Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-15 / 165. szám
MAI AJÁN KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! 8.<45: M üsorisimertetés 8.15: Mai programok 8 .20: Eco-mix — Gazdasági magazin 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: Verbunkosok, nóták 9.49: Csúíolódó — Muzsika gyerekeknek 10.05: Mi ez a gyönyörű? 10.25: Három a kislány 10.54: Biblia 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Törvénykönyv — Tulajdon és birtok 13.00: Klasszikusok délidöben 14.0*5: Műsorismertetés 14.10: A magyar széppróza .századai 14.25: Operaslágerek 15.00: Népzenei Hangos Újság 15.40: Brahms: Négy dal női karra, két kürtre és hárfákra Op. 17. 10.05: MR 10—14 — Magazin tizenéveseknek 17.00: Mi közünk hozzá? 17.25: Hanglemez-MK 17.3(1: Dunajevszkij operettjeiből 18.02: Illyés Gyula: A szentelek karavánja — Könyvszemle 18.12: Reklám 18.15: Hol volt. hol nem volt. . . 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Mü-sorismertétés 18.30: Esti magazin 19.15: A huszonhatodik év jegyében 20.11: Vavrinecz Béla feldolgozása: Magyar képeskönyv 20.30: Diszkotéka — Lemez. barátok órája 21.30: ,,Nehéz utókornak lenni. . . " Horváth Mártonnal beszélget RapCbányi László 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A Magyar Rádió és Televízió énekkara éneke) 22.44: Magyar expedíció Ecuadorban. 22.59: Operaest — Eleanor Steber és Josef Met- rernich felvételeiből 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. . . PETŐFI RÁDIÓ: 4 30: Reggeli zenés műsor 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben Közben: 10.45: Láttuk, hallottuk H.25: Világújság 11.30: Balaton rádió 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Olasz filmek zenéjéből 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: Népdalkörök énekelnek 12.58: Műsorismertetés 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Sokféle — Szórakoztató irodalmi magazin 15.05: Diákfoci 15.15: Zene rulett Közben: 16.58: Műsorismertetés 17.30: ötödik sebesség 18.30: Nancy Wilson és Julio Iglesias énekel 19.05: Popzene Rómából 19.23: Esti beszélgetés Vörös Sárival 19.55: Albumajánlat 20.50: Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című folyóiratban? 21.05: Z*-ák és foltja 21.45: Country világ 22.25: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből 23.20: A mai dzsessz — Marcus Miller felvételeiből II. rész 24.00: Régi fúvószene t.15: Éjfél után MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6:30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások. információk, szolgáltatások Borsod. Heves és Nógrad megyéből. — 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Gazdaságról zene közben. (A tartalomból: Export- termékek a hűtöházból — Biobrikettgyártás a BEFAG- nál — A hevesi határban.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. — 18.00—18.15: Eszak- mag.varországi krónika. — 18.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. — 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓI 1. MŰSOR: 9.00: Tévétorna nyugdíjasoknak MIT? HOL SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: A Kertben 21 órakor, a Gonosz Lady című angol filmet vetítik. Á gyerekek is találnak elfoglaltságot délelőtt tíztől, amikor is video- vetítés. asztali foci, sakk és társasjátékok nyújtanak számukra szórakozást. — Gerelyes Endre Ifjúsági Művelődési Ház: A Megsebzett föld című fotókiállítás augusztus l-ig látogatható. BATONYTERENYE — Kisterenye, kastélykerti művelődési ház: BábkészítésLATUNK SZÜNIDEI MATINÉ 9.05: Teknős Péter: Cigánykerék. (Ism.) 9.35: Kicsi a bors. A jókor jött jó tanuló. (Ism.) 9.55: Honda Lovag. Japán film. 11.25: Stúdió ’87. 12.25: Képújság 16.00: Hírek 16.05: A Közönségszolgálat tájékoztatója 16.10: Nyári Universiade összefoglaló. Közvetítés Zágrábból, felvételről 17.10: Pillanatképek a mikroelektronika világából. IV,2. 17.50: Objektív 18.35: Képújság 18.40: Reklám 18.50: Cim-cim. Mándy Iván— Tamkó Sirató Károly 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Békeffi és tsa. Emlékműsor 21.20: Magyarország Hollandiában. 1987. 21.50: Híradó. 3. • 2. MŰSOR: 18.15: Osztrák filmnapok 18.40: Autó-motor sport 19.00: Képújság 19.05: Nasa obrazovka 19.25: Tévétorna 19.30: Egy év a fókák és pingvinek között 20.00: Budapesti körzeti stúdió 21.00: Híradó, 2. 21.15: Betűreklám 21.20: A pópa lánya. Szovjet film 22.40: Képújság resztercebAny A: I. MŰSOR: 8.55: Hírek 9.00: Óvodások filmmüsora 9.35: Szélhámosság. Cseh film. (Ism.) 10.50: Az idő rokonai. Tv-játék, 3. rész. (Ism.) 12.10: Tudományos és műszaki magazin. (Ism.) 12.50: A rendőrség naplójából 12.55: Hírek 15.55: Hírek 16.00: XIV. nyári Universiade 18.20: Esti mese 18.30: Azimut. Katonák magazinja 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: a múlt tanúi. Dokumentumfilm 20.15: Vidékiek. Francia filmsorozat, 1. rész. 21.15: Az iraklioni régészeti múzeum. Riportfilm 22.00: XIV. nyári Universiade. A 8. nap eseményei 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 18.00: Az ügyes tolvaj. NDK tv-film 19.00: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Akaratom ellenére. Tv-komédia 20.40: AIDS. Stúdióbeszélgetés 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Viszontlátásra. Brazília! Feliratos brazil film. MOZIMŰSOR : Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: Árulás és megtorlás. Színes, látványos, kínai kungfu- kalandfilm. Este 8-tól: Kémek a lokálban. (16) Színes francia—olasz bűnügyi lilmvigjá- ték. — Kamara: Juliette tor- sa. (14) Színes francia film. — József Attila: A gonosz Lady. (16) Színes, szinkronizált angol történelmi kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Mackenna aranya. Színes USA-western. — Posztói Mátra: A cápa 2. (16) Színes amerikai horroriilm. Bátonyterenyei Bányász: Éljen Szervác! Színes magyar bábfilm. — Bátonyterenyei Petőfi: Swann szerelme. (16) Színes, szinkronizált fiancia film. MIKOR? re invitálják a gyerekeket délután kettőtől, s emclletl lesz videovetités, társasjáték és testedzés is a mai napon. SZÉCSÉNY — II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ: A kisebbeket várják a délelőtt 10 órakor kezdődő Óvidélelőtt című programra, ahol a játékok mellett a mese is helyet kap. BALASSAGYARMAT — Horváth Endre Galéria: Szilcz Mariann üvegtervező iparművész alkotásait tekinthetik meg július 23-ig. NÓGRÁDI TÁJAKON. TELEXEN ÉRKEZETT... Hangszóró mellett Kedvelt Társalgó a sportról Csak belehallgattam, a „hivatásos közönség’ rutinjával. Aztán borotválkozás közben még nem tudtam, hogy rövidesen, néhány perc múlva, asztal fölé görnyedve jegyzek valamit, az arcomon borotvahab szárad. De végül sikerült vágás nélkül a manőver, beszóltam telefonon oda, ahová indultam éppen: „gyerekek, kicsit később érek be, mert még meghallgatom ezt a Társalgót. .így történt. ☆ Ha jól tévedek, „különös csapat” jött össze a múlt heti adásban. A szerkesztőműsorvezető Kulcsár Katalin régi jó ismerős a hangszóró mellől, a Tásalgók egyik háziasszonya (van több is, sőt házigazda is éppenséggel), de már a többiekről jómagam nem sokat jegyeztem meg eddig, nyilván az én hibám. Hogy jönni kellett egy ilyen Társalgónak — a sportról —, amikor meg kell jegyeznem minden nevet, aki a műsor készítésében közreműködött! A szerkesztő munkatársában Stif- ner Gábort tisztelem, a zenei szerkesztésben ezúttal is Kiss Gyöngyit találtuk, a rendezés Vas János érdeme. A sport világa a pálya széléről és az irodalom sajátos — drámai közegében — élményszámba sorolható műsort jelentett. Éless Béláról eddig elsősorban a tatabányai amatőr színház és a rádiós rendezés-szerkesztés volt talán köztudott mindazoknak, akik ismerik legalább névről. Most a beszélgetésből kiderült, hogy egy drámai novella (Külső körön) valóságos modellje, s maga eredményes atléta volt súlyos, szándékosan okozott sérüléséig. Baráth Lajos írása az egyik legnépszerűbb színvonala? mű erről az egyéni küzdelmektől, megt'eszülésektői, bukásoktól és keserves megdicsőülésektől, csapatszellemtől zajos világról; a sport, a pálya levegőjéről. A Társalgó összeállításában izgalmas és nagyon jó arányokban megvalósult tartalom kötött a hangszóró mellé azon a reggelen, (vagy inkább délelőttön). Mándy Iván „természetesen” a labdarúgás árnyékairól és fényeiről tud (ott) most is jellegzetesen különöst és megkapóan eredetit mondani, például a műsorban felidézett A tribün árnyéka című művével. De megszólalásaival is, ahogy a régi idők focijára gondolva felsorolta a nagy Fradi klasszikus sorát, vagy amikor kesernyésen kimondta korunk sportjáról a szentenciát; üzlet. Elmerengtem aztán. Hogy az ilyen jól összerakott műsorok ugyan mit tudhatnak még változtatni az életen, a sporton; a küzdelem lényegéről még tudhatnak-e érthetőt mondani a maiaknak? Vagy mindaz, ami még a görög sportszellem világához tartozott: a sportoló győztesként a sportnak hozott dicsőséget egyedül... Mára már éppúgy érthetetlen, mint az, hogy mi a fenét tudtunk mi még a pályákon szorongani tízezerszázezer szám zászlókat lengetve, szotyolát rágva és így tovább?! ☆ Mészöly Miklós az író (Az atléta halála) és Vass István Zoltán riporter neve sem maradhat ki. (T. P. L.) Népművésze fi népünnepély a Duna menfén Teljesültek nagyjából Or- tutay Gyula akadémikus két évtizede, az első Duna menti folklórfesztivál meghirdetésekor kifejtett reményei. „Bízunk abban, hogy ez a népművészeti találkozó kiemelkedő helyet vívhat ki a nemzetközi kapcsolatokat szervező rendezvények között.” Bács-Kiskun és az újabban szövetséges Tolna megye erőfeszítéseinek köszönhetően ma már fontos országos szervezetek, intézmények támogatják a Duna menti településeken sorra kerülő találkozót. Nagyszerű élményeket ígér az idei, kilencedik találkozó. Ma délután — a kialakult szokásoknak megfelelően — az együttesek, ifjú népművészek, az arany- pártás és aranysarkantyús táncosok kalocsai felvonulásával kezdődik a fesztivál. Először az Ausztriából meghívott knittelfeldiek mutatják be népviseletüket, stájer dallamokra menettáncukat. Délies ritmusokkal vonulnak majd a Szólja környéki Momim Pro- hodban alakult együttes énekesei, táncosai. Munkával kapcsolatos szokásokat dolgoztak föl a karjalai (Finnország) meghívottak. Már részt vettek egy korábbi Duna menti találkozón a lengyel gorálok (hegyi lakók) kultúráját megjelenítő odhalaiak. Népes csoporttal vonulnak majd a bagiak, a sodró lendületű táncaikról híres bogyiszlóiak, a Rábaköz ízeit, színeit magukkal hozó szanyi bokrétások. A menetben — és a Duna menti folklórfesztiválon — ott lesz a bajai Csitaonica délszláv népi együttes, a nagyecsedi Fekete Szemek, a kalocsai népi együttes, egy csehszlovákiai szlovák és egy magyar csoport. Az út mentén felsorakozók tapsolhatnak szebényi és váraljai táncosoknak; a messziről, az Atlanti-óceántól érkező portugál alemirimi népház- folklóregyüttesnek. Finnugor rokonainkat tisztelhetjük a Marij Pamesból meghívott csoport tagjaiban. Bizonyára most is zurna- (töröksíp) és dobkísérettel vonulnak a harci és kézműveshagyományokat őrző anatóliai táncosok. Kis pihenő után a magyar csoportok többsége még aznap este föllép — dr. Cse- hák Juditnak, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének, a fesztivál egyik védnökének megnyitója után — a kalocsai szabadtéri színpadon, az Élő népművészet című műsorban. Természetesen valameny- nyi csoport szerepel legalább egy-egy Bács-Kiskun megyei vagy Tolna megyei bemu'tató műsorban. A színvonalas kiállítások közül a két bajaira külön is felhívjuk a figyelmet. Az Alkotói stílusok a népi festészetben, szobrászatban és a Folklór a fotóművészetben országos áttekintést ad. Jó néhány híres-nevezetes pávakör is részt vesz a népzenei együttesek és népdalkörök szombati bajai tanácskozásán és bemutatóján. Számos baráti találkozó, tematikus bemutató színesíti a szombat esti kalocsai díszbemutatóval és szekszárdi díjkiosztással záruló fesztivált. H. N. pillCHÖhcIlf Kedvelt pihenőhely Bá- tonyterenyén- a kastélykert. — bp — Katóka szakácskönyve A Nézsai Május 1. Termelőszövetkezet hóg- rádsápi könyvkötészetében készítik az idén másodízben megjelenő Katóka szakácskönyvét. A háziasszonyok kedvenc könyvét a század elején adták ki először, most a Ságvári Nyomda állítja elő és a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó jelenteti meg százhúszezer példányban. Képünkön Sinkó Mihályné művezető, Szabó Bertalannné és Farkas Imréné a frissen kötött könyvek minőségét ellenőrzi. — Rigó — Életkép Találkozások Komjáfk í/val Körülbelül ötéves a balassagyarmati Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság. Azért körülbelül, mert már jó tiz esztendeje annak, hogy ezt az irodalmi bölcsőt faragni kezdték néhányan valahol Szügy—Mohora tájékán. Azok az elsők ma is itt vannak közöttünk, érdekes amúgy maga a tény, hogy „arrafelé”, ahol Mikszáth szelleme örök ismerősként bolyong a hőn szeretett, kétszer elvett feleség, Mauks Ilonka háza tájékán, hogy éppen ott született néhányunk- ban az elhatározás (talán valamiféle találkozó volt ott akkoriban), legyen folytatása Gyarmat irodalom-művészet pártoló hagyományának. Bőrünkön a betűk címmel mára elkészült egy antológia, amely a mai valósághoz igazodva mégsem készült el időre; a könyv idei ünnepnapjaira, a szép és igaz szavak verőfényes hetére. Pedig minden elkészült időre, a válogatás, amely nem nélkülözte a kellő hozzáértést, s amelyre pártatlan igényes „zsűrit” kért fel a társaság a fővárosból. Elkészült a címlapterv, s volt is némi vita körülötte, elkészültek az illusztratív jelleget teljességgel nélkülöző, önálló értékként érvényesülő grafikák és így tovább, ahogy dukál. Csak a könyv, az antológia nem készült el akkorra, amikorra jó lett volna... Spongyát rá! Majd szabadságra megy a „nyomda ördöge”, és akkor. . . Kijön végre a könyv is. Nevében él a társaság minden módon. Húsz-harminc- író, költő, festő, grafikus, szobrász tagja ugyancsak nyári szabadságra ment (képletesen persze), s majd csak ősszel folytatódik a műhelymunka, amely legfőbb erőssége ennek a mára elfogadott, elismert csoportoknak. Komjáthy Jenőről mindenképpen kevesebbet tud a közönség, mint a nevét viselő társaságról, ezért volt könyv, új antológia nélkül is oly fontos a könyvhéti találkozás a leendő olvasókkal a „székvárosban” Balassagyarmaton, a közeli Bercelen és Magyarnándor- ban. Ö, hát Komjáthy! Az elüldözött tanító, aki életét valahol északon egy kis felvidéki faluban mindentől el- zártan fejezte be, elég titokzatos gyorsan, hirtelen. A korabeli (1877) irodalmi hierarchiauralom a mi mai névadónkat nem tartotta mérvadónak. Gyulai Pál volt akkor a „hivatalos", a jó író s nem Reviczky Gyula, amiként tájunkon — Gyarmaton Csalomjai és nem Komjáthy a költő! Harcolni az elismerésért, a költőiért ő sem tudott vagy nem is akart. Rajongás és kitaszítottság volt költészetének legfőbb jellemzője, s mindkettő okkal lehetett az. Boncza Berta, a csúcsai várúrnő (Ady), Csinszka mégis előbb imádta minden sorát, mint Ady- ét. Sorsa száz év alatt alig változott, alig ismerik verseit. Nevében a társaság él pártoló falak között. A könyv- telen premiereken a gyarmati, nándori, berceli olvasók ismerkedtek vele, s azokkal, akik a város folytonosságában természetes gesztussal írnak novellát, verset, drámát, mintáznak szobrot, rajzolnak grafikát. A távoli Széniéről hazahívtuk Kom- játhyt. (T. Pataki)
