Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-09 / 160. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYE» BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 160. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. JÚLIUS 9., CSÜTÖRTÖK Elutazott a spanyol király (3. oldal) Az olvasók fóruma (4. oldal) Egy hét a rádióban és a tv-ben (5. oldal)A kibontakozás döntő feltétele Grósz Károly megyénkben a cselekvés Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság Kibővített ülést tartott tegnap Salgótarjánban az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Jelen voltak a megye állami, társadalmi szervezeteinek, a jelentősebb ipari, mezőgazdasági üzemeknek, intézményeknek, párt- és gazdasági vezetői, az országgyűlési képviselők, a párt- bizottságok dolgozói. Az MSZMP Központi Bizottsága július 2-án megtartott üléséről Géczi János, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára tartott tájékoztatót. Azzal a céllal, hogy a párt megyei testületé segítséget adjon a pártszerveknek, a KB gazdasági-társadalmi kibontakozása programja tartalmának megismeréséhez, elfogadtatásához, egységes képviseletéhez, a végrehajtáshoz szükséges helyi, politikai feladatok meghatározásához. — A Központi Bizottság novemberi határozata igényes elemzéssel adott számot a párt XIII. kongresz- szusa óta végzett munkáról. Feltárta fejlődésünk, gazdasági, társadalmi helyzetünk nehézségeit, súlyos problémáit. önkritikával szólt a párt különböző szerveinek felelősségéről, és jelezte, hogy el kell készíteni a kibontakozás programját. Az eltelt hónapokban ugyan lassan elkezdődött egy kedvezőbb folyamat,, de mi is érzékeltük, hogy még mindig sok a bizonytalankodás, a kétkedés, a várakozás. Teljesítményünk nem elégséges, elmarad a követelményektől, terveinktől lehetőségeinktől. Ezért is nyilvánult meg fokozottan a párttagság, a széles közvélemény várakozása a párt KB-ülése iránt. A Központi Bizottság állásfoglalásának kiemelkedő a szerepe a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtásában, az elmúlt évek tapasztalataiból fakadó célkitűzések reális megfogalmazásában és megvalósításában. Ennek alapján gondolkodásunkban, munkánkban, magatartásunkban minden szinten lényeges változtatások szükségesek. Nem arról van szó, hogy a problémát csupán most ismertük fel. Korábban is voltak jó döntések, határozatok, értelmes vállalkozások a végrehajtásban. De hiányoztak a feltételek: a szigorú és következetes megvalósítás, a gazdaság átalakításához szükséges eszközök. Komoly hiányosságok mutatkoztak az emberi cselekvésben is. A mostani állásfoglalás egységbe fogja és kölcsönhatásban vizsgálja a gazdasági, társadalmi kibontakozás legfontosabb céljait, eszközrendszerét. A tervezett intézkedések, jobb körülményeket biztosítanak a kibontakozáshoz, amelyhez elengedhetetlen a pártszervek, pártszervezetek tevékenységének fejlesztése, a párttagok helytállása, példamutatása, az emberi tényezők lehetőségeinek sokoldalú hasznosítása. Tovább kell erősíteni a párt politikája iránti bizalmat! Reálisan számolnunk kell az emberek felelősségével, alkotó munkájával, szaktudásával, nemzeti önbecsülésével, a szocialista haza, a szőkébb közösség iránt érzett szeretetével — mondotta bevezetőjében a megyei pártbizottság első titkára. Ezt követően az átfogó program kidolgozását szükségessé tevő tényezőkről szólt. A többi között említette, hogy az utóbbi években gazdasági célkitűzéseinket csak részben teljesítettük, az eredmények a számítottnál is kedvezőtlenebbek, nem javultak a teljesítmények, a versenyképesség. Sem az irányítók, sem a gazdálkodók nem intézkedtek idejében, az intenzív fejlődést szolgáló határozatok végrehajtásáért. A gazdaság- irányítás nem ösztönözte a termelésszerkezet adottságainkhoz és a nemzetközi követelményhez való átalakítását. Növekedtek a társadalmi feszültségek is. A gazdasági fejlődés —, amelynek külső feltételei tovább romlottak — jelentősen eltér a XIII. kongresszus határozatában és a VII. ötéves tervben megjelölt feladatoktól. A nemzeti jövedelem nem fedezte a belföldi fel- használást, az adósságállomány és a költségvetési hiány tovább növekedett. Nem elégséges az exportnövekedés üteme, különösen a tőkéselszámolású kivitel, jelentősek árveszteségeink. A gazdaság helyzete összességében romlott, miközben a lakossági és közületi fogyasztás emelkedett. — Társadalmi, gazdasági, politikai szükséglet volt tehát, , egy olyan program elkészítése, amely meghatározza a fejlődés irányát és követelményeit, számba veszi az előrelépéshez szükséges forrásokat, a reális lehetőségeket és az alkalmazható eszközöket; érzékelteti a várható eredményeket és a feszültségeket, nehézségeket is — folytatta Géczi János, majd arról beszélt, hogy a kibontakozási program —, a XIII. kongresszus határozatára építve összegzése és szerves folytatása, azoknak a politikai hatá'(Folytatás a 2. oldalon) A pártbizottsági ülés résztvevőinek egy csoportja Találkozás a bányászokkal A kányási lejtősaknánál az elővájó brigád tagjaival beszélget a miniszterelnök (Kulcsár József felvétele) Nógrád megyébe látogatott szerdán Grósz Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke. A reggeli órákban a megyei pártbizottság épülete előtt fogadta a magas rangú vendéget Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára és Dev- csics Miklós, a megyei tanács elnöke. A megyei pártbizottság kibővített ülését követően a miniszterelnök a megye első számú politikai, állami vezetőinek kíséretében a Nógrádi Szénbányák bátony- terenyei. gépüzemét kereste fel. Itt csatlakozott a vendégekhez Kapolyi László ipari miniszter. A műszakváltás perceiben az Asztalos Miklós vezette Arany János aranykoszorús elővájócsapattal találkozott a miniszterelnök a kányási lejtősakna bejáratánál. A 18 fős csapat készíti annak az 1810 méter hosz- szú lejtősaknának az alulról felfelé vezető szakaszát, amelyet aztán a felső szakasszal összelyukasztanak, hogy a szén 400 méter mélyről a gumiszalagon egyenesen a szénmosóig jusson. Grósz Károly érdeklődő kérdésére Asztalos Miklós brigádvezető elmondta, hogy igen nehéz munkakörülmények közt dolgoznak, s bizony, a keresetek nem honorálják a mostoha viszonyokat. Ráadásul most vetős részt harántolnak, nem is haladnak vele. Kollégája, átvéve a brigadérostól a szót, hozzátette, hogy a béremelés szerény mértékét ez évben is jócskán túllépték az árerrtelések, most azt várják, hogy jobban fizessék meg a munkát. — Sajnos, nálunk hosszú idő óta az van szokásban, hogy előbb fizetünk, és csak aztán kérjük a munkát, ez tarthatatlan — válaszolt a miniszterelnök az elővájók szavaira. — El kell érnünk végre, hogy ott fizessenek, ahol dolgoznak is a keresetért az emberek, s annyit, amennyi mögött valós, értékes teljesítmény van! — Én a bérdifferenciálást nehezen tudom elképzelni, hiszen az elővájáson mindenkinek egyformán kell húzni — melegedett bele a beszélgetésbe Asztalos Miklós. — Ha valaki lazít, azonnal kihagyom a csapatból, még, ha falumbéli is! — Ez is differenciálás — bólintott mosolyogva Grósz Károly. — Közösen kell törni a fejünket egy mostaninál hatásosabb érdekeltség megteremtésén. Ezután Szomszéd István gépüzemi igazgató kalauzolásával a Minisztertanács elnöke megtekintette a szeptember végéig próbaüzemét tartó szénmosót, benne az egész létesítmény „lelkét”, a vezérlőtermet. Innen a Bányász Művelődési Házba vezetett útja, ahol a Nógrádi Szénbányák brigádvezetői, üzemigazgatói várták. A vendégeket Mákos Nándor, a bányai pártbizottság titkára üdvözölte, majd Zsuffa Miklós vezérigazgató adott tájékoztatást azokról az intézkedésekről, amelyektől a szénbányászat veszteségeinek megszüntetését várják. Beszámolt a bányászkodás fejlesztésére szolgáló kiegészítőtevékenységről is. A szakma helyzetéről, gondjairól azonban a brigádvezetőknek is volt véleményük. Ennek a bányászokra jellemző szókimondással adtak hangot. Jákóhalmi Ferenc, a mén- kesi bányaüzem gépészeti vezetője elmondta, hogy ma már tudatos műszaki fejlesztési tevékenység folyik a bányáknál, üzembiztos, ugyanakkor olcsó berendezéseket vásárolnak, noha ezek választékáról alapos, jó információkhoz nehéz hozzájutni. Ahol a pénz kevés, óit tenniakarással, ötlettel, leleménnyel iparkodnak javítani esélyeiken. Csegöldi Sándor kányási csapatvezető-helyettes vájár a többi közt hangsúlyozta: iparkodnak változtatni azon a kétarcú magatartáson, miszerint mások a minőségi követelmények akkor, amikor a szenet a szalagra teszik, s megint mások akkor, amikor fogyasztóként felhasználják. Elmondta azt is, hogy az idén bevezeteti növelt idejű munkarendet különösen a fiatalok viselik nehezen, jönnek-mennek az emberek, nagyüzem van a munkaügyön. Pető Sándorné tekercselő brigádvezető a villamos forgórészek szocialista exportjának növekedéséről beszélt. Kis Antal szorospataki frontmester pedig annak az ag.godalmának adott hangot, hogy elveszíti vonzerejét a bányászkodás. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy mind a bánya, mint az egész népgazdaság csak akkor lábalhat ki jelenlegi nehéz helyzetéből, ha mindenki a maga posztján felelősséggel, pontosan végzi a dolgát. A Minisztertanács elnöke válaszában megköszönte az őszinte szót. Aláhúzta, hogy életünkben a nyíltságnak rendkívül nagy szerepe van, hiszen csak azok értik egymást jól, akik világosan fejezik ki magukat. — Azt tapasztaltam, hogy a bányászok nem siránkoznak, mindenekelőtt a határozott cselekvés jellemzi magatartásukat. Jó volt látni a jövőt építő beruházást, s érzékelni, hogy a minőségi követelmények minden téren emelkednek. Rendkívül kemény versenyt kell állnunk a világban, s a szigorú feltételeket csak akkor • tudjuk vállalni, ha komoly követelményeket támasztunk egymással és önmagunkkal szemben. Grósz Károly elismerését fejezte ki a széntermelésen kívüli tevékenység okos fejlesztéséért. Mint mondta, mások számára is jó modell ez a profilbővítésre, a szellemi és fizikai tartalékok hasznosítására. Példa arra is, hogy nem csupán a má- gán- és kisvállalkozók kiváltsága a világ változásaihoz való gyors alkalmazkodás, képes erre a vállalkozószellemű vezetéssel bíró vállalat is. — A szakma presztízsének csökkentése nem kimondottan a bányászat problémája — adott választ a munkaerőhiány miatt aggodalmukat kifejező bányászoknak. — Általános jelenség a fegyelem fellazulása, a dolgozók egy része nem becsüli munkahelyét. Erős a hajlam arra, hogy kisebb munkáért is tekintélyes fizetséget várjunk. A differenciált elosztás természetesen konfliktusokkal jár, ezek elől azonban nem szabad megfutamodni. Befejezve a bányászokkal folytatott beszélgetést, Grósz Károly a délutáni órákban utazott el Nógrád megyéből.
