Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-25 / 148. szám

2 NOGRAD 1987. június 25., CSÜTÖRTÖK Nincs még konkrét dátum Sevardnadze washingtoni látogatására Gennagyíj Geraszímov sa | tötö j e kozta tö ja Eduard Sevardnadze és George Shultz találkozója lehetséges, s egyben kívána­tos is lenne — hangsúlyoz­ta szerdai moszkvai sajtótá­jékoztatóján Gennagyij Ge- raszimov. A szovjet külügyi szóvivő kitért arra, hogy Moszkvában éá Washington­ban egyaránt tanulmányoz­zák a szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó kérdését, de még mindig nincs konkrét dátum Se­vardnadze washingtoni lá­togatására. Európai haderő A Varsói Szerződés tag­államai tavaly budapesti fel­hívásuknak megfelelően át­fogó tárgyalásokat szorgal­maznak az európai haderő és hagyományos fegyverzet­csökkentésének kérdésében. A szövetséges szocialista or­szágok június 22-én közös munkadókumentumot ter­jesztettek elő ebben körvo­nalazták a leendő tárgyalá­sok mandátumát, céljait és tárgyát — mutatott rá Ge- raszimov, s kitért arra, hogy e témával szorosan összefügg a harcászati nuk­leáris eszközök kérdése, hi­szen e fegyverek hagyomá­nyos és nukleáris robbanó­töltetet egyaránt hordoz­hatnak, így együtt kell tár­gyalni e témaköröket. A NATO azonban eddig nem adott választ e kezdeménye­zésre. Bálnavadászat A Nemzetközi Bálnava­dász Bizottság most folyó londoni tanácskozásán a Szovjetunió konkrét javas­latokat terjeszt elő azzal a céllal, hogy e szervezet tu­dományos-kutató és termé­szetvédő jellegét erősítse — közölte Geraszimov, s utalt arra, hogy a Szovjetunió — az 1985-ben vállalt kötele­zettségének megfelelően — befejezte a bálnavadásza­tot, s kezdeményezte az ez­zel kapcsolatos 1946-os kon­venció felülvizsgálatát is. A külügyi szóvivő beje­lentette, .hogy szerdán Moszkvába érkezett Javier Pérez de Cuellar. Az ENSZ főtitkára ellátogat Minszkbe és Kijevbe, majd június ' 29-én kezdi meg tárgyalá­sait a szovjet vezetőkkel, s június 30-án nemzetközi sajtóértekezletet tart. Gennagyij Geraszimov érthetetlennek minősítette azt a fehér házi döntést, hogy Washington egyálta­lán nem fogja tanulmányoz­ni az űrtevékenység szabá­lyozására irányuló szovjet kezdeményezéseket, s ezt az elutasítást nem is magya­rázza. A szovjet javaslat értelmében — Reykjavik szellemének megfelelően — a rakétaelhárító védelmi rendszerekről kötött szer­ződés további tíz évig ér­vényben maradna, s az ál­tala engedélyezett kutatá­sok is folytatódhatnának. A szóvivő reményét fejez­te ki, hogy az amerikai nem véglegesen utasítja el a stabilitás megőrzését, a leszerelési intézkedések­hez szükséges feltételek megteremtését szolgáló szov­jet javaslatot. Paul Nitze a közelmúlt­ban a szovjet szóvivőnek az NSZK 72 darab — ame­rikai nukleáris robbanó­töltettel felszerelhető —, hadműveleti-harcászati ra­kétáival kapcsolatos meg­állapításaira reagálva ki­fejtette, hogy a genfi meg­állapodás nem érintheti a szövetségesi együttműködés már kialakult formáit, de ugyanakkor ki kell, hogy zárja az új formákat — idézte Geraszimov az ame­rikai politikust, s megálla­pította: az Egyesült Álla­mok már előre ki akarja kerülni a megállapodást, megőrizve ezeket a rakétá­kat a nukleáris töltetekkel. Ugyanakkor egyoldalú elő­nyöket kíván, hiszen ez a megfogalmazás kizárná, hogy a Szovjetunió szövet­ségeseinek átadjon ilyen eszközöket. Geraszimov cáfolta, hogy ez a probléma csak most merült volna fel a tárgya­lásokon, hiszen már régóta téma, hogy a szovjet és amerikai közepes ható- távolságú és hadműveleti­harcászati nukleáris tölte­teket és hordozóeszközöket felszámolják Európában. Shultz: „szovjet fenyegetés" A szovjet szóvivő kitért Shultz amerikai külügymi­niszter njíugat-szamoai lá­togatása során tett kijelen­téseire, amelyek a csendes­óceáni térségben erősödő „szovjet fenyegetésre” hív­ják fel a figyelmet, s a tér­ség országaival kötött ha­lászati egyezményeket a szovjet politikai és gazda­sági befolyás eszközeként értékeli. Geraszimov hang­súlyozta, hogy ezek a meg­állapítások minden alapot nélkülöznek, s éppen az Egyesült Államok politiká­ja veszélyezteti az övezet országait: Washington nem csatlakozott az atomfegy­vermentes övezetről szóló raratongai megállapodás­hoz, szankciókat vezetett be Űj-Zéland ellen, annek- tálta Mikronéziát. Mongol—kínai parlamenti megbeszélés Mongólia következetesen arra törekszik, hogy hely- reálljanak és fejlődjenek baráti kapcsolatai Kínával — jelentette ki Dzsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtit­kára, a Nagy Népi Hurál (parlament) Elnökségének elnöke a kínai Országos Né­pi, Gyűlés (parlament) Ál­landó Bizottságának elnök­helyettesével folytatott szer­dai megbeszélésein. Peng Csüng parlamenti küldött­ség élén tartózkodik Mongó­liában. Batmönh tájékoztatta ven­dégét a mongol párt XIX. kongresszusán hozott hatá­rosatok végrehajtásáról. í— tMni kommentárunk Popovics a szovjet űrkutatásról Mór századunk kilencve­nes éveinek második felé­ben sor kerülhet a szovjet űrhajózás távlati céljának megvalósítására, egy nagy­méretű, állandóan lakott űr­állomás létesítésére — je­lentette ki Pavel Popovics, a szovjet űrhajósok kiképzé­séért felelős parancsnok, he­lyettese. A nyugat-berlini Der Tagesspiegel című lapnak nyilatkozva, Popovics vezér­őrnagy, aki maga is kétszer járt a világűrben, elmondta, hogy a jelenlegi elképzelés szerint a kocsikerék formá­jú. a Földtől 400—450 kilo­méter távolságra keringő űr­állomást akkor tudják üzem­be helyezni, amikor sikere­sen befejeződik az új atom-, illetve ion rakétahajtómű­vek kifejlesztése. A szovjet űrhajós közölte, hogy a közeljövőben két újabb, a tudományos kuta­tást szolgáló modult kap­csolnak a jelenleg Föld kö­rüli pályán keringő Mir űr­állomáshoz. Az űrállomásokon hosszabb ideig tartózkodó űrhajósok egészségügyi megterhelé­séről szólva Popovics ki­fejtette, hogy az orvosok szerint a jelenlegi körül­mények között egy évig egészségügyi kockázat nél­kül lehet az űrben tartóz­kodni. A rekordot tartó szov­jet űrhajósok 237 napot töl­töttek űrállomáson. Vietnam folytatja a rendteremtés és a megújulás irányvonalát Vietnami kormányfői nyilatkozat Vietnam, a kedvezőtlen feltételek dacára folytatja a rendteremtés és a megúju­lás irányvonalát — jelen­tette ki szerdai nemzetközi sajtóértekezleten PhamHung vietnami miniszterelnök. Az MTI hanoi tudósítójá­nak kérdéseire válaszolva Pham Hung megerősítettem kormány még ebben az év­ben bevezeti a szocialista vállalatok önálló, önfinan­szírozó gazdálkodásának rendszerét. Folytatják az ál­lamapparátus megtisztítását, a kormány tevékenysége a nyíltság jegyében folyik majd. A demokratizálási fo­lyamattal párhuzamosan in­tézkedéseket hoznak azért, hogy növekedjen a kor­mányzati munka törvényes­sége, hatékonysága. Az infláció megfékezése érdekében a kormány to­vább ösztönzi minden szek­torban a termelést, fokoza­tosan megszünteti a közpon­tilag szabályozott elosztási mechanizmusokat, s az ár- és bérarányokat az érték­törvény figyelembevételével határozzák meg. A minisz­terelnök megerősítette, hogy nemcsak csökkentik az ál­lamapparátus létszámát, ha­nem képzettebb, az új iránt fogékony szakemberek kine­vezésével átalakítják a ká­derállományt. A vietnami nemzetgyűlés ülésszakának zárónapján el­mondott beszédében Pham Hung külpolitikai kérdések­ről szólva megerősítette: kor­mánya továbbra is az egyetemes béke megőrzését tartja fő céljának. Támo­gatja a szovjet biztonságpo­litikai kezdeményezéseket és tovább törekszik a délkelet­ázsiai viszályok igazságos tárgyalásos rendezésére. Vi­etnam — mondotta a kor­mányfő — kész a kapcso­latok rendezésére, a hagyo­mányos barátság helyreállí­tására Kínával. Izraeli arabok tiltakozása Az izraeli állam területén élő 700 ezer arab túlnyomó többsége szerdán munkabe­szüntetéssel tiltakozott az őket sújtó megkülönböztető ' politika ellen, s egyenlő jo­gokat és létfeltételeket kö­vetelt. Szolidaritásból az 1967-ben megszállt területe­ken is megmozdulásokra ke­rült sor. Nabluszbah az iz­raeli katonaság tüzet nyi­tott a tüntetőkre és egy asszonyt súlyosan megsebe­sített. Az Izrael állam törvényes területén élő, s izraeli állam- polgársággal rendelkező ara­bok az általuk lakott vidé­kek és települések elhanya­golása, az arabokkal szem­beni diszkrimináció elleni tiltakozásul szervezték meg „az egyenlőség napját”. Az izraeli költségvetés az ő te­lepüléseik fejlesztésére a né­pesség száma alapján össze­hasonlítva csupán a töredé­két fordítja annak az ösz- szegnek, amit a zsidók lak­ta városoknak és falvaknak juttat. Óriási különbségek vannak az arab települések hátrányára az út-, a csator­na- és az elektromos háló­zatban, az oktatás és az egészségügy területén. Izra­el tervbe vette több száz arabok lakta ház lebontását is, azzal az indokkal, hogy engedély nélkül épültek. A megszállt területek — Ciszjordánia és Gaza —, va­lamint a törvénytelenül an- nektáít Golan-fennsík ,'la­kossága szólidaritásból csatlakozott a mozgalomhoz, elítélve egyúttal a velük szembeni izraeli politikát is. Tüntetéseken, felvonuláso­kon tiltakoztak az ellen, hogy az utóbbi napokban több tucat palesztint tartóz­tattak le. Hajózni muszáj..... öt hónapig tartó tárgyalássorozat, két- és többolda­lú egyeztető megbeszélések, tucatnyi szövegtervezet áll annak a kilencpontos határozati javaslatnak a hátteré­ben, amelyet a Biztonsági Tanács állandó tagjai terjesz­tettek a világszervezet e magas rangú fóruma elé Si­kerre, diplomáciai áttörésre persze ez a kezdeményezés sem kínál biztosítékot, mégis önmagában az a tény, hogy a hosszú évek óta húzódó iraki-iráni háború befe­jezésére újabb, e szinten igen ritkának mondható egyet­értés nyomán történik próbálkozás, mégis jelez valami­lyen esélyt a kibontakozásra. A jelek szerint ugyanis a két közép-keleti ország közti ellenségeskedés túllépte azt a fokot, ameddig az — már amennyire ez mai világunkban egyáltalán lehetsé­ges — egy szűk körzet ügye maradhat. Az incidensek­nek, rajtaütéseknek az a sorozata, amely napjainkra az öbölbeli hajózást gyakorlatilag egyetlen hatalmas rizi­kófaktorrá változtatta, úgy tűnik, hatékonyabb beavat­kozásra ösztönözte a nagyhatalmakat is. A hét elején jött híre például, hogy elindultak útjukra az első szov­jet tankhajók, amelyek Kuvait felkérésére szállítanak kőolajat — így csökkentve az esetleges rakétatámadá­sok veszélyét. Szintén rövid idő kérdése, és kifutnak a kikötőikből a — hasonlómeggondolásból — amerikai lo­bogó alatt közlekedő vízi járművek. Navigare necesse est — hajózni muszáj, szólt a haj­dani latin aranymondás, s ennek igazságé az energia- utánpótlás szempontjából létfontosságú öböl esetében ma is érvényes. Más kérdés, hogy az idegen zászlók feltűné­se a feszültséggel terhes vízi utakon önmagában aligha vezethet megoldáshoz — csakúgy, mint, ahogy a bizton­sági tanács határozattervezete is csak a közvetlenül érin­tett kát fél, Irak ég Irán megfelelő reagálása nyomán adhatna okot a derűlátásra. A legutóbbi napok esemé­nyei. a friss teneráni és bagdadi hadijelentések azonban nem épp a kiegyezés közeledtére utalnak. Mint, ahogy nem egyszerűsíti a helyzetet az amerikai—szaúd-arábiai katonai együttműködés kiszélesítésének néhány újabb fejleménye sem. Pedig a zaklatott múltú — és jelenű — térségben alig­ha van valami, amire nagyobb szükség lehet, mint az olyannyira áhított békére. A hét év óta tartó tragikus háború halálos áldozatainak a száma —‘ adja hírül egy néhány nappal ezelőtt nyilvánosságra hozott összesí­tés — immár maghaladja az egymilliót. A hadifog­lyok létszámát körülbelül hetvenezerre becsülik, míg a sebesültek és nyomorékká váltak seregéről még hozzá­vetőleges adat sincsen.. . Szegő Gábor Az irak—iráni háború beszüntetésének lehetőségeiről tárgyalt a BT Zárt ajtók mögött tanács­kozott kedden az ENSZ Biztonsági Tanácsa az ira­ki—iráni háború beszünte­tésének lehetőségeiről. Az ülés résztvevői véle­ményt cseréltek a testület öt állandó tagja által kidol­gozott kilencpontos határo­zattervezetről. Diplomáciai forrásokból származó érte­sülések szerint nem sok esély van arra, hogy a harcban álló felek tűzszü­netet kösse.nek egymással. A világszervezetnek a tér­ség békéjének helyreállítá­sára tett erőfeszítéseivel egy- időben Szaúd-Arábia bele­egyezett abba, hogy egyes katonai területeken együtt­működjék az Egyesült Álla­mokkal. Ez kiterjed az öböl kuvaiti partvidékének ak­namentesítésére, valamint arra, hogy szükség esetén szaúdi kórházakat bocsássa­nak az amerikai hadsereg rendelkezésére. A hét elején Szaúd-Arábia elvben hozzá­járult ahhoz is, hogy az amerikai hadsereg használja a szaúdi AWACS légifelderí­tő gépeket. Megfigyelők ugyanakkor kiemelik, hogy a rijadi vezetés egyelőre el­zárkózik attól, hogy szaúdi területen amerikai katonai vadászgépek leszálljanak vagy akár üzemanyagot ve­gyenek fel. Kedden, a Szuezi-csatorna bejáratához érkezett há-' rom amerikai hadihajó, hogy csatlakozzék a flottá­nak az öbölben állomásozó egységeihez. Libanoni túszügy Csak a miniszter fia szabadult ki Az ismeretlen emberrab­lók szerdán szabadon enged­ték Ali Oszeirant — a liba­noni hadügyminiszter fiát — és annak testőrét, de Charles Glass amerikai új­ságíró sorsa továbbra is is­meretlen. A hadügyminiszter, öröm­mel nyilatkozott a történtek­ről, s közölte: az amerikai újságíróról annyit tud csu­pán, hogy még életben van. Adel Oszeiran remé­nyét fejezte ki, hogy Glass mielőbb visszanyeri sza­badságát. Camille Samun volt ál­lamfő úgy véli, hogy Char­les Glass sorsa ugyanaz lesz, mint a Libanonban fogva tartott másik nyolc ameri­kai túszé: aligha remény­kedhet a gyors szabadulás-, ban. Szelim el-Hossz ügyvezető kormányfő közölte, hogy változatlanul folynak az erő­feszítések Glass kiszabadítá­sa ■ érdekében. A kormányfő élesen elítélte a túszszedő­akciókat. Bejrúti rádióállomások szerdán jelentették, hogy a Glassékat elrabló 14 tagú kommandó vezetője a Hez­bollah tagja volt és az em­berrablók között volt annak a Mohammed Ali Hamadei- nak a rokona is, akit jelen­leg az NSZK-ban tartanak fogva és rövidesen bíróság elé állítanak gyilkosság és repülőgéprabíás vádjával. Bár a túszügy Ali Oszei­ran és a testőr számára le­zárult, Szíria és a libanoni síita közösség egy része sze­mében változatlanul nyitott. A Szíria által szorgalma­zott nyugat-bejrúti „bizton­sági terv” kudarcán csak az segített volna, ha Glass is visszanyeri szabadságát. Damaszkusz közvetítő sze­repét ugyan senki sem ta­gadja a két túsz kiszabadí­tásában — de erősen kétsé­ges, hogy ha nem a had­ügyminiszter fiáról lett volna szó, akkor is így ala­kult volna a helyzet. Hamadei nyugatnémet bíróság elé kerül A nyugatnémet kormány szerdán bejelentette, hogy a lehető legrövidebb időn belül az NSZK-ban fogják bíróság elé állítani a terror- cselekmények elkövetésének gyanújával Majna-Frank- furtban január óta fogva tartott Ali Mohammed Ha­rciadéit, akinek kiadatását korábban az Egyesült Álla­mok kérte. A kabinet döntését nem­zetközi sajtóértekezleten is­mertető Wolfgang Schäuble szövetségi miniszter. a kancellári hivatal vezetője közölte: Hamadeit, akinél beutazásakor a repülőtéren robbanóanyagot találtak, nemcsak a nyugatnémet tör­vények megsértése miatt ál­lítják bíróság elé, hanem re­pülőgép-eltérítés és gyilkos­ság miatt is. Az Egyesült Ál­lamok ugyanis Hamadeit az­zal vádolja, hogy 1985 jú­niusában részt vett a TWA amerikai légitársaság egyik utasszállító gépének elrablá­sában és Robert Stethem amerikai haditengerészeti könnyűbúvár meggyilkolásá­ban. Egy NSZK-ban meg­tartott szembesítésen volt utasok felismerni vélték ben­ne a géprablót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom