Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-09 / 160. szám

2 NOGRAD 1987. július 9., CSÜTÖRTÖK Kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság Hozzászólások (Folytatás az 1. oldalról) rozatoknak, amelyek az adott gazdasági és társadal­mi feltételekhez történő al­kalmazkodást már eddig is elősegítették — lényeges új vonásokat tartalmaz. Külö­nösen hangsúlyozza azokat az elemeket, amelyek kiíe­Az előadó a továbbiakban szólt a program két egy­másra épülő szakaszáról. Az első, amely várhatóan 3—4 évet igényel, feladata a sta­bilizálás, s feltételezi a ki­bontakozás alapvető elemei­hez, a szerkezetváltás és műszaki fejlődés gyorsítá­sához fontos differenciált intézkedéseket. A másik sza­kaszban már építhetünk a gazdasági stabilizálódás alapjára. A gazdasági nö­vekedés élénkülésével, a teljesítmény, az eredmé­nyesség javulásával lehető­ség nyílik az életszínvonal emelésére. Hangsúlyozta, hogy a szocializmus erősíté­sének és fejlesztésének kL bontakozási programja a gaz­daság modernizálására, struktúrájának megújulá­sára, valamint a társadalmi és gazdasági reformfolyama­tok kibontakoztatására, fel- gyorsítására épül. A Köz­ponti Bizottság megerősí­tette, hogy — az egyensú­lyi követelményekből kiin­dulva — elsőbbséget kell adni a szerkezetváltásnak, a műszaki fejlesztésnek és a hatékonyság növelésének. Ez minden szempontból döntő, ennek kell alárendel­ni a többi gazdaságpolitikai célt. Az ehhez szükséges felhalmozás érdekében indo­kolt a lakossági és termelő­fogyasztás arányainak mér­séklése. Az új követelmé­nyekhez és célokhoz kell igazítani a gazdasági me­chanizmus egészét. A megyei pártbizottság első titkára kiemelte, hogy a gazdaság szerkezetátala­kítására irányuló politikájá­nak lényege a műszaki szín­vonal emelése, a nemzetközi követelmények határozot­tabb közvetítésével, a diffe­renciált fejlesztés erőtelje­sebb érvényesítésével. Rá­mutatott a többi között, hogy az ország jövőbeni ener­giaigényét jelentős nemzet­közi beruházási terhek vál­lalásával kell megalapozni. Indokolt az energia- és alap­anyagprogramok rendszeres felülvizsgálata, a megtaka­rítások, illetve a feldolgozó- ipar rendelkezésére álló for­rások bővítése miatt. Szük­ség van az elektronizáció és a számítástechnika széles körű alkalmazására, a ro­bottechnika fejlesztésére, a népgazdaság jövedelmező­sége és exportképessége nö­velése érdekében. A mező- gazdasági és élelmiszer-ipari üzemektől a kormány azt várja, hogy serkentsék a termelés megújulását, báto­rítsák a kistermelést és a különféle vállalkozási for­mákat. Kiemelte, hogy a Központi Bizottság ülésén a szelektív fejlesztéssel kap­csolatban hangsúlyt kapott: szakítani kell azzal a régi gyakorlattal, amely a vesz­teséges tevékenységet is tá­mogatta; a fogyasztói, külö­nösen a külpiaci igényekhez való alkalmazkodás kiemel­ten fontos követelmény. A fizetésképtelen vállalatok és szövetkezetek felszámolá­sával és szanálásával fel­szabaduló erőforrásokat a nagyobb hatékonyságú ter­melésben kell hasznosítani. — A Központi Bizottság vitájában a felszólalók el­ismeréssel szóltak arról, hogy pártunk az elmúlt 30 évben felismerte a társadalmi, gaz­dasági reform szerepét, és kivétel nélkül támogatták gyorsabb ütemű megvalósí­tását. Abból indultak ki, hogy szocialista tervgazdál­jezik, hogy a népgazdaság­ban minőségi változásokra van szükség. A program hosszabb távra szóló, s cél­ja olyan szocialista gazda­ság megteremtése, amely lehetővé teszi a világgazda­ság fejlődésével való együtt- haladást. kodásunk figyelembe veszi a piac törvényeit. Érvénye­sülésüknél számolnunk kell azzal, hogy egyes vállalatok fejlődése felgyorsul, másoké lelassul, veszteségessé vá­lik, és meg kell szüntetni. Ennek következményeit is feli kell vállalnunk! — hangsúlyozta a továbbiakban Géczi János, majd arról szólt, hogy a stabilizálás ki­bontakozásával egyidejűleg további lényeges reformok bevezetése indokolt. Annak érdekében, hogy az árak a valós, nemzetközileg is el­ismertethető teljesítménye­ket, a kereslet-kínálat vi­szonyait tükrözzék; érvénye­süljön a gazdálkodó szerve­zetek és a dolgozó kollek­tívák hosszú távú érdekelt­sége a nyereség- és vagyon­növekedésben, szigorúan Része a forrásteremtésnek szellemi potenciánk jobb kihasználása, a termelés technikai alapjainak moder­nizálása, a gazdaságtalan termelés és export felszá­molása, de a teljes foglal­koztatás elvét továbbra sem adjuk fel. A hazai források mellett szerényebb összegű külföldi, működő tőke be­áramlásához is meg kell te­remtenünk a feltételeket. Lehetőség van anyagiak fel­szabadítására társadalmi közkiadásokból is, de nem az egészségügyben, az okta­tásban, a szociálpolitikában elért eredmények megrövi­dítésével. Az életszínvonal terhére is vállalni kell újabb kötelezettségeket. Átmene­tileg csökkenteni szükséges a fogyasztást, ugyanakkor jobb munkával, az anyagi ösztönzés javításával tovább­ra is esélyt kell adni az egyénnek, a családnak élet- színvonala megtartására. Az egyéneket is elsősorban mint értéket termelő dolgozót, s nem mint fogyasztót kell támogatni. A program kötelezettséget vállal, egyes alapvető ' szo­ciálpolitikai feladatok —, mint a nyugdíjasok, nagy- családosok, pályakezdő fia­talok problémáinak — fo­kozatos megoldására. — A KB, a gazdasági­társadalmi kibontakozás ré­szeként állást foglalt az adó- es nyugdíjrendszer korsze­rűsítésének irányairól is. Abból indult ki, hogy az eredményes vállalati mun­kához a gazdasági tisztán­látást elősegítő, gazdaságos termelést ösztönző adó-, jól működő árrendszerre, a teljesítmény növelésére ser­kentő kereset- és bérszabá­lyozásra van szükség. Ki­emelte annak szükségét, hogy az adórendszer legyen egyszerű, egységes, teremt­sen jobb feltételeket a gaz­dálkodási önállósághoz, a döntések megalapozásához és tegye érdekeltté az üze­meket a hatékonyság és nyereség növelésében — mondotta a megyei pártbi­zottság első titkára. A KB megítélése szerint az adó- és árreform mel­lett bérreformra is szükség van. Ehhez az anyagiak azonban rövid távon nem állnak rendelkezésre. A te­vékenység jellegéhez jobban igazodó bérezési formákkal szemben azonban igény, hogy erősítsék a teljesítmé­megakadályozva a fejlődési forrásokat is felélő, a telje­sítménnyel nem arányos bérkiáramlást. Indokolt, hogy a vállalkozások sokfélesége, a gazdálkodóegységek opti­málisabb méretei segítsék elő a verseny feltételeinek megteremtését. Olyan köz- gazdasági környezet kívána­tos, amely világos és stabil szabályozás mellett bővíti a progresszív szervezetek moz­gásterét és kisebb mértékben csoportosítja át a jövedel­meket. A Központi Bizottság számba vette a kibontako­zási program végrehajtásá­hoz szükséges erőforrásokat is. Mindennél fontosabb, hogy fejlődésünk csak a nemzeti munkára épülhet! Ma elsősorban nem a vég­zett munka mennyiségével van gond. Az emberek többsége sokat dolgozik, de nem mindenütt a fő munka­időben. Az eddiginél na­gyobb figyelmet érdemel, hogy mit és hogyan teszünk, miként tudjuk növelni mun­kánk hatékonyságát, össz­hangba hozva a társadalmi, az egyéni érdekeket. nyék és a keresetek össz­hangját, és alakuljon ki a brigádok vállalkozásszerű munkavégzésének elszámo­lása, érdekeltsége. A lakossági adórendszer­ben a Központi Bizottság javaslata, hogy az adó a