Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-07 / 158. szám

1987. július 7., KEDD NOGRAD 3 Szövetkezetek féléves mérlege A munkaszervezés sokat számít A kibontakozásra a következetes végrehajtás ad esélyt A Szondi Lakatos- és Sze­relőipari Szövetkezet. 480 millió forintban határozta meg idei termelési tervét, 130 millió forint nyereség mellett. Az év első hónapjai­ban még nem volt elegendő szerződésük, s tetézte gond­jaikat az is, hogy a BRG váratlanul' lemondta rende­léseit. Emiatt a drégelypa- lánki elektromos szerelde márciusban és áprilisban munkaellátási gondokkal küszködött. Ugyanez volt a helyzet a nagyoroszi lakatos­üzem kapacitásának lekö­tésével. is. Széles körű — jelentős anyági áldozatokkal járó — piackutatás révén sikerült úrrá lenniük a helyzeten. Üj együttműködési kapcsolatot alakítottak ki a Villamosi.pa- ri Kutató Intézettel és az Orvosi Műszerkészítő Ipari Szövetkezettel. Ugyanakkor folyamatosan növekedett az export és június végére a tőkéskiszállítás értéke elér­te a 260 millió forintot, ami az elmúlt évhez képest 154 százalékos teljesítményt je­lentett. A fél évbeli összesen 308 millió forint árbevételt ért el a szövetkezet, ami 28 szá­zalékkal haladja meg a ter­vezettet. Hasonló arányú az elért nyereségük is. Az első hat hónapra prog­ramozott. termelési tervét tel. jesítette a Salgótarjáni Ter­vező- és Építőipari Szövet­kezet is. A kollektíva egész esztendőre 170 millió forint termelést és 12 millió forint nyereséget szeretne elérni. S bár januárban és február­ban hátráltatta tevékenysé­güket a hosszúra nyúlt tél, ügyes munkaszervezéssel eb­ben az időszakban is adtak feladatokat dolgozóiknak. Az eltelt fél évben adták át a Palócz Imre teret, és az új pavilonsort, a megyeszék­hely legújabb büszkeségeit. Az ÉVI Áruház mellett mi- ni-grillt alakítottak ki és fel­újították a Nógrádker kötött­divat üzletét. Már végeztek a Pécskő Üzletház külső re­konstrukciójával, az év hát­ralevő időszakára maradnak a belső munkálatok. A Gor- kij-lakótelepen pedig befe­jezéséhez közeledik egy kétszer 19 lakásos épület egyik szárnya. Ä tervezőszakcsoport fél­éves eredménye 2,5 millió forint volt, s egész évre ele­gendő megrendelést kötöttek le szerződéssel. Gondjaik között elsősorban az építő- mesteri szakmunkások, se­gédmunkások hiányát érez­ték meg, emellett néhány kufens gépészeti arryag kés­ve érkezett meg a raktára­ikba. Országos nyugdíjas- találkozó Egerben A nyugdíjasok országos találkozóját másodszor szer­vezik meg augusztus 1-én, Egerben. A rendezvény há­zigazdája a Népszava ba­rátságklub és a Szakszer­vezetek Heves Megyei Ta­nácsa. > A Dobó tér környékén megrendezik a kézműves­mesterek országos kiállítá­sát és vásárát, amelyen mindenki bemutathatja és árusíthatja a keze munká­jával létrehozott terméke­ket. Kiállíthatják munká­jukat a népművészek, fa­faragók, fazekasok, vasko­vácsok, fémöntők, bőrdísz­művesek. szövők, hímzők, fonók, kötők és horgolok Várják az amatőr festők, szobrászok, grafikusok, fo­tósok bemutatkozását is Bemutatkozási és árusítási lehetőséget kínálnak a mű­vészi igénnyel alkotó kis­iparosoknak és népi ipar­művészeknek. A helyfog­lalás érdekében a jelentke­zést Eger Város Tanácsára (Eger, Dobó tér 1—3.) lehet eljuttatni. A programban szerepel hobbibörze is, ennek szín­helye a megyei művelődési központ lesz. Lehetőséget kínálnak az amatőr előadók — zenészek, táncosok, dal­nokok, versmondók, bűvé­szek, artisták, bohócok, stb. — bemutatkozására is. Az érdeklődők fellépésre je­lentkezhetnek a Népszava barátságklub szervező­irodájában, (Budapest, VII. Rákóczi út 54. 1964). n takarmánykeverőben A Nógrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Válla- lalat tari takarmánykeverő üzemében 160—165 vagon termé­ket állítanak elő havonta. A 35—40-féle baromfi-, kérődző-, sertés- és egyéb tápokból a környező megyék boltjaiba is szállítanak. ötven kilogramm táp kerül egy zsákba. Automata mérlegen állítják be a megfelelő arányokat. Nem könnyű munka a zsá­kolás. Bencze Péter felvételei A Velencei-tó vízutánpótlása A becslések szerint naponta 1 centimé­terrel apasztja a Velencei-tó vízszintjét a mostani kánikula. A vízállás, miatt azonban egyelőre nem kell aggódniuk sem a hajósoknak, sem a tóparton pihe­nőknek, vízs2int ugyanis alig három cen­timéterrel marad alatta a 160 centiméte­res maximumnak. Huzamosabb ideig tartó forróság és száraz időjárás esetén sem okoz gondot a tó vízutánpótlása, ugyanis tele van mind a pátkai, mind a zámolyi víztároló. Az idei rendkívül csapadékos időjárás is bizonyította, hogy nagy szükség volt a tó vízszintjét szabályozó víztárolók meg­építésére. A korábbi időkben rendkívül nagy volt a tó vízjátéka, csapadékos években gyakran kiáradt, aszályos eszten­dőkben pedig elsekélyesedett, sőt a kró­nikák szerint egyes években száraz, láb­bal lehetett átkelni egyik partjáról a má­sikra. A víztárolók segítségével most biz­tosítani tudják az állandó, 140—160 centi- méteres vízállást. Magyar vállalatok New Yorkban A Hungexpo szervezésében 7 magyar vállalat mutatja be exportkínálatát a jú­lius 12-én nyíló New York-i élelmiszer-és italkiállításon. Olyan termékekkel jelentkeznek, ame­lyek megfelelnek az amerikai élelmiszer- piac szigorú szabványainak és állják a rendkívül kemény konkurenciaharcot is. A szakközönség számára rendezett bemu­tatón a Terimpex dobozolt és fóliássonkát, szalámit, kolbászt kínál eladásra. Négy vállalat — a Pannonvin, az Egervin, a Monimpex és a Generalimpex — mu­tatja be a legújabb magyar borokat és pezsgőket. A Monimpex és a Generalim­pex csokoládé- és cukorféléket, fűszer­krémeket, száraztésztákat, savanyúságo­kat, és dzsemeket is kínál az igényes tengerentúli fogyasztóknak. A Hunga- rofruct és a Délker árulistáján ivólevek, ételízesítők, zöldségkonzervek szerepel­nek, továbbá almalépor, szárított dió és bab, mustármag, koriander fűszer. Iff élemen yek az HM SZ Ml ff* Központi Bizottsága július 2-í állásfoglalásáról A közügyek iránt érdeklődő emberek millióinak adott olvasni- és gondoikodni- valót a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a gazdasági-tár­sadalmi kibontakozás programjáról szóló, a hét végi lapokban közreadott július 2-i állásfoglalása. Hétfőn már a munkahelyi kollektívák is találtak alkalmat a munka rövid szüne­teiben a határozatban foglaltak megvita­tására. A programok programjának is nevezett dokumentum betűjének és szelle­mének megértése, a mindennapi felada­. tokra való mielőbbi adaptálása a legfon­tosabb most. Rólunk és értünk szól a ha­tározat. Irányt mutat gondjaink enyhíté­sének módjára, a követendő útra. A Központi Bizottság július 2-i állás- foglalásának megyeszerte nagy a vissz­hangja. hiszen feszült volt a várakozás is, mely megjelenését megelőzte. Az aláb­biakban az első Nógrád megyei vélemé­nyekből, a dokumentum által Inspirált gondolatokból adónk* közre egy csokorra- valőt. SIMON ISTVÁN. a Ce­redi Ceredvölgye Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet elnöke: — Talán általánosságnak tűnik, mégis ezzel kezdem: régóta benne van már a közvéleményben, hogy ha­tásos intézkedések híján nem tudunk kimozdulni abból a helyzetből, amelyben hosz- szabb ideje megrekedtünk. A Központi Bizottság mostani határozata valós, reális hely­zetértékelés és jó feladat­meghatározás. Félelmetesen nagy csomagterv ez. Ha be­legondolok abba, hogy eddig kisebbeket sem sikerült maradéktalanul végrehaj­tani, óhatatlanul felmérői bennem is a kérdés: mi a garancia arra — noha uta­lások erre vonatkozóan is olvashatók a dokumentum­ban —, hogy a határozatban foglaltakat a maguk teljes­ségében sikerül a gyakorlat­ba átültetni? — Egészen kézzelfogha­tóan nekem az okoz gondot, hogy ' míg a részfeladatok­ban gyakran tudunk ered­ményeket felmutatni, az alapkérdésekben nem va­gyunk képesek átütő erővel produkálni. A kérdésem az: vajon az előttünk álló, sors­döntő három esztendőben várható-e, hogy a szabályo­zók a határozatban megje­lölt irányban segítenek majd bennünket haladni? Ugyanis a jó elhatározások napi te­endőkre való átváltása csak a szabályozókhoz alkalmaz­kodva képzelhető el! Legye­nek ezek egyszerűek, átte­kinthetőek, hogy ne a ma­gyarázásukra fecséreljük az értékes energiákat, közve­títsék a legfontosabb célokat és szóljanak hosszabb távra — véleményem szerint ez is feltétele annak, hogy a ha­tározatban foglaltak napi valósággá váljanak. Egy do­log viszont nem lehet vita, meditáció kérdése: gazda­ságunk. társadalmunk szá­mára más alternatíva nincs, számunkra a kibontakozás­ra esélyt csak a határozat­ban megjelöltek követke­zetes végrehajtása adhat! HORVÁTH LÁSZLÓ a Salgótarjáni 211. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola igazgatója: — A program nagyon át­fogó társadalmi, gazdasági feladatról szól, amelynek kö­zéppontjában természetesen a gazdaság áll. Ez utóbbiból, minthogy rendkívül köz­vetlen módon kapcsolódnak a szakmai, középfokú okta­táshoz, két témakört eme­lek ki: a termelési szerkezet átalakítását és a műszaki fejlesztést... A párt által meghatározott teendőket nagyobb szakmai hozzáér­téssel rendelkező emberek- kél kell megvalósítani. Ugyanakkor ez nem választ­ható el bizonyos morális té­nyezőktől sem; vagyis hin­ni kell abban, hogy javítha­tunk a helyzetünkön, és azt sokkal jobban tehetjük, mint eddig. S nem feledkezhetünk el arról sem, hogy minden területen, az oktatásban is, vannak tartalékaink. A műszaki szakoktatás ezer szállal kötődik a gaz­dasághoz. Kapcsolatuk össz­hangjának fejlesztéséhez nélkülözhetetlen a szerkeze­ti megfelelés, hangsúlyozom: perspektivikusan. Arra gon­dolok, hogy hosszú távon olyan szakmákat > oktas­sunk, amilyenekre a gazda­ságnak szüksége van. Más oldalról közelítve, a gazda­ság tartalmi követelménye­ket támaszt az oktatással szemben: korszerű szakmai felkészültséget igényel, ami ma nagyobb általános mű-- veltséget tételez fel. A fiata­lokat úgy kell felkészítenünk, hogy tudatában legyenek an­nak, hogy életük során akár négyszer is szakmát szüksé­ges változtatniuk; egyúttal képesek legyenek erre a vál­toztatásra. MARTON SÁNDOR, a Magyar Kabelmüvek balas­sagyarmati gyárának igaz- • gatója: — Mint gazdasági vezető eleve olyan szemmel tanul­mányoztam át a határoza­tot, hogy megtaláljam benne azokat a gondolatokat, me­lyeket gyárunkban váltha­tunk át tettekké. Ügy vélem, hogy a programban megje­lölt feladatokból nálunk most a műszaki fejlesztés, s az ebből adódó termékszer­kezet-korszerűsítés az egyik legfontosabb tennivaló. A konvertibilis elszámolású, ’ gazdaságos termékkivitel növelése jelentőségében nem marad el az előbbi mögött. Exportunk további növelé­sének azonban feltétele az alapanyag- és feldolgozóipar közötti érdekeltség megte­remtése. A gondolatsor foly­tatásául kívánkozik a mű­szaki fejlesztéshez és a ha­tékony termeléshez szükséges erőforrások biztosítása. Mindehhez elengedhetetle­nül szükségesnek tartom a népgazdaság és a vállalat közti viszonyok stabil, átte­kinthető szabályozását, ami az egyik legfontosabb biz­tosítéka a határozatban fog­laltak mielőbbi végrehajtá­sának. — A dokumentum meg­jelenését követően az állami szervek nyilván meghatároz­zák a végrehajtást illető konkrét teendőket. Ügy gondolom, nekünk addig sem kell tétlenkednünk. A program világos, a felada­tok megoldása sürgető, ki­ki a saját posztján nekiru­gaszkodhat hát a munkához! HORVÁTH JÓZSEF. a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Nógrád megyei szervezetének titkára: — Véleményem szerint eb­ben a gazdasági-társadalmi kibontakozási programban most jelenik meg először igazán hangsúlyosan az a nagyon rokonszenves és he­lyes gondolat, hogy baja­inkra a gazdaság reformja nem az egyedüli orvosság. A gazdaság nem tud minden problémát megoldani. A tár­sadalom más területein is fel kell számolnunk a gaz­dasági reform kibontakozá­sát akadályozó tényezőket, ami egyúttal azt jelenti, hogy a reform nem szűkül­het le a gazdaságra. .. Ör­vendetes, hogy a program vizsgálja a gazdaság és a kultúra összefüggéseit, egy­másra hatását. Meggyőződé­sem, hogy gyorsabb léptek­kel csak úgy haladhatunk előre, ha nagyobb teret en­gedünk az emberi cselekvés, az egyéni kezdeményezés számára, meglévő „ szellemi erőinket, tőkénket jobban mobilizáljuk. Engem csak akkor lehet csatába vinni, ha pontosan megmutatják a célt, gondot fordítanak arra, hogy azonosuljak vele. tehát valamilyen módon érdekelt­té tesznek. A felnőtt ember el tudja dönteni, mi a jó és mi a rossz, s ez alapján ké­pes cselekedni. Nincs szük­ség arra, hogy sokan azzal foglalkozzanak, mit kell a másiknak csinálni, mert ak­kor önmaguk tennivalóiról felejtkeznek el. S, most már nem elég csak kidol­gozni a programot és be­szélni róla, mint eddig, hanem tenni kell, sürgősen, még ebben az évben. ÖKRÖS LÁSZLÓNK, a Salgótarjáni Ruhagyár párt­titkára: — Nagyon időszerűnek tartom, hogy a Központi Bi­zottság ilyen átfogó formá­ban, teljeskörűen foglalkozik a társadalmi-gazdasági ki­bontakozás kérdésével. Hogy a határozatban foglalt fel­adatokat hogyan fogjuk tudni megvalósítani, az at­tól függ, milyen végrehajtási utasítások követik majd a dokumentum megjelenését. — Átböngészve a határo­zatot, kifejezetten örömömre szolgált, hogy a párt belső életéről, az ideológiai mun­káról is szól. Jó ideje az a meggyőződésem, hogy a gaz­dasági gondok enyhítése, áz ezzel kapcsolatos sürgető teendők elterelték kissé er­ről a figyelmet. Nagyon jó dolognak tartom tehát, hogy a párt vezető szerepének érvényesítése, a gazdasági célok elérését segítő ideoló­gia hangsúlyos része lett a programnak. — Jó érzésekkel olvastam a dokumentumban a telje­sítmények differenciált elis­meréséről szóló passzust is. A mi vállalatunkat e tekin­tetben példaadóként szok­ták emlegetni, hiszen ná­lunk már hosszú idő óta csak azt a bért kapják meg a munkások, amiért való­ban meg is dolgoztak. Té­ves felfogás, hogy ez kapi­talista módszer lenne! A ki­fizetett jövedelmek mögött minden esetben való% telje­sítménynek kell lennie! — S még egy gondolat mely a munkaasztalon léve személyi jövedelemadó kapcsán született bennem: félő, hogy a terhek javát az ipari munkásság, a bér­ből és fizetésből élő dolgo­zók viselik majd, hiszen az ő jövedelmük az utolsó fil­lérig kimutatható. Kereset­kiegészítésre is kevés a módjuk, hiszen egy jól szervezett vállalatnál nem elsősorban a géemkákra tá­maszkodnak, hanem a fő munkaidőben iparkodnak rendet teremteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom