Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-25 / 148. szám

1987. június 25., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Ilit ér a diploma Sok a málnafelvásárló Sziráki a mély vízben (Az osztályvezetőnek tett ígéretem alapján szeretném előrebocsátani, hogy riport­alanyom kiválasztását csak­is a véletlen befolyásolta. A balassagyarmati kábelgyár­ban fél éve megalakult mű­szaki-fejlesztői team bár­melyik tagja szerepelhetett volna ebben az írásban.) Szabod! k is Sziráki Mihály fejlesztőmérnök beszélgeté­sünk kezdetén: dilemmáit persze, csak sejthetem — igazából nem derült ki. Nyil­vánvaló, hogy az emberéle­tében akadnak kényes dol­gok, egy gyárban meg kü­lönösen. Ez természetes. Et­től válik az ember sorsa egyedivé, különlegessé... Aztán —, ahogy az idejö­vetelét firtatom — hamar belelendül a beszélgetésbe: — Egy Gödöllő melletti kisközségből, Valkóról ke­rültem Balassagyarmatra, no, persze, néhány vargabetű után — mondja az atlétiku- san nagy darab fiatalember. — Négy esztendeje végez­tem el a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karát, a műszer—irányítás- technika szakon. Sorsom már az utolsó évben meg­pecsételődött, mivel ekkor­ra tűztük ki feleségemmel az esküvőt, és hát ekkor ha­tároztuk el azt is, hogy Ba­lassagyarmaton telepedünk le. Jószerében a városban máshol nem is találtam vol­na a képzettségemnek meg­felelő állást, ezért termé­szetes volt, hogy a kábel­gyár lesz a kenyéradóm. Azt már korábbi látogatá­saim alkalmával elmagya­rázták, hogy a kezdő mér­nök először a ,,mérnökóvo­dába” kerül. Ez a rend a Magyar Kábel Művek gyá­raiban. Mihály életében azonban lerövidült ez az idő­szak, mivel hamarosan be­hívták katonának. — Megmondom őszintén, nem tetszik az „óvoda” el­nevezés ! Tréfásnak lehet tréfás, de lekicsinylő meg­nevezés annak, aki éveken át nyomta az iskolapadot. Én például a XVI. kerületbe jártam, a Korvin Mátyás Híradásipari Szakközépis­kolába, n>ajd öt év az egye­temen. . . Megismertem a gyarmati gyár szinte vala­mennyi üzemét; utoljára a tmk-ban voltam, mint kez­dő fejlesztő. Pontosan nem tudom feleleveníteni, me­lyek voltak a? állomások. Ezt az egyet nem volt időm rendszerezni, összefolyik előttem — mosolyodik el. A műszaki-fejlesztési osz­tály szervezésénél magas kö­vetelményeket támasztottak a leendő gárdával szemben: szakmai ismeret, a gyárban eltöltött idő, középvezetői képesség, kreativitás — és még sorolhatnánk. Sziráki Mihály tesztelésekor min­dent rendben találtak, így került át idén januártól az osztályra. Első megbízatás­ként a PVC-siló-rendszer korszerűsítését kapta. — Ez egy kiemelt feladat a gyáron belül is — magya­rázza. — Célunk, hogy a meglevő rendszert számító- gépes mérőberendezések­kel egészítsük ki, s így a siló szolgáltatásai kielégí­tik a termelési folyamat ál­tal támasztott igényeket. Sok technikai újdonságot építünk be, például az elekt­ronikus tartálymérleget. Egyszóval, olyan rendszer kialakítását várják tőlünk, ami a későbbiekben is szín­vonalassá teszi az alapanyag tárolását, elosztását. Azért használtam többesszámot, mert a munkában — első­sorban a gyakorlati teendők végrehajtásában — egy vgm is közreműködik. Ma dél­után például folytatjuk a vil­lamosátépítést. Az ehhez szükséges ter­veket most is magával hoz­ta. A feladatot határidőre kell elvégeznie, mert ettől függ a célprémium kifizeté­se. Érthető az izgalma, hi­szen ez az első úgynevezett „nagy” megbízatása. Kisebb feladatokban már vállalt sze­repet a 28 éves mérnök; tavaly 12 ezer forint volt a jutalma. Jószerével a szak­mája vált egyetlen hobbi­jává, de erről nemcsak ő te­het: — Amivel szerettem fog­lalkozni, azt ebben a város­ban el kellett feíejtenem. Ahhoz kellett a Duna közel­sége, Pest nyüzsgő élete. . Példaként említem, hogy korábban 12 évig úsztam, ez itt kivitelezhetetlen. Strand ugyan van, de most is zárva tart. Így aztán nem csoda, hogy a család és a munka lett az egyedüli kikapcso­lódásom. Kezemben .tartom a MTESZ és a Magyar Kereske­delmi Kamara által kiírt „Sikeresen gazdálkodtunk ’86” című pályázat harma­dik díjjal jutalmazott alko­tást. Mihály szerényen jegy­zi meg: — Bár a nevem nem sze­repel a címlápon, én tervez­tem egyes berendezéseinek a villamos részét... T. Németh László Somoskői Mátyás szerelő gyártás közben ellenőrzi a betűegységeket. BETŰEXPORT Vizuális tájékoztatóberendezések bc- lüegységeit gyártják a száztíz főt fog­lalkoztató Finomin'chanikai és Elekt­ronikus Műszergyártó Szövetkezet sal­gótarjáni részlegélien. Termékeik na­gyobbik bán;. ,dát -zov* exportra szállítják. Ebben az évben egymillió forint értékben korszerű forrasz tógé­pet vásároltak, íokozni kívánva -ezzel is áruik minőségi színvonalát. Felvé­teleink a szerelőműhelyben készültek. Kovács Istvánné 22 éve dolgozik a szö­vetkezetnél. Aprólékos, nagy kézügyességet igénylő munkával állnak össze az alkatrészek. képek: Tácsik Nóra Verseny i fagyhazárdirozás ? A Nézsai Május 1. Termelőszövetkezet mintegy 90 millió forintos beruházási költséggel hűtőházat épít a községben. Az ötszáz tonna árut befogadó építményt egy osztrák vál­lalattal közösen szerelik és júliusban adják át. —RT— A hatvanas évek vége ha­tárkő volt a Dunakanyar és a Börzsöny lankáinak mezőgazdasági termelésében. A tájkörzet a málnatermesz­tés legfontosabb területévé vált. Fontos ez annál is inkább, mert az ízes szemek igen keresettek a nyugat­európai piacokon és kgdvező áron értékesíthetők. Persze, nemcsak a mező- gazdaság szerkezete, hanem a bogyós gyümölcs termesz­tési körülményei is meg­változtak az utóbbi eszten­dőkben. Míg a nagyüzemi ültetvények jelentősen csök­kentek, addig a háztáji gaz­daságokban egyre nagyobb területet ültettek be a gaz­dák. Ez meghatározta a fel­vásárlás és a feldolgozás kö­rülményeit is, hiszen a kis­termelés rendkívül gyorsan reagál minden gazdasági változásra. Elsősorban ez az alapja annak is, hogy az utóbbi esztendőben nincs minden rendben a málna felvásár­lása körül. Túl kapós a gyümölcs, egyre több felvá­sárló jelenik még a térség­ben és nem ritka a vevők árlicitálása sem, mellyel pil­lanatnyilag a termelő jár jól, ám az értékes málnát így olcsón, lé-, vagy konzerv­gyári minőségben veszik meg, és exportálják. A fel­vásárlókat ez nem érdekli különösebben, mert ők az exportkötelezettségük telje­sítéséhez vásárolják a min­dig biztosan exportálható bogyós gyümölcsöt. Tavaly ez extra gurulós minőségű málna kilója 4 nyugatnémet márka, míg a léalapanyagé 1,3 márka körül alakult. Ez viszont devizakiesést jelent az országnak. Ettől talán sokkal na­gyobb veszteségnek számít a termelők körében okozott morális kár. Hamarosan kezdődik a szüret, a szakem­berek véleménye szerint az idén jó közepes termésre le­het számítani, de mi vár­ható a felvásárlás területén? A Nógrádi Béke Termelő- szövetkezet vezetői az idén sincsenek könnyű helyzetben. Tavaly összesen 515 tonna málnát vásároltak fel. A kü­lönböző átvevők a, térségük­ben is megjelentek. Így az idén a gazdasági területükön kívül Diósjenőn, Nagyoroszi­ban, Érsekvadkerten és Romhányban is kötöttek fel- vásárlási szerződéseket. Ezek alapján , ebben az esztendő­ben, több mint 800 tonna bogyós gyümölcsöt vásárol­nak fel. melyből • csaknem 650 tonnát exportálnak. — A zavartalan átvétel érdekében figyelembe vettük a korábbi évek tapasztala­tait és azokat az észrevéte­leket, amelyeket a termelők jeleztek, tájékoztat Kiss András, a téesz elnöke. — Így többek között a tava­lyinál több átvevőhelyet alakítottunk ki, egyes helye­ken a leadott málna után azonnal fizetünk. Az előző évekhez hasonlóan, most is három minőségben vesszük át a gyümölcsöt. A jelek szerint az idén keresleti pi­acra kell számítani a mál­nánál. Éppen ezért, a ko­rábbi évekhez viszonyítva, mi is rugalmasabb felvásár­lási politikát folytatunk. Igazodva a konkurenciához, a szerződésben meghatáro­zott árakat szezon közben is változtatjuk, ha szükséges. Üjdonságnak számít a fagy­pontra hűtött málna export­ja; a szerződés 100 tonnára vonatkozik. A hűtőház bővítése jó ütemben halad és szezonra már befejeződnek a mun­kálatok. A szüret kezdésére üze­mel majd a nézsai hütőház is —; fogadkoznak a hely­beli szakemberek. Elmondá­suk szerint, itt is termelési veszteség miatt aggódnak leginkább a szövetkezet ve­zetői. Jogosan, hiszen a több millió forintos beruházást a málnatermesztésre alapoz­zák. Nem mindegy, hogy az alkalmi felvásárlók szinte ellenőrizhetetlenné teszik 'a termesztést. A jelenlegi álla­potok között a gónndosan, több évig, sok fáradsággal, jelentős költséggel kialakított integrációs hálózat összeom­lásától félnek. Ugyanis egyes gazdaságok az alacsonyabb minőségű málnáért is többet tudnak fizetni, mert nem kellett megszervezniük a szaporító­anyag ellátását, a műtrágya beszerzését, nem fizettek a göngyölegért. Így érthető­en kevesebb a költségük és adhatnak többet is a málná­ért. Az is nyilvánvaló, hogy a termelők odaviszik a ter­mést, ahol többet kapnak érte. De mi történik akkor, ha senki nem fogja szervezni a termelést, ha nem lesz kitől felvásárolni? Szűklátó- körüségre,, felelőtlenségre vall az ilyen hazárdirozás, különösen a mostani nehéz gazdasági helyzetben, egy igen fontos és keresett ex­portcikkel szemben. Ez már nem verseny, hanem tisz­tességtelen, demoralizáló szervezetlenség. Melyik ter­melő fog ezek után alkal­mazkodni azokhoz a szigorú minőségi követelményekhez, amiket a konkurencia meg­jelenése előtt természetesnek tartott. — Olyan átvételi árakkal szeretnénk megjelenni már. a szüret elején, amivel nem versenyezhetne az alkalmi felvásárló — jelenti ki Lasz- kovszki András főágazat-ve- zetö. — Szakcsoporti rend­szerbe szervezzük a termesz­tést. Hogy nem alaptalan a nagyüzemek aggodalma a máinatermesztés jövőjét il­letően. arról győzött meg egy termelő aggódó levele is, mellyel az ..Árharc, vagy verseny” című korábban megjelent írásunkra reagált. Mint írja, nem tudja eldön­teni, mi a tisztességes és mi a tisztességtelen málna- ügybert. Jó gazdaként említi a balassagyarmati áfész kö­rültekintő integrációját és aggódva figyeli azt az anar­chikus állapotot, amelyet a betelepedett felvásárlók okoznak. Végül a termelő ke­rül választás elé és kiszánt­ja a málnáját. Majd egy új, jövedelmezőbb termék után néz. . .(?!) Surányi János KNEB-vizsgálat a Balatonnál Vizet szivattyúzna!!, letakarítják a földet Előkészítik a tőaljai külfejtést Nemzeti kincsünk, a Ba­laton állapotának felméré­sére átfogó vizsgálatot kéz-, dett júniusban a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A nyári hónapokban So­mogy, Veszprém és Zala megye népi ellenőreinek se­gítségével arra keresnek vá­laszt, miként valósultak meg, s milyen hatással vol­tak hazánk legforgalma­sabb üdülőkörzetének fej­lődésére a tó védelmével foglalkozó kormányhatáro­zatok, illetve az ezekhez kapcsolódó helyi döntések. A helyszíni ellenőrzések­kel kiegészített átfogó vizs­gálat tapasztalatait és , ja­vaslatait várhatóan még az idén a kormány elé terjesz­ti a Központi Népi Ellenőr zési Bizottság. Gyorsított ütemben vég­zik Homokterenye határá­ban az új külszíni fejtés előkészítő munkálatait. Jó minőségű, háztartási tüze­lésre alkalmas szenet rejt itt a föld mélye, amely nye­reségesen kibányászható. A Nógrádi Szénbányák jelen­legi nehéz gazdasági hely­zetében pedig ez nagyon fontos, ezért az idén 100 ezer tonna szenet akarnak innen kitermelni. A beruházáshoz szüksé­ges 39 millió forintot a Bu­dapesti Bank Részvénytár­saság kölcsönözte. Mivel a leendő külfejtés a Zagyva folyó mentén, az átlagos te­repszint alatt helyezkedik el. ezért az elmúlt három hónapban közel 20 ezer köb­méter vizet kellett eltávolí­tani. A letakarítási munkák javában tartanak, s ez idá­ig hozzávetőlegesen 45 ezer köbméter földet mozgattak meg. Szakemberek vélemé­nye szerint, nagyjából, egy hónap múlva már szenet adhat a tóaljai külfejtés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom