Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-15 / 165. szám
1987. július 15., SZERDA NOGRAD 3 Mit bizonyít a szamuröjkötuény? A közvéleményt hosszú ideje foglalkoztatja, hog/ mennyi is Magyarország külföldi adósságállománya, de a kérdésre csak a közelmúltban, a Magyar Nemzeti Bank februári sajtótájékoztatója nyomán kaptunk választ. Aki tartozik, az igyekszik Talán éppen azért, mert korábban a közvéleményt nem tájékoztatták az prszág eladósodásának mértékéről, elterjedtek olyan nézetek, hogy adósságaink túlságosan nagyok, hogy számos más országhoz hasonlóan talán nekünk is -kellene kérnünk adósságaink átütemezését, vagyis halasztást a visszafizetésre. Táplálhatta ezt a nézetet az a gyakorlat is, hogy a hitelfelvételekről rendszeresen megjelentek a híradások, arról viszont, hogy a hitelekből és azok kamataiból a bank, az ország, mikor, mennyit törlesztett, jóformán semmit sem tud a közvélemény. Igaz, 1981—82-ben, amikor konvertibilis fizetési mérlegünkben a legsúlyosabb hiányok mutatkoztak, a pénzügyi szakemberek egy része is azon az állásponton volt, hogy helyesebb lenne átütemezni adósságainkat, lassítani a visszafizetést, és így könnyebb helyzetbe hozni az országot. Mert ugyan mi bajuk is esett azoknak, akik így jártak el? — érveltek az átütemezés hívei. Válaszuk szerint: semmi. Sokan voltak, sőt, vannak azon a véleményen, hogy a magyar állam csupán presztízsféltésből nem kéri adósságainak átütemezését. Tény, hogy az adósságok súlyos teherként nehezednek ma is a népgazdaságra, hiszen az országnak nem csupán annyit kell megtermelnie, amennyit el akar fogyasztani, és fel kíván halmozni például beruházások formájában,, hanem az adósságtörlesztéshez szükséges javakat is elő kell teremteni, méghozzá exportálható áruk formájában. Bármilyen nyomasztó teher is ez, nem holmi rossz értelemben vett pesztízsféltés vezérli a pénzügypolitikát, amikor nem kéri az adósságok átütemezését. Hanem mi? Egyfelől: ezzel a módszerrel csak időt, haladékot nyernénk, és semmiféle biztosíték nincs arra. hogy ezt a nyereséget jól hasznosítanánk. Inkább elképzelhető, hogy a haladék elk^nyelmesítené a gazdaságot; lassítaná az ipar szerkezetének, gyártmányainak korszerűsítését, a gazdaság modernizálását, Szedik a dinnyét Szedésre érett a görögdinnye az ország legdélibb termőtáján, a Dráva völgyében. A következő napokban, hetekben körülbelül tízmillió kilogrammot szednek fel a homokról a termelők. Öt évvel ezelőtt — 1982-ben — honosodott meg ez a növényi kultúra az Ormánságban, azóta minden nyáron a Baranyai görögdinnye jelenik meg elsőként a piacokon, megelőzve a nagy múltú és híresebb vetélytársát, a hevesi dinnyét. Most is, noha két hetet késett az érése, az ormánsági termés nyitotta meg a dinnyeszezont. Pécsre és Harkányba kerültek az első szállítmányok, s a primőr görögdinnye lett a csemegéje a pécsi ipari vásárnak is. ami amúgy sem a kellő lendülettel folyik. Az a tény viszont, hogy adósságainkat záros határidőn belül vissza kell fizetni, sarkallja. de legalábbis sarkallhatja a gazdaságot jobb teljesítményre, mi n denekelő 11 ve rs enyképes, külföldön is jól értékesíthető áruk gazdaságos .termelésére. Ebben a megközelítésben tetemes adósságainknak előnyös oldala is van. Másfelől a jó értelemben vett preszitízsféltés valóban visszatart attól, hogy halogassuk a hitelek visszafizetését, A pénz világában ugyanis a presztízs igencsak fontos dolog. Mármint az a kép, amely az adott adósról, az adott országról él a hitelezőkben. Ha ez a kép kedvező, akkor megnyílnak a bankok páncélszekrényei, és a bankárok viszonylag kedvező feltételek mellett folyósítanak akár újabb hiteleket ás. Ha ez a kép kedvezőtlen, akkor az illető adós csak magasabb kamatra, vagy egyáltalán nem képes további hitelekhez jutni. Sőt, árut sem kap külföldről hitelbe — csakis készpénzért. Tehát előbb exportálnia kell. és csak az így szerzett pénzzel jelentkezhet majd az árupiacokon. Mert az adósságátütemezés tulajdonképpen nem más, mint a gazdasági csőd bejelentése valamiféle udvarias formában. A bankárok véleménye A Magyar Nemzeti Bank illetékesei állítják, hogy a magyar államot a pénzpiacokon jó adósként tartják számon, amely mindig pontosan, megbízhatóan fizet. Országunk kedvező megítélését a tények is, bizonyítják. Itt sorolhatnánk az újabban felvett hiteleket, ismertethetnénk azok kedvező feltételeit, de inkább kiragadunk példaként egy pénzügyi manővert, amelyre nemrégiben került sor, és amely érzékelteti a hitelezők magatartását Magyarországgal Szemben. Japán bankok néhány hete 20 milliárd jen értékű hitelt nyújtottak a Magyar Nemzeti Banknak, méghozzá úgynevezett szamurájkötvény formájában. A szamurájkötvény előkelő értékpapír. amely iránt messzemenő bizalmat táplál a japán állampolgár. és amelyet emiatt előszeretettel meg is vásárol. Nyilvánvaló, hogy a japán bankok azért szánták rá magukat ilyen értékpapír kibocsátására, mert a magyar államot jó adósként tartják számon. Almafákon nagy veszélyt okoz a varasodás terjedése. A jonatán típusú almafák kevésbé, az érzékeny star- kingalmák azonban sok helyütt már most erősep fertőződtek. A terjedés legfőbb oka, hogy a járványveszély csökkenésével sok helyen elhanyagolják ezek védelmét. Szerves hatóanyagú, kontakt szerekkel most jó eredményt lehet elérni, mert a fertőzés már csak a fák koronáján terjed. A fertőzött fák több gondoskodást igényelnek. hiszen a fertőzés a kerten belül van. ☆ Országszerte terjed a bur- gonyavész-fertőzés, és még mindig tömeges a burgonyabogarak kelése. Burgonyavész ellen továbbra is az olcsó réztartalmú szereket javasoljuk. A burgonyabogár ellen — tömeges fertőzés esetén — a Sőt, nem csak úgy általánosságban. hanem konkrét vizsgálatok alapján. Japánban ugyanis működik egy, a hitelképességet megítélő hivatalos szervezet, amely ,,AA’’ jelzéssel minősítette Magyarországot. Ez a besorolás csak egy árnyalattal alacsonyabb a lehetséges legjobb, a három A-val jelzett besorolásnál. A szervezet három fő szempont alapján ítélte oda Magyarországnak a két A-t: az ország politikai stabilitása, az ország adósságtörlesztő múltja és az ország gazdasági helyzete volt az elemzés tárgya. A japán kötvénykibocsátás ilyen előzményei érzékeltetik, mekkora súlya van a presztízsnek az adós múltjának egy-egy hitel nyújtásában, feltétele inek m egá 11 a p í tás á - ban. Nem felélni — fejleszteni Fogadjuk hát el, hogy Magyarország nemzetközi megítélése a pénzügyi körökben kifejezetten kedvező, hogy továbbra is vannak, lesznek lehetőségeink jó feltételek mellett hiteleket felvenni. És. ha a hitelezők nem minősítenek bennünket túlzottan eladósodott országnak, hát ne tegyük ezt mi magunk sem. Akkor cselekszünk jól, ha a hiteleket megfelelő célokra fordítjuk. Mert ez alighanem fontosabb, mint az összeg nagysága, az eladósodás mértéke. Az az ország ugyanis, amely a külföldről felvett pénzt egyszerűen elfogyasztja — feléli — valóban könnyen bajba kerülhet a hitel törlesztésekor. Az az ország viszont, amely a kölcsönkapott pénzt gazdaságának fejlesztésére, ésszerű beruházásokra, iparának fkorszerűsít ésére használja, az ezzel egyúttal megteremti a visszafizetés feltételét is. Bár nincsenek kimutatásaink arról, hogy melyik bankhitelt, pontosan milyen célra fordítottuk — kivételt legfeljebb olyan célhitel jelent, amilyen az idegenforgalmi volt. s amelyből szállodák és más turisztikai objektumok épültek — bízzunk abban, hogy Magyarország az utóbbiak . közé tartozik. Okkal feltételezzük, hogy a kölcsönkapott pénzen olyan technikát, technológiát, gépparkot vásárolunk, amely elősegíti a jól exportálható áruk termelését, s ily módon önmagában jelent garanciát a hitelek visszafizetésére, és — egyúttal, illetve fő célként — a magyar gazdaság korszerűsítésére. G. Zs. BANCOL nevű szert ajánljuk, jelenleg ez a legjobb hatású. ☆ Szabadföldi paprikán, ha baktériumos betegség ütötte fel a fejét, bordói lével kivédhető. ☆ A gabonaféléken továbbra is nagy erőfeszítést kíván a kalászfuzárium- és a lisztharmatfsrtőzés terjedésének megállítása. Az időjárás rendkívül kedvező mindkét gomba számára, ezért a lisztharmat a viaszérés végéig, a fuzárium pedig a betakarításig folyamatosan fertőzni fog. Az érés megkezdése azonban e védelmi munkálatokban nagy gondosságot kíván; csak olyan rövid várakozásé szereket szabad felhasználni, amelyek alkalmazása az aratás várható időpontját figyelembe véve biztonságos. NövénYvédelmi tanácsok Aratnak a megye déli részén A főpróba után... Bevetésre készen » búza betakarítására Wmm WSw&fflM», Úi SS» jü£ § ,í> i ü m 't?"' mBmgmmw % §ü SÜ WWffik'/,' fflfflKfflimm A nagy hőség meggyorsította a gabona érését megyénkben is. A déli részen, a Mátraaljai Állami Gazdaságban az őszi árpa betakarítása megkezdődött. — Az ősszel 300 hektáron vetettük el az őszi árpa magját, de csak 50 hektárról aratjuk le az idei termést. A rendkívüli őszi és téli időjárás miatt ugyanis kifagyott a növény. Ami viszont megmaradt, azon sokat javított a csapadékos, tavaszi időjárás. Az elmúlt két hétben bekövetkezett nagy meleg azonban ismét mérsékelte korábbi biztató kilátásainkat, emiatt módosítanunk kellett számításainkat. Például a gabonánál hektáronként legalább 5 mázsával kevesebb termésre számítunk, mint ahogy azt korábban elképzeltük. A múlt hét végén az őszi árpával kezdtük el a munkát. Hektáronként 35—40 mázsás átlag várható — utal a főpróba előtti és utáni kilátásokra Lendvai Géza, a gazdaság termelési igazgatóhelyettese. Magvas tájékoztatója után nem sokkal az aranyosi I. számú, nagy búzatáblánál állunk meg. Négy kombájn áll egymás mögött. Kettő rövidesen indul az őszi táblába, hogy a hétfőre megmaradt néhány hektárt mielőbb betakarítsa. Két masina, vezetőjével együtt pedig arra készül, hogy a szemközti 125 hektáros koraibúza-táblában kedden megkezdje a munkát. Jó és gyengébb hozamok — Tizenegy gép áll majd munkába az előbb említett területen — mutat a szemközti búzamezőre Hegyesi Sándor növénytermesztési íőmérnök, aki eddig növény- védő-ágazatvezetőként tevékenykedett. — A tervek szerint ezzel a táblával négy nap alatt végzünk. Erről a területről 50—60 mázsa közötti hozammal számolunk. Sajnos lesznek ennél gyengébb táblák is. Innen a Má- ria-tanya térségébe megyünk, ahol a 290 hektár középérésű gabonát vágják majd a kombájnok. Mivel kalászosaink fogadóképesek, vagyis a nedvességtartalmuk 14,5— 16 százalék között váltakozik, nincs szükség szárításra. Előtisztítás után visszük majd az átvevőheiyre. Ezt követően Géczi István kombájnvezetőtől a főpróba sikere felől érdeklődöm. Az ősz hajú, jó fizikumú szakember 1956 óta vesz részt az embert próbáló, nagy nyári betakarítási munkában, így válaszol: — Mivel tiszta volt a gabona, jól haladtam benne, egy percre sem kellett meg- állnom. Pénteken kezdtünk hozzá, szombaton és vasárnap is dolgoztunk. Negyvenszer ürítettem a kombájn tartályát, ami 10—11 vagon termésnek felel meg. Ha így megy tovább, akkor a pénzem is meglesz. — Mennyire számít? — Ebben a hónapban úgy 10—12—13 ezer forint között. Reggel kezdjük vágni, déFekete Mihály 53 éves korában ül először a vezetőülésben. lig ki sem szállunk a kombájn üléséből. Ebéd után pedig a késő esti órákig dolgozunk — mondja, majd pár pillanattal később, társa segítségével, az idén először alkalmazott szalmaszecskázó beállítását folytatják. ' Hétszer nyert Majd Hlavacska Józseffel váltok szót, aki nyolc szezonban hétszer nyerte el az aratási verseny első díját. Az új gépével, az E—516-ossal az őszi árpában kezdte az idei aratást. — Eddig még nem volt vele semmiféle baj. Ugyanaz a típus, mint az előző volt, amelyikkel nyolc nyáron át dolgoztam. A gyengébb évben is megvolt a 120 vago- nos teljesítményem, az idén, mivel jobb a termés, 150— 160 vagonra való gabonát szeretnék kombájnozni. A hosszú téli és benti munka után jólesik kint, a természetben dolgozni. Aztán a több kereset is jobb munkára ösztönzi az embert. Tőlük, a gazdaság vezetőivel együtt, a maradék őszi árpát betakarítókhoz visz az utunk. A táblában, a forduló végén rövid időre leállítja masináját az 53 éves Fekete Mihály, aki idén ült először kombájnra. A jó kedélyű, eleven észjárású ember a következőket mondja: Felült a kombájnra — Régtől vágytam erre, az idén sikerült. Bár még csak két nap van mögöttem, máris elmondhatom, hogy nem bántam meg. Igaz, még sokat kell gyakorolnom, hogy helytálljak, de bízom abban, hogy nem vallók szégyent. Hogy ne érjen kellemetlen meglepetés, gyakran megkérdezem a gyakorlottabb kombájnos társaimtól, mire ügyeljek a munka során. Ök pedig szívesen válaszolnak. Az időközben odaérkező 24 éves, alacsony termetű liatalember, Dávid György bekapcsolódik a beszélgetésbe. — Pétervásárán tanultam traktorosnak. 1981 óta dolgozom a gazdaságban. Tavaly a szállításnál tevékenykedtem, az idén a gazdaság vezetői rábeszéltek, hogy üljek kombájnra. Ráálltam, mert eddig még mindig bejött az, amit ígértek. Remélem most is így lesz. Ha kiesés nélkül tudok dolgozni, akkor a tavalyi 11 ezer forintos havi keresetet még megtoldhatom. A kis kényszerpihenő után nem sokkal később ott folytatják mindketten, ahol abbahagyták. Visszafelé az úton Lendvai Gézától megkérdem: mire számítanak az idén? — Még mindig bízunk abban, hogy a tervezett hozamokat elérjük, illetve megközelítjük. De csak akkor, ha az aratási időszak alatt nem jön közbe egy kiadós eső. Ezzel egyetért a fiatal, ambiciózus növénytermesztési főmérnök is, akinek az idei nyári betakarítás lesz az első vizsgája ebben a beosztásban.- Venesz Károly fc ' ' ■' ?f w ‘íKilenc kombájnt láttak el új BÖTA típusú magyar szecskázóval
