Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-07 / 158. szám

MAI AJÁNLATUNK NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT.. . KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Társalgó. Másfél óra irodalomkedvelőknek $.44: Szőnyi Erzsébet: A kőfejtő. Zenés történet gyerekeknek lOi.OS: Kapcsoljuk a győri körzeti szerkesztőséget. Jubiíá'ló olajmezök 10.25: Éneklő ifjúság 10.41: Népdalok, néptáncok 11.29: Egy hirhedett kalandor a XVII. századból. Jókai Mór regényének rádióváltozata. 11. (be­fejező) rész 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12-40: Reklám 12.45: Egy hazában. Riport 13*00: Klasszikusok délidőben.- 14.05: Müisorisjnertetés 14.10: Magyarán szólva. Nyelvőrködés 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelodiák. Kiss Imre műsora 15.00: Elő világirodalom. Belgium (lOJ 15.20: Klasszikus operettekből 15.45: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel, vezényel: Igó Lenke és Reményi János 16.015: A Nyitnikék postája 17*00: ..Ragyogás a Holtsáv­ban”. A King-jelenségről 17.30: Beszélni nehéz. . . 17.42: Reklám 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Könyvújdonságok 18*28: Műsorismertetés #18.30: Esti magazin 19.15: Betűtenger. Benedikly Bélá műsora 20.15: Márfa, Azucona, Del.ia, Judit, Carmen. Beszél­getés J elen a Obraz- cováva.l 21*11: Csángó-magyar1 dalok 21.30: Építészet és , képzőművészet. . . 22.20: Tíz perc külpolitika 22-30; Behár György szerzeményeiből 22.501: Vonzáskör VI. rész. Simkó János sorozata 23.00: Lemezmúzeum. Dinu , Lipatti zongorázik 23.36: Prokoíjev: D-dúr hegedűverseny o*lo: Himnusz 0.15: Éjfél után. . . PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zénés műsor 8.(15: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 10.00: Sport világ, ami a teg­napi műsorból kimaradt 10.25: Fülszöveg 1C<45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújság 11*30: Baiaion rádió 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12*10: Roy Orbison énekel 12.30: Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik 12.58: Műsorismertetés 13.05: Popzene sztereóban 14.00: ,.Egy színigazgató a 80-as évekből”. Zenés beszélgeté s k eszi er / Pállal, a Fővárosi Operettszínház igaz­gatójával 14.41: Világos nyit és e 2-ról az e 4-re lép 14.50: Maximális sebesség nincs. . . Forma—A- híradó 15.05: A Viola együttes felvételeiből 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom 16.55: Reklám 16.58: Műsorismertetés 17.08: A Csúcsforgalom folytatása 17.30: Mint(a) film. Banán héj keringő 18.30: Talpalávaló. Táncházról, muzsikáról fiataloknak 19.05: Csak fiataloknak ! Komjáthy György műsora 20.00: Kérted! Hallgathatod ! Hófehérke. A Grimm testvérek meséje' 20.4*0: A Halié zenekar két Suppé-nyitányt játszik. Vezényel : John Barbirolli 20.50: Mit olvashatunk a Pártélet júliusi számában 21.05: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai, Thackenay regényének rádióválto­zata. XV 12. rész 21.26: Könnyűzene mandolinon 21.35: Népdalkörök pódiuma 22*00: A politikus és a prima­donna. Epizódok és dokumentumok Nyáry Pálnak,’ az 1848— 49-es országos honvédelmi bizottmány alelnökének és Schodelnének, az első magyar drámai opera primadonnának az összefonódott sorsú életéből MIT? HOL SALGÓTARJÁN József Attila Művelődé­si Központ: A Kertben 21 órakor kezdődik Berki Ta­más dzsesszénekes műsor ra. Deli László működik közre. Kohász Művelődési Köz­pont: Sajtófotó "86 címmel a fotóművészeti szövetség válogatott anyagából lát­ható bemutató. BALASSAGYARMAT Horváth Endre Galéria: Szilcz Mariann üvegtér­23.20: Jó kis rock ma este. 0.15: Ejfél után. . . MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. 17.30: Műsorismer­tetés. Hírek, időjárás. 17.35. Szerkesztő: Beély Katalin. Fiatalok zenés találkozója. Közbeo: 18.00—18.15: Észak­magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.05: A bolha. Szovjet rajzfilm 9.45: Utazz velünk! Darwin nyomában II 2. rész 10.20: Időfa. Verses, zenés műsor gyerekeknek 1(1.40: Delta. Tudományos híiradó 11.05: Mozgató 11.15: Képújság 16.45: Hírek 16.50: Három nap tévéműsora 16.55: Tízen Túliak Társasága 17.35: Kalendárium 1987. 18.2&: Képújság 18*30: Reklám 18.40: Mini stúdió '87. 18.45: 80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal. XXVI 14. rés:? 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Második lehetőség * VI 3. rész. Augusztus 2(1*55: Stúdió '87. 21.55: A szabadságnak ára van. Történelmi dokumentum film 22-30: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.10: Képújság 17.15: Nukleáris forradalom. IV 2. rész Los Aiamast.ól Hirosimáig 18.00: Dél-alföldi magazin 19.00: Kalandozás a növény­világban. XIII 2. rész 19.25: Tevetorna 19.:J." : Angol nyelvlecke 2u.OO: Mutató. Gazdasági szemle 20.45: Betű reklám 26.55: Híradó 2. 21.10: Nehoz évek. NDK bűnügyi tévé filmsorozat­ul 1. rész 22*15: Képújság BESZTERCEBÁNYA : 1 MŰSOR: 8.55: Hírek 9.013: Véletlen találkozás. Tv-játék 10.00: A tv-hiradó sajtó- értekezlete 10.40: A rendőrség nyomoz , 10.45: Hírek 17.25: Hírek 17.211: Fiatalok sportja. 18.1*0: Kelet-szlovákiai magazin 18.20: Esti mese 18.30: Távlatok. Magazin 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: A fény íve. Tv-játék 1. rész 21.10: Autóc-ok. motorosok magazinja --21.50: Hangverseny Prágából 21.20: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20*00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jel öntés 22.00íj Ez történt 24 óra alatt 22.15: Mint oldott kéve. Magyar történelmi filmsorozat. 2. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A cápa 2. (16) Színes ame­rikai horrorfilm. — Kamara: A/ őrült család. (14) Színes, szinkronizált japán film. — Apolló: Este 7-től video- program. — Kohász: Hóbor­tos népség. I. Színes botswa- nai . filmvígjáték. — Tarján vendéglő: Country Texasban. Színes, zenés, látványos ame­rikai film. — Balassagyarma­ti Madách: lel 4-től: Veszé­lyes őrjárat. Szovjet kaland- film. Háromnegyed 6 és 8- tól: Gondviselés. (14) Színes magyar film. — Bátonytere- nyei Bányász: A láthatatlan ember. Színes szovjet film. — Petőfi: Tudom, hogy tudod, hogy tudom. Színes, szinkro­nizált olasz filmvígjáték. — Kisterenyei Petőfi: Nő a vo­lánnál. Színes amerikai ka­landfilm. '-r Pásztói Mátra: Gyermekkorunk tangója. Szí­nes. szinkronizált szovjet film. — Rétság: Frankenstein meny­asszonya. (14) Szines, szink­ronizált angol fantasztikus iilm. ? MIKOR? vező iparművész munkáit nézhetik meg az^ érdeklő­dők Palóc Múzeum: Farkas András és Réti Zoltán hely­beli festőművészek közös tárlata fogadja az érdek­lődőket. SZIRÁK Kastély Szálló: Varjasi Tamás iparművész bőrből készített munkáit — a ki­állított művek meg is vá­sárolhatók — augusztus végéig láthatja a közön­ség. Vélemény Üj sorozat kézdődött va­sárnap délután a televízió­ban. A magyar labdarúgás közelmúltbeli történetének legnagyobbjairól szól, azon a címen,x amely mondatot akkor kiabálnak kórusban a lelkesült szurkolók, amikor győzött a csapatuk: Szép volt, fiúk... A sorozatban íg>í, felkiáltójel nélkül, há­rom ponttal fejeződik be a mondat; utalva a folytatás­jellegre, érzékeltetve, hogy a közelmúlt is a közvet­lenhez képest távolabbi, s az elismerés szelíd emléke­zéssé csillapult. Koltay Gábor forgató- könyvíró-rendező — számos munkatársával együtt készí­tette a sorozatot — elsőnek Puskás Ferencet, azaz Pus­kás „öcsit" mutatja be a nézőknek. S bármennyire is ismerjük (vagy ismerni vél­jük) a kiváló futballistát, itt helyénvaló a bemutatás gzó használata: Puskás több szempontból olyan oldaláról látszik, amelyiket nem is­mertük. és több olyan do­logról beszél, amilyenről tő­le még sohasem hallottunk. „...minden idők egyik leg­nagyobb magyar labdarúgó­ja...’’ — olvashatjuk a mű­sorújság kurta ajánlatában. Ehhez mindjárt hozzátet- hetjük: egyben minden idők egyik legtöbbet ajnározott és szidott-átkozott focis, tája. Szemére vetik, hogy ő indította el Magyarorszá­gon a bundasorozatokat, ő Puskás állított magas anyagi köve­telményeket • a szakvezetés elé a játékosok számára, ő kezdte nagyképűen semmibe venni a közönséget. Nyaká­ba varrták az 1954-es sváj­ci labdarúgó-világbajnoki döntő elvesztését — 2—0-ás vezetés után. Koltayék filmjéből nem jutottam közelebb a dolgok lényegéhez. Talán túlságo­san kímélték a híres futbal­listát, azért' nem akartak igazából izgalmas —, ha tetszik kényes — kérdéseket feltenni neki. Vagy éppen feltették,, csak nem kaptak választ, vagy kaptak ugyan, de valamilyen megfontolás­ból, kivágták. A tényeken már mindez semmit nem változtat. Nem tudja meg a néző. hogy igaz-e a sok mendemonda, vagy felfújás, netán bűnbakkeresés, rossz­indulatú torzítás. S. ha hin­ni lehet a kispesti vagány­nak. akkor majd ő megírja —. ha már Hámorinak, a Puskás-könyv szerzőjének, a tévés Vitraynak, Sugárnak nem sikerült — az igazsá­got. Hiszen jegyzetei vannak, meg ott az egész fejé, tele sok-sok emlékkel, élmény­nyel. „Perdöntő'’ tényekről bar. mennyire nem esett szó, ér­dekes volt a dokumentum­film. Puskás — most min­denféle érzelmet félretéve — valódi klasszisa az arany­csapatnak. illetve az európai labdarúgásnak. A Real Mad­„Öcsi" ridban ontotta a gólokat, s harmincas éveinek derekán gólkirály lett. A futballistá­ról és az emberről sok újat megtudunk. Például, hogy nem a Hiltonban, vagy más sokcsillagos szállodában la­kik, hanem egy szerényben, amelyik közel esik az itthon maradt családtagokhoz; hogy 1960. óta hazajöhetett volna, mégis csak 1981-ben, 25 évi távoliét után tette. Elmond­ta az okát is. Hát. ki tudja... Kicsit sántít a „kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci” mondásának indoklása is. A kétezer forint 1948-ban nagy pénznek számított. Azt azonban vele vallhat­juk, hogy az utóbbi 10—15 évben a labdarúgás nem az előnyére változott: a játéko­sok technikai képzettsége csökkent, előtérbe került a fizikum, s a néző nem szó­rakozik, hanem szenved (és tör-zúz). Az is igaz. hogy az edző egyedül néz szem­be a halállal — szerinte: a közönséggel, a csapattal, a vezetéssel. Éppen ezért ne­hezebb neki. Puskás ..öcsi”, minden hí­resztelés ellenére, jól beszél magyarul, há\ gyakran „a” és ..e” hangjain érződik is az idegen akcentus. Olvasni is tud. Esetleg nem magyaros a fogalmazása itt-ott. az sem baj — sok hazánkfia itthon maradva sem tanult (és ta­nul) meg helyesen magva­rul. Fontosabb: spanyol állampolgárként is magvar. (sulyok) Odaítélték a Liszt-haMßlcntczuaßxf díjakat A Magyar Liszt Ferenc Társaság immár tizenhar­madik alkalommal ítélte oda a Liszt-hanglemeznagydíja- kat. A 21 tagú, neves mű­vészekből, előadóművészek, bői, zenetudósokból és -kri­tikusokból álló zsűri. Kroó György tanszékvezető egye­temi taríár, zenetörténész el­nökletével, 10 ország 30 cégének 47 felvételéből vá­lasztotta ki a nagydíjra méltóakat: a 28 zongora-, 5 orgona-, 7 vokális és 6 ze­nekari, kamarazenei felvé­telből hetet részesített elis­merésben. Liszt-hanglemeznagydíjat kap az NSZK-belj EMI cég Welte—Mignon sorozatá­nak egyik darabja, amelyen egy 1927-és felvételről hall­ható az akkor 23 éves Vla­dimir Horowitz zongorajá­téka is, Mozart Figaró-fan­táziáját játssza. Az ugyancsak NSZK-beli' Deutsche Gramophon cég két lemeze is a díjazottak között van. Az egyiken szin­tén Horowitz hallható. de már napjainkban, moszkvai hangversenyén készült fel­vételről. A másik lemezen Hildegard Behréns szoprán, énekesnő Liszt-dalokat szó­laltat meg. Az egyesült államokbeli Second Hearing cég felvéte­le Joseph Villa zongoramű­vész, előadása a következő díjazott. Kivívta a zsűri elismerését a francia Erato cég felvéte­le is; a lemezen Marie-Clai- re Alain a világ egyik leg­szebb hangú orgonáját, az orleans-i dóm hangszerét szó­laltatja meg. Rádiótörténet Különös szenvedélynek hó­dol Egerben az jVIHSZ vá­rosi rádióklub titkára, Krinszki Bernát. Beloian­nisz utcai lakásán 80 darab­ból álló rádiótörténeti gyűj­teményt őriz. A PhilipseÖí, EKA-ák, Standardok, Miner­vák ma is üzemképesek. Ké­pünkön: Standard 3A rádió a 30-as évekből. Ba rt ók- fesztivál Szombathelyen Az idén ismét Szombat­hely ad otthont július 11- től 25-ig a nemzetközi Bar- tók-fesztiválnak és szeminá­riumnak, amelyre ezúttal 29 országból 160 muzsikus je­lentkezett. Ez évben zongora, gordon­ka, kamarazene, vonósné­gyes, ének, karmester és ze­neszerző kurzusokat indíta­nak. A műhelymunka mel­lett többször lépnek hang­versenydobogóra a szeminá­rium professzorai és részt­vevői. A nemzetközi fesztivál jú­lius 11-én a szombathelyi szimfonikus zenekar gála­koncertjével kezdődik, ezt követően egyebek között fellép az Amadinda ütőegyüt- tes, az amszterdami Asko kamaraegyüttes, a Keller vonósnégyes, Perényi Mik­lós gordonkaművész, Roh- mann Imre zongoraművész, és Pierrelaurent Aimard párizsi zongoraművész. A Bartók-teremben a szlovák filharmónia kórus, Vala­mint a Népszínház tánc- együttese szerepel, s a feszti­vál gálakoncerttel fejeződik be. ' NEMZETKÖZI MŰVÉSZTELEP fi MATRAALMAS Wirrt Zur0ne Valószínűleg nagyon sok holland kisgyerek szeme ra­gyog föl a kis Bemmel ne­vének hallatára. Egyelőre talán meg lehet bocsátani nekik, hogy — teszem azt — nem Wim Zurne nevére, hanem a pónilovakra gon­dolnak izgatottan. Nem azért, mintha a művészetet lebecsülnék. Csakhát — lás­suk be — bizonyos életkor­ban az itt minden év au­gusztusában megrendezett pónilóvásár számukra még izgalmasabb látványosság­gal járhat minden másnál. Márpedig a Nijmegen és Arnhem közötti Bemmel a pónilovak hazája. Majd, ha felnőnek a gyerekek, talán már a művészetekre, és Wim Zurne nevére is gondolnak. ö ugyanis éppen itt szü­letett 1953-ban. Építészeti technikumi tanulmányait 1974-ben fejezte be. Utána először építésztechnikus­ként, majd pedig plakátter­vezőként dolgozott. Másfél éven át elsősorban pop­koncertekhez tervezett pla­kátokat. Az arnhemi művé­szeti akadémiára 1976-ban iratkozott be, ahol 1981-ben szerzett diplomát. Az aka­démián festészetet és terve­zést is tanult, de a plakát­tervezésből is eredő érdek­lődéséből következően • a grafikai szakot végezte el. Nijmegenben, a nyugatné­met határ közelében fekvő ősi városban él. Első egyé­ni tárlatát is itt, a helyi galériában rendezte 1986- ban. Ugyancsak ebben az év­ben mutatkozott be önálló kiállítással Belgiumban, Antwerpenben. Az egyéni tárlatok sora idén az arnhe­mi színházban és ismét Antwerpenben folytatódott. Svédországban pedig szintén ez évben kollektív kiállítá­son szerepeltek művei. Az arnhemi művészeti akadé­mián grafikai technikát ta­nít Gőgös Ferenccel, a ma­gyar származású neves hol­landiai művésszel együtt, akinek tanítványa volt, s akit Mátraalmás tavaly lá­tott vendégül a művésztele­pen. Wim Zurne legfontosabb­nak azt tartja, hogy művei­ben önmaga jelenjen meg. — Nem történeteket aka­rok elmondani, hanem má­sok számára is fölismerhető érzéseket kívánok kifejezni — vallja. — Lényegesnek tartom, hogy munkáimban a nézők fölismerjék azokat az érzéseket, amelyek közel vannak saját érzéseimhez, jóllehet nem azonosak azok­kal. Súlyt helyezek arra, hogy mindenkinek megle­gyen a lehetősége az értel­mezésre. Először főként tájképeket csináltam réz­karcban. Később e tájképek mindinkább absztrakt for­mákba tolódtak el. Érdemes azonban utalni arra, hogy a művész két alapvető elvet, a színt és a kompozíciót távolról sem adta föl. Ellenkezőleg, szí­nes és pontos szerkezetű lap­jai, amelyeknek általában címet sem ad, minősítő érte­lemmel bírnak. Ügy szólnak az ember és világ dolgairól, hogy a művész saját szemé­lyisége jegyeit is érvényesíti. Ez a törekvés elsősorban a választásában jelenik meg, azaz a motívumok kiválo­gatásában és hangsúlyozásá­ban. Színes grafikai lapjain a tájképi és egyéb elemek nem öncélú aktusként jelennek meg. Az esetleg valóságos tájélmények sem topográ­fiai valóságként vannak je­len, hanem magasabb mi­nőségű művészi valóságuk­ban. A grafika belső tör­vényszerűségei, s maga a ren­dező művész erőteljesen át­formálják a látvány eleme­it. így a létrejövő mű álta­lános érvényűvé, ilyen érte­lemben időtlenné válik. Ez a fajta időtlenség ugyanakkor nemcsak az ér­telmezés számára nyújt tág lehetőséget, összhangban a művész szándékaival, ha­nem a létezés távlatainak érzékeléséhez is. Természe­tesen, a dekorativitás sem idegen e művészettől, a hangsúly azonban nem ezen van. Inkább a lapok érzel­mi telítettségén, az elemző látásmód belső logikájából következő gondolati és érzel­mi gazdag rétegzettségen. Wim Zurne grafikai kon­strukcióiban tehát nemcsak a kompozíciós készség biz­tonsága tűnik szembe, ha­nem művészi és emberi érzékenysége is. így művei nemcsak hangulatot és ér­zelmeket keljenek, hanem bizonyos értelemben mozgó­sítanak is ideáink mellett, a tartalmasabb élet igé­nyének ébrentartásáért. Nem elégszenek meg a választott grafikai nyelv kínálta lát­vány lehetőségeivel, hanem ennek segítségével érzelmi állásfoglalásra ' késztetnek a világról való véleményünk kialakításában. A lapok ér­zelmi-gondolati feszessége a többi között arra int, hogy itt némcsak a formák és a színek megőrzéséről van szó, hanem egyúttal a világgal való viszony minő­ségéről. Tóth Elemér

Next

/
Oldalképek
Tartalom