Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-20 / 169. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: 9.00: 9.30: 9.39: 10.05: 10.35: 11.00: S 11.20: 11.36: 12.45: 13.00: 14.10: 14.25: 14.55: 15.00: 15.30: 16.05: 16.56 17.00: 17.30 18.05 19.15 20.13 20.35 21.25 22.30 23.30 Mit üzen a Rádió? A hét zeneműve. A hét költője: Nicolas Guillén — Cimon Carabello. Ki kopog? A Gyer­mekrádió műsora Nyitnikék. Kisiskolá­sok műsora. Menoti: A telefon. Egyfelvonásos opera A ..vizsgálódó magyar gazda.” Bogdán István írása. Az MRT énekkara énekel. Játék a telefonnal. Rádióváltozat. Házunk tája. A Falurádió műsora Klasszikusok délidőben Hunyady Sándor: Családi album. Nóták. Édes anyanyelvűnk Veszélyben. Érdekvédelmi műsor. Kóruspódium. Madame Curie. Eva Curie regényének rádióváltozata. VII/4. rész Pető Sándor versei Gazdasági magazin Találkozás Ferencsik Jánossal 41 28. r?sz Népi dallamok Kolumbiából Mártinké Károly: Az ál-Fejes Endre Lengyel művészek ope- rafelvételeiböl Aranylemezek Dokumentumműsor a nagy októberi szo­cialista forradalom előzményeiről. VI. rész. Halló, itt vagyok A telefonnál: Szilágyi János Kodály: Szimfónia. PETŐFI RÁDIÓ: 8.50: 9.05: 10.00: 11.25: 11.30: 12.10: 12.25: 12.30: 13.05: 14.00: 17.08: 17.30: 18.30: 19.30: 20.05: 23.20: MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsoris­mertetés. Hírek, időjárás. 17.35: Hétről hétre, hétfőn es­te. Zenés magazin. Telefon­ügyelet: 35-510: Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. El szeret­ném mondani. Gyarmati Béla jegyzete. (Közben: 18.00— 18.15: Észak-magyarországi krónika) — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. BESZERCEB AN Y A: 1. MŰSOR: 17.00: Hírek 17.25: Iránytű 18.20: Esti mese 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Ragan bácsi — Tv-film 21.05: A felsőbbség stratégiája 21.35: Vad kutyák. Kubai filmdráma 2. MŰSOR: 18.30: 19.00: 19.10: 19.20: 19.30: 20.00: 20.30: 22.00: A hét eseményei magyar nyelven. Tv-torna Esti mese Időjárás-jelenté>s Tv-hiradó Gombaszög '87. Sporttükör Ez történt 24 óra alatt Délelőtti torna Napközben. Zenés délelőtt Válaszolunk hall­gatóinknak Világú jság Balaton rádió Németh Sándor operett­dalokat énekel Kis magvar néprajz Lakatos Antal népi zenekara játszik. Farkas Rozália nótákat énekel. Slágermúzeum Kettőtől ölig. Kívánságműsor Újdonságainkból. Népzenei felvételek Ötödik sebesség Zencközelbcn Sportvilág Show. ami show. Vál­tozatok a szórakozásra Könnyűzene esti hangulatban. A Tolcsvay-együttes és Stefanidu Janula énekel MOZIMŰSOR : Salgótarjáni November 7.: Rock Rióban. (16) Színes, ze­nés brazil film. — Kamara: Narayama balladája. (16) Szí­nes japán film. — A bajho­zó. Színes, francia bűnügyi film. — Kohákz: Békés ég. Színes, szinkronizált szovjet film. — József Attila: Kert: Forró fagylalt. Színes, szink­ronizált angol filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Tánckar. Színes, zenés ame­rikai film. — Pásztó: Este 8- tól: Színes francia—olasz bűnügyi íilmvígjáték. — Há­romnegyed 6-tól: Alomszere­lem. Színes angol film. — Kisterenyei Petőfi: Piedone Afrikában. Színes olasz bűn­ügyi íilmvígjáték. — Bátony- terenyei Petőfi: Éljen. Szer­vád Színes, magyar bábfilm. — Szécsény: Távol Afrikától. I—II. (14) Színes amerikai film. — Rétság: Én a vízilo­vakkal vagyok. Színes, szink­ronizált olasz kalandfilm- vígjáték. — Karancslapujtő: A cápa 2. (16) Színes ameri­kai horrorfilm. — Érsekvad- kert: Becéző szavak: (14) Szí­nes amerikai film. — Job­bágyi: Hajnali háztetők. (14) Színes magyar film. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — József Attila Művelő­dési Központ: A Kertben kötetlen játéklehetőség — videóvetítés, asztali foci, sakk és társasjátékok — várják a gyerekeket dél­előtt. Este kilenctől vetítik a Forró fagylalt című an­gol filmvígjátékot. ame­lyet Bill Forsyth rende­zett. — Gerelyes Endre Ifjú­sági Művelődési Ház: Meg­sebzett föld címmel fotó- kiállítást tekinthetnek meg a látogatók Ponyi György salgótarjáni fotós alkotá­saiból. — Bányász Művelődési Ház: A videoklubban dél­után háromtól várják az érdeklődőket. BÁTONYTERENYE: — Kisterenye, kastély- kerti művelődési ház: Számítógép, videovetítés, bábkészítés és sokféle társasjáték várja a dél­után kettőkor idelátogató gyerekeket. HOLLÓKŐ — Általános iskola: Ács Irén Palócország című ki­állítása látogatható. SZIRÁK — Kastély Szálló: Var- jasi Tamás iparművész bőrplasztikáiból rende­zett kiállítás látható au­gusztus végéig. Strandépítés hullámokkal A tudósok és a matemati­kusok együttműködésének gyümölcseként a Fekete-terT- ger grúziai partvidékén tar­ka kavicsos, strandolásra kiválóan alkalmas „takaró” alakult ki, mintegy 20 ki­lométeres hosszúságban, amely feltehetőleg sok ven­déget vonz erre a helyre az idei nyáron. A tudósok tanácsára a szakemberek által „strand­építőanyagnak” nevezett ap­ró szemű köveket uszályo­kon a nyílt tengerre vitték ki és ott a vízbe szórták. A hullámok pedig megkezd­ték a part kiépítését. A hidrológusok és a matema­tikusok ugyanis körülbelül, 250 méterre a partvonaltól találtak egy olyan sávot a tengerben, ahonnan a víz­áramlások a partra szállít­ják a kavicsot. Viszonylag rövid időn bélül több mint 2 millió köbméter kőtörme­léket „öntöttek ki a tenger­be”, aminek következtében gyönyörű kavicsstrandok jöt­tek létre. NÓGRÁDI TELEXEN ÉRKEZETT... Egy sorozat tapasztalatairól Irodalmi ismeretterjesztés a szakmunkásképzőkben A szakmunkástanulók anyanyelvi műveltségének szegényes voltáról, irodalmi ismereteik hiányosságairól sokhelyütt hangot adtak a tárgykörrel foglalkozók. A vészharangok kongatása nem hagyott nyugodni, s a cselekvés szándéka már egyébként is korábbi, sze­mélyesen szerzett tapaszta­lataim idején is megérett bennem. Szántunk rá időt, a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa biztosította a szükséges pénzt és főként kerültek kiváló szövetsége­sek, hát elkezdtünk egy is­meretterjesztő előadássoro­zatot. Célunk volt, hogy az ismeretterjesztés sajátos esz­közeivel valamicskét enyhít­sünk az irodalomtanítás gondjain. Konkrétabban a Kassák- és a Mikszáth-év- forduló felfokozott érdeklő­désű légkörében a két alko­tó, s mellettük József Atti­la, Váci Mihály, Nagy Lász­ló és Illyés Gyula művészi­költői eredményeit, példaere­jű morális erényeit, életmű­vük elvitathatatlan értékeit a felnövekvő munkásgenerá­ció figyelmébe ajánljuk. Vállalkozásunk nem volt veszélytelen. Elegendő-e a 15—17 éves szakmunkástanuló hallgató­ság már meglévő ismeret- anyaga a hasznosítható be­fogadáshoz? Ha igen, el tud­juk-e kerülni a selypítő, ki­csikhez guggoló magatartást, amellyel a „beavatottak” — oly sokszor az ismeretter­jesztésben — tudásukat le­fordítják a laikusok nyel­vére? Ha nem. fel tudjuk-e kelteni érdeklődésüket a té­ma iránt? Ezek voltak azok a leg­fontosabb kérdések. ame­lyekkel szembe kellett néz­nünk. s ezek, amelyekben megfogalmazódtak az ilyen­kor számbajöhető hibalehe­tőségek. A Nógrád megye öt intéz­ményében szervezett huszon­öt rendezvény tapasztalatá­nak birtokában állíthatom, egy-két kivételtől eltekint­ve, el tudtuk kerülni a hi­bákat: az előadások sikere­sek, hasznosak voltak. Ma­tematikai pontossággal ez nehezen bizonyítható, de a hallgatóság összpontosított figyelme, aktivitása, a pe­dagógusok elismerő vélemé­nye erre enged következtet­ni. Nagy örömünkre, igazo­lódott az a feltevésünk, hogy a magyar irodalom ér­tékei iránti érdeklődés fel­kelthető, fokozható, és a fi­atal munkásrétegekben is fellelhető. Persze ennek az érdeklő­désnek a mobilizálásához több tényező egyidejű bizto­sítására volt szükség. Olyan szakmailag és pedagógiailag kitűnően felkészült előadók kellettek, mint a Palócföld című folyóirat főszerkesztő­je dr. Praznovszky Mihály és szerkesztője Pál József, akik a lehető legjobb arány­érzékkel megszűrték előadá­saik tárgykörét, kiemelték belőle azt, aminek esztéti­kai és világnézeti súlya van. Mindezt közvetlen hangnem­ben, pontos tárgyilagosság­gal, vagy éppen érzelmi meg­közelítéssel. követhető gon­dolatmenettel, élvezetes stí­lusban tették. Szükség volt továbbá a rendhagyó irodal­mi óra formájára, amelyben előadóművész segítette az érzelmi azonosulást. És szükség volt olyan intézmé­nyekre illetve pedagógusok­ra, amelyeknek, illetve akik­nek oktató-nevelő munkáján | ban az irodalomnak fontos szerep jut a tanórán kívül is. Személy szerint is köszö­nettel tartozunk a salgótar­jáni egészségügyi szakiskola két tanárának, Sepsi Ist­vánnak és feleségének. a bátonyterenyei ipari szak­munkásképző intézet taná­rának. Telek Ervinnek. a balassagyarmati ipari szak­munkásképző igazgató-he­lyettesének Arató Jánosnak, a szécsényi mezőgazdasági szakiskola igazgatóhelyette­sének Kovács Árpádnénak és a salgótarjáni szakmun­kásképző nevelőjének, Balázs Lászlónak. Nem akarjuk eltúlozni en­nek az előadássorozatnak a jelentőségét, mert jól tud­juk, hogy a művészeti alko­tások befogadásához, s azon keresztül az erkölcsi arcu­lat formálásához szervesen fejlődő belső igény és sza­bad akarat szükségeltetik, nem ébred az egyik napról a másikra. De biztatásul ad­juk itt közre sommázott ked­vező tapasztalatunkat a ké­telkedőknek, közömbösök­nek, akik más-más alapál­lásból ugyan, de tulajdon­képpen az igényébresztés je­lentőségét becsülik alá ké­nyelmességük. netán koráb­bi kudarcaik okán. A szakmunkástanulók alap- műveltsége, irodalmi tájé­kozottsága hiányos. Világ­nézetüket bizonyos fokig be­folyásolja a nyugati kon- zumkultúra; magatartásuk­ra, érzelmi megnyilvánulá­saikra, gondolkodásukra ha­tással van. S éppen mert kimutatható ez a fiatalság más iskolázottságú rétegei­nél is, korszerűnek érezzük azt a magunkévá tett és továbbadásra szánt József Attila-i parancsolatot, mely az irodalom által emberség­kereső vágyak kibontását sürgeti. Valamennyi előadá­son. rendhagyó órán. a fel­sorolt alkotók mindegyikével eszményt, példát igyekez­tünk leimutatni, olyan fel­nőtt, gondolkodó személyi­ség képét, aki belső autonó­miával rendelkezik, s így a humánum, a társadalmi ha­ladás elkötelezettje. Több helyre visszavárnak bennünket, újabb meghívá­sokat kapunk. Szeretném hinni: a kitüntető figyelem elsősorban nem nekünk szól. hanem azoknak, akiknek ér­vényes ..üzenetét” közvetí­teni szándékozunk. Sándor Zoltán SZMT-munkatárs Gótika és barokk emberközelben Feketéné Danyi Andrea, a körzeti könyvtár vezetője a diákokat avatja be a művészetörténeti ismeretekbe A video programot Majer József körzeti közművelődési előadó állítja össze A művészettörténeti ér­deklődés felkeltésére újabb előadások előkészítésén fá­radoznak a Mátraterenyei Általános Művelődési Köz­pont szakemberei. Koráb­ban a román stílusra és a gótikára hívták fel a fi­gyelmet. ismertették meg ennek az irányzatnak kép­viselőivel, alkotásaival a foglalkozások hallgatóit, mondandójukhoz felhasz­nálva a legkorszerűbb au­diovizuális eszközöket is. Az ismeretterjesztés mel­lett a résztvevők érzelmeire is kívánnak hatni, ezért ál­landó szereplőjük a muzsi­ka. a képmagnetofon szol­gáltatta film, az irodalmi hanganyagok bemutatása. A népművelők efféle te­vékenysége közelít az isko­lákban folyó pedagógiai munkához, a tantervekhez igazodva bővítik a diákok ismeretanyagát. A szeptem­berben kezdődő tanévre, mert főleg az általános is­kolások részére készítik for­gatókönyvüket. összeállít­ják a reneszánszról szóló programjukat, s az év vé­géig a barokk stíluséval is elkészülnek. — kulcsár — Gyertyafényes foglalkozás Meséié múlt Signum laudis A „dicséret jele”. Nagy­apáink, dédapáink holmija között ma is találkozhatunk ezzel a két latin szóval, egy kitüntetés hátlapján,. Érdé- mes erre a medáliára néhány sor szánnunk ugyanis nemzeti történelmünk egyik leggyászosabb (következmé­nyeiben ma is ható) Itpr- szakát tükrözi. Az elhibá­zott. elvesztett, milliós em­berveszteségeket okozó, egyéni és nemzeti tragédiák forrását jelentő első világ­háborút ! A szécsényi Kubinyi Fe­renc Múzeum gyűjteményé­ben található a képen lát­ható bronz vitézség) érem. Háromszög alakú, piros-fe­hér sávos szalagját, két ke­resztbe tett kard díszíti. Füg­gője sárgarézből készült, a császári koronát szimboli­zálja. Maga az érem 3 cm átmérőjű, szabályos kör ala­kú. bronzöntvény. Előlapján I. Ferenc József féldombor­művű, babérkoszorús arc­képe látható. Az érem kör­felirata: „Franciscus. Ios. I. D. G. Imp. Aust: Rex: Boh. etc. et. Rex. Apóst: Hung.” (I. Ferenc József Ausztria császára. Cseh­ország stb. királya és Ma­gyarország apostoli királya.) Hátoldalán olvasható a címben szereplő felirat, ba­bér- és tölgyfaág által köz­refogva. A vitézségi érmet II. Jó­zsef (1780—1790) alapította. Eredetileg csak két osztálya volt: arany, illetve ezüst. 1848-ban keletkezett újabb fokozata a másodosztályú ezüst vitézségi érem (kis- ezüst). Az itt szereplő bronzérmet 1915-ben alapította I. Ferenc József. Az első három foko­zat adományozási joga a hadsereg főparancsnoksá­got, illetve a hadsereg-pa­rancsnokokat illette, és élet­fogytiglan tartó pénzbeli já­radékot kaptak viselői. A bronz fokozatot már hadtest­parancsnokok ís adhatták, pénzjuttatás nem járt vele.^ A gyakorlatban az első két fokozatot általában a tiszti, míg a másik kettőt az altiszti és legénységi álló-, mány kapta meg. Még egy mozzanat a kitün. tetés történetéből: a Horthy Miklós által 1920-ban alapí­tott vitézi rend tagjai általá­ban a magasabb fokozatok­kal kitüntetettek köréből ke­rültek ki. Kapás Imre (Fotó: Liptai) Acs Irén fotói Acs Irén fotóiból rendezett kiállítás megnyitásával vette kezdetét az augusztus 20-ig tar« tó Palóc szőttes kulturális na­pok eseménysorozata Hollókőn. Az általános iskolában látogat­ható tárlaton az alkotó több mint ötven színes kópiája örökíti meg a nógrádi táj szép­ségét, embereinek életét és viseletét. Augusztusban Szvo- rák Katalin, valamint hazai és külföldi népi együttesek műso­ra szórakoztatja a Hollókőre látogatókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom