Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-20 / 169. szám

Akiről beszélnek Titkok kutatói a föld gyomrában Igazából azt a feleimet kellett volna adnunk, Akiik- tőiI beszélnek, ugyanis két fiatalemberrel beszélget­tünk. Azért mindkettőjük­kel, merít párban hódolnak hobbijuknak, ami nem más, mint a barlangászok érde­kességben bővelkedő szen­vedélye. A közelmúltban is együtt tártak fel egy új bar- langrészt. — Az Ágasvár alatti piro­xénandezit összetételű hasadékbar lan g ban ta Iá lt unk egy nagyméretű teremre — kezdi a beszédet a „bátrab­bik” barlangász, a tizenhat esztendős gimnazista fiú. Mainga Mihály. — Már ja­nuárban tudtuk, hogy a Szu­perkocka mögött italálunk valami érdekeset. Láthatják, hogy valami nem tiszta a számomra, mert egymás szavába vágva kez­dik magyarázni, végül Muszt- rai Ferencé marad a szó: — Szuperkocka a neve an­nak a kőtömbnek. amely évente 180 fokos fordulatot tesz, e mögött sejtettünk to­vábbi barlangrészt. Előzetes terv alapján dolgoztunk, ti­zennyolc órás expedíció után jutottunk i beljebb — élénkül a salgótarjáni 211-es Számú Ipari Szakmunkásképző In­tézet leendő másodikosa, aki nagyméretű sporttáskát szo­rongat kezében. A barlangá­szoknak is nélkülözhetetlen kelléket, hevedert .készül ép­pen varratni, s a hozzá való anyag súlya tömi meg a szatyrát. Bár a Salgótarjáni Hegymászó Klub barlangász- szekciójának tagjai mind­ketten. immáron három esz­tendeje, a felszerelés beszer­zésének költségei saját ma­gukat terhelik. — Mii kell ahhoz, hogy mélybe szálljon az ember? összenéznék, s ujjaikat számlálva, sorolják: — Karbid- ás akkumuláto­ros lámpa, védősisak, ove­rall. hogy víztől, sártól meg­védjen; heveder és kötél, fémikapcsok az ereszkedés­hez — fogynak az ujjaik Manga kezein, így most a szőke Musztrai folytatja: — Kell a hálózsák is, sá­tor és az ahhoz nélkülözhe­tetlen szigetelőanyag, meg még sok minden. Tízezer forint nem elég, hogy min­denünk meglegyen. Ha a szülők segítenek is időnként, tévedés lenne azt hinni, hogy ők fedezik a fiúik költségeit, hiszen job­bára ők maguk teremtik meg a rá valót. Munkát vállalnak —, s ez gyakorlásnak sem utolsó — a legkülönfélébb magas épületek üvegtáblái­nak lemosásánál, mint leg­utóbb a Salgótarján^ József Attila Művelődési Központ­ban, a Lakberendezési Áru­házban, vagy a síküveggyár irodaházéban. S hogyan lesz valakiből barlangász? A két fiú azt mondja, szeretik a természe­tet, az izgalmakat, s vonzó a felfedezés öröme is szá­mukra. — Mj a barlangászok to­vábbi terve? — Augusztusban újabb fel­derítésire megyünk Ágasvár­ra. A barlang felépítéséből arra következtetünk, hogy akár több kilométeres ha­sad ákrendszer is húzódhat a most feltárt terem mögött. Az eddig hátralevő időt pedig egyéb kedvtelésekkel töltik; Musztrai Feri karate­táborba utazik. Manga Mi­hály pedig a Balatonhoz megy. hiszen a . vízisportnak is kedvelője. Tuza Katalin Postánkkal érkezett Fokozott ellenőrzés a „Rigósirató” után A NÓGRÁD június 15-i számában egy kis írásunk énekesmadarak pusztításáról, orvvadászatról szólt. Az írás­ra reagálva Kovács András, a Ceredvölgye Tsz vadász- társaság titkára többek kö­zött ezt írja: ,,Az ügyben vadásztársaságunk elnöke kivizsgálást rendelt el. A vadászmester a terület biz­tonsági beíró naplójából megállapította, hogy a jel­zett időpontban vadásztársa­ságunk tagjai közül senki sem tartózkodott a gedőc- tetői területen, s a környék­beliekkel való elbeszélgetés sem vezetett konkrét ered­ményre. A vadásztársaság titkára arról az intézkedésről is tá­jékoztatást adott, hogy a hi; vatásos vadászok fokozot­tabban ellenőrzik a terüle­tet. Ugyanerre kérték a va­dásztársaság tagjait is. akik­kel július 5-én rendkívüli taggyűlésen ismertették a cikkben megjelenteket. „Kérjük a terület lakos­ságát, amennyiben ismerik az elkövetőt, konkrét beje­lentéssel is szíveskedjenek segíteni, hogy a szabálysér­tő ellen feljelentést tehes­sünk” — fejezi be levelét Kovács András, a Cered­völgye Tsz vadásztársaság titkára. Kihasználják a szünidőt Érettségizettek és Munka­lehetőségek A nyári időszakban sok fiatal keresi fel a Nógrád Megyei Nevelési és Pálya- választási Tanácsadó Inté­zetet. Többségük sikertele­nül felvételizett valamelyik közép- vagy felsőfokú in­tézménybe. Az érettségizet­teknek a salgótarjáni 211. Számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetben kínálnak szakmatanulási lehetősé­get, de számos budapesti üzem — például a Malom­ipari Vállalat, a KISTEXT, és SORTEX is várja őket. A salgótarjáni munkaerő­szolgálati irodán elmondták, hogy a szécsényi BRG-ben és a Salgótarjáni Ruha­gyárban körülbelül 100— 100 lány részére ajánlanak betanított munkát. Sajnos, kevés a jelentkező, mert a középiskolát végzettek nem fizikai munkakörben sze­retnének elhelyezkedni. A közgazdasági képesítéssel rendelkezők igencsak nehéz helyzetben vannak: számuk­ra egyáltalán nincs ajánlat. A kép nem teljes. Au­gusztus végéig ugyanis a munkát keresők száma vár­hatóan növekszik. Jó ü feni ben halad a Lánchíd felújítása A Lánchíd felújítói be­hozták azt az elmara­dást, amit a kedvezőt­len időjárás okozott. Ezekben a napokban is többféle munka folyik a hídon. Ddolgoznak a homokfúvók, a festők, ács-állványozók és a lakatosok. A pesti ré­szen már mind az öt festékréteget felhord- ták a szerkezetre. Fo­lyamatosan cserélik a korrodálódott kötőele­meket. Megerősítik a meggyengült korlát­talpakat. A posta szak­emberei új telefonká­beleket helyeznek el a járdák alatt. Festikw tatarozzák az iskolákat A Pásztói Városi Tanács gazdasági munkaerő-szolgálatának szakemberei a Dózsa György Általános Iskolában a vízve­zeték-hálózat meghibásodott részeit cserélik ki fotó — Tácsik Nóra — Az oktatási intézmények — iskolák és óvodák — he­lyiségei a nyári vakáció ide­jén sem kihaltak. Mostan­ság nem nebulók zsivajgása hallik az épületek falai kö­zül, hanem a szerszámok kopogása száműzi a csendet. A karbantartások, felújítá­sok vagy éppen az átalakí­tások és korszerűsítések évente szokásos munkálata­it végzik a megyeszékhelyen és vidéken egyaránt. Legtöbb helyen, ahol csak festeni kellett, ablakokat mázolni, vagy ahol a világí­táskorszerűsítés volt esedé­kes, mint a nagybárkányi körzetben, Mátraverebély- ben, Bércéi en, továbbá a salgótarjáni II. Rákóczi Fe­renc, a Lovász József Üti Általános Iskolában, vagy a gépipari szakközépiskolában, ott már befejezéshez köze­lednek, vagy elkészültek a feladatokkal. Máshol, még folyamatban a munka, pél­dául a pásztói Dózsa György Általános Iskolában, ahol a vízvezeték-hálózat meghibá­sodott részeit javíttatják, vagy a balassagyarmati Kiss Árpád Általános Iskolában, ahol idén bővítésre is sort kerítenek. A mátraverebélyi intézményben a bátonytere- nyei Pentamer Kisszövetke­zet munkásai az átalakításon és tanterembővítésen is dol­goznak. Mindez előrelátható­lag félmillió forintba kerül összesen. Az intézmények többsége saját anyagi forrásokból fe­dezi a ráfordítások összegét. Jellemző, hogy a nagyobb munkálatokat anyagilag elő­re tervezik, s Úgy gazdálkod­nak, hogy a legszükségesebb" tennivalókra jusson belőle. A gyárak, az üzemek egyre kevésbé tudják támogatni a munkát, ezért külön örven­detes, hogy diákok is se­gédkeznek második ottho­nuk rendbetételén, csinosí­tásán. A salgótarjáni Ma­dách Imre Gimnázium és Szakközépiskola, valamint a 211-es Sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet tanulói ál­tal végzett munka értéke fo­rintban sem kevés; amellett jó alkalom a szakma gya­korlására. Természetesen a kisebbek — az általános is­kolások — sem maradnak el a munka dandárjának ide­jén, ők az utómunkálatok­ban, a környezetrendezésben vesznek részt. Népi ételreceptek kerestetnek Népi ételreceptek, élelmi- szer-tartósító eljárások és edények összegyűjtésére írt ki pályázatot a Zala Me­gyei KÖJÁL közösen a Za­la Megyei Múzeumok Igaz­gatóságával. A pályázatra folyamatosan, de legkésőbb 1988. július 30-ig lehet je­lentkezni régi zalai, göcseji és hetési ételreceptekkel, étrendekkel, ételleírásokkal. Köztük olyanokkal. ame­lyek alapján az esztendő egy-egy szakában vagy je­les napjain — például ara­táskor, szüretkor, lakoda­lomkor, keresztelőkor, disz­nóöléskor — készítettek éte­leket. Valamennyi pályá­zatnak tartalmaznia kell az étel pontos megnevezését, a készítéshez szükséges anya­gok mennyiségét, elkészíté­sének módját, s esetleg azt is. hogy miként tálalták. A pályamunkákat a Zala Megyei KÖJÁL egészségne­velési osztályához (8901 Za­laegerszeg, Pf.: 41.) kell be­küldeni. Az eredményhir­detésre előreláthatólag 1988. szeptemberében kerül sor;-------------------------------------------------------------------------------------'S ■ |r~T várható a ne I eseményei A héten a búza betakarításával folytatódik a ka­lászosok aratása megyeszerte. Kedden a megyei tanács végrehajtó bizottsága — egyebek mellett — a Nógrád Megyei Állami Építő­ipari Vállalat tevékenységéről tárgyal: befejeződik a mátraalmási grafikai művésztelep: az elkészült al­kotások tárlatát a bátonyterenyei Bányász Művelő­dési Házban nyitják meg; Salgóbányán középiskolá­sok megyei kóruszenei tábora kezdődik. Szerdán Szorospatakon indi'ántábor várja a gyere­keket az ország minden részéből. Csütörtökön az Ipari Minisztérium és a Nógrád Megyei Tanács vezetőinek éves feladategyeztető tár­gyalása lesz Salgótarjánban. Pénteken megyei kézműves alkotótábor kezdődik Kelecsényben. Szombaton a Magyarországi Görögök Táncegyüt­tese és Zenekara lép fel a bánki víziszínpadon. v______________ ______________/ A z orvos tanácsai Hogyan lássuk el a sérüléseket? A munkahelyi, a közleke­dési és a leginkább növek­vő otthoni balesetek során szerzett sebek elsődleges el­látása igen sokszor hibásan, elégtelenül történik. Ennek következménye lehet, hogy elhúzódik a seb gyógyulása, meghosszabbodik a táppén­zes időszak, s az esetleg ki­alakuló működéscsökkenés egész életen át zavarhatja az egyént a napi munkájában. Mindég indokolja, hogy nagyobb gondot fordítsunk az elsősegélynyújtásra. Bár­mi okozza a sérülést és vá­gott, roncsolt, harapott, re- pesztett seb keletkezik, szeny- nyezettnek kell tekinteni. A szennyezett seb A seb környékét zsíroldó szerrel (szappannal, ha na­gyon olajos, ultrával) óvato­san, de alaposan meg kell tisztítani, majd maga a seb is bő folyó vízzel kimosható, anélkül, hogy belenyúlnánk! Különösen fontos ez vidé­ken, ahol töíbb óra is eltelik, amíg szakorvoshoz kerül a sérült. A horzsolt seb az egyetlen kivétel,, amely puha. tiszta, steril gézlapokkal, folyó ivó­víz alatt óvatos dörzsöléssel a szennyeződéstől megtisz­títható. Ezzel az elgennyese- dést meg lehet akadályozni. Az ivóvízben is vannak baktériumok, de aránytala­nul kisebb számban; mint a földben, a gépolajban, a fűrészporban stb. A sebből a szennyeződést azért kell mi­nél hamarabb eltávolítani, hogy a szervezet fertőződé­sét megakadályozzuk. vagy lehetőleg csökkentsük. A vérző seb Artériás, vénás és hajszál­eres vérzéstípusok ismerete­sek. Mindhárom a vérző seb­re helyezett kötéssel csilla­pítható, leszorítani is e he­lyen kell. Ha kismértékű a vérzés, a seb ivóvizes kitisztítása után tiszta, száraz — nem min­dig van steril — ruhát te­gyünk a sebre, és a kötést olyan erővel húzzuk meg, hogy a vérzés éppen meg­szűnjön. Nagyobb mértékű vérzés esetén nyomókötést alkal­mazzunk. A seb folyó ivóvi­zes kitisztítása után a seb­re tiszta gézlapot tegyünk, majd a sebnél valamivel na­gyobb, puha, mégis tömött, rugalmas. összehajtogatott gézlapokat, így tamponáljuk a vérzést. A kötést itt is olyan erővel kell meghúzni, hogy a vérzés éppen meg­szűnjön. Ha egészen nagyfokú a vérzés, puszta kézzel bele kell nyúlni a sebbe és két uj jal * összenyomni a vérző eret. Ezzel a vérzés útját le­het állni, míg a szaksegítség megérkezik. E nem szokvá­nyos mozdulattal a sérült éle­tét menthetjük meg. Kimondottan helytelen a sebtől a szív felé elhelyezett, rendszerint vékony, durva, merev anyaggal (drót, gumi­cső, ékszíj, fadarab segítsé­gével megtekert ruhadarab) megkísérelt vérzéscsillapí­tás. Ezek egész életre mara­dandó idegkárosodást, a vé­nás vér torlódását, a vérzés megindulását, nagyfokú vér- veszteséget jelenthetnek. A sebek befedése A sebekre tiszta, száraz — steril — fedőlapot he­lyezzünk ! Sürgősségi sebel­látáskor a sebre, vagy bele sebport szórni nem szabad! A sebpor ugyanis akadá­lyozza a szakorvost a seb kiterjedésének, , mélységé­nek megítélésében, abban, hogy felismerje az idegen testet, A sebport tehát a ke­zelés során mindenképpen el kell távolítani. Igen sokan védekeznek az­zal. hogy azért szórtak a sebbe porokat (fehéret, sár­gát stb.), mert azt találták otthon, ijedtükben, vagy, hogy a géz ne ragadjon be­le. (Bele fog ragadni!) AI sebbe beszáradt géz folyó víz alatt fellazítható, és így könnyen, fájdalommentesen eltávolítható, naponta cse­rélhető. Annak megítélése, hogy egy sebre mikor és a számtalan sebporokból me­lyiket lehet alkalmazni. az orvos feladata. Az égési sérülések Tűz, forró víz, vagy bár­milyen anyag is okozza az égési sérülést, a legelső te­endő: a sérült részt hideg vízzel le kell hűteni. Ez a fájdalmat csillapítja és az égett felület nagyságát is lé­nyegesen csökkenti. Ha csak bőrpír alakul ki, nincs szük­ség gyógyszeres kezelésre, kötözésre. Á hólyagosodással jelentkező úgynevezett má­sod-, vagy még erősebb égé­sek után is elős feladat a hideg vizes hűtés, majd a sérült részeket tiszta — ste­ril — anyaggal fedni, véde­ni kell a felüiletfertőződéstőL Az égést szenvedett bőrfe­lületre zsírt, tojásfehérjét, vagy egyéb népi gyógyszere­ket nem szabad tenni! A hólyagok — bullák — meg­nyitása a szakorvos feladata, mert könnyen elfertőződhet, bőrgyulladás, később pedig durva hegesedés keletkez­het. amely nemcsak csúnya, de a végtagok mozgását is akadályozhatja. A sebet folyó vízzel ki kell mosni, a száraz, tiszta fedőkötés felrakása után hat órán belül szakorvoshoz kell fordulni ! Ha a seb vérzik, a seb területében nyomókötést kell alkalmazni és mielőbb szakorvoshoz fordulni! A pontszerű, az alig látható, igen apró sebek nagyon ve­szélyesek: a tetanusz megbe­tegedés még ma, a megbíz­ható gyógyszerek birtoká­ban is, sok esetben halállal végződik. És végül: a sérült végtagokat felkötéssel, rögzí­téssel nyugalomba kell he­lyem i. Dr. Jánosi Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom