Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-28 / 176. szám

2 NOGRAD 1987. július 28., KEDD Budapesten a malaysiai miniszterelnök (Folytatás az 1. oldalról) és nyersanyagipari, Paduka Rafidah Aziz kereskedelmi és ipari, Abu Hassan Omar külügyminiszter, Law Hieng Ding tudományos technoló­giai és környezetvédelmi mi­niszterhelyettes, valamint Zainal Abidin bin Mokhtar, Malaysia Budapestre is akk­reditált nagykövete. A tárgyalópartnerek kife­jezték meggyőződésüket, hogy a mostani eszmecserék, a személyes találkozók nagy­mértékben hozzájárulnak egymás jobb megismerésé­hez, a kölcsönös bizalom to­vábbi erősítéséhez, s ezen keresztül a gazdásági és a kereskedelmi együttműködés kiszélesítéséhez. A plenáris találkozón elő­térbe kerültek a gazdasági kapcsolatok erősítésének kérdései. Mindkét fél állást foglalt azok élénkítése mel­lett, hangsúlyozva a lehető­ségek sokféleségét. Egyet­értettek abban is. hogy a kereskedelmi egyensúly ki­alakítása mellett szükséges a forgalom növelése, valamint az érdekek hatékonyabb egyeztetése is. A malaysiai fél készségét fejezte ki, hogy az elkövetkezendő időszak­ban növekedjék Magyaror­szág részesedése a távol-ke­leti ország külkereskedelmé­ben. A plenáris tárgyalás után a két kormányfő szívélyes légkörű megbeszélést folyta­tott a Parlamentben. (Folytatás az 1. oldalról) A pénzügyminiszter vége­zetül rámutatott: az adóre­form 1988 január 1-jei be­vezetése technikailag meg­valósítható, azonban ismer­tetése a közvéleményben nem halad kellő ütemben. A vitában Bognár József (országos lista) kifejtette: az általános ellátás leromlá­sához vezethet, ha azok, akik eddig társadalmilag szükséges feladatokat lát­tak el mellékfoglalkozás­ban, felhagynak ezzel a fo­kozódó odóterhek miatt. Az is előfordulhat, hogy a leg­inkább keresett szolgáltatá­sokat végzők az emelkedő adóból származó vesztesége­ik miatt jelentősen növelik az árakat, illetve gyarapít­ják bevételüket, s így a tár­sadalomban a jövedelemszó­ródás tovább növekszik. Tóth Attilámé (Budapest) úgy vélekedett: azok a csa­lódok, amelyek az utóbbi 5—6 évben többletmunká­val, nagy erőfeszítésekkel teremtették meg a reális szükségleteik kielégítéséhez X V Grósz Károly és dr. Ma­hathir Mohamad kölcsönö­sen tájékoztatta egymást or­szágaik belső helyzetéről. Egyetértettek abban, hogy a két ország gazdaságfejleszté­si tervei tág lehetőségeket kínálnak az árucsere-forga­lom további bővítésére, kö­zös vállalkozások létesítésé­re, az ipari, a műszaki-tudo­mányos együttműködés fej­lesztésére. Hangsúlyozták or­szágaik készségét a kultu­rális és az oktatási kapcso­latok megteremtésére is. A nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseinek áttekinté­se során a két kormányfő hangsúlyozta országaik érde­keltségét a nemzetközi fe­szültség enyhítésében, az ál­lamok közötti egyenjogú po­litikai és gazdasági kapcso­latok megszilárdításában. Üdvözölték a szovjet—ameri­kai fegyverzetcsökkentési tár­gyalásokat, s kifejezték re­ményüket, hogy azok mielőbb konkrét leszerelési megálla­podásokhoz vezetnek. Meg­állapították, hogy a kis és kö­zepes államokra is fontos szerep hárul a vitás nemzet­közi kérdések tárgyalások útján történő megoldásában, a különböző társadalmi be­rendezkedésű országok közöt­ti párbeszéd előmozdításá­ban. Grósz Károly megerősítet­te hogy a Magyar Népköz- társaság nemzetközi tevé­kenységét az európai együtt­működés sokoldalú kibonta­koztatásának szolgálatába szükséges jövedelmet, az adóreform bevezetésével ne. hezebb helyzetbe kerülnek. Kifejtette továbbá: a ter­vezett társadalmi vita he­lyett szűk körű szakmai vi­ta folyik az adóreform be­vezetéséről. A szélesebb ré­tegek bevonására a vitá­ba azért sincs lehetőség, mert a lakosság nem ren­delkezik kellő tájékozott­sággal a kérdésben. Dr. Tal- lóssy Frigyes (Budapest) ne­hezményezte, hogy az adóre­formmal kapcsolatos tör­vénytervezetek pénzügyi nyelven íródtak, nehezen értelmezhetők. Megfontolás­ra javasolta, hogy a csök­kent teljesítőképességűek — például a süketek, a vakok — részesüljenek adókedvez-, menyben. Varga Gyula (Za­la megye) az adóreform be­vezetésének hosszabb elő­készítése mellett érvelt. Lestárné dr. Varga Mária (Budapest) utalt arra, hogy a nyugdíjasok anyagi helyzetében jelentős diffe­renciáltság tapasztalható, s javasolta: a jövedelem nagy. sága legyen mérvadó az adó állítja. Méltatta a szovjet külpolitika új átfogó kezde­ményezéseinek jelentőségét, a nemzetközi légkör javítá­sa, a helyi válsággócok fel­számolása szempontjából. Dr. Mahathir Mohamad kifejtette, hogy az el nem kötelezettségi politikát kö­vető Malaysia a délkelet­ázsiai térség vitás problé­máinak békés rendezése mellett száll síkra. A tárgyaláson részt vett Várkonyi Péter és Abu Has­san Omar. Jelen volt Bara- nyi Gyula és Zainal Abidin bin Mokhtar. Dr. Mahathir Mohamad programja délután kegyele- tes megemlékezéssel folyta­tódott: a malaysiai kormány­fő koszorút helyezett el a magyar hősök emlékművén a Hősök terén. A malaysiai miniszterel­nök a koszorúzás után a Ganz-MÁVAG-ba látoga­tott. A vállalat bejáratánál Kapolyi László ipari minisz­ter és a gyár vezetői, vala­mint a nagyüzem kollektívá­jának képviselői fogadták dr. Mahathir Mohamadot és kísérőit. A nagyvállalat gazdálko­dásáról, a gyár tevékenysé­géről Juhász Ádám vezér- igazgató adott tájékoztatást. Este Grósz Károly és fe­lesége díszvacsorát adott dr. Mahathir Mohamad és fele­sége tiszteletére a Parla­mentben. A díszvacsorán a két kormányfő pohárköszön­tőt mondott. kérdései megállapításakor. Fekete Já­nos (Békés megye) hangsú­lyozta: az adóreform meg­valósításával a vállalatok gazdálkodásának döntő mu­tatója a nyereség lesz, s láthatóvá válik, mely ága­zatokat érdemes fejleszteni, illetve fény derül arra is, melyek azok a gazdasági egységek, amelyek tartósan fogyasztják a nemzeti jöve­delmet. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar megye) szerint a kormánynak a társadalmi­gazdasági kibontakozást szolgáló munkaprogramja ismeretében célszerű dönte­niük a képviselőknek az adó­reformmal kapcsolatos tör­vénytervezetekről. A kedvez, ményekkel kapcsolatban dr. Horváth Jenő (Budapest) úgy vélekedett, fontos, hogy ezek méltányosak, ösztön- zőek legyenek, az olyan te­vékenységeket támogassák, amelyek a gazdaság jövede­lemtermelő képességének nö­veléséhez járulnak hozzá. A képviselők észrevételei­re Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter válaszolt. Csernobil Hég az idén beindul a 3. blokk A csernobili erőmű 3. blokkját még az idén üzem­be helyezik, és a Szovjet­unióban továbbra is fontos­nak tartják az atomenergeti­ka fejlesztését — erősítették meg hétfőn Moszkvában azon a sajtóértekezleten, amelyet a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség megala­kulásának 30. évfordulója alkalmából tartottak. A sajtóértekezleten Andro- nyik Petroszjanc, a szovjet* atomenergetikai állami bi­zottság elnöke, Alekszandr Lapsin, atomenergia-ügyi mi­niszterhelyettes, Borisz Szem- jonov a NAÜ igazgató ta­nácsának tagja vett részt. Petroszjanc akadémikus rö­viden méltatta a NAÜ eddi­gi tevékenységét, beszámolt a szervezet munkájában va­ló szovjet részvételről, majd a meghívottak válaszoltak az újságírók kérdéseire. Alekszandr Lapsin el­mondta, hogy a csernobili­hez hasonló típusú reaktoro­kat a jövőben nem gyártják a Szovjetunióban. ‘ A baleset okait külföldi szakértők be­vonásával alaposan kivizs­gálták; ennek eredménye­ként az ország valamennyi működő atomerőművében megtették mindazokat az in­tézkedéseket, amelyek elen­gedhetetlenül szükségesek egy újabb, a csernobilihez hasonló méretű baleset el­kerüléséhez. A szovjet atomenergetika jövőjével kapcsolatban el­hangzott, hogy a. múlt évi baleset nem befolyásolja a fejlesztést. A sajtóértekezletet vezető Gennagyij Geraszimov kül­ügyi szóvivő kérdésre vála­szolva elmondta: technikai okai vannak annak, hogy külföldi tudósítók csak kor­látozott számban vesznek részt a csernobili per tár­gyalásán. Elmondta egyéb­ként, hogy kedden 14 kül­földi újságíró — köztük a Magyar Távirati Iroda tu­dósítója — utazik a bírósá­gi tárgyalás befejezésére Csernobilbe. A NAÜ-ben végzett szov­jet tevékenység kapcsán a sajtóértekezieten közölték, hogy a Szovjetunió a mű­szaki együttműködés mellett anyagilag is támogatja a szervezet munkáját. A tagok által önkéntesen létrehozott kiegészítő pénzalap — a kö­telező tagdíjon felüli — évente mintegy 12 százalék­kal növekszik, míg a szer­vezet költségvetése ugyan­azon a szinten van. 1987-ben mintegv 34 millió rubelnek megfelelő összeget fizettek be a tagországok az alap kasszáiába. és ehhez a Szovietunió 2.6 millió rubel­lel járult hozzá. Az adóreform nyitott — é4ia/ kommentárunk ----------------------------------------------­w U tón az Árias-terv A hír a maga nemében egyedülálló: a costa ricai elnök Managuában tárgyal. Nyolc esztendőnek kellett eltelnie, hogy Nicaragua déli szomszédjának államfője megtegye ezt az alig ötszáz kilométeres távolságot, amely a két fővárost elválasztja, politikai értelemben azonban ennél sokkal nagyobb utat kellett leküzdenie. A demok­ratikus hagyományaira büszke Costa Rica ugyanis — azok után, hogy az illegális küzdelemben támogatta a sandinista frontot — úgy ítélte meg, hogy a forradalom győzelmét követően Nicaragua „túlságosan balra” tart, amely veszélyezteti a térség biztonságát. Feszült évek következtek azután, olykor — nem utolsósorban Wa­shington nyomására — még a diplomáciai kapcsolatok felfüggesztése is fenyegetett. A San José-i kormány ál­láspontja egyre közeledni látszott a Fehér Házéhoz, s a térség konfliktusának megoldását maga is a sandinista rendszer felszámolásában látta. Olyannyira, hogy meg­tűrte országa területén a sandinisták ellen szervezkedő ellenforradalmárokat, köztük az Ortegáékat eláruló egy­kori gerillaparancsnokot, Eden Pastorát. A kölcsönös vádaskodás, tiltakozó jegyzékek küldése az új costa ricai elnök, Oscar Arias Sánchez 1986-os beiktatásáig tartott. Ezt követően Arias energikusan hoz­zálátott a közép-amerikai konfliktus politikai rendezé­séhez, s benne a Nicaraguával való jószomszédi kapcso­latok helyreállításához. Managua a kezdeti gyanakvás után üdvözölte és támogatásáról biztosította a costa ricai elnökről Arias-tervnek elnevezett békekezdeményzést. (A terv nemzeti megbékélést, tűzszünetet, demilitarizálást, szabad választások kiírását, a katonai segélyek befagyasz­tását, fegyverzetcsökkentést és demokratizálást sürget.) A javaslat mindvégig diplomatikusan kerüli az országok és a szervezetek megnevezését, nehogy bárkit is meg­bántson. Sokáig úgy tűnt, hogy éppen az az óvatosság lesz az Arias-terv leggyengébb pontja, mivel Managuát joggal sérthetné, ha kimondatlanul is egy kalap alá sorolnák a vele szembenálló kontrákat az egyes ország­részeket katonai fennhatóság alatt tartó salvadori haza­fiakkal. A sandinista vezetés ugyanis —, amely a múlt­ban gyakorta tett tanúbizonyságot diplomáciai rugal­masságáról — ezen az egy ponton nem tud és nem akar átlépni, azaz nem hajlandó dialógusba bocsátkozni a hazájuk ellen fegyveres harcot folytató ellenforradalmá­rokkal. Arias rugalmasságát, s Managua nagyvonalúságát bi­zonyítja, hogy a terv ezen a sikamlós ponton sem bu­kott el, bár — feltehetően az Egyesült Államok sugalla­tára — Salvador és Honduras újabb és újabb követelé­sekkel állt elő. Ez egyszer már megtorpedózta a június végére előrejelzett közép-amerikai elnöki találkozót, s Arias most épp azon fáradozik Managuában, hogy az augusztus 6-ra elhalasztott csúcstalálkozó létrejöhessen. Ehhez azonban kevésnek tűnik a San Jósé és Managua közötti 500 kilométeres út megtétele. Ariasnak tovább kell utaznia a hondurasi és a salvadori fővárosba is. (Seres Attila) BARÁTAINK ÉLETÉBŐL^ Pozsony—T rencsén Orvosi vizsgálat számítógéppel A megelőző kivizsgálás egyik tartozéka a reográfia — az erek áteresztőképességének megállapítása A számítástechnika elő­nyeit az egészséggondozás­ban is hasznosítják. Ez nyert kifejezést a KGST tagálla­mainak 2000-ig szóló tudo­mányos-technikai komplex fejlesztési programjában is. A korszerű műszer- és szá­mítástechnikai bázisra épülő új megelőző vizsgálati be­rendezések kifejlesztését a Pozsonyban működő cseh­szlovák orvosbionikai ku­tatóintézet koordinálja. A pozsonyi kutatóintézet munkája az egészséggondo­zási szolgáltatások színvona­lának emelését szolgálja. Ezek közül például a mes­terséges vese működését elősegítő, s szakértői körök­ben már jól ismert módszer tűnik ki. Bevált az intézet számítógépes gyógyszer-ada­golási módszere. A kliniká­kon nagy az érdeklődés a hallás kivizsgálására szolgáló objektív módszer iránt is. Az általánosan használt hallás­vizsgálati hangvillával szem­ben ez az új berendezés le­hetővé teszi a hangra való reagálás figyelemmel kíséré­sét magukban az agyteker- vényekben. Az orvosbionikai kutató- intézet jelentős feladatot vállalt magára olyan meg­előző vizsgálati berendezé­sek kifejlesztésével, amelyek lehetővé teszik, hogy foko­zatosan minden csehszlovák polgárt gyorsan, egyszerűen és precízen, komplex módon lehessen kivizsgálni. A kutatás első időszaká­ban egy, a csehszlovák mű­szer- és számítástechnikára alapuló megelőző vizsgáló- berendezést fejlesztettek ki. A tudományos feladat gya­korlati megvalósítására a trencséni járási népegész­ségügyi intézetben megelőző vizsgálati központot hoztak létre. A diagnosztikai közpon­tokban a megelőző vizsgá­lat előtt mindenki kódszá­mot kap a számítógép adat­tára számára. Ez után a szá­mítógép a kérdések egész áradatával „vallatja ki” az illetőt. Műszerek segítségével állapítják meg a szív, a vér­nyomás és a tüdő működési állapotát. Antropometria se­gítségével megmérik magas­ságukat és testsúlyukat, s a magasság, a testsúly és a zsírrétegek alapján követ­keztetni tudnak a kivizsgál­tak bizonyos betegségek iránti hajlamára. Arra a kérdésünkre, mi­lyenek a megelőző vizsgálati módszer további kilátásai, dr. Rastislav Dzurik, aa orvosbionikai kutatóinté­zet igazgatója válaszolt: „1989-ben kellene meg­kezdeni a számítógéphea kapcsolható műszerek soro­zatgyártását. Addigra inté­zetünkben is befejezzük az említett módszerrel kapcso­latos munkánkat, amelynek során a nagyobb teljesítmé­nyű számítógép-tartozékokkal és az orvostudomány leg­újabb ismereteinek alkalma­zásával foglalkozunk. Az a páciens, aki egy ilyen ki­vizsgálás után elhagyja a rendelőt, nem alapfokú, há- nem szakorvosi szintű véle­ményezésben részesült. Ily módon meg lehet előzni aa alapfokú orvosi rendelőkben a torlódást, a megelőző ki­vizsgálások során.” M. K. Kuba büszkesége A havannai nagyszínház Minden világváros lakói joggal büszkék, ha olyan ki­emelkedő kultúrcentrummal rendelkeznek, mint például a Moszkvai Nagyszínház vagy a New York-i Metro­politan, a londoni Covent Garden vagy hogy ne is ka­landozzunk olyan messzire.: a budapesti Operaház. Nincs ez másképpen a kubai fő­városban, Havannában sem. Bár ott is számos más szín­vonalas színház és koncert­terem kínálja lehetőségeit, igazi rangot a nagyszínház­ban való fellépés ad, nézői élményt pedig az ottani elő­adás. Az épület Havanna köz­ponti parkja mellett talál­ható s már szép múltra te­kinthet vissza. Alapköveit a múlt század első felében rakták le: 1838-ban népe­sültek be először a páholyok és széksorok. Az előadásokat akkoriban természetesen még csak a gyarmatosító urak és dámák tekinthették meg. A színház végső külső formáját 1915-ben nyerte el. Talán egy távoli karib­tengeri ország kulturális éle­tére gondolva meglepő, de igen sok neves művész meg­fordult már a színház pati­nás falai között. Elég meg­említeni Anna Pavlova, vagy Tito Schippa, Enrico Caruso vagy Arthur Rubin­stein nevét. Nem feledhet­jük azonban, hogy Kuba földrajzi fekvésénél fogva jó természetes kikötési és kontinensközi „átszállási” lehetőséget biztosít. Éppen ezért igen gyakran megfor­dulhattak Havannában egy- egy kor kiemelkedő művé­szei is. A havannai nagyszíház művészei napjainkban is hű ápolói a nemes hagyomá­nyoknak s újabb fejezetet is írnak a kultúrtörténeti év­könyvekbe. A színház veze­tése pedig azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy újszerű kezdeményezésként az épület falain belül nyí­lik meg a közeljövőben egy táncmúzeum és egy színházi kosztümöket bemutató ál­landó kiállítás. — dl —

Next

/
Oldalképek
Tartalom