Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-23 / 146. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt 8.05: Műsorismertetés Kb.: 8.15: Mai programok 8.20: „Szívemnek ember és rokonkebel kell. ..” 9.40: Müsorajánlat 9.44: Szilaj lovas 10.05: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót 10.25: Éneklő ifjúság 10.40: Nótacsokor 11.32: Egy hírhedett kalandor, a XVII. századból 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Klasszikusok délidöben Kb.: 13.45: A Budapesti Madrigál kórus felvételeiből' 14.05: Műsorismertetés 14.10: Magyarán szólva 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Élő világirodalom. Belgium 8. 15.20: Klasszikus operettekből 16.05: A stégen 16.23: Tanár úr kérem! 16.36: Képek és jelképek 17.00: Tér-idő 17.30: Beszélni nehéz 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: ö a test, én az árnyéka 20.00: Nóták 20.32: Nagy mesterek, világhírű előadó- művészek 21.30: Próbaszámítások 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Poulenc: Az őzikék, balettszvit 22.51: Vonzáskör. IV. rész. 23.01: Operaest 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.OS: Napközben 12.10: Trombitakettősök 12.30: Népdalkörök énekelnek 12.58: Műsorismertetés 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Boldog születésnapot 14.50: Maximális sebesség nincs. . . 15.05: A Neoton Família felvételeiből 15.20: Könyvről, könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Táskarádió 18.30: Talpalávaló 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai 20.20: Elfelejtett dallamok 20.50: Olajkutatás műholdról 21.05: Magyar rock a Melkwegben 22.00: Zeneközeiben a hallgató 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIO: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. 17.30: Műsorismer­tetés. Hírek, időjárás. 17.35: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin. (Közben: liB.00—18.15: Észak­magyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes.) MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.00: Tévétorna nyugdíjasoknak SZÜNIDEI MATINÉ 9.05: Utazz velünk! 9.45: „Szél hozott, szél visz el. . .” Halász Judit zenés­verses műsora. (Ism.) 10.15: Ferdinánd bohóc és a futball 11.10: Mozgató 11.20: Képújság 16.30: Hírek 16.35: Kéz és szem 17.30: Három nap tévéműsora MIT? HOL? SALGÓTARJÁN — Gerely es Endre Ifjú­sági Művelődési Ház: San­tos Chavez chilei grafikus- művész alkotásait mutat­ják be. — SVT Ady Endre Mű­velődési Ház: Zenés szó­rakoztató műsort rendez­nek délután három órától, amelyben fellép Sztevano- vity Zorán, Ihász Gábor, Rózsa György; a műsor­vezető Hódos B. Sándor lesz. — Bányász Művelődési Ház: A fenti vidám, zenés műsort itt este hattól ad­ják elő. 17.35: Kalendárium, 1987. 18.25: Képújság 18.30: Reklám 18.40: Mini Stúdió, ’87. 18.45 : 80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal. XXVI/12. 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Második lehetőség VI,1. rész: Április 21.00; van öt perce? 21.05: Stúdió, ’87. 22.05: Képes nóták 22.30: Híradó, 3. 2. MŰSOR: 15.10: Képújság XVII. VESZPRÉMI TÉVÉTALALKOZO 15.15: Müller Péter: Szomorú vasárnap. Tévéjáték. (Ism.) 17.05: Egy furcsa lány. Kishonti Ildikó műsora. (Ism.) 17.35: Albert Camus: A bukás. Tévéfilm. (Ism.) 18.40: Dixi-Mix 19.25: Tévétorna 19.30: Angol nyelvlecke. 20.00: Dél-alföldi magazin 21.00: Híradó, 2. 21.15: Betűreklám 21.20: Találkozás az Atlanti-óceánon. Lengyel film. (FF) (Feliratos.) 23.10: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 8 50: Hírek 9.00: Erzsébet-udvar. 5. rész, ism. 10.40: A rendőrség nyomoz 11.25: Hírek 16.00: Hírek 16.05: Iskolatévé 18.30: Fiatalok sportja, magazin 17.00: Középiskolások műsora 17.30: Kelet-szlovákiai magazin 17.50: A mozgás ereje, kisfilm 18.20: Esti mese 18.30: Távlatok, tudományos­műszaki magazin 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.3«: Tv-híradó 20.00: Vörös és fekete. Francia film t. rész 21.45: Autósok, motorosok magazinja 22.25: Kamarahangverseny 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 16.20: Hírek 16.25: Incheba, ’87. 17.25: Atlétikai rowsicky, emlékverseny 20.15: Fiatalok tévéklubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Búcsú. NDK-tévéfilm, 1. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Laura. (14) Színes magyar film. — Kohász: Szörnyek évadja. (16) Színes magyar film. — Tarján vendéglő; A cápa. 2. (16) Színes amerikai horrorfilm. — Balassagyarma­ti Madách: du. fél 4-től: As- terix, a gall. Színes, szinkro­nizált francia rajzfilm. Há­romnegyed 6 és 8-tól: A cápa. 2. (16) Színes amerikai hor­rorfilm. — Kisterenyel Pető­fi: Távol Afrikától. I—II. (14) Színes amerikai film. — Bá- tonyterenyei Petőfi: De fia­talok voltunk! Szines szovjet film. — Bányász: Támadás a Krull bolygó ellen. (14) Szí­nes, szinkronizált amerikai fantasztikus film. — Rétság: Gyanús árnyak. Színes kínai kalandfilm. — Ersekvadkert: Mesemozi: Tulipánok a té­ren. MIKOR? BALASSAGYARMAT — Horváth Endre Galé­ria: Várady Róbert festő­művész tárlata még 25-ig • megtekinthető. — Palóc Múzeum: Farkas András és Réti Zoltán fes­tőművészek közös kiállítá­sát nyitják meg 16 órakor. Közreműködik a Rózsavöl­gyi Márk Zeneiskola ka­maraegyüttese. A múze­umbarát és várostörténeti körben öt órától az alko­tókkal találkozhatnak a festészet iránt érdeklődők. PÁSZTÓ — Lovász József Műve­lődési Központ: Lepketánc címmel a körzeti gyermek­művészeti szemle legszebb alkotásait mutatják be. NÓGRÁDI TÁJAKON TELEXEN ÉRKEZETT 9 ■ Vélemény SOCUN Szeretem Isaurát. Ezt a cí­met adtam egyik korábbi írásomnak, amiért többektől el kellett viselnem a rosz- szalást is. Igazuk volt. A brazil tévésorozat nem volt más, mint jól kiszámított kommerciális termék. Nem művészet volt. De — emlé­kezetem szerint — nem is akart annak látszani. S, az­zal, hogy vállalta önmagát, némelyest értékessé lett. Szeretem a Sógunt. Nagy­jából azért, amiért az Isau- rát szerettem. Bár van egy óriási különbség — ezt a té­véfilmsorozatot gyűlölöm is. Mert néha olyat akar elhi­tetni velem, ami ellen ber­zenkedik az erkölcsöm. Pél­dául olykor azt kell hinnem, hogy mi, fehér emberek oko­sabbak, morálisabbak, netán még szebbek is vagyunk, mint a sárgák. Pedig ná­lunk, Európában sem kol­bászból fonták (vagy fonják ma is) a kerítést. Igaz, kies vidékünkön nem főzték meg üstben az embereket, mint abban a „csúnya” Japánban, de nyugodt szívvel máglyá­ra vetették, elégették, csupán azért, mert azt merte mon­dani, hogy nem a Föld a világ közepe. Aztán voltak olyanok, akiket tüzes trónra ültettek, akiket karóba húz­tak, akikről lenyúzták a bőrt, meg ki tudja miféleképpen csigáztak. Mindezeket azért írom, nehogy azt higgyük, hogy különbek vagyunk a Deákné vásznánál. Mert, aki a Só- pun című amerikai filmso­rozatot nézte, az könnyen juthatott erre a hiedelemre. Annyira szörnyűlködhetett a barbár japán- szokásokon, hogy kidüllesztett mellel büszkélkedhetett a maga ci- vilizáltságán. Mindig kíváncsisággal ül­tem a képernyő elé, amikor a Sógun-sorozat következett. Tisztában voltam vele, hogy mit látok. Tudtam, hogy egy gondosan elkészített árucikk, amely meg akarja szerettetni magát. Nem az igazságával, hanem a „sminkjével”. Akik készítették, szintén tudták, (legalább is úgy vélték, tud­ják), hogy mire van szüksé­gem, nekem, mint nézőnek. Kell egy kis kaland, borza­lom, egy kis egzotikum, némi szerelem. Hogy aztán lélek­tanilag, művészileg hiteles-e az egész, az már mellékes. Akit a látvánnyal, a külső­ségekkel sikerült elkábítani, az úgyis elfogad mindent. Még azt is, hogy Mariko, a gyönyörű japán tolmácsnő olyan e világon marasztaló környezetben kíván öngyil­kosságot elkövetni. Tessenek emlékezni. Elől a nő meg a kés, mögötte a fehér para­ván, az mögött pedig egy cuki japán építmény. Ké­sőbb Jellegektől fodrozott, kék ég. Csoda-e, ha meg­szánta a nagyúr szerencsét­len asszonyunkat? A Sógunt profi mesterek készítették. Pontosan adagol­ják a hatáseszközöket, hogy ébren maradjon a néző kí­váncsisága, hogy várja a kö­vetkező részt. Ezt jó lenne eltanulni a mi filmeseink­nek is. Akkor valószínűleg jobb ízűén fanyalognék, s megbocsátanám, hogy Bri­gitta — a Nyolc évszakból — nem lett a szíve szerel­méé. Jerry London vállalkozá­sát a kiváló színészek erő­sítik; amerikaiak és japánok. Aki pedig intenzívebben ér­deklődik a történet iránt, az megveheti James Clavell regényét, amelyből a soro­zat készült. Tüneményes gyorsasággal megjelent. Mert az üzlethez már kezdünk mi is konyítani. (ok) Ismeretlen fejleit kultúrát fedeztek fel Indiában? Több mint 6 éve foglal­kozik Yule bonni tudós Szvami Omanand Szarasz- vati amatőr indiai régésszel együtt számos fémfegyver- és eszközlelettel. Ezek egy eddig még ismeretlen, fej­lett indiai kultúrának a maradványai. Ezt az intenzív kutató­munkát Száraszvati, egy Haryana tartományi hindu kolostor főnöke indította el. Az apát a kolostorban, több mint 40 éven keresz­tül ismeretlen ezeréves kincseket gyűjtött össze, amelyeknek a jelentősége India őstörténetének ku­tatása szempontjából fel­becsülhetetlen. A kolostor falai között több mint 2000 patinás rézkard, karkötő, balta és szigony gyűlt ösz- sze. A régiséggyűjtő pap segí­tett Yulének régészeti kam­pányában, amely szakkörök­ben mind nagyobb feltűnést keltett. A régész az ország távoli, nehezen járható vidé­kein folytatott kutatásai so­rán további rejtélyes, tör­ténelem előtti fémtárgyakat talált, amelyeket* nagy­mennyiségben rejtett a föld mélye. Az elemzést még nem zárták le, de a gazdag lelet már most „egy eddig ismeretlen, fejlett kultúrára mutat, váratlan helyen” — véli a tudós. A több mint 100 lelőhely, ahol Yule az i. e. második évezredből való eszközöket, és fegyvereket találta, Észak-India azon vidéké­nek határán van, ahol körül­belül abban az időben a le­gendás Harappa-kultúra uralkodott. Ezt a kultúrát, az Indus völgyében vég­zett ásatások egyik színe- lye után nevezték így. A Harappa-kultúra a mezopo­támiai, az egyiptomi és a kínai kultúrával együtt az emberiség négy legrégibb kultúráját alkotja. Készül a mű Az egyik kedvenc rajz IIHHhHhehBhBHI HCBHSHb a valaki hangos beszé­dű, verekedős, izgága, sajtkukac gyerekeket szokott meg, akik a haverokkal „beszélgetnek” a lépcsőház­ban, vagy ordítozva rúgják a bőrt a ház mögött, meglepő­dik, amikor egy halk szavú, jól nevelt kisfiúval hozza össze a sors. Miskolczi Ákos pedig ilyen. Szereti a ter­mészetet, szokott a nagypa­pával, Jambrich Pállal ki­rándulni. Jó tekejátékos —, de nem a maga korabeli társakkal tölti a szabad ide­jét. Már-már túl komoly gyerek... Különleges növé­nyeket és szép művészeti al­bumokat gyűjt — a videojá­ték alig volt használva ka­rácsonytól. Azt hiszem, a szí­nes ceruza az oka és ma­gyarázata mindennek.. . Ákos nemrég szerepelt a televízióban —, amikor a battonyai gyermekfalu által meghirdetett rajzpályázat legjobbjai közé került. A disznóölésről készített rajza az intézmény támogatására kiadandó naptár egyik képe lesz. Bizonyára a december. — Ezt a rajzot a salgótar­jáni Jurij Gagarin Általános Iskolában, az osztályfőnök tanár néni, Lukácsy Dezsőné buzdítására csináltam. Min­denki pályázott, aki szeret rajzolni. Nem gondoltam, komolyan hogy én nyerhetek. A nagymamától és az anyukától megtudom: a kis­fiú, aki most megy ötödikbe, azóta rajzol, festeget, amióta ceruzát tud fogni a kezébe. Amikor először felállt a kis­ágyban, már domborművet akart csinálni az ágy mögötti falon, nekiállt vésni. Vajon hány száz rajzlap, papír, szí­nes ceruza, zsírkréta és egyéb kellék fogyott el az­óta?. .. Az ifjú rajzolót nagy öröm érte a napokban: a tanév­záró ünnepélyen avatták föl úttörőnek —, amikor a tár­saival történt ez, ő éppen Battonyán volt. Nem lehet panasz a bizonyítványra sem — csak a matek nehéz, az irodalmat, környezetismere­tet és a többit szereti, sokat olvas hozzá. Az első helyen azért a rajzolás, a képzőmű­vészet szerepel. Az íróasz­tal fölötti könyvespolcán sor­jáznak a festészeti grafi­kai albumok. Különösen a XIX. századi alkotókat sze­reti, a moderneket kevésbé. Előkerül a ceruza ebéd után, leckeírás után, este, szombat­vasárnap a telken, reggel isko­lába menet előtt —, amikor csak lehet. Szeptemberben, amikor két napot Battonyán, ötöt Bregenz ben tölthet ju­talmul, vajon hány rajzlap fogy el?... — Vagy grafikus, vagy festő, vagy költő szeretnék lenni. Majd eldől, melyik megy jobban... Jó nyarat, sok élményt kellemes ausztriai napokat kívánva magamban hozzáfű­zöm: jó barátok, gyermek­társaság is hozzanak örömet a jövőben! G. K. M. Szabolcs vezér porcelánon A magyar érmegyűjtők országos vándorgyűlését az idén Nyíregyházán, a Bes­senyei György Tanárképző Főiskolán rendezik meg. Az augusztus 8-án kezdődő két­napos eseményen pénztör­téneti, valamint éremművé­szeti előadások hangzanak el. Éremcserére is lehető­ség lesz, s — a vándorgyű­lés kísérőrendezvényeként — kiállítás nyílik a Jósa András Múzeumban. A Cooptourist nyíregyházi irodája közreműködésével, tizenhetedik alkalommal tartandó rendezvényre há­rom új érmet bocsátanak ki. Az egyik alkotás két vál­tozatban — ezüstből, és bronzból — készül, V. Fer­dinánd, magyar király álló alakos portréjával, hátlap­ján pedig Nyíregyháza XVI. századi képe látható. A má­sik, bronzból vert érmen Bessenyei György arcképe, és egy nemesi címer van. A harmadik érem Szabolcs vezért ábrázolja: ez Holló­házán készül, porcelánból. Sikeres évei zártak színházaink Tudatosabb tervezés, át­tekinthetőbb színházi kon­cepció, a biztonságra való törekvés jellemezte az 1986—87-es színházi éva­dot. Ennek nem mond el­lent, hogy a műsortervezés­ben ősszel még sok bizony­talanságot lehetett tapasz­talni ; ezek elsősorban a színházrekonstrukciókkal, társulatépítési törekvések­kel függtek össze — tájé­koztatta Gödöllői Lajos, a Művelődési Minisztérium színházi osztályának vezető­je az MTI munkatársát, értékelve a színházaknak az elmúlt tíz hónapban nyúj­tott teljesítményét. A színházak vezetőinek döntő többsége az eddigiek­nél sokkal körültekintőbben, a művészi igényességre job­ban törekedve, a művelő­déspolitikai célokat és a közönségigényt jobban szem előtt tartva állította össze a bemutató- és repertoár­tervet. Bár különösebben kiemelkedő teljesítményről, látványos, nagy sikerekről, vagy bukásról nem lehet beszélni, — a vártnál jobb évadot zártak a színházak. Néhányuk nagyon is sike­res évadot könyvelhet el, s szinte nincs olyan társu­lat, amelynek programjá­ból ne lehetne kiemelni egy vagy több, az átlagot meg­haladó színvonalú produk­ciót. Ebben az évadban is, mint már esztendők óta, mutat­koztak a kommercializáló- dás veszélyének a jelei. A hazai társulatok mint­egy 250 új darabot mutat­tak be, a választott művek azt tükrözik, hogy a szín­házak többsége inkább a biztonságra törekedett, s bár akadtak folytatandó kí­sérletnek tekinthető szín­padi megoldások, kevés volt a szakma vagy a közönség számára ismeretlen mű. A szocialista drámairo­dalom azonban a kívána­tosnál kevésbé van jelen a magyar színpadokon. A mai magyar színházi élet­ben reneszánszát éli Shakes­peare, mellett néhány ritkábban játszott szerző: Corneille, Lessing és Shil- ler alkotása is színre került. Valamelyest növekedett a kortárs külföldi szerzők darabjainak a száma, de a műsortervekben a legtöbb hiányosság, illetve a biz­tonságra való törekvés itt mutatkozott meg: úgy válo­gattak a színházak, hogy szórakoztató, biztos sikert ígérő színműveket mutassa­nak be, elsősorban angol, amerikai, olasz vígjáték- , írók, zenéskomédia-szer- zők vezették a listát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom