Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-25 / 148. szám
1987. június 25., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Ilit ér a diploma Sok a málnafelvásárló Sziráki a mély vízben (Az osztályvezetőnek tett ígéretem alapján szeretném előrebocsátani, hogy riportalanyom kiválasztását csakis a véletlen befolyásolta. A balassagyarmati kábelgyárban fél éve megalakult műszaki-fejlesztői team bármelyik tagja szerepelhetett volna ebben az írásban.) Szabod! k is Sziráki Mihály fejlesztőmérnök beszélgetésünk kezdetén: dilemmáit persze, csak sejthetem — igazából nem derült ki. Nyilvánvaló, hogy az emberéletében akadnak kényes dolgok, egy gyárban meg különösen. Ez természetes. Ettől válik az ember sorsa egyedivé, különlegessé... Aztán —, ahogy az idejövetelét firtatom — hamar belelendül a beszélgetésbe: — Egy Gödöllő melletti kisközségből, Valkóról kerültem Balassagyarmatra, no, persze, néhány vargabetű után — mondja az atlétiku- san nagy darab fiatalember. — Négy esztendeje végeztem el a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karát, a műszer—irányítás- technika szakon. Sorsom már az utolsó évben megpecsételődött, mivel ekkorra tűztük ki feleségemmel az esküvőt, és hát ekkor határoztuk el azt is, hogy Balassagyarmaton telepedünk le. Jószerében a városban máshol nem is találtam volna a képzettségemnek megfelelő állást, ezért természetes volt, hogy a kábelgyár lesz a kenyéradóm. Azt már korábbi látogatásaim alkalmával elmagyarázták, hogy a kezdő mérnök először a ,,mérnökóvodába” kerül. Ez a rend a Magyar Kábel Művek gyáraiban. Mihály életében azonban lerövidült ez az időszak, mivel hamarosan behívták katonának. — Megmondom őszintén, nem tetszik az „óvoda” elnevezés ! Tréfásnak lehet tréfás, de lekicsinylő megnevezés annak, aki éveken át nyomta az iskolapadot. Én például a XVI. kerületbe jártam, a Korvin Mátyás Híradásipari Szakközépiskolába, n>ajd öt év az egyetemen. . . Megismertem a gyarmati gyár szinte valamennyi üzemét; utoljára a tmk-ban voltam, mint kezdő fejlesztő. Pontosan nem tudom feleleveníteni, melyek voltak a? állomások. Ezt az egyet nem volt időm rendszerezni, összefolyik előttem — mosolyodik el. A műszaki-fejlesztési osztály szervezésénél magas követelményeket támasztottak a leendő gárdával szemben: szakmai ismeret, a gyárban eltöltött idő, középvezetői képesség, kreativitás — és még sorolhatnánk. Sziráki Mihály tesztelésekor mindent rendben találtak, így került át idén januártól az osztályra. Első megbízatásként a PVC-siló-rendszer korszerűsítését kapta. — Ez egy kiemelt feladat a gyáron belül is — magyarázza. — Célunk, hogy a meglevő rendszert számító- gépes mérőberendezésekkel egészítsük ki, s így a siló szolgáltatásai kielégítik a termelési folyamat által támasztott igényeket. Sok technikai újdonságot építünk be, például az elektronikus tartálymérleget. Egyszóval, olyan rendszer kialakítását várják tőlünk, ami a későbbiekben is színvonalassá teszi az alapanyag tárolását, elosztását. Azért használtam többesszámot, mert a munkában — elsősorban a gyakorlati teendők végrehajtásában — egy vgm is közreműködik. Ma délután például folytatjuk a villamosátépítést. Az ehhez szükséges terveket most is magával hozta. A feladatot határidőre kell elvégeznie, mert ettől függ a célprémium kifizetése. Érthető az izgalma, hiszen ez az első úgynevezett „nagy” megbízatása. Kisebb feladatokban már vállalt szerepet a 28 éves mérnök; tavaly 12 ezer forint volt a jutalma. Jószerével a szakmája vált egyetlen hobbijává, de erről nemcsak ő tehet: — Amivel szerettem foglalkozni, azt ebben a városban el kellett feíejtenem. Ahhoz kellett a Duna közelsége, Pest nyüzsgő élete. . Példaként említem, hogy korábban 12 évig úsztam, ez itt kivitelezhetetlen. Strand ugyan van, de most is zárva tart. Így aztán nem csoda, hogy a család és a munka lett az egyedüli kikapcsolódásom. Kezemben .tartom a MTESZ és a Magyar Kereskedelmi Kamara által kiírt „Sikeresen gazdálkodtunk ’86” című pályázat harmadik díjjal jutalmazott alkotást. Mihály szerényen jegyzi meg: — Bár a nevem nem szerepel a címlápon, én terveztem egyes berendezéseinek a villamos részét... T. Németh László Somoskői Mátyás szerelő gyártás közben ellenőrzi a betűegységeket. BETŰEXPORT Vizuális tájékoztatóberendezések bc- lüegységeit gyártják a száztíz főt foglalkoztató Finomin'chanikai és Elektronikus Műszergyártó Szövetkezet salgótarjáni részlegélien. Termékeik nagyobbik bán;. ,dát -zov* exportra szállítják. Ebben az évben egymillió forint értékben korszerű forrasz tógépet vásároltak, íokozni kívánva -ezzel is áruik minőségi színvonalát. Felvételeink a szerelőműhelyben készültek. Kovács Istvánné 22 éve dolgozik a szövetkezetnél. Aprólékos, nagy kézügyességet igénylő munkával állnak össze az alkatrészek. képek: Tácsik Nóra Verseny i fagyhazárdirozás ? A Nézsai Május 1. Termelőszövetkezet mintegy 90 millió forintos beruházási költséggel hűtőházat épít a községben. Az ötszáz tonna árut befogadó építményt egy osztrák vállalattal közösen szerelik és júliusban adják át. —RT— A hatvanas évek vége határkő volt a Dunakanyar és a Börzsöny lankáinak mezőgazdasági termelésében. A tájkörzet a málnatermesztés legfontosabb területévé vált. Fontos ez annál is inkább, mert az ízes szemek igen keresettek a nyugateurópai piacokon és kgdvező áron értékesíthetők. Persze, nemcsak a mező- gazdaság szerkezete, hanem a bogyós gyümölcs termesztési körülményei is megváltoztak az utóbbi esztendőkben. Míg a nagyüzemi ültetvények jelentősen csökkentek, addig a háztáji gazdaságokban egyre nagyobb területet ültettek be a gazdák. Ez meghatározta a felvásárlás és a feldolgozás körülményeit is, hiszen a kistermelés rendkívül gyorsan reagál minden gazdasági változásra. Elsősorban ez az alapja annak is, hogy az utóbbi esztendőben nincs minden rendben a málna felvásárlása körül. Túl kapós a gyümölcs, egyre több felvásárló jelenik még a térségben és nem ritka a vevők árlicitálása sem, mellyel pillanatnyilag a termelő jár jól, ám az értékes málnát így olcsón, lé-, vagy konzervgyári minőségben veszik meg, és exportálják. A felvásárlókat ez nem érdekli különösebben, mert ők az exportkötelezettségük teljesítéséhez vásárolják a mindig biztosan exportálható bogyós gyümölcsöt. Tavaly ez extra gurulós minőségű málna kilója 4 nyugatnémet márka, míg a léalapanyagé 1,3 márka körül alakult. Ez viszont devizakiesést jelent az országnak. Ettől talán sokkal nagyobb veszteségnek számít a termelők körében okozott morális kár. Hamarosan kezdődik a szüret, a szakemberek véleménye szerint az idén jó közepes termésre lehet számítani, de mi várható a felvásárlás területén? A Nógrádi Béke Termelő- szövetkezet vezetői az idén sincsenek könnyű helyzetben. Tavaly összesen 515 tonna málnát vásároltak fel. A különböző átvevők a, térségükben is megjelentek. Így az idén a gazdasági területükön kívül Diósjenőn, Nagyorosziban, Érsekvadkerten és Romhányban is kötöttek fel- vásárlási szerződéseket. Ezek alapján , ebben az esztendőben, több mint 800 tonna bogyós gyümölcsöt vásárolnak fel. melyből • csaknem 650 tonnát exportálnak. — A zavartalan átvétel érdekében figyelembe vettük a korábbi évek tapasztalatait és azokat az észrevételeket, amelyeket a termelők jeleztek, tájékoztat Kiss András, a téesz elnöke. — Így többek között a tavalyinál több átvevőhelyet alakítottunk ki, egyes helyeken a leadott málna után azonnal fizetünk. Az előző évekhez hasonlóan, most is három minőségben vesszük át a gyümölcsöt. A jelek szerint az idén keresleti piacra kell számítani a málnánál. Éppen ezért, a korábbi évekhez viszonyítva, mi is rugalmasabb felvásárlási politikát folytatunk. Igazodva a konkurenciához, a szerződésben meghatározott árakat szezon közben is változtatjuk, ha szükséges. Üjdonságnak számít a fagypontra hűtött málna exportja; a szerződés 100 tonnára vonatkozik. A hűtőház bővítése jó ütemben halad és szezonra már befejeződnek a munkálatok. A szüret kezdésére üzemel majd a nézsai hütőház is —; fogadkoznak a helybeli szakemberek. Elmondásuk szerint, itt is termelési veszteség miatt aggódnak leginkább a szövetkezet vezetői. Jogosan, hiszen a több millió forintos beruházást a málnatermesztésre alapozzák. Nem mindegy, hogy az alkalmi felvásárlók szinte ellenőrizhetetlenné teszik 'a termesztést. A jelenlegi állapotok között a gónndosan, több évig, sok fáradsággal, jelentős költséggel kialakított integrációs hálózat összeomlásától félnek. Ugyanis egyes gazdaságok az alacsonyabb minőségű málnáért is többet tudnak fizetni, mert nem kellett megszervezniük a szaporítóanyag ellátását, a műtrágya beszerzését, nem fizettek a göngyölegért. Így érthetően kevesebb a költségük és adhatnak többet is a málnáért. Az is nyilvánvaló, hogy a termelők odaviszik a termést, ahol többet kapnak érte. De mi történik akkor, ha senki nem fogja szervezni a termelést, ha nem lesz kitől felvásárolni? Szűklátó- körüségre,, felelőtlenségre vall az ilyen hazárdirozás, különösen a mostani nehéz gazdasági helyzetben, egy igen fontos és keresett exportcikkel szemben. Ez már nem verseny, hanem tisztességtelen, demoralizáló szervezetlenség. Melyik termelő fog ezek után alkalmazkodni azokhoz a szigorú minőségi követelményekhez, amiket a konkurencia megjelenése előtt természetesnek tartott. — Olyan átvételi árakkal szeretnénk megjelenni már. a szüret elején, amivel nem versenyezhetne az alkalmi felvásárló — jelenti ki Lasz- kovszki András főágazat-ve- zetö. — Szakcsoporti rendszerbe szervezzük a termesztést. Hogy nem alaptalan a nagyüzemek aggodalma a máinatermesztés jövőjét illetően. arról győzött meg egy termelő aggódó levele is, mellyel az ..Árharc, vagy verseny” című korábban megjelent írásunkra reagált. Mint írja, nem tudja eldönteni, mi a tisztességes és mi a tisztességtelen málna- ügybert. Jó gazdaként említi a balassagyarmati áfész körültekintő integrációját és aggódva figyeli azt az anarchikus állapotot, amelyet a betelepedett felvásárlók okoznak. Végül a termelő kerül választás elé és kiszántja a málnáját. Majd egy új, jövedelmezőbb termék után néz. . .(?!) Surányi János KNEB-vizsgálat a Balatonnál Vizet szivattyúzna!!, letakarítják a földet Előkészítik a tőaljai külfejtést Nemzeti kincsünk, a Balaton állapotának felmérésére átfogó vizsgálatot kéz-, dett júniusban a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A nyári hónapokban Somogy, Veszprém és Zala megye népi ellenőreinek segítségével arra keresnek választ, miként valósultak meg, s milyen hatással voltak hazánk legforgalmasabb üdülőkörzetének fejlődésére a tó védelmével foglalkozó kormányhatározatok, illetve az ezekhez kapcsolódó helyi döntések. A helyszíni ellenőrzésekkel kiegészített átfogó vizsgálat tapasztalatait és , javaslatait várhatóan még az idén a kormány elé terjeszti a Központi Népi Ellenőr zési Bizottság. Gyorsított ütemben végzik Homokterenye határában az új külszíni fejtés előkészítő munkálatait. Jó minőségű, háztartási tüzelésre alkalmas szenet rejt itt a föld mélye, amely nyereségesen kibányászható. A Nógrádi Szénbányák jelenlegi nehéz gazdasági helyzetében pedig ez nagyon fontos, ezért az idén 100 ezer tonna szenet akarnak innen kitermelni. A beruházáshoz szükséges 39 millió forintot a Budapesti Bank Részvénytársaság kölcsönözte. Mivel a leendő külfejtés a Zagyva folyó mentén, az átlagos terepszint alatt helyezkedik el. ezért az elmúlt három hónapban közel 20 ezer köbméter vizet kellett eltávolítani. A letakarítási munkák javában tartanak, s ez idáig hozzávetőlegesen 45 ezer köbméter földet mozgattak meg. Szakemberek véleménye szerint, nagyjából, egy hónap múlva már szenet adhat a tóaljai külfejtés.
