Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-23 / 146. szám

2 NOGRAD \ 1987. június 23. KEDD Európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről Á VSZtagországai konkrét javaslatokat terjesztettek a NATO-államok elé A VSZ országai hétfőn konkrét, írásos javaslatokat terjesztettek a NATO-álla- mok elé az európai fegyve­res erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről folytatandó tárgyalásokra. A. NATO érdeklődéssel, egyút­tal bizonyos fenntartásokkal fogadta a tervezetet, jelezve,, hogy a következő hetekben terjeszti majd elő a maga elgondolásait. A két szövetség képvise­lői között az európai utőta- lálkozóval párhuzamosan folyó tanácskozások színhe­lye hétfőn a szovjet nagy- követség volt, ahol a VSZ nevében a szovjet küldött­ség terjesztette elő a javas­latokat. A tervezet a VSZ budapesti felhívására, illet­ve a VSZ Politikai Tanács­kozó Testületének berlini állásfoglalásaira alapítva ja­vasolja, hogy az összeurópai folyamat keretében, a folya­mat valamennyi országa biz­tonsági érdekeit figyelembe véve tárgyaljanak a hagyo­mányos haderőcsökkentés­ről. A cél, hogy az egyenjogú­ság, a kölcsönös biztonság alapján, kiegyensúlyozottan, szakaszosan és érdemben csökkentsék a haderőket és fegyverzeteket oly módoii, hogy e folyamatban mind­végig fennálljon valamennyi ország biztonsága. A csökkentés kiterjedne a szárazföldi haderőkre és a harcászati csapásmérő légi­erőre a hozzájuk tartozó fegyverzetekkel, valamint a Az Egyesült Államok kész beleegyezni abba, hogy a Szovjetunió részt vegyen egy, a közel-keleti rende­zéssel foglalkozó nemzetkö­zi konferencián. Ezt a The Washington Times című, jobboldali lap jelentette hét­főn. A lap szerint Shultz külügyminiszter, aki koráb­ban ellenezte a szovjet rész­vételt, most változtatott magatartásán — de tovább­ra is korlátozni kívánja a fórum jogkörét és a Szov­jetunió lehetőségeit. A jelentés szerint az Egyesült Államok most azt javasolja, hogy az ENSZ főtitkára hívja össze a nem­zetközi tanácskozást a Biz­tonsági Tanács öt állandó tagja, Izrael, valamint a szomszédos arab államok részvételével. Jordánia és Egyiptom már késznek mu­tatkozik részt venni egy ilyen tárgyaláson és Wa­shington szerint a Szovjet­harcászati nukleáris eszkö­zökre. A cél, hogy lényegesen csökkenjen a katonai szem­benállás szintje. Olyan te­rületeken, ahol történelmi, földrajzi, vagy egyéb okok­ból aránytalanságok vannak, azokat ugyancsak csökkentés révén kell felszámolni. A haderőcsökkentés terüle­te Európa, az Atlanti-óceán­tól, az Urálig. A VSZ állás­pontja szerint logikus volna a NATO-tag Törökország egész területének bekapcso­lása. A VSZ javasolja, hogy hatékonyan és szigorúan el­lenőrizzék a tervezett meg­állapodást, nemzeti technikai eszközökkel csakúgy, mint nemzetközi eljárással, bele­értve a hejyszíni ellenőrzést is. A javaslat tartalmaz ki­egészítő intézkedéseket is a váratlan támadások elleni biztonság érdekében és kitér a katonai doktrínák védelmi jellegére. A VSZ tagállamai az ülé­sen részletesen indokolták a javaslatot, hangoztatva, hogy azt tárgyalási alapul szolgáló munkaokmánynak tekintik, készek válaszolni a másik fél kérdéseire, észrevételeire, várják a NATO elgondolá­sait. A magyar küldöttség ré­széről rámutattak, hogy — miután a két fél állás­pontja már tisztázódott — elérkezett az ideje a tárgya­lási mandátum kidolgozá­sát célzó szervezettebb, gyorsabb munkának. Ma­gyarország, akárcsak a szö­unió Szíriát is „rábeszélhet­né” a csatlakozásra. A konferencia Washington szándékai szerint elsősorban azt szolgálná, hogy lehető­vé tegye Izrael, Jordánia, Libanon és Szíria közvet­len kétoldalú tárgyalásait. Nem volna joga arra, hogy bármiféle önálló döntést hozzon, vagy megvétózzon bármiféle kétoldalú egyez­séget. A palesztin képvise­letet Washington közös jor- dániai—palesztinai küldött­séggel akarja megoldani: ha a Palesztinai Felszabadítási Szervezet hajlandó addig el­fogadni a közel-keleti ren­dezésre vonatkozó ENSZ-ha- tározatokat, akkor a PFSZ tagjaiból kerülnének ki a küldöttség palesztin képvi­selői, ha viszont elutasítja ezt, akkor a megszállt nyu­gati partvidék és a gázai övezet Jordánia által kije­lölendő palesztin megbízott­jai vehetnének részt a munkában. vétség többi tagállama, üd­vözli a tényt, hogy a NATO kész az európai folyamat­ban tárgyalni a hagyomá­nyos haderőcsökkentésről. A magyar képviselő rámu­tatott: bízunk benne, hogy a kérdésben a NATO reykja- viki ülésen elfogadott meg­fogalmazások elősegítik az összeurópai keretekben folytatandó tárgyalásokat. A NATO-tagországok kép­viselői első reagálásaikban megerősítették, hogy a ha­gyományos leszerelési fó­rumot előkészítő tárgyalá­sok érdemi szakaszukba léptek. Míg általában ké­szek az összeurópai folya­mat keretében tárgyalni, megismételték az ismert ál­láspontot: a katonai biza­lomépítésről a helsinki fo­lyamatban részes 35 állam keretében kívánnak tár­gyalni, . míg a haderőcsök­kentésről szintén összeu­rópai keretben, de csupán a NATO és a VSZ 23 tag­államának aktív részvétel­iével. Kifejtették korábbi nézetüket, hogy a hagyomá­nyos haderőknél Európában nincsen hozzávetőleges egyensúly és rámutattak, hogy a harcászati nukleá­ris fegyervezeteket nem kí­vánják bevonni a tervezett csökkentésekbe. A tárgyalások körében azt várják, hogy a NATO a következő hetekben terjeszti elő Bécsben a maga elgon­dolásait az európai haderő­csökkentés kérdéseiről. A lap utal arra, hogy az Egyesült Államok a Szov­jetunió növekvő közel-keleti befolyásának ellensúlyozá­sára szánja tervét. Ha ugyanis szovjet részről el­utasítják az ilyen korláto­zott jogkörű részvételt, ak­kor Washington „közvetle­nül Jordániához fordul” és azt javasolja majd, hogy „lépjenek most már a szov­jetek nélkül”. A The Washington Times külügyminisztériumi forrá­sokra hivatkozva azt írja, hogy az amerikai tervezetet Richard Murphy külügyi ál­lamtitkár még ebben a hó­napban előterjeszti a Szov­jetunió képviselőinek. A regionális kérdésekről foly­tatott rendszeres eszmecse­re részeként a szovjet és az amerikai küldöttek június­ban Géniben találkoznak a közel-keleti helyzet megvi­tatására. Németh Károly fogadta Tomas Borgét Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese hétfőn a Központi Bizottság székhá­zéban fogadta Tornas Borge Martinezt, a Sandinista Nem­zeti Felszabadítási Front (FSLN) országos vezetősége katonai bizottságának tagját, a Nicaraguái Köztársaság belügymin isz t er ét. A szívélyes, baráti légkö­rű megbeszélésen kölcsönö­sen tájékoztatták -egymást pártjuk, országuk helyzeté­ről. Kifejezték az MSZMP és az FSLN készségét a párt­közi kapcsolatok továbbfej­lesztésére. Az MSZMP főtit­kárhelyettese pártunk és népünk szolidaritásáról biz­tosította a nemzeti függet­lenség, a haladó, antiiimpe- rialista rendszer megvédésé­ért küzdő nicaraguai népet. A találkozón jelent volt Ka­mara János belügyminiszter, valamint Lizandro ■ Chavez Alfaro, Nicaragua budapes­ti és Soós István, hazánk ma- naguai nagykövete. Nődelegáció utazott Moszkvába Magyar nőküldöttssg uta­zott hétfőn Moszkvába, ahol június 23. és 27. között részt vesz a nők világkongresz- szusán. A delegáció tagjai a töb­bi szocialista ország nő­szervezeteinek küldöttei­vel együtt részt vesznek mindegyik munkabizottság­ban, vitaközpontban, kerek- asztal-megbeszélésen. Ezen a tanácskozáson is — akár­csak más hasonló nemzet­közi találkozókon — tájé­koztatják a résztvevőkét a magyar nők életéről, társa­dalmi helyzetéről, vélemény- és tapasztalatcserét folytat­nak a különböző politikai meggyőződésű, világnézetű nőszervezetek képviselői­vel. (MTI) Töruény- jauaslotokröl tárgyalt a jogi bizottság Az Országgyűlés jogi, igaz­gatási ■ és igazságügyi bizott­sága hétfőn az Országházban — a múlt héten megkezdő­dött ülését folytatva — is­mét tanácskozott. A képvi­selők két magas sf.intű jog­szabály, nevezetesen a Bün­tető törvénykönyv és a bün­tető eljárásról szóló törvény tervezett — a Parlament nyári ülésszakán napirend­re kerülő — módosításának előzetes vitája végeztével mindkét előterjesztést elfo­gadták; s úgy határoztak, hogy a bizottság szövegpon- tosító indítványait írásban is előterjesztik a, Parlament plénumán. Közel-keleti rendezéssel foglalkozó nemzetközi konferencián Az USA kész beleegyezni a szovjet részvételbe Mai kommentárunk Pardon? Ha mérni lehetne az emberi felháborodást, a műsze­rek mutatói átütnék a lengéshatárt. Igen, ismét a terro­rizmus, ismét egy oktalan tömeggyilkosság. A színhely ezúttal Barcelona, egy nagyáruház alagsori garázsa. Mint ezt már öt kontinensen tudják, az elmúlt hét vé­gén itt halt meg tizenhét ember egy robbanás — le­gyünk csak pontosak: robbantás — miatt. Ilyen már volt, sajnos, túlságosan is gyakran. Napja­inkban alig múlik el hét amikor ne követelne áldozatot az irracionális, a klinikai őrület partjain átcsapó erőszak. Az azonban alighanem most fordul elő először, hogy a gyilkosok — olyan az egész, mint egy abszurd drámában — bocsánatot kérnek. Ezúttal valóban szó szerint pontosan ez törént. A baszk szeparatista szervezet, az ETA példátlan nyilatkozatban közölte a világgal, hogy a péntek délutáni merényletet valóban tagjai követték el, de az „sajnálatos baleset”, „súlyos hiba” volt. A közlemény hangsúlyozza, hogy ami történt, az nemcsak technikai, hanem politikai hi­ba is volt, amit az ETA a jövőben kerülni fog és ami­ért most „elnézést kér a katalán néptől, mindenekelőtt az áldozatok családjától”. Vannak az életben helyzetek, amikor a bocsánatkérés is csak -olaj lehet a tűzre, — és ez ilyen helyzet. Tizen­hét embert megölni akkor is tömeggyilkosság, ha ezt a közbűntényés gaztettet — mert erről vein szó —.bármi­lyen „ideológiai” csomagolás sztanióljába burkolják. Nincs és nem lehet politikai tét, amely indokolhatná a vakvéletlen által „kiszemelt” járókelők, asszonyok és gyerekek, arra vetődő öregek ellen indított háborút. A világ elképesztően nagy részén bizonyosodott be annak az állításnak a hazugsága, amely szerint cél szentesíti az eszközt. A történelem egyik ' legegyértelműbb tanulsága éppen az, hogy a mocskos eszközök bemocskolják a mégoly magasztos célokat is. Nem lehet sötét szemüvegben vak­tában ölni és aztán egyszerűen „pardon”-t mondani. Csak remélhetjük, hogy a barcelóniai tizenhetek rekvi­emjén újabb százezrek ismerik fel ezt az alapvető igaz­ságot... Harmat Endre BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Szakosodási megállapodások Bulgária és a KGST Hengercsiszoló gépek szerelése a radomiri nehézgépgyártó kombinátban, az ország legkorszerűbb nagyüzemében. Bulgária szakosodását a KGST-n belül több mint 300 két-, vagy többoldalú szer­ződés határozza meg. Ebből 200 a gépiparral, az elektro­technikával és az elektroni­kával függ össze, körülbelül 50 a vegyiparral, a szerző­dések fennmaradó 20 száza­léka pedig a többi iparág­gal és a mezőgazdasággal kapcsolatos. A bolgár áru­csere-forgalom egyharmada a szakosítási és kooperációs szállítások keretébe tarto­zik. Bulgária mintegy 670 gépipari termék gyártására szakosodott, ezen belül 230- nak a KGST-n belül kizá­rólagos gyártója. Nemzetkö­zileg elismertek például a bolgár emelőtargoncák, hid­raulikus berendezések, szer­számgépek, elektromotorok és mezőgazdasági gépek. Kétszáz termékfajtát érint, A vegyipari szakosodás 200 termékfajtát érint. Kü­lönböző festékeket, lakkokat, növényvédő szereket, optikai anyagokat, háztartás-vegy­ipari termékeket, gyógysze­reket, műanyagokat és a vegyipar egyéb termékeit. A bolgár mezőgazdaság hagyo­mányos szállítója a friss és konzervált gyümölcsnek és zöldségnek, a dohánynak, a szőlőnek és a boroknak, de az utóbbi időben sikeresen szakosodott a paradicsom-, paprika- és uborkavetőma­gok szállítására és a szőlő­oltványok exportjára is. Kooperációs szerződések A Bolgár Népköztársaság bekapcsolódott a más or­szágokban előállított termé­kek alkatrészeinek gyártá­sába is. Kooperációs szerző­dések alapján szállít indí­tómotorokat, gyújtóteker- cseket, reléket, feszültség­szabályozókat, olajszűrőket, akkumulátorokat, légszűrő­berendezéseket és villamos kábeleket a Szovjetunióba a VÁZ személygépkocsik gyár­tásához, amiért cserébe kész autókat kap. Jelentős a csehszlovák—bolgár autó­gyártási együttműködés is. A bolgár ipar szakosodott automata szövőgépek bizo­nyos elemeinek a gyártásá­ra is. Szerszámgépeket szál­lít az NDK-ba, Romániába, 'Lengyelországba, elektroni­kai és mikroelektronikai be­rendezéseket Csehszlovákiá­ba, az NDK-ba, Magyaror­szágra és Lengyelországba, kohászati termékeket, élel­miszer-ipari és mezőgazda- sági gépeket, vegyszereket szinte minden szocialista országba. Bulgária legna­gyobb kereskedelmi partnere a Szovjetunió. Az ide szál­lított gépi berendezések két­harmadát valamilyen'szako­sodási megállapodás alapján gyártják. <g. i.) Berlin 750 éves - kiállítás Berlin fennállásának 750. évfordulója alkalmából ki­állítás nyílt Budapesten, az NDK Kulturális és Tájékoz­tató Központban. A jubileu­mi tárlaton fényképek, több százéves metszetek fénymá­solatai szemléltetik a fővá­ros múltját, az újabbkori fotókon pedig a XX. száza­di Berlin politikai, gazda­sági, tudományos életének fejlődését, kultúráját mutat­ják be. A tárlókban elhe­lyezett tárgyak, elektronikai cikkek, kozmetikai szerek, játékok, háztartási eszközök a város legjellegzetesebb iparágait szemléltetik. Ké­pünk a július 7-ig nyitva- tartó kiállításon készültek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom