Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-07 / 158. szám
MAI AJÁNLATUNK NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT.. . KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Társalgó. Másfél óra irodalomkedvelőknek $.44: Szőnyi Erzsébet: A kőfejtő. Zenés történet gyerekeknek lOi.OS: Kapcsoljuk a győri körzeti szerkesztőséget. Jubiíá'ló olajmezök 10.25: Éneklő ifjúság 10.41: Népdalok, néptáncok 11.29: Egy hirhedett kalandor a XVII. századból. Jókai Mór regényének rádióváltozata. 11. (befejező) rész 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12-40: Reklám 12.45: Egy hazában. Riport 13*00: Klasszikusok délidőben.- 14.05: Müisorisjnertetés 14.10: Magyarán szólva. Nyelvőrködés 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelodiák. Kiss Imre műsora 15.00: Elő világirodalom. Belgium (lOJ 15.20: Klasszikus operettekből 15.45: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekel, vezényel: Igó Lenke és Reményi János 16.015: A Nyitnikék postája 17*00: ..Ragyogás a Holtsávban”. A King-jelenségről 17.30: Beszélni nehéz. . . 17.42: Reklám 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Könyvújdonságok 18*28: Műsorismertetés #18.30: Esti magazin 19.15: Betűtenger. Benedikly Bélá műsora 20.15: Márfa, Azucona, Del.ia, Judit, Carmen. Beszélgetés J elen a Obraz- cováva.l 21*11: Csángó-magyar1 dalok 21.30: Építészet és , képzőművészet. . . 22.20: Tíz perc külpolitika 22-30; Behár György szerzeményeiből 22.501: Vonzáskör VI. rész. Simkó János sorozata 23.00: Lemezmúzeum. Dinu , Lipatti zongorázik 23.36: Prokoíjev: D-dúr hegedűverseny o*lo: Himnusz 0.15: Éjfél után. . . PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zénés műsor 8.(15: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 10.00: Sport világ, ami a tegnapi műsorból kimaradt 10.25: Fülszöveg 1C<45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújság 11*30: Baiaion rádió 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12*10: Roy Orbison énekel 12.30: Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik 12.58: Műsorismertetés 13.05: Popzene sztereóban 14.00: ,.Egy színigazgató a 80-as évekből”. Zenés beszélgeté s k eszi er / Pállal, a Fővárosi Operettszínház igazgatójával 14.41: Világos nyit és e 2-ról az e 4-re lép 14.50: Maximális sebesség nincs. . . Forma—A- híradó 15.05: A Viola együttes felvételeiből 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom 16.55: Reklám 16.58: Műsorismertetés 17.08: A Csúcsforgalom folytatása 17.30: Mint(a) film. Banán héj keringő 18.30: Talpalávaló. Táncházról, muzsikáról fiataloknak 19.05: Csak fiataloknak ! Komjáthy György műsora 20.00: Kérted! Hallgathatod ! Hófehérke. A Grimm testvérek meséje' 20.4*0: A Halié zenekar két Suppé-nyitányt játszik. Vezényel : John Barbirolli 20.50: Mit olvashatunk a Pártélet júliusi számában 21.05: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai, Thackenay regényének rádióváltozata. XV 12. rész 21.26: Könnyűzene mandolinon 21.35: Népdalkörök pódiuma 22*00: A politikus és a primadonna. Epizódok és dokumentumok Nyáry Pálnak,’ az 1848— 49-es országos honvédelmi bizottmány alelnökének és Schodelnének, az első magyar drámai opera primadonnának az összefonódott sorsú életéből MIT? HOL SALGÓTARJÁN József Attila Művelődési Központ: A Kertben 21 órakor kezdődik Berki Tamás dzsesszénekes műsor ra. Deli László működik közre. Kohász Művelődési Központ: Sajtófotó "86 címmel a fotóművészeti szövetség válogatott anyagából látható bemutató. BALASSAGYARMAT Horváth Endre Galéria: Szilcz Mariann üvegtér23.20: Jó kis rock ma este. 0.15: Ejfél után. . . MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből. 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. 17.35. Szerkesztő: Beély Katalin. Fiatalok zenés találkozója. Közbeo: 18.00—18.15: Északmagyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.05: A bolha. Szovjet rajzfilm 9.45: Utazz velünk! Darwin nyomában II 2. rész 10.20: Időfa. Verses, zenés műsor gyerekeknek 1(1.40: Delta. Tudományos híiradó 11.05: Mozgató 11.15: Képújság 16.45: Hírek 16.50: Három nap tévéműsora 16.55: Tízen Túliak Társasága 17.35: Kalendárium 1987. 18.2&: Képújság 18*30: Reklám 18.40: Mini stúdió '87. 18.45: 80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal. XXVI 14. rés:? 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Második lehetőség * VI 3. rész. Augusztus 2(1*55: Stúdió '87. 21.55: A szabadságnak ára van. Történelmi dokumentum film 22-30: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.10: Képújság 17.15: Nukleáris forradalom. IV 2. rész Los Aiamast.ól Hirosimáig 18.00: Dél-alföldi magazin 19.00: Kalandozás a növényvilágban. XIII 2. rész 19.25: Tevetorna 19.:J." : Angol nyelvlecke 2u.OO: Mutató. Gazdasági szemle 20.45: Betű reklám 26.55: Híradó 2. 21.10: Nehoz évek. NDK bűnügyi tévé filmsorozatul 1. rész 22*15: Képújság BESZTERCEBÁNYA : 1 MŰSOR: 8.55: Hírek 9.013: Véletlen találkozás. Tv-játék 10.00: A tv-hiradó sajtó- értekezlete 10.40: A rendőrség nyomoz , 10.45: Hírek 17.25: Hírek 17.211: Fiatalok sportja. 18.1*0: Kelet-szlovákiai magazin 18.20: Esti mese 18.30: Távlatok. Magazin 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: A fény íve. Tv-játék 1. rész 21.10: Autóc-ok. motorosok magazinja --21.50: Hangverseny Prágából 21.20: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20*00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jel öntés 22.00íj Ez történt 24 óra alatt 22.15: Mint oldott kéve. Magyar történelmi filmsorozat. 2. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A cápa 2. (16) Színes amerikai horrorfilm. — Kamara: A/ őrült család. (14) Színes, szinkronizált japán film. — Apolló: Este 7-től video- program. — Kohász: Hóbortos népség. I. Színes botswa- nai . filmvígjáték. — Tarján vendéglő: Country Texasban. Színes, zenés, látványos amerikai film. — Balassagyarmati Madách: lel 4-től: Veszélyes őrjárat. Szovjet kaland- film. Háromnegyed 6 és 8- tól: Gondviselés. (14) Színes magyar film. — Bátonytere- nyei Bányász: A láthatatlan ember. Színes szovjet film. — Petőfi: Tudom, hogy tudod, hogy tudom. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — Kisterenyei Petőfi: Nő a volánnál. Színes amerikai kalandfilm. '-r Pásztói Mátra: Gyermekkorunk tangója. Színes. szinkronizált szovjet film. — Rétság: Frankenstein menyasszonya. (14) Szines, szinkronizált angol fantasztikus iilm. ? MIKOR? vező iparművész munkáit nézhetik meg az^ érdeklődők Palóc Múzeum: Farkas András és Réti Zoltán helybeli festőművészek közös tárlata fogadja az érdeklődőket. SZIRÁK Kastély Szálló: Varjasi Tamás iparművész bőrből készített munkáit — a kiállított művek meg is vásárolhatók — augusztus végéig láthatja a közönség. Vélemény Üj sorozat kézdődött vasárnap délután a televízióban. A magyar labdarúgás közelmúltbeli történetének legnagyobbjairól szól, azon a címen,x amely mondatot akkor kiabálnak kórusban a lelkesült szurkolók, amikor győzött a csapatuk: Szép volt, fiúk... A sorozatban íg>í, felkiáltójel nélkül, három ponttal fejeződik be a mondat; utalva a folytatásjellegre, érzékeltetve, hogy a közelmúlt is a közvetlenhez képest távolabbi, s az elismerés szelíd emlékezéssé csillapult. Koltay Gábor forgató- könyvíró-rendező — számos munkatársával együtt készítette a sorozatot — elsőnek Puskás Ferencet, azaz Puskás „öcsit" mutatja be a nézőknek. S bármennyire is ismerjük (vagy ismerni véljük) a kiváló futballistát, itt helyénvaló a bemutatás gzó használata: Puskás több szempontból olyan oldaláról látszik, amelyiket nem ismertük. és több olyan dologról beszél, amilyenről tőle még sohasem hallottunk. „...minden idők egyik legnagyobb magyar labdarúgója...’’ — olvashatjuk a műsorújság kurta ajánlatában. Ehhez mindjárt hozzátet- hetjük: egyben minden idők egyik legtöbbet ajnározott és szidott-átkozott focis, tája. Szemére vetik, hogy ő indította el Magyarországon a bundasorozatokat, ő Puskás állított magas anyagi követelményeket • a szakvezetés elé a játékosok számára, ő kezdte nagyképűen semmibe venni a közönséget. Nyakába varrták az 1954-es svájci labdarúgó-világbajnoki döntő elvesztését — 2—0-ás vezetés után. Koltayék filmjéből nem jutottam közelebb a dolgok lényegéhez. Talán túlságosan kímélték a híres futballistát, azért' nem akartak igazából izgalmas —, ha tetszik kényes — kérdéseket feltenni neki. Vagy éppen feltették,, csak nem kaptak választ, vagy kaptak ugyan, de valamilyen megfontolásból, kivágták. A tényeken már mindez semmit nem változtat. Nem tudja meg a néző. hogy igaz-e a sok mendemonda, vagy felfújás, netán bűnbakkeresés, rosszindulatú torzítás. S. ha hinni lehet a kispesti vagánynak. akkor majd ő megírja —. ha már Hámorinak, a Puskás-könyv szerzőjének, a tévés Vitraynak, Sugárnak nem sikerült — az igazságot. Hiszen jegyzetei vannak, meg ott az egész fejé, tele sok-sok emlékkel, élménynyel. „Perdöntő'’ tényekről bar. mennyire nem esett szó, érdekes volt a dokumentumfilm. Puskás — most mindenféle érzelmet félretéve — valódi klasszisa az aranycsapatnak. illetve az európai labdarúgásnak. A Real Mad„Öcsi" ridban ontotta a gólokat, s harmincas éveinek derekán gólkirály lett. A futballistáról és az emberről sok újat megtudunk. Például, hogy nem a Hiltonban, vagy más sokcsillagos szállodában lakik, hanem egy szerényben, amelyik közel esik az itthon maradt családtagokhoz; hogy 1960. óta hazajöhetett volna, mégis csak 1981-ben, 25 évi távoliét után tette. Elmondta az okát is. Hát. ki tudja... Kicsit sántít a „kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci” mondásának indoklása is. A kétezer forint 1948-ban nagy pénznek számított. Azt azonban vele vallhatjuk, hogy az utóbbi 10—15 évben a labdarúgás nem az előnyére változott: a játékosok technikai képzettsége csökkent, előtérbe került a fizikum, s a néző nem szórakozik, hanem szenved (és tör-zúz). Az is igaz. hogy az edző egyedül néz szembe a halállal — szerinte: a közönséggel, a csapattal, a vezetéssel. Éppen ezért nehezebb neki. Puskás ..öcsi”, minden híresztelés ellenére, jól beszél magyarul, há\ gyakran „a” és ..e” hangjain érződik is az idegen akcentus. Olvasni is tud. Esetleg nem magyaros a fogalmazása itt-ott. az sem baj — sok hazánkfia itthon maradva sem tanult (és tanul) meg helyesen magvarul. Fontosabb: spanyol állampolgárként is magvar. (sulyok) Odaítélték a Liszt-haMßlcntczuaßxf díjakat A Magyar Liszt Ferenc Társaság immár tizenharmadik alkalommal ítélte oda a Liszt-hanglemeznagydíja- kat. A 21 tagú, neves művészekből, előadóművészek, bői, zenetudósokból és -kritikusokból álló zsűri. Kroó György tanszékvezető egyetemi taríár, zenetörténész elnökletével, 10 ország 30 cégének 47 felvételéből választotta ki a nagydíjra méltóakat: a 28 zongora-, 5 orgona-, 7 vokális és 6 zenekari, kamarazenei felvételből hetet részesített elismerésben. Liszt-hanglemeznagydíjat kap az NSZK-belj EMI cég Welte—Mignon sorozatának egyik darabja, amelyen egy 1927-és felvételről hallható az akkor 23 éves Vladimir Horowitz zongorajátéka is, Mozart Figaró-fantáziáját játssza. Az ugyancsak NSZK-beli' Deutsche Gramophon cég két lemeze is a díjazottak között van. Az egyiken szintén Horowitz hallható. de már napjainkban, moszkvai hangversenyén készült felvételről. A másik lemezen Hildegard Behréns szoprán, énekesnő Liszt-dalokat szólaltat meg. Az egyesült államokbeli Second Hearing cég felvétele Joseph Villa zongoraművész, előadása a következő díjazott. Kivívta a zsűri elismerését a francia Erato cég felvétele is; a lemezen Marie-Clai- re Alain a világ egyik legszebb hangú orgonáját, az orleans-i dóm hangszerét szólaltatja meg. Rádiótörténet Különös szenvedélynek hódol Egerben az jVIHSZ városi rádióklub titkára, Krinszki Bernát. Beloiannisz utcai lakásán 80 darabból álló rádiótörténeti gyűjteményt őriz. A PhilipseÖí, EKA-ák, Standardok, Minervák ma is üzemképesek. Képünkön: Standard 3A rádió a 30-as évekből. Ba rt ók- fesztivál Szombathelyen Az idén ismét Szombathely ad otthont július 11- től 25-ig a nemzetközi Bar- tók-fesztiválnak és szemináriumnak, amelyre ezúttal 29 országból 160 muzsikus jelentkezett. Ez évben zongora, gordonka, kamarazene, vonósnégyes, ének, karmester és zeneszerző kurzusokat indítanak. A műhelymunka mellett többször lépnek hangversenydobogóra a szeminárium professzorai és résztvevői. A nemzetközi fesztivál július 11-én a szombathelyi szimfonikus zenekar gálakoncertjével kezdődik, ezt követően egyebek között fellép az Amadinda ütőegyüt- tes, az amszterdami Asko kamaraegyüttes, a Keller vonósnégyes, Perényi Miklós gordonkaművész, Roh- mann Imre zongoraművész, és Pierrelaurent Aimard párizsi zongoraművész. A Bartók-teremben a szlovák filharmónia kórus, Valamint a Népszínház tánc- együttese szerepel, s a fesztivál gálakoncerttel fejeződik be. ' NEMZETKÖZI MŰVÉSZTELEP fi MATRAALMAS Wirrt Zur0ne Valószínűleg nagyon sok holland kisgyerek szeme ragyog föl a kis Bemmel nevének hallatára. Egyelőre talán meg lehet bocsátani nekik, hogy — teszem azt — nem Wim Zurne nevére, hanem a pónilovakra gondolnak izgatottan. Nem azért, mintha a művészetet lebecsülnék. Csakhát — lássuk be — bizonyos életkorban az itt minden év augusztusában megrendezett pónilóvásár számukra még izgalmasabb látványossággal járhat minden másnál. Márpedig a Nijmegen és Arnhem közötti Bemmel a pónilovak hazája. Majd, ha felnőnek a gyerekek, talán már a művészetekre, és Wim Zurne nevére is gondolnak. ö ugyanis éppen itt született 1953-ban. Építészeti technikumi tanulmányait 1974-ben fejezte be. Utána először építésztechnikusként, majd pedig plakáttervezőként dolgozott. Másfél éven át elsősorban popkoncertekhez tervezett plakátokat. Az arnhemi művészeti akadémiára 1976-ban iratkozott be, ahol 1981-ben szerzett diplomát. Az akadémián festészetet és tervezést is tanult, de a plakáttervezésből is eredő érdeklődéséből következően • a grafikai szakot végezte el. Nijmegenben, a nyugatnémet határ közelében fekvő ősi városban él. Első egyéni tárlatát is itt, a helyi galériában rendezte 1986- ban. Ugyancsak ebben az évben mutatkozott be önálló kiállítással Belgiumban, Antwerpenben. Az egyéni tárlatok sora idén az arnhemi színházban és ismét Antwerpenben folytatódott. Svédországban pedig szintén ez évben kollektív kiállításon szerepeltek művei. Az arnhemi művészeti akadémián grafikai technikát tanít Gőgös Ferenccel, a magyar származású neves hollandiai művésszel együtt, akinek tanítványa volt, s akit Mátraalmás tavaly látott vendégül a művésztelepen. Wim Zurne legfontosabbnak azt tartja, hogy műveiben önmaga jelenjen meg. — Nem történeteket akarok elmondani, hanem mások számára is fölismerhető érzéseket kívánok kifejezni — vallja. — Lényegesnek tartom, hogy munkáimban a nézők fölismerjék azokat az érzéseket, amelyek közel vannak saját érzéseimhez, jóllehet nem azonosak azokkal. Súlyt helyezek arra, hogy mindenkinek meglegyen a lehetősége az értelmezésre. Először főként tájképeket csináltam rézkarcban. Később e tájképek mindinkább absztrakt formákba tolódtak el. Érdemes azonban utalni arra, hogy a művész két alapvető elvet, a színt és a kompozíciót távolról sem adta föl. Ellenkezőleg, színes és pontos szerkezetű lapjai, amelyeknek általában címet sem ad, minősítő értelemmel bírnak. Ügy szólnak az ember és világ dolgairól, hogy a művész saját személyisége jegyeit is érvényesíti. Ez a törekvés elsősorban a választásában jelenik meg, azaz a motívumok kiválogatásában és hangsúlyozásában. Színes grafikai lapjain a tájképi és egyéb elemek nem öncélú aktusként jelennek meg. Az esetleg valóságos tájélmények sem topográfiai valóságként vannak jelen, hanem magasabb minőségű művészi valóságukban. A grafika belső törvényszerűségei, s maga a rendező művész erőteljesen átformálják a látvány elemeit. így a létrejövő mű általános érvényűvé, ilyen értelemben időtlenné válik. Ez a fajta időtlenség ugyanakkor nemcsak az értelmezés számára nyújt tág lehetőséget, összhangban a művész szándékaival, hanem a létezés távlatainak érzékeléséhez is. Természetesen, a dekorativitás sem idegen e művészettől, a hangsúly azonban nem ezen van. Inkább a lapok érzelmi telítettségén, az elemző látásmód belső logikájából következő gondolati és érzelmi gazdag rétegzettségen. Wim Zurne grafikai konstrukcióiban tehát nemcsak a kompozíciós készség biztonsága tűnik szembe, hanem művészi és emberi érzékenysége is. így művei nemcsak hangulatot és érzelmeket keljenek, hanem bizonyos értelemben mozgósítanak is ideáink mellett, a tartalmasabb élet igényének ébrentartásáért. Nem elégszenek meg a választott grafikai nyelv kínálta látvány lehetőségeivel, hanem ennek segítségével érzelmi állásfoglalásra ' késztetnek a világról való véleményünk kialakításában. A lapok érzelmi-gondolati feszessége a többi között arra int, hogy itt némcsak a formák és a színek megőrzéséről van szó, hanem egyúttal a világgal való viszony minőségéről. Tóth Elemér