő eternitlemez gyártására. Javas- latukra most áttértek a beremendi cerpent felhasználására. Ennek műszaki tulajdonságai ugyanis jobban megfelelnek a gyártástechnológiai előírásoknak. Eközben nem mondtak le arról sem, hogy a jövőben felhasználják a bélapátfalvai és az eternitgyárral szomszédos lábatlani cementgyár termékét: program készült arra, hogy ezeket a cementeket is alkalmassá tegyék az eternit előállításáhpz. Megszigorították a késztermékek tárolásának és ki- szállítási módjának ellenőrzését is* Gyerekkocsik Rétságról A fémbútoripari szövetkezet rétsági üzemében az idén új típusú gyermekkocsi gyártását kezdték meg. A Viki fantázianevet viselő kocsiból a Triál részére harmincezer darab készül ei ebben az évben. . — RT — Javítják az eternit minőségét
