Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-10 / 161. szám

2 NÖGRÄD 1987. július 10., PÉNTEK mmmm * m FELHÍVÁS az európai biztonsági és együttmüküdési értekezlet részes államai parlamentjeihez és parlamenti képviselőihez (rövidített szöveg) A Varsói Szerződés tagállamainak parla­menti elnökei július 1—3-án tanácskoztak Varsóban. Egyebek között megvizsgálták a nemzetközi helyzet alakulását, s elemezték hogy a helsinki záróokmányt aláíró orszá­gok parlamentjei, hogyan segíthetnék elő a katonai szembenállás csökkentését, a fegyverkezési verseny megfékezését, a le­szerelés, mindenekelőtt a nukleáris lesze­relés megvalósítását. Ezzel összefüggésben felhívást fogalmaztak meg a helsinki zá­róokmányt aláíró országok parlamentjeihez és parlamenti képviselőihez,, és ezt a felhí­vást most hozták nyilvánosságra, miután szövegét minden érdekelt félhez eljuttatták. Mi, a Varsói Szerződés tagállamainak parlamenti elnökei varsói találkozónkon megvitatván az európai és a világhelyzet alakulásának alapvető kérdéseit, kötelessé­günknek éreztük, hogy a következő felhí­vással forduljunk az európai biztonsági és együtműködési értekezlet részes álla­mainak parlamentjeihez. Az emberiség ma olyan választás elé ke­rült, hogy vagy újabb magaslatokat hódít meg a civilizációs fejlődésben, vagy az egyre pusztitóbb fegyverfajták kétségessé fogják tenni egyáltalán az élet további fennmaradását a Földön. Csak egyetlen ésszerű választás van, Üj módon kell meg­közelíteni a háború és a béke kérdéseit, új politikai gondolkodásmódra van szükség. El kell ismerni, hogy a mai viszonyok kö­zött a háborúnak nincs értelme, a háborút ki kell rekeszteni a társadalmak életéből. Mindannyiunk és bármelyikünk igazi biz­tonsága nem a nukleáris elrettenéstől, nem a katonai erőtől függ, hanem attól, hogy teszünk-e közösen valamit a nukleáris fegyvertől és erőszaktól mentes világ meg­teremtéséért. Meg vagyunk győződve arról, hogy min­den országnak és minden népnek létérde­ke létrehozni egy általános nemzetközi béke- és biztonsági rendszert, szakaszosan felszámolni az évszázad végéig a nukleáris és a többi tömegpusztító fegyvereket. A parlamentek lényegesen hozzájárulhatnak olyan kulcsfontosságú leszerelési kérdések megoldásához, mint: — az Európában lévő összes amerikai és szovjet közepes hatótávolságú és hadmű­veleti-harcászati rakéta felszámolása; — a hadászati támadófegyverek radiká­lis csökkentése; — a világűr militarizálásának megaka­dályozása; — az atomkísérletek teljes betiltása; — a vegyifegyverek mielőbbi betiltása és felszámolása az egész világon; — a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet lényeges csökkentése egész Eu­rópa területén, az Atlanti-óceántól az Urá- lig, a katonai egyensúly mind alacsonyabb szinten való fenntartása és az államok ka­tonai kiadásainak megfelelő csökkentése melleit; — a leszerelési folyamat hatékony ellen­őrzésének létrehozása. A nemzetközi helyzet az utóbbi időben úgy alakul, hogy lehetővé válik az esemé­nyek veszélyes menetének megszakítása. A Szovjetunió és az Egyesült Államok ve­zetőinek reykjaviki találkozója érezhető ösztönzést adott a leszerelési tárgyalások­nak, megteremtette az alapot ahhoz, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok meg­állapodást kössön a nukleáris fegyverek egész osztályainak európai felszámolásá­ról. Ezzel összefüggésben megengedhetetlen­nek tűnik az a próbálkozás, hogy a nyugat­német Pershing—1A rakéták amerikai nukleáris robbanótölteteit kivonják az eu­rópai közepes hatótávolságú és hadműve­leti-harcászati rakéták felszámolásáról kö­tendő szovjet—amerikai megállapodások hatálya alól. Mi mindannyian — Keleten és Nyugaton — tudatában vagyunk annak, hogy az eny­hülésnek és a békés együttműködésnek a kölcsönös bizalom az egyik alapvető ténye­zője. Ebből kiindulva a Varsói Szerződés tagállamai, a Politikai Tanácskozó Testület berlini ülésén azzal a javaslattal fordultak az Észak-atlanti Szövetség tagállamaihoz, hogy a két katonai és politikai csoportosu­lás kölcsönösen tisztázza egymással szem­beni szándékait, és közösen elemezze egy­más katonai doktrínáit. Meggyőződésünk, hogy ez nem csekély mértékben segítene eloszlatni Európában a bizalmatlanság lég­körét. Nagy jelentőséget tulajdonítunk azoknak a lépéseknek, amelyek arra irányulnak, hogy enyhüljön a katonai szembenállás, és erősödjék a biztonság Európa egyes kör­zeteiben is. Felhívjuk az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet részes államainak parlamentjeit és parlamenti képviselőit, hogy figyelmesen tanulmányoz­zák azt a tervet, amelyet a Lengyel Nép- köztársaság terjesztett elő a közép-európai fegyverzetcsökkentésről és bizalomerősítés­ről, valamint az NDK és Csehszlovákia, illetve Románia és Bulgária ismert ja­vaslatait. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet valamennyi részes államának kö­telessége minden módon elősegíteni, hogy a bécsi találkozó a megvitatott kérdésekkel kapcsolatban tartalmas, kiegyensúlyozott határozatok elfogadásával sikeresen érjen véget. Javasoljuk, hogy létesüljön szorosabb együttműködés a két katonai és politikai szövetség tagállamainak, valamint az eu­rópai biztonsági és együttműködési érte­kezlet minden részes államának parlament­jei között, mind két-, mind sokoldalú ala­pon. A parlamentek leszerelési közös akciói mellett készek vagyunk nagyon széles körű kapcsolatok kialakítására minden olyan kérdésben, amely létfontosságú a nemzetek számára. Egyhangúlag támogatjuk a Lengyel Nép- köztársaság parlamentjének azt a javaslatát, hogy Varsóban tartsanak találkozót az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmányát aláíró országok par­lamenti elnökei. Felhívjuk önöket, hogy fogadják el ezt a javaslatot. A tarlós és szilárd béke közös megterem­tésének történelmi esélyét nem szabad elszalasztani. Továbbra is tevékenykedjünk annak érdekében, hogy fennmaradjon az emberi nem, és béke legyen a Földön. A Varsói Szerződés tagállamainak parlamenti elnökei Viszontlátásra jövörcl Vált amerikai nagykövet Békekövetként a Szovjetunióban (Folytatás az 1. oldalról) jellemzőiről, például arról, hogy a dolgozó fiatalok kö­rében menyire elterjedt. A szakemberek szerint rendkí­vül csekély mértékről lehet szó, bár ezt — kellő ada­tok híján — számadatokkal nem tudták bizonyítani. Mellesleg jegyezzük meg, hogy a szenvedélybetegsé­gek területén hasonló, sőt, azonos a helyzet más orszá­gokban is. Ennek az a ma­gyarázata, hogy tiltott él­vezetről van szó, a betegek igyekeznek eltitkolni ká­ros szenvedélyüket, függő­ségüket. A kérdésekre megfogal­mazott válaszok őszinte, világos képet rajzoltak a magyarországi helyzetről. A megelőzés, felderítés és gyógyítás egyaránt felada­ta állami és társadalmi szervnek, szervezetnek (jól­lehet nem azonos súllyal és feltételek szerint.) A szen­vedélybetegségek visszaszo­rítása, ugyanis csak a tár­sadalom egészének az ösz- szefogásával, az emberek felvilágosításával és felké­szítésével, az intézmény- rendszer, a társadalmi vi­szonyok további humanizá­lásával és demokratizálá­sával képzelhető el. Az együttműködés azonban nem csak egy ország hatá­rain belül ajánlatos, ha­nem kívül is, függetlenül gazdasági fejlettségtől, tár­sadalmi berendezkedéstől. A nyári egyetem záróbe­szédét — a fórum után — Bandúr Károly mondta. A tíz nap alatt huszonnégy előadás hangzott el, mind­egyiket konzultáció követte. A hallgatóság is szerepet vállalt a problémák elem­zésében és értékelésében, a szükséges tennivalók meg­válaszolásában. Az együtt- lét bebizonyította — hang­súlyozta a TIT megyei szer­vezetének elnöke —, hogy bizonyos különbözőségeink ellenére is együtt tudunk dolgozni számos területen. Reményét fejezte ki, hogy az itt látottak és hallottak hasznosak voltak a résztve­vők számára, és mindennek elviszik hírét lakóhelyeik­re, illetve tesznek azért, hogy a szenvedélybetegségek elleni küzdelem mindjob­ban közüggyé váljon a ha­tékonyabb tevékenység ér­dekében. Majd így búcsú­zott: Viszontlátásra a jövő nyáron Salgótarjánban. Az ifjúsági nyári egyetem záróeseménye a TIT-gála, kulturális műsora volt, ne­ves, hivatásos és amatőr művészek fellépésével, sok mókával, látványossággal. Bevételét a rendezők a ká­bítószer elleni és a „Gyer­mekek a gyermekek egész­ségéért” alapítványok ja­vára ajánlották fel. Amnesztia Dél-Koreában Mim De Dzsiing nyilatkozata Csőn Tu Hvan dél-koreai államfő csütörtökön köz­kegyelemben részesített 2335 politikai foglyot, közöttük Kim De Dzsungot, az el­lenzék vezéralakját. A pénteken életbe lépő amnesztia bejelentésével egyidőben százezren gyűl­tek össze annak a diáknak a temetésén, aki vasárnap halt meg. A húszéves fia­talember június 9-én ka­pott halálos sebesülést egy könnygázgránát repeszda- rabjától és 27 napig fe­küdt eszméletlenül egy kór­házban. A rendőrség erő­szakkal próbálta szétoszlatni a kormányellenes szóla­mokat skandáló tömeget. A kegyelmi rendelet min­den 1972 óta bebörtönzött politikai fogolyra vonatko­zik. Az amnesztia visszaál­lítja állampolgári jogaikat is. Ez azt jelenti, hogy Kim De Dzsung indulhat a kö­zelgő elnökválasztásokon. Az egyik legnagyobb el­lenzéki párt, az Újraegye­sítés Demokratikus Párt­ja (RDP), amelynek társel­nöke Kim De Dzsung, köz­leményben üdvözölte az el­nöki döntést. Az amnesztia ugyanak­kor nem terjed ki a kom­munista párt tevékenységét támogató bebörtönzöttekre, valamint azokra, akik áldo­zatokat követelő terrorista cselekményt hajtottak vég­re. Kim De Dzsung csütörtö­kön az egyik legbefolyáso­sabb dél-koreai napilapnak adott interjúban kijelentet­te: elképzelhető, hogy a kö­vetkező választásokon meg­pályázza az elnöki tisztséget Az ellenzék kiemelkedő ve­zetőjének ez volt az első nyilatkozata az amnesztia­rendelet életbe lépése után. „Semmi olyan bűnt nem követtem el, amely miatt amnesztiában, vagy rehabi­litációban kellett volna ré­szesülnöm” — közölte a po­litikus. — „Népünknek azonban nagyon hálás va­gyok, mert áldozatvállalá­sának és támogatásának kö­szönhető, hogy visszakaptam polgári jogaimat.”. Kim tavaly novemberben azt nyilatkozta, hogyha Csőn Tu Hvan elnök ön­ként hajlandó olyan alkot­mánymódosításra, amely lehetővé teszi a közvetlen elnökválasztást, akkor ő nem indul a választásokon. Most viszont kijelentette, hogy „a jelenlegi eredményeket a tömegmozgalom kényszerí­tette ki”. Kim De Dzsung megerő­sítette, hogy csatlakozni kí­ván az Újraegyesítés Demok­ratikus Pártja nevű legna­gyobb ellenzéki párthoz, amelynek vezetője, Kim Jong Szám korábban beje­lentette: szívesen látja párt­jában tanácsadóként Kim De Dzsungot. A politikusok szövetsége­sei, de egyúttal riválisai is egymásnak. 1970-ben ők ketten indultak harcba az ellenzék elnökjelöltségéért. Akkor Kim De Dzsung győ­zött, majd a választásokon szoros küzdelemben alul­maradt az akkori diktátor­ral, Pák Csöng Hívei szem­ben. (MTI) Ceausescu Varsóban Wojciech Jaruzelskinek, a LEMP KB első titkárának, az államtanács elnökének meghívására baráti munka­látogatásra csütörtökön Varsóba érkezett Nicolae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára, ro­mán államfő. (MTI) A béke nagyköveteként tért vissza egykori állo­máshelyére Thomas Wat­son, aki 1979—81. között volt az Egyesült Államok moszk­vai nagykövete. A látogatásról beszámoló „Szocialisztyicseszkaja In- dusztrija” című szovjet lap emlékeztetett arra, hogy a második világháborúban Watson az amerikai légierő pilótájaként több alkalom­mal is eljutott a Szovjet­unióba hadianyagot és pol­gári terhet szállító repülő­gépével. E repülések kezde­Az amerikai parti őrség jövő évi költségvetésének képviselőházi vitája — ez a többnyire teljesen ér­dektelen ügy — lett szerdán az első számú politikai té­ma Washingtonban, mégpe­dig azért, mert a téma ke­retében a kuvaiti tartály- hajóknak nyújtandó ameri­kai haditengerészeti véde­lem került terítékre. A Reagan-kormányzat azt tervezi, hogy július közepé­től a csillagos-sávos lobogó oltalma alá helyezi a kuvai­ti olajszállító flotta felét — tizenegy tartályhajót —, az Arab-(Perzsa-)öbölben ki­éleződött feszültségre, illet­ve e hajók veszélyeztetett­ségére hivatkozva. Az „át- lobogózás” végrehajtása — pontosabban: a hajók új „honosítása” — az amerikai parti őrség hatásköre, így a parti őrség büdzséjének Az Egyesült Államok szerdán megtiltotta Marcos volt Fülöp-szigeteki elnök­nek, hogy elhagyja kény­szerlakhelyét, Hawaii szige-' tét, mert olyan hírek láttak napvilágot, hogy az elűzött diktátor puccsot tervez Co- razon Aquino ellen. Kongresszusi források szerint az amerikai képvi­selőház külügyi albizottsá­ga csütörtökön nyilvánosság­ra hozza az államcsínykísér­letet leleplező dokumentu­mot: egy magnókazettát, amelyen a volt elnök egy fegyveres támadás tervei­A herborni katasztrófa végleges mérlege: négy ha­lott és negyven, részben súlyos sebesült. Ezt közöl­te csütörtök reggel a Deutschlandfunk nevű or­szágos rádióállomás. Jürgen Warnke közleke­dési miniszter a nyugatné­met televízióban bejelen­tette azt, hogy különleges tanácsadó szervet hoznak létre a benzintartálykocsi felrobbanásából adódó kö­vetkeztetések levonására. A példátlan szerencsétlenség kedden történt, és robba­nások sorozatát okozta, há­zakat hamvasztott el az NSZK-beli városban. A bizottság megvizsgálja azt a kérdést is: vajon en­gedélyezhető-e, hogy a veszélyes terhet szállító köz­úti gépjárművek vezetői teljesí tménybér-rendszer- ben dolgozzanak. Több szak­ember rámutatott ugyanis, tének közelgő 45. évfor­dulója alkalmából döntött úgy a jelenleg nyugállo­mányban levő nagykövet, hogy magánrepülőgépén fel­keresi régi emlékei szín­helyét. A lapnak nyilatkozva, Watson elmondta, hogy a maga részéről nagy lehe­tőségeket lát a szovjet— amerikai kereskedelmi­gazdasági kapcsolatok fej­lesztésére és kifejezte re­ményét, hogy mostani útja fel fogja erre hívni az érin­tettek figyelmét. (MTI) kapcsán nyújtották be in­dítványaikat a terv képvi- lőházi ellenzői. A két javas­lat közül az egyiket elvetet­ték, a másikat elfogadták, ám valószínűtlen, hogy ez a gyakorlatban is befolyá­solná a Fehér Ház politi­káját. Azt a javaslatot, hogy tiltsák meg Reagan elnök­nek a kuvaiti hajók amer rikai zászlóval való ellátá­sát, 283—126 arányban el­vetette a képviselőház. Azt viszont, hogy az akciót ha­lasszák el három hónappal, 222 szavazattal 184 ellené­ben elfogadta a törvényho­zói testület. Az elnök azon­ban vétójoggal rendelkezik az ügyben, s ezt csak a tör­vényhozás mindkét házá­nak — tehát a szenátusnak is — a kétharmados több­ségével lehetne „kontrázni”. (MTI) ről tárgyal egy ügyvéddel és fegyverkereskedőkkel. Marcos tízezer ember felfegyverzéséhez szüksé­ges páncélautókra, lőfegy­verekre, kézi indítású lég­védelmi rakétákra és csa­patszállító járművekre tar­tott igényt. A kazetta ta­núsága szerint Marcos kije­lentette: a vásárolt fegyve­rekkel meg akarja dönteni Corazon Aquino hatalmát és túszul akarja ejteni őt. A felvételt az az ügyvéd készítette, akivel a volt el­nök 18—25 millió dolláros kölcsön felvételéről tár­hogy ez a rendszer túlfeszí­tett munkára, a gépkocsive­zetők kimerülésére vezet, s ez oka lehet súlyos sze­rencsétlenségek bekövet­kezésének. A nyugat-berlini rendőr­ség máris tömeges ellenőr­zést hajtott végre az NSZK- ból a városba érkező köz­úti szállítmányok esetében, összesen 54 teher- és tar­tálykocsi megvizsgálása után arra az eredményre jutottak, hogy egyik gépko­csi állapota sem felelt meg teljes mértékben a bizton­sági követelményeknek. 20 esetben vétettek a veszélyes szállítmányokra vonatko­zó előírások ellen, 10 eset­ben műszaki hiba, vagy a túlhajszolt, a munkában el­fáradt gépkocsivezető tel­jes kimerültsége miatt kény­telenek voltak megtiltani a továbbhaladást. (MTI) „Átlobogózás" az Öbölben Marcos non, nyugszik...- , f'A/'&y $mwW(%%%m. w& WIH <7 fNUPWffiwmy&fei 1 I Wwmm& '%%k fc'éy wMMßt wk gyalt. (MTI) Herborni katasztrófa Szigorú vizsgálatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom