Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-07 / 158. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON.. telexen Érkezett.. Külföldiek nálunk - Mi külföldön Igazgatásrendészeti tudnivalók Itt a nyár, az utazások ideje. Az idegenforgalom adataiból tudjuk, hogy egyre több külföldi fordul meg hazánkban, fellendülőben van az idegenforgalom Nóg- rád megyeben. Érezhető-e a rendőrség igazgatásrendészeti munkájában, hogy Nógrádot is sok külföldi keresi fel? Egyáltalán, mi a tapasztalat a külföldiek utazásával, látogatásával kapcsolatban? — Erről kérdeztük Telek Albin rendőr őrnagyot. a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályának megbízott vezetőjét. — Az igazgatásrendészet is érzékeli, a külföldi látogatók számának növekedését. Legtöbbjük idegenforgalmi nevezetességeinket keresi fel. De a rokoni kapcsolatok ápolására nem kevés a hazalátogató, volt magyar állampolgár sem. Nagy létszámban érkeznek külföldről olyanok, akik az ipari, mezőgazdasági üzemekben vállalnak munkát. Egyre növekszik azok száma, akiket a rokonság, vagy a házasság ideköt, és végleges letelepedési engedélyt kérnek, főleg a Csehszlovákiából, NDK-ból és Romániából érkezők. — Milyen szabályokat kötelesek betartani ezek a külföldiek? — Az ország területén a külföldiekre is vonatkoznak a Magyar Népköztársaság jogszabályai, de külön szabály írja elő bejelentkezésüket. A nem szocialista országból érkező külföldinek az országhatár átlépését követő 48 órán belül bekell jelentkeznie a rendőrségen. Akár szállodában, fizető vendéglátóhelyen, akár magánszemélyeknél száll meg. Az előző esetekben ezt a bejelentkezést a szálloda intézi. A szocialista országokból jövőknek csak a harminc napon túli itt- tartózkodást kell bejelenteniük. — Ismerik a külföldiek a bejelentkezési szabályokat? — Igen, már a beutazás engedélyezésénél felhívják a figyelmüket, s csak elvétve fordul elő, hogy egy- egy személy elfeledkezik erről. Ezt bizonyítja, hogy nagyon kevés azoknak a száma, akiket a bejelentkezés elmulasztása miatt bírságolni kell. — Az idelátogató külföldiek tehát ismerik a szabályokat, de mi a kötelessége annak a magyar állampolgárnak, akihez külföldi látogató érkezik? — Az itthoniak közül már kevesebben tudják, hogy be kell jelenteni a külföldit a magánszállásról, akár rokon. vagy családtag is az. És alá is kell írniuk a bejelentőlapot, továbbá köte-! lességük felhívni a külföldi figyelmét a bejelentkezésre. Ha ezt elmulasztják, szabálysértésért meg is bírságolhatok. Ám különösebb gondot itt sem tapasztaltunk. — Mi a helyzet akkor, ha egy nyugati turista több hétre érkezett hazánkba, és mondjuk, a Balatonról ahol erre az időre szobát vett ki, s ott bejelentkezett, néhány napra Nógrádba rokonokhoz is ellátogat? Be kell-e akkor ismételten jelentkeznie? — Ha az új szálláshelyen a külföldi tartózkodása meghaladja a 48 órát, akkor az illetékes rendőrkapitányságon újból be kell jelentkeznie. Még akkor is. ha ezután, az említett példa szerint, megint visszamegy a Balatonhoz, ahol a bejelentett címe van. — Megyénkből is egyre többen utaznak külföldre, mire hívná fel a kiutazók figyelmét? — A kiutazásoknál a még meglévő kétfajta útlevél miatt, adódhatnak problémák. Hiszen az állampolgárok egy része még a régi típusú piros útlevéllel rendelkezik, míg másoknak kék útlevele van, ami a nem szocialista országokba is érvényes. A piros útlevelek egészen a jövő év végéig érvényesek, ha annak a határideje még nem járt le és van benne ki utazási engedély. Ám ha valaki nyugatra akar utazni, akkor az útlevélkérelméhez mellékelni kell a piros útlevelet is, akkor is, ha érvényes vagy érvénytelen. És milyen érvényességű útlevelet kap ez a kérelmező? — Ha a piros útlevele érvényes volt, akkor a nyugatra szóló ki utazási - engedély mellett megkapja a szocialista országokba is — illetékmentesen — az újfajta kék útlevélben a kiutazási engedélyt. De ha a piros útlevél érvénytelen, habár csatolta ezt is az útlevélkérelméhez, csak a nyugati országokba érvényes újfajta útlevelet kap. Ebben az esetben a szocialista országokba szóló kiutazási engedélyt külön is kérni kell, amiért külön is illetéket kell fizetni. — Miből adócjik tehát leginkább a probléma? — Gyakran előfordul, hogy a kiutazók nem nézik meg, benne van-e az újfajta, kékszínű útlevelükben a szocialista országokba érvényes kiutazási engedély s anélkül indulnak útnak. Nekik, sajnos, a határról vissza kell fordulni- ok. — Hány napig tart az útlevél-ügyintézés ? — A szocialista országokba tizennégy nap, a nem szocialista országokba 30 nap alatt készül el az útlevél. Késlelteti ezt, ha nehezen olvashatóan töltik ki a kérelmet, vagy ha" három-négyéves fényképet mellékelnek. Az előírások szerint ugyanis egy évnél népi régebbi fénykép szükséges az útlevélkérelemhez. Zs. A. Oviszünet Sóshartyánban Mostanában megyeszerte sok óvodában fogadna hasonló kép bennünket, mint Sóshartyánban: még itt vannak az ovisok, de már pakolják a festők a nyári tatarozás kellékeit. A levegőben a készülő rizsfelfújt vaníliás illata a festék szagával keveredik. Ürítik ki a helyiségeket, rakják össze a játékokat. — Holnap kezdődik a kéthetes zárás — mondja Ispán Marianna, aki helyettesként egyedül tartja a frontot, a megbízott óvodavezető betegsége miatt. — Van felfordulás... — A szülök hogyan tudják megoldani addig a gyermekük felügyeletét? — Csak egy-két esetről tudok, hogy problémát okoz ez. Van akire a szomszédasz- szony vigyáz. A többségnél főleg a nagyszülőkre számítanak, vagy maguk is szabadságon vannak. A 48 fős hivatalos létszámból eddig sem járt mindenki. Sajátos helyzetben van az intézményünk — az óvodásaink 80 százaléka cigányszármazású; sok óvodáskorú kisgyereket csak akkor járatnak ide. amikor kötelező, ötéves kortól. Sok a veszélyeztetett, rossz anyagi körülmények között élő. Az édesanyák többsége nem dolgozik. — A mostani nagycsoport hogyan végzett? — Tizennyolc gyerekből 15 lett elsős, a többiek maradnak még egy évet. — Milyen munkák előtt állnak most? —' Egy helyiséget tapétáznak. egy másikat festenek. Megfrissülnek a konyha és a mellékhelyiségek falai is. A költségeket a kishartyáni tér. melőszövetkezet vállalta át, ami nagy segítség a fenntartó tanácsnak. A három festő ígérte, igyekszik a munkával — .akkor jöhet a nagy- takarítás, rendrakás, amit már az óvoda dolgozói végeznek. Ha csak nem kapunk hozzá segítséget a szülőktől... —gkm— Petrusz Istvánnéval napfürdőznek az ovisok. Tácsik Nóra felv. ASSZON*/ A RÓNÁKRÓL Kecske a lakótelepen? Van olyan salgótarjáni második emeleti lakás, amelynek, az erkélyén zsunyi „geda” cseperedik szépen kifejlett kecs. kévé! Talán ma már meg is feji a fiatalasszony, aki néhány hónappal ezelőtt valósággal elkönyörögte Zsuny- pusztáról, Szabó Ottóék portájáról. Akkoriban ott nem kevesebb, mint nyolc-kilenc gida élt, több mint száz! különféle állattársával együtt... Szabóék négy éve a körzetesítéssel elárvult zsunyi iskolát kapták meg . lakóhelyül, Szabón é férje sokáig volt a helybeli tsz dolgozója, most a tarjáni Afit-nál raktárvezető. Felesége tizenöt éve a szécsényi tsz-ben dolgozik, két gyereket nevel; ők a lóci iskolába járnak tanítási évben, most az egykori zsunyi kisiskola kertjében sok állat közelében töltik a nyarat. „Ez az asszony alföldi...” — mondtam, amikor először megálltunk kerítésük mellett (akkor még a gidák is „otthon” voltak). Mert igaz az is, hogy a nógrádi ember éppúgy szereti a háziállatokat, mint mindenki más, aki falun él, de ennyi jószágot, ennyi szegény ember tehenét; kecskét, gidát egy háznál csak at rónákon láthatunk. Szabón; állatszere- tetében a nevelés, a családi hagyomány él tovább. Apja, nagyapja, egész famíliája alföldi juhász volt, gyereklányként iskola után ő is legeltetett, kint tanult az állatsereglet mellett, a rónán. Hajdúdorog volt eredeti hazája, házassága révén lett belőle palócföldi asszony, sokat dolgozva élt mindig, s most kicsit megfáradva a soproni szanatóriumba készül. Hét anyakecske és egy surányi bak (német fajta, amúgy szarv nélkül, nagy szakállal), hízók, szárnyasok, három kutya (kettő belőle igazi tehelő) szinte megszám. láthatatlan sok aprójószág ellátásának gondja most egy ideig férjére hárul. S talán a fele sem tréfa, hogy legjobb lenne Szabóné hangját felvenni és itthon etetés táján a hízóknak lejátszani 1 — annyira megszokták az ő kezét, figyelmét, szeretetét. Mert ,,így csak a szőr női majd rajtuk...” A kecsketej amúgy meg nagyon kapós. Elviszik az utolsó , cseppig, azok, akik ismerik gyógyító, erősítő hatását. A hat tejelő kecskétől naponta összejön két fejéssel 14—18 liter sűrű kecsketej. De vajon mit eszik ez a „kápász” állat, ez a kecses gyom rágó idefent a tarjáni erkélyen? (T. Pataki) Kulcsár József felvételei Kertbarátoknak A spárga védelme Az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés a spárga termesztése iránt. Nem csoda, hiszen, ezt a kellemes ízű növényt kellő figyelemmel mindenki meg tudja termel, ni, s szakszerűen gondozható. A spárga főbb ápolási munkád a következők: tavaszi bakhát készítése, nyári talajporhanyítás és gyom. irtás; szedési idény után a bakhátak lebontása, a szerves és műtrágyázás, az pn- tözés, valamint az egyéVes hajtások őszi leszedése és körültekintő növényvédelem. Sajnos á spárgarozsda gyakran veszélyezteti növényeinket, a spárga asszimilációs felületének jelentős csökkentése révén előfordulhat akár az ötvenszázalékos terméskiesés is. A spárgarozsda kórképe jellegzetes: a szárakon tavasszal narancsszínű, nyáron barna és ősszel barnásfekete foltok jelennek meg. Az erősen fertőzött tövekről lehullik a „levél”, s a szárrész elszárad. Tavasszal a spárgasípokon képződő néhány milliméter átmérőjű telepekből kiszabaduló spórákkal indul meg a fertőzés folyamata. Az új fertőzés következményeként a spárgahajtások bőrszövete felszakad, s fahéjbama spóratelepek válnak láthatóvá. Ezek a gomba nyári spárgatelepei. Ősszel viszont barnásfekete spóratelepek fejlődnek. Ezek tartalmazzák az áttele. lést szolgáló spórákat. Mivel a kórokozó támadása következtében a spárga sokat párologtat, ezért főleg a laza, vízben szegény területeken okozhat nagy töpusztulást. Ebben az esetben igen előnyös a növények öntözése. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a fertőzött szárrészeket ősszel ösz- szeszedjük és elégetjük. Ezzel jelentős mértékben mérsékelhetjük a betegség elha. tál másodását. A hajtások, illetve a sípok „felengedése” után azonnal permetezzünk 1 százalékos Bordói porral. A védekezést szükség szerint megismételhetjük. Sz. Cs.