na­gyobb jövedelmű rétegeket fokozatosan jobban terhel­je, ugyanakkor ne mérsékel­je a teljesítményeket, ne érintse hátrányosan a ked­vezőtlen szociális helyzetben élőket. A KB hangsúlyozta, hogy az új általános forgal­mi és személyi jövedelem- adót csak akkor lehet be­vezetni, ha azt politikailag, szakmailag megfelelően elő­készítették. A nyugdíjrendszer korsze­rűsítésével kapcsolatban a párt kpzponti szervének ja­vaslata olyan megoldás, amely az anyagi feltételekkel összhangban nagyobb szo­ciális biztonságot nyújt, tár­sadalmilag igazságosabb nyugdíjarányok kialakításá­A továbbiakban hangsú­lyozta, hogy az elkövetkező időszakban megyénkben is minden erőt a gazdasági­társadalmi kibontakozás programjának megértetésé­re, végrehajtására kell for­dítanunk. Ebben akkor tu­dunk hatékonyan részt vál­lalni. ha minden területen kibontakozik a kezdeménye­ző, vállalkozó magatartás, a pártszervek, -szervezetek az­zal járulhatnak hozzá mind­ehhez, ha egységet teremte­nek a program elfogadtatá­sában, csökkentik a kétke­dést, a bizonytalanságot, az indokolatlan várakozást, szembeszállnak a megelége­dettséggel, a másra mutoga­tással. Határozottan, dinami­kusan kell részt vállalniuk a feladatok kialakításából, a politikai feltételek meg­teremtéséből, a kommunisták aktivitásának növeléséből. A program végrehajtása a pártszervezetektől újszerű gondolkodást. korszerű munkamódszert követel. Konkrétabban kell végezni pártmunkánkat, önállóbban, aktívabban kell politizálni. Értelmes munkamegosztást kell kialakítani a párt-, a gazdasági és a társadalmi hoz vezet. A nyugdíjakban következetesebben kell, hogy kifejeződjön a munkában töltött idő hossza és a tel­jesítményekkel arányos ke­reset nagysága. A már nyug­díjban lévők számára biz­tosítaniuk kell a nyugellá­tás értékmegőrzését, az ak­tív korosztályok és a nyug­díjasrétegek jövedelmének párhuzamos mozgását. Az előrelépés anyagi fedezetét az aktív korosztályok na­gyobb tehervállalása árán lehet javítani, a munkában töltött idő és a nyugdíjjá­rulék emelésével. A továbbiakban Géczi Já­nos hangsúlyozta, hogy a kibontakozási program meg­valósításához minden szinten hozzáértésre, elhivatottság­ra, határozottságra és céltu­datosságra van szükség. Fel­lendülésre csak akkor kerül­het sor, ha a gazdasági tel­jesítményeket megfelelő tár­sadalompolitikai feltételek is segítik. Az ideológiai munkában például választ szükséges adni számos, a fej­lődéssel együttjáró kérdés­re, hogy a tisztázatlan prob­lémák ne gátolják a kibonta­kozást. Olyan társadalmi összefüggéseket is figyelem­be kell venni, mint az okta­tásügy fejlesztése, amellyel elérhető a felkészültebb, kez­deményezőbb szemléletű fia­tal nemzedékek nevelése. Űj ösztönzési rendszer kiala­kításával át kell gondolni az érdekeltség, az értékrend és az ideológia viszonyát is. — Feladataink megvalósí­tásához nélkülözhetetlen a közvélemény cselekvő támo­gatása! A nehezebb gazdasá­gi helyzettel járó gondok nö­velhetik a tömegek közötti feszültséget. Ez a nagyobb nyilvánosságban megelőzhe­tő. Az emberek érezzék, hogy részt vállalhatnak az ország jövőjének építéséből, s a pártszervek igényeljék az alulról jövő kezdeményezé­seket. Természetesen a prog­ram megvalósításához a párt nem adhat feltétel nélküli garanciákat. A sikerhez és előrehaladáshoz, a gazdasági élet minden szereplőjének aktivitására is szükség van. A KB úgy foglalt állást, hogy a demokrácia fejlesztése,- a politikai intézményrendszer működésének javítása, a társadalmi nyilvánosság szé­lesítése lehet a legmeggyő­zőbb garancia szándékaink valóra váltásához — folytat­ta az előadó. szervek között, biztosítva önállóságukat,, érvényesít­ve felelősségüket. A párt­munka nélkülözhetetlen követelménye, hogy legyünk nagyobb figyelemmel az em­berekre, problémáikra,•hasz­nosítsuk gazdag tapasztala­taikat, észrevételeiket. se­gítsük elő képességeik gyor­sabb, sokoldalúbb kibonta­kozását. A program megvaló­sítása minden területen cél­tudatosabb vezetést igényel. Feltételezi, hogy magasabb követelményeket támasz- szunk a vezetőkkel szemben. Az eredmények alapján is­merjük el munkájuk társa­dalmi hasznosságát, ugyan­akkor bátrabban kell jelzé­seket tenni az olyan vezetők esetében, akik nem képesek megújulni, a kor követel­ményeinek megfelelően gon­dolkodni. Géczi János tájékoztatója végén a szeptemberi pártbi­zottsági ülés elé kerülő konkrét feladatterv kidol­gozásához ismertette a me­gye gazdaságának javítását szolgáló ajánlásokat, a Köz­ponti Bizottság július 2-i ha­tározata feldolgozásának módjára tett javaslatot. A megyei pártbizottság el­ső titkára tájékoztatóját vi­ta követte. Az előterjesztést követő vitában elsőként Szalai László, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának tag­ja, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára szólt. Bevezetőül elmondot­ta, hogy részese volt annak a társadalmi vitának, amely a Központi Bizottság állás­foglalását, a cselekvési prog­ramot megelőzte. A sokol­dalú eszmecsere az ország, a megye helyzetéről reáli­san vetett számot gondja­inkkal, s növelte a részt­vevők felelősségét a kiveze­tő út keresésében, s most a program megértetésében, méginkább a megvalósításá­ban. Hangsúlyozta: a Központi Bizottság állásfoglalása — figyelmbe vette a vitában elhangzott tanácsokat, ja­vaslatokat — a legfontosabb tennivalókat foglalta egysé­ges rendszerbe. Értékelte azokat a változásokat, ame­lyek a világgazdaságban az elmúlt másfél évtized alatt végbementek. Tényszerűen, kritikusan szólt arról, hogy a XIII. pártkongresszuson kitűzött céloktól sok tekin­tetben elmaradtunk, s egy­ben megjelöli a kibontako­zás útjának fokozatait, mód­szereit a párt, az egész társadalom számára. A továbbiakban a Salgó­tarjánban és térségében dol­gozó mintegy 60 gazdálkodó- egység, a pártszervek, az alapszervezetek tevékeny­ségét elemezte a salgótarjá­ni pártbizottság első titká­ra, amely nem mentes a gondoktól. Többek között el­mondotta, az erőfeszítések ellenére sem változott szá­mottevően az ipari üzemek­ben a termékszerkezet az elmúlt tíz év alatt. Lassan, nehézkesen halad a műszaki fejlesztés, a termelőberende­zések korszerűsítése, s nem kevés gondot okoz a meglé­vő gépek folyamatos mű­ködtetése, a munkaerő ha­tékony foglalkoztatása. Egyetértéssel nyugtázta, hogy a gazdasági egységek eredményesebb működésé­hez tovább kell erősíteni önállóságukat, felelősségü­ket, s azokat a feltételeket is, amelyek a kreatív gon­dolkodást, az eredményes gazdálkodást segítik hosz- szabb távon is. Végezetül a pártszervek, az alapszervezetek felelős­ségéről beszélt a jelenlegi helyzet kialakulásában, a változás szükségességének elfogadtatásában, a kibonta­kozás programjának megva­lósításában. Kiemelte, hogy hatékonyabb módszerek al­kalmazása szükséges a poli­tikai munkában így a hatá­rozatok megismertetésében, megértetésében, a helyi fel­adatok kialakításában és végrehajtásában, a pártta­gok aktivitásának, politizáló készségének növelésében, a pártegység erősítésében. Igazságos teherviselést Menus Ferencné, a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek dróthúzó csoportvezetője, szocialista brigádvezető, a párt megyei bizottságának tagja mindenekelőtt arra utalt: a kibontakozás gaz­dasági és társadalmi prog­ramjával kapcsolatban a huzalmű munkáskollektí­vájának véleményét is tol­mácsolja. A XIII. kongresz- szuson megfogalmazott biz­tató gazdasági, politikai és társadalmi célkitűzések kapcsán megjegyezte: az eltelt két esztendő után teljességgel világossá vált előttünk, hogy ezeket csak részben tudjuk teljesíteni, sokasodnak a társadalom­ban a problémák, feszültsé­gek, gondok. — Mindezek ellenére fe­lelősséggel kijelentem, hogy az a bizalom, amely a kong­resszust, és az azt követő időszakot jellemezte, ma is érzékelhető a munkások kö­rében. A feszültségek isme­retében a megoldást a párt­tól várják, s ez bizalmuk teljes kifejezője. Menus Ferencné a továb­biakban arról szólt, hogy sokan most kezdik igazán érzékelni: az életszínvonal jelentősebb visszaesésével lehet számolniuk. Nem ke­vesen most döbbennek rá először, hogy valóban ne­héz helyzetben van az or­szág. Ilyen körülmények kö­zepette lényegesen bonyo­lultabb, felelősségteljesebb a politikai munka. — Azt is szeretném el­mondani, hogy a felsőbb döntésekre való várako­zást folyamatosan felvál­totta a helyi kérdésekkel való kritikusabb foglalko­zás. A leggyakrabban megfo­galmazott kérdések: miért nem tudjuk a helyes dönté­seket végrehajtani; mi ad garanciát arra, hogy most a gazdasági, társadalmi ki­bontakozás programját va­lóra váltjuk? Nem azono­sulhatunk azzal a megnyi­latkozással, hogy „nálunk, ez így van, a határozat végrehajtásához hosszabb idő kell”. A továbbiakban Menus Ferencné szólt arról, hogy az elmúlt hónapokban fó­rumok sokaságán keresték és határozták meg a gazda­ság élénkítésének helyi lehetőségeit, felszólalását pedig így fejezte be: — Teljesen egyetértünk azzal, hogy a kibontakozás programjának végrehajtá­sa magasabb követelménye­ket állít a pártszervek és a párttagság, minden vezető és dolgozó elé. A megújulási folyamatban bizton lehet számítani a munkásokra, a kommunistákra, vállaljuk a gazdasági, társadalmi ki­bontakozásért a terheket. A végrehajtás érdekében azon­ban a kormánytól is na­gyobb következetességet várunk. Azt kérjük, hogy a teherviselés igazságos le­gyen, hogy szűnjenek meg a visszásságok, a vissza­élések. Mert elviselhetet­len az, hogy az ország ter­hét egyesek áldozatokkal, mások meggazdagodással vállalják. Biztosíthatjuk a párt vezető testületéit ar­ról, hogy a munkásság — vállalatunk kommunistái — felelős magatartással, példa­mutató munkával vesznek részt a Központi Bizottság határozatának végrehajtá­sában. Forgó Imre, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságá­nak tagja, a balassagyar­mati városi pártbizottság első titkára a Központi Bi­zottság helyzetelemzését, fel­adatokat összegző határoza­tát méltatva többek között megállapította: a program reálisan, kritikusan számol a kibontakozás feltételeivel, lehetőségével. Jól tükrözi, hogy a gazdaság forduló­ponthoz érkezett, s megha­tározza a változás irányát, módszereit is. A programot azonban csak a szervezett, fegyelmezett munka emeli valósággá. A határozat egy­értelműen sugallja, hogy határozottabban, az eddigi­eknél hatékonyabban, más­képpen, következetesebben kell cselekednünk az élet minden területén. A továbbiakban a prog­ramról szólva elmondotta: elsőbbséget ad. a korszerűbb termékszerkezetnek, a mű­szaki, technikai fejlesztés­nek. Hangsúlyozta, fontos megértetni a párttagsággal, a közvéleménnyel, hogy a kibontakozás — a gazdaság stabilizálása, majd a fellen­dülés — a következő évek­ben bizonyos áldozatokkal jár. Többek között azzal, hogy szerényebb körülmé­(Folytatás a 3. oldalon) Elsőbbséget a szerkezetváltásnak Igazodó bérezés Hangsúly a kezdeményezésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom