Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-06 / 132. szám
i87. június 6., SZOMBAT 3 NOGRAD Négyszeres élüzem a posta Bátonyterenyén Nemcsak terjesztik a lapot Köszöntjük a hivatalban! — ez a tábla lóg a bátony- terenyei 1. számú postahivatal bejárati ajtaján. Az apró figyelmesség jóleshet az ide betérő ügyfélnek, de ahhoz, hogy a postahivatal az idén — 1982, ’83, ’85 után — negyedszer nyerte el az Élüzem címet, fegyelmezett, lelkiismeretes munkára volt szükség. Tóth Miklós 1979 óta hivatalvezető itt, s irányítja eredményesen a 37 fős kollektíva és a 9 hírlapkézbesítő munkáját. A dolgozók a vezetői elképzeléseket brigádvállalásokkal segítik, három szocialista brigád : a Zrínyi Ilona, a Tye- reskova és a Népszabadság dolgozik itt. — A bevételi terveket teljesítette a hivatal, hírlapárusításból és -előfizetésekből ötmillió 30 ezer forint, a telefonbeszélgetésekből kétmillió 910 ezer forint volt a teljesítés összege — mondja Tóth Miklós. — Nem volt reklamációnk a hírlapkézbesítésben, pedig voltak nehézségeink, amikor egyik-másik kézbesítő megbetegedett. Nem könnyű a munka, felkészült, rátermett embereket kíván, hiszen elég sök hírlapot adnak el előfizetés nélkül. A kézi kapcsolásos távbeszélő-központban dolgozók tevékenységét pedig idegfeszítő munkaként jellemzi a hivatalvezető, s hozzáteszi: Ide nyugodt emberek kellenek. Tíz éve dolgozik itt Gulyás Jánosné távbeszélőkezelő. Három műszakra jár. — Elég nagy a forgalmunk : egy kezelőnek egy nap körülbelül százötven távolsági beszélgetést kell kapcsolnia, s azonkívül még a helyi és az átmenőhívások is ezen a központon keresztül bonyolódnak — mutatja be munkáját Gulyás- né. — Ügy tehetjük eredményesebbé munkánkat, ha a beszélgetés után minél előbb bontjuk s máris újabb kapcsolásra használjuk fel a vonalat. A telefonvonalak kihasználását elsősorban mégis az mutatja, hogy a központtól kért távolsági kapcsolások 96 százalékát 40 percen belül tudják kapcsolni. Csipke Lászlóné hírlapfelelős a Zrínyi Ilona brigád vezetője, ök többek között a szovjet lapok előfizetésének gyűjtésében bizonyítottak, s a lapterjesztésért a Népek barátsága kitüntető oklevelet nyerték el. — Tavaly nyáron pedig éppen a NÓGRÁD-ra gyűjtöttünk negyedéves előfizetőket. Minden brigádtag teljesítette vállalt feladatát — mondja a brigádvezető. Csipke Lászlóné: Négy megye postásainak szerveztünk vetélkedőt áprilisban Szorospatakon. képek: bencze A bátonyterenyei posta- hivatal dolgozói azonban nemcsak a hírek, a propaganda terjesztésében élenjárók. Munkájukban ők maguk is hordozói az elkötelezett magatartásnak, tetteknek, más oldalról pedig a többszörös Élüzem cím is kötelez. Az idén április 4- én vette át a hivatal a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjának megalakulását rögzítő okiratot. Máris aktivizálták magukat. Felhívással fordultak a megye gazdálkodó egységeinél dolgozó szocialista brigádokhoz, MSZBT-tag- csoportokhoz, hogy a nagy okktóberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére a magyar nyelvű szovjet lapokból szervezzenek éves előfizetéseket. És, hogy ne csupán formális vállalásokról legyen szó, a felhívás arra is kitér, hogy a lapok anyagát a brigádok, tagcsoportok vetélkedők szervezésénél használják fel. Igaz, hogy ők elsősorban postások és a lapok terjesztéséért felelősek, de azt is tudják, akkor ér valamit az újság, ha azt olvassák is. Zs. A. Milyen ualtozasok uarhatok a nyugdíjrendszerben? Interjú Ágner Gyulával, a Szakzzervezetek Nógrád Hegyei Tanácsának vezető titkárával Az időskorúak anyagi és szociális helyzetének, társadalmi közérzetének alakulása, változása a lakosság egészét érintő közügy. Az elmúlt hetekben a politikai, a társadalmi és tömegszervezetek vezető testületéinek napirendjén szerepelt a nyugdíjrendszer tervezett változása. A közvéleményt megyénkben is élénken foglalkoztatja a tervezett módosítás. A régi és a tervezett új nyugdíjrendszerről beszélgettünk Ágner Gyulával, a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa vezető titkárával. / • Kérem elöljáróban jellemezze Nógrád megyét a nyugdíjasok és a nyugdíjak alapján. — Megyénkben összesen 54 200 fő, a lakosság 23,3 százaléka nyugdíjas, ez az arány 1,3 százalékkal magasabb az országos átlagnál. Az egy nyugdíjasra jutó ellátás havi összege 3444 forint, amely 120 forinttal alacsonyabb, mint az országos átlag. Ennél nagyobb gondot jelent azonban annak a több mint 10 000 — zömében 75 éven felüli nyugdíjasnak a helyzete—, akiknek havi nyugdíja nem éri el a 2500 forintot. A megyei társadalombiztosítási tanács 1985-től napjainkig egyedi elbírálás alapján, saját ha-, táskörében, több mint 1100 alacsony jövedelmű nyugdíjast részesített 200—300 forint összegű kivételes nyugdíjemelésben. A számok mögött látni kell, hogy az időskorúak anyagi-szociális viszonyai rendkívül differenciáltak. Az életkor, az egészségi állapot, a kiegészítő jövedelemhez való hozzájutás lehetőségei, a családi viszonyok, a vagyoni helyzet, döntő hatással van sorsuk, életvitelük alakítására. • A kisnyugdíjasok, a rászorulók helyzetét a kivételes nyugdíjemelésen kívül, milyen szociális ellátással javították? — A leginkább rászorulók szociális támogatási rendszeréből —, amely iránt egyre növekvő az igény — a teljesség igénye nélkül az alábbiakat emelném ki: a tanácsoktól folyamatos, rendszeres segélyben több mint 1300 fő, rendkívüli segélyben évente 7000—8000 fő részesül. Ilyen célra saját költségvetésükből jelentős összegeket fordítanak a szakszervezeti alapszervezetek is. A segélyezési forrásokat bővítette a vasas-és a bányászszakszervezetek -kezdeményezése, ahol évente egy-egy kommunista műszak bevételét is nyugdíjasaik segélyezésére fordítják. A helyzetük javításában fontos tényező a kedvezményes üzemi és tanácsi étkeztetés lehetősége. Elsősorban a legidősebbeknek jelent segítséget a házi szociális gondozás bővítése, amely megyénkben több mint 1000 személyre terjed ki, • Ügy gondolom, az eddig elmondottak is jelzik, hogy változtatásokra van szükség. Mégis mi indokolja ma a nyugdíjrendszer átalakítását? — A ma is érvényes, 1975- ben bevezetett nyugdíj- rendszer kibővítette a korábbi nyugdíjjogosultságot : a kis keresetű, rövid — 10 éves — szolgálati idővel rendelkező dolgozók is szerény, de biztonságot jelentő nyugdíjhoz jutottak. Jelenleg minden társadalmilag elismert foglalkozás után meg lehet a nyugdíjat állapítani, szinte állampolgári joggá vált a nyugdíj. Azt, hiszem, ez rendkívül nagy értéke a jelenlegi rendszernek és ezt meg is kell tartanunk. A nyugdíjasok nagy többsége azonban elégedetlen helyzetével, csökken szociális biztonságérzetük. A nyugdíjak értékvesztése okozza elsősorban ' a feszültséget, az évenkénti automatikus nyugdíjemelések nem fedezik a fogyasztói áremelkedések többletkiadásait, ennélfogva a nyugdíjasok anyagi' létfeltétele romlik. Másrészt az újonnan megállapított nyugdíjak egyre nagyobb mértékben meghaladják a többségében csökkenő értékű, régi nyugdíjakat. • A tervezett változtatás milyen elvek megvalósítására törekszik? — Meg kell erősítenünk, hogy a nyugdíj munkával és járulékfizetéssel szerzett jog, és ennek a munka szerinti elosztásra és a szociális biztonságra kell épülnie. Ennek érdekében indokolt jobban kifejezésre juttatni a nyugdí j összegében a munkában eltöltött idő hosz- szát, illetve egy hosszabb időszakra jellemző kereseti viszonyokat. Törekedni kell arra is, hogy a legalacsonyabb nyugdíjak összege társadalmilag elfogadható mértékűvé váljék. A másik fontos igény és követelmény, hogy tartósan nyújtson nagyobb szociális biztonságot, azaz a nyugdíjak őrizzék meg reálértéküket. • Az említett elvek megvalósítása milyen anyagi alapokra épülne? — A nyugdíj,rendszer módosításához, a társadalmilag elfogadhatóbb mértékű nyugdíjösszegek megteremtéséhez természetesen anyagi alapokra is szükség van. A jelenlegi gazdasági és költségvetési viszonyok között a forrásbővítésnek egyetlen reális útja van: az aktív korosztály tehervállalása, vagyis a nyugdíjkorhatár és a nyugdíj járulék felemelése. A tervezet szerint a férfiak nyugdíjkorhatára 62 év, a nőké 58 év lenne, az aktív keresők jelenlegi átlagos nyugdíjjáruléka 1 százalékkal emelkedne. © Emelkedne ugyan a korhatár, de lennének kedvezmények is. Mik ezek? — Korkedvezményt és szolgálatiidő-elismerést kapnának a gyermekes anyák. A korkedvezmény gyermekenként egy év, maximálisan 3 év lenne. Így például egy háromgyermekes anya továbbra is 55 éves korában mehetne nyugdíjba, szolgálati ideje a nyugdíj mértékének megállapításakor 6 ‘évvel, így* * * nyugdíja 6 százar ' lékkai növekedne, mivel gyermekenként 2—2 év szolgálati idő is ,.jóváírásra” kerülne. Üj javaslatként szerepel,. hogy az egyetemeken és főiskolákon nappali tanulmányokkal eltöltött időt szolgálati időként ismerjék el. • Nógrád megye iparában meghatározó a bányászat, kohászat, emelnék a nyugdíjkorhatárt a bányászoknál, kohászoknál is? — Ezekben a munkakörökben nincs tervezve korhatáremelés, továbbra is korkedvezményes ■ munkakörök maradnának. A bányászok, kohászok 25 évi — nők 20 évi — szolgálati idő után, a jelenleg is érvényes életkorban mehetnének nyugdíjba. Fennmaradnak, de differenciáltabbá válnak az egészségügyi okokból, illetve kedvezőtlen munkakörülmények miatt adott kedvezmények is. Ebbe a köribe tartozik még az is, hogy a mainál szélesebb körű lenne a korengedményes nyugdíjazás. Nem titkoltan, de ez a munkaerő-gazdálkodási gondok megoldását is szolgálná. Kedvezmény még az is, hogy a férfiak 40, a nők pedig 35 év szolgálati idő után az új nyugdíjkorhatárnál legfeljebb 5 évvel előbb kérhetik nyugdíjazásukat. Ez esetben azonban az általános szabályok szerintinél kisebb nyugdíjat kaphatnak. • A nyugdíj megállapításánál meghatározó a szolgálati idő. Változna a nyugdíjszámítás, az úgynevezett nyugdíjskála is? — Igen. Ez egyrészt a hosszú szolgálati idő elismerését szolgálja. A jelenlegi szabályok szerint 42 év szolgálati idő után a nyugdíj mértéke nem növekedik, az átlagkereset 75 százalékánál több nem lehet. A tervezetben , nincs felső határ: például 45 év szolgálati idő után az átlagkereset 80 százaléka lenne a nyugdíj. Másrészt egységes mértékben nőne a nyugdíj: 20v év szolgálati idő után 55 százalékról indulna a nyugdíjskála és évenként 1—1 százalékkal növekedne. • Foglalkozik-e a tervezet a nyugdíjak legkisebb és legnagyobb mértékével? — A saját jogú legkisebb nyugdíj az országos átlag- kereset 40 százaléka, a legnagyobb az átlagkereset háromszorosa lenne. A tervezet különös figyelmet fordít arra, hogy a nyugdíjak megőrizzék a reálértéküket, ez az új felemelt korhatártól érvényesülne. Az elgondolások szerint a korábban nyugdíjazottak a jelenlegi 2-százaléknál nagyobb mértékű rendszeres nyugdíjemelésben részesülnének, illetve az érték-megőrzés a nyugdíjazást követő 5. évtől, de legalább 65 éves kortól mindenki számára biztosított lenne. A tervezetben szó van arról is, hogy az 1980. előtt megállapított 4000 forint alatti nyugdíjakat egy alkalommal külön is megemelnék. • Mik az elképzelések az özvegyi és rokkantsági nyugdíjakra vonatkozóan? — A jövőben a nyugdíj- korhatáron felüli özvegyek a mainál lényegesen nagyobb ellátásban részesülnének, mivel a tervezet szerint a nyugdíjas házaspárból egyedül maradó özvegy kettőjük nyugellátása együttes összegének 60 százalékát kapná meg, ha ez számára előnyösebb. A rokkantnyugdíjazás feltételei várhatóan szigorodnak. Cél, hogy egészségügyi okból csak a valóban munkaképtelenek mehessenek nyugdíjba. Ehhez azonban a feltételeket is meg kell teremteni, az egyéni és vállalati érdekek összhangját biztosítani kell, növelni -kell a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeit. Ezek hiányában rokkantnyugdí- jazás feltételeinek szigorítása nem valósítható meg. Hangsúlyozom, az elmondottak véleményezésre bocsátott elképzelések. Az észrevételek, javaslatok ösz- szegzését, a szélesebb körű vélemények összegyűjtését követően várhatóan még ebben az évben; az Ország- gyűlés alkotja meg a nyugdíjtörvényt. • Köszönöm a beszélgetést. Zsély András A termelőszövetkezet fóliasátraiban a magról neveit palántákat készítik elő ültetésre. Visszafogják a dohány termesztését az érsekvadkerti termelőszövetkezetben. A tavalyi termőterületnek mindössze a felén, huszonkét hektáron ültetnek palántákat a közös gazdaság dolgozói, ugyanis jelentősen esett a cigaretta alapanyagának felvásárlási ára, így az ágazat veszteségessé vált. Az Idén lejár a dohányipari vállalattal kötött szerződésük, várhatóan jövőre már egyáltalán nem foglalkoznak majd a dohány termesztésével. „Fogy az erőnk is, mind kevesebben vannak, akik vállalkoznak a növénnyel való bibelődésre!” — egészíti ki az előbbieket Körtvélyesi András ága- zatvezető, s folytatja: „Nem hoz már jő »dohányt« a téesznek a dohány r —- kulcsár — \
