Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-01 / 127. szám

2 NOGRAD 1987. június 1., HÉTFŐ A YSZ berlini tanácskozásának visszhangja Fontos kérdések Nyugat / - ' ...-... • XCB mmm Q m1Q PWIBr® 'sSf* 5 - -- : Hans-Dietrich Genscher, nyugatnémet külügyminisz-, tér szombaton a Varsói Szerződés berlini javaslatai­nak alapos és higgadt tanul­mányozását ajánlotta a nyugati szövetségnek abból a célból, hogy feltárhatók le­gyenek bennük a pozitív ér­telmű kapcsolódási lehető­ségek- miniszter a Saar­ländischer Rundfunk nevű rádióállomásnak nyilatkozva, hangsúlyozta: benyomása szerint Berlinben a részt­vevők olyan kérdésekre össz­pontosították figyelmüket, amelyek fontosaik a Nyugat számára is. KÖZELEBB az Érdemi DIALÓGUSHOZ Arra az indítványra utal­va, hogy a katonai doktrí- ,nák kérdését is vonják be a kelet—nyugati párbeszéd-, be, Genscher azt mondta: minthogy ezt a témát a NA­TO is tanulmányozta leg­utóbbi decemberi ülésén, e tárgyban közelebb kerültek az érdemi dialógushoz. Ugyanakkor óva intett attól, hogy a Nyugat elsietetten reagáljon a berlini követ­keztetésekre. A nyugatnémet napilapok általános megítélése sze­rint a berlini tanácskozás több leszerelési kérdésben az ismert korábbi álláspon­tot rögzítette, de a kölcsönös bizalomerősítés szempontjá­ból mindenképpen megfon­tolást érdemel a katonai doktrínák kérdésének, vala­mint a fegyveres erők és a fegyverzet aránytalanságai­nak megvitatását szorgalma­zó javaslat. Ez utóbbi problémát ele­mezve, a - bonni General- Anzeiger szombati vezércik­kében úgy véli, hogy itt még értelmezési és fogalmi tisztázásra van szükség. Pél­dául arra vonatkozólag, hogy a Varsói Szerződés a maga katonai doktrínáját kizáró­lag védelemre irányúiénak tekinti- A lap egyidejűleg .megállapítja: — A fegyverkorlátozási erőfeszítések közben kellő türelemmel kell megvizsgál­ni azt a lényegbevágó kér­dést, hogy a berlini előter­jesztés miként viheti előbb­re a bizalomépítés folya­matát a kiegyensúlyozott le­szerelés nehéz tárgyalási te­rületén. PONTOS AKARATOT KELL TÜKRÖZNI — Semmiképpen sem sza­bad azonban semmit sem lebecsülni azokból a látszó­lag, vagy ténylegesen bátor leszerelési kezdeményezések­ből, amelyekkel a Kelet — népszerű igénytől vezérelve — az utóbbi hetekben a Nyugatot ostromolja. Bár most nem került elő új nyíl a tegezből, a NATO-szövet- ségeseknek végre lehetőleg pontosan kell kinyilváníta­niuk közös leszerelési aka­ratukat, ahelyett, hogy' új szenzációkra várnának Moszkvából. A Stuttgarter Zeitung kommentárja szerint meg­alapozatlanok voltak azok a Nyugaton mesterségesen fel­csigázott várakozások, ame­lyek alapján némelyek egy­oldalú csapatkivonási be­jelentésre számítottak Ber­linből. A keleti csúcsérte­kezlet résztvevői azonban egyértelművé tették: valóban megállapodást óhajtanak a közepes hatótávolságú atom- eszközök teljes tartományá­ban, sőt, keretszerződést a hadászati fegyverek, a ra­kétaelhárító rendszerek és a nukleáris kísérletek terüle­tén is. . Ily módon a szőnyegen maradinak a két nagyhata­lom számára legfontosabb kérdések. A játszma tehát folytatódik, noha az a ber­lini .javaslat, hogy kezdje­nek tárgyalásokat a katonai doktrínákról és a hagyomá­nyos fegyverzetről, csak egy újabb változattal gazdagítja a leszereléspolitikai összké­pet­A szintén tekintélyes Stutt­garter Nachrichten hírma­gyarázatában felhívja a fi­gyelmet: a Varsói Szerződés először ismertette katonai doktrínáját, s ámbátor ez csak gesztusként értelmez­hető, mégis megmutatta: a Kelet kész nyíltan elébfe áll­ni azoknak a nyugati szem­rehányásoknak, amelyek a katonai tervezésben támadó szándékokat tulajdonítanak neki. HAJLÉKONYSÁG TAPASZTALHATÓ — Az a készség, hogy a megpecsételt kettős nulla- megoldás után az 500 kilo­méteres hatótávolság alatti harcászati atomfegyverek­ről is hajlandó tárgyalni, megerősíti: a szocialista po­litikusok a korábbinál sok­kal hajlékonyabban élik be­le magukat a nyugatiak gon­dolkodásmódjába. Ebből kö­vetkezik, hogy most már nem tabu többé a hagyomá­nyos fegyverzet területén meglevő aránytalanságok megszüntetésének problé­mája sem. Kevés látványos fordulat, csak néhány új — a koráb­bihoz képest nagyobb fokú tárgyalási rugalmasságról ta­núskodó — elem jelezte a szombati olasz sajtó szerint a Varsói Szerződés tagálla­mainak berlini csúcstalálko­zóját. . Az II Tempo című napilap azzal a megállapítással ve­zeti be részletes tudósítását, hogy a csúcstalálkozón „sem­miféle hangzatos javaslat” nem született. Hozzáfűzi azonban, hogy nem hiányzott néhány kétségtelenül jelen­tős újdonság. NEM VOLTAK LÁTVÁNYOS JELENETEK Az olasz polgári napila­pok értékelése legfeljebb csak a hangsúlyozás szem­pontjából különbözik egy­mástól- Míg a La Stampa „csalódottsággal’’ állapítja meg, hogy a Varsói Szer­ződés ülésétől „tényeket” vártak volna a megfigyelők, a Corriere della Sera tudó­sítása éppen azt tartja a ber­lini ülés erényének, hogy Gorbacsov nem volt „látvá­nyos jelenetek” főszerep­lője. A lap elégedetten, ál­lapítja meg: a Varsói Szer­ződés’ dokumentumában a Nyugatot partnerként keze­lik, és a nemzetközi kapcso­latok újfajta kultúrája mel­lett foglalnak állást. Dél-afrikai támadás Maputo diplomata­negyedében A mozambiki biztonsági erők foglyul ejtették annak a dél-afrikai rohamosztag­nak három tagját, amely — helyszíni jelentések sze­rint — péntek hajnalban tá­madást intézett Maputo egyik városrésze ellen. A hírt a mozambiki külügy­miniszter közölte, hozzáté­ve: a három katonát, akik egyike megsebesült, jelen­leg kihallgatják. Időközben kiderült az is, hogy a támadás három ál­dozata között van a mo­zambiki fegyveres erők ve­zérkari főnökének nővére és annak férje is. A helyszíni beszámolók szerint a 12 főnyi osztag gépkocsikkal érkezett Ma­puto kormánytisztviselők és diplomaták lakta negye­débe és négy épületbe ha­tolt be a sötétség leple alatt. Betörtek az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) ngvű dél-afrikai ellenzéki szervezet helyi irodájába is, ott azonban senkit nem ta­láltak. A kommandó az ak­ció után megsemmisítette a gépkocsikat és csónakon a nyílt tenger felé távozott — egyelőre ennyi ismeretes a támadásról. Pretóriai kormánykörök egyébként még mindig nem ismerték el egyértelműen a ' terrorakció tényét; Roelof Botha külügyminiszter csak annyit mondott, hogy Dél- Afrika „számos alkalom­mal figyelmeztette Mozam- bikot: ne támogassa az ANC-t”. (MTI) Lakatos Ernő Kínában Teng Li-csün, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagja szombaton fogadta Lakatos Ernőt, az MSZMP KB agitációs és propagan­daosztályának vezetőjét és az általa vezetett pártkül­döttséget. Teng Li-csün tájékoztatta a magyar vendégeket a Kí­nai Kommunista Pártnak a reformmal és a nyitási po­litikával kapcsolatos propa- gandamunkáj áról. A lét, a civilizáció érdekében A Varsói Szerződés tagállamai csúcsszervének berlini ülésén olyan kérdésekben foglaltak állást a hét tag­állam vezetői, amelyek megoldásától a civilizáció léte függ korunkban. Olyan gyakorlati lépésekről volt szó két napon át Berlinben a politikai tanácskozó testület sorrend­ben 21. ülésén, amelyek elvezethetnek a fegyverzet korláto­zásához és a leszereléshez, az atomfegyvermentes világ és egy átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtéséhez. A tagállamok ismételten megerősítették, hogy készek együttműködni minden olyan állammal és politikai erővel, amely hajlandó a béke és a biztonság erősítésére. A bizal­matlanság és a feszültség csökkentése szempontjából rend­kívüli jelentőségű, hogy mindenki helyesen és pontosan ért­se az államok és a katonai-politikai szövetségek katonai cél­jait és szándékait. A szövetséges szocialista országok ezért döntöttek úgy, hogy dokumentumban rögzítik és ismertetik katonai doktrínájukat. Ez szigorúan védelmi jellegű, abból indul ki, hogy a jelen­legi körülmények között' megengedhetetlen a katonai mód­szerek alkalmazása bármely vitás kérdés megoldásában. E doktrína lényege a következő: A Varsói Szerződés tagállamai soha, semmilyen körülmé­nyek között sem kezdenek katonai tevékenységet valamely állam vagy államok szövetsége ellen, hacsak maguk nem válnak fegyveres támadás célpontjává. Sohasem fognak elsőként nukleáris fegyvert alkalmazni. Egyetlen európai vagy Európán kívüli állammal szemben sincsenek területi követeléseik. Egyetlen államhoz, egyetlen néphez sem viszonyulnak el­lenségesen, ellenkezőleg kivétel nélkül a világ valamennyi .országával készek kapcsolatokat építeni, a biztonsági érde­kek kölcsönös figyelembevétele, a békés egymás mellett élés és az egyenjogúság alapján. A Varsói Szerződés tagállamai konzultációk megtartását javasolják a NATO-országoknak. A két szövetség katonai doktrínáinak összehasonlítása, jellegük elemzése, további fej­lesztési irányaik közös áttekintése céljából, az évek alatt fel­gyülemlett kölcsönös gyanakvás és bizalmatlanság felszámo­lása, egymás szándékainak jobb megértése érdekében. A szövetséges szocialista államok konzultációkat kezdeményez­nek a fegyverzet és a fegyveres erők egyes fajtái terén ki­alakult egyenlőtlenségekről és aszimmetriákról, valamint ja­vasolják, vizsgálják meg milyen úton lehetne ezeket felszá­molni a fölényben lévő által végrehajtott csökkentések alap­ján. Indítványozták, hogy még az idén kezdjék meg ezeket a konzultációkat akár Varsóban vagy Brüsszelben, illetve a továbbiakban a két fővárosban felváltva. A szövetséges szocialista országok véleménye szerint ha­ladéktalanul egyezményt kell kötni az Európában lévő ösz- szes amerikai és szovjet közép-hatótávolságú rakéta felszá­molásáról a Reykjavikban elért elvi megállapodás alapján. A Varsói Szerződés tagállamai egy évvel ezelőtti budapesti kezdeményezésének szellemében, sokoldalú tárgyalásokon meg kell oldani az európai harcászati nukleáris eszközök, köztük a harcászati rakéták kérdését. Meg kell állapodni a hadászati támadó fegyverek radi­kális csökkentésében, megerősítve egyben az ABM-szerződés- komplexumot. A szövetséges szocialista országok szorgalmaz­zák a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati támadó fegyvereinek öt éven belüli ötvenszázalékos csökkentését és a további csökkentéseket célzó tárgyalásokat. Véleményük szerint a nukleáris fegyverek kidolgozásának, gyártásának, tökéletesítésének megszüntetése, valamint csökkentésük és megsemmisítésük érdekében kezdeti intézkedésként be kell tiltani a nukleáris kísérleteket. A PTT berlini ülésén az együttműködési mechanizmus ja­vítását szolgáló intézkedést is tettek. Ügy döntöttek, hogy létrehozzák a Varsói Szerződés tagállamainak leszerelési kérdésekkel foglalkozó különleges bizottságát. Ennek mun­kájában a külügyminisztériumok és a honvédelmi miniszté­riumok képviselői vesznek részt. Javasolták az európai biz­tonsági és együttműködési értekezleten részt vett minden államnak, hogy tartsanak külügyminiszteri találkozót, amely határozatot hozna az európai fegyveres erők és a hagyomá­nyos fegyverzet, a harcászati nukleáris fegyverek radikális — és a katonai költségvetés ennek megfelelő — csökkentése céljából folytatandó tárgyalások megkezdéséről. , A Varsói Szerződés tagállamainak legfelső szintű vezetői Berlinben is megerősítették: készek maximális önmér­sékletet tanúsítani katonai potenciáljuk fejlesztésében, hajlandók a kölcsönösség alapján lemondani fegyveres erő­ik és hagyományos fegyverzetük növeléséről és készek egy­két éves időtartamra befagyasztani a katonai kiadások nö­velését. Felhívták a NATO-országokat, hogy ugyanígy jár­janak el. (MTI) Ülésezett az SZKP KB PB Személyi változások a katonai irányításban A Szovjetunió Honvédelmi Minisztériumának beszámo­lóját vitatta meg szombati ülésén az SZKP KB Politi­kai Bizottsága. A beszámoló alapján a testület azt vizs­gálta, miként fordulhatott elő, hogy Mathias Rust, az NSZK állampolgára csütörtö­kön egy repülőgéppel meg­sértette a Szovjetunió lég­terét és Finnország felől Moszkvába repült. A vita során megállapí­tották, hogy az egyik ham­burgi repülőklub tulajdonát képező repülőgépet a rádió- technikai eszközökkel már akkor észlelték, amikor a Szovjetunió határa felé re­pült. Szovjet vadászgépek kétszer is rárepültek a nyu­gatnémet gépre. Mindazonáltal — mutatott rá a Politikai Bizottság — a honi légvédelem parancs­noksága megengedhetetlen gondatlanságról és határozat­lanságról tett tanúbizonysá­got, amikor nem alkalmazott harci eszközöket a légteret megsértő repülőgép tovább- repülésének meghiúsítása érdekében- Ez a tény azt bi­zonyítja, hogy súlyos hiá­nyosságok mutatkoznak az ország légterének védelmén őrködő harci ügyelet mun­kájának szervezésében, nem megfelelő az éberség és a fegyelem, a honvédelmi mi­nisztérium részéről súlyos mulasztások tapasztalhatók a csapatok irányításában. Az említett légtérsértés megakadályozása terén elkö­vetett hanyagság és szerve­zetlenség miatt a Politikai Bizottság szükségesnek látta Alekszandr Koldunovnak, a honi légvédelmi erők főpa­rancsnokának tisztéből törté­nő felmentését. Az SZKP KB Politikai Bizottsága ismételten hang­súlyozta: határozottan emel­ni kell a fegyveres erők harckészültségének és fe­gyelmének színvonalát, hoz­záértően kell irányítani a csapatokat, biztosítani kell azt, hogy azok állandóan ké­szek legyenek a szovjet ál­lam szuverenitása ellen irá­nyuló bármilyen kísérlet megh i úsí tására. A testület tudomásul vet­te, hogy a Szovjetunió ügyészsége vizsgálja a légsér­tés összes körülményeit, fe­lelős beosztású személyek­nek az említett esetben ta­núsított magatartását, továb­bá a Német Szövetségi Köz­társaság állampolgárának fe­lelősségét. Uj szovjet honvédelmi miniszter Dmitriij Jazov hadsereg- tábornokot nevezte ki a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterévé a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége. Elődjét, Szergej Szokolovot, a Szov­jetunió marsallját nyugállo­mányba vonulása miatt fel­mentették tisztségéből. Dmitrij Jazov 1923-ban született, orosz nemzetiségű, 1944 óta tagja az SZKP-nak, 1941-től szolgál a szovjet hadseregben. 1956-ban vé­gezte el a Frunzéről elneve­zett katonai akadémiát, majd 1967-ben a szovjet fegyveres erők vezérkari akadémiáját. A nagy honvédő háború idején különböző parancsno­ki beosztásokban harcolt a volhovi és leningrádi fron­tokon, A háborút követően parancsnoki posztokon és törzsekben szolgált. Hadse­reg, majd hadseregcsoport parancsnoka lett. Hét éven át volt a közép-ázsiai kato­nai körzet, majd ezt köve­tően a távol-keleti katonai körzet parancsnoka. Dmit­rij Jazov az elmúlt idő­szakban a honvédelmi mi­niszter személyzeti ügyekben illetékes helyetteseként dol­gozott- Az SZKP Központi Bizottságának póttagja, a Legfelsőbb Tanács küldötte. (MTI) Brzezinski: Példa arra, hogyan kell ilyen helyzetben cselekedni A Szovjetunió légterének pénteki megsértése után Moszkvában hozott intézke­dések példaként kell, hogy szolgáljanak az amerikai ve­zetők számára • — jelentette kf Zbignew Brzezinski, Car­ter elnök egykori nemzet- biztonsági tanácsadója, az AP amerikai hírügynökség­nek adott nyilatkozatában. A nyilatkozatot a TASZSZ szovjet hírügynökség is is­mertette. Brzezinski kijelentette: ,,A szovjetek megtették azt, ami­hez az amerikai katonai és politikai vezetésnek nem volt bátorsága — megbüntették katonai vezetőiket, amikor súlyos mulasztások történ­tek.” A volt nemzetbiztonsági tanácsadó emlékeztetett rá, hogy az 1983-ban Bejrútiban amerikai tengerészgyalogo­sok ellen elkövetett me­rénylet, amelynek következ­tében több mint 240 katona meghalt, vagy a Stark fre­gatt ellen nemrégiben elkö­vetett, 37 halottat követelő iraki támadás után még egyetlen személyt sem me­nesztettek állásából. „Ügy vélem, a szovjetek példát mutattak nekünk ahban, ho­gyan kell vállalni a felelős­séget és hogyan kell ilyen helyzetben cselekedni” — idézi Brzezinskit a TASZSZ. (MTI) Amerikai képviselő Hanoiban Robert Mrazek, amerikai (demokrata párti) képviselő kétnapos látogatást tett Hanoiban, ahol fogadta őt Nguyen Co Thach minisz­terelnök-helyettes, külügy­miniszter. is. A megbeszélé­seken elsősorban a két or­szág közötti viszony huma­nitárius kérdéseit tekintet­ték át. Mint jelentettük, főkép­pen ezekről a problémákról tárgyalt a héten Hanoiban Richard Childress, az ame­rikai nemzetbiztonsági ta­nács vezető munkatársa is. Jelenleg három fő területe van e kérdéskörnek: 1. a háború idején eltűnt ame­rikai katonák földi ma­radványainak felkutatása; 2. az ún. ameroázsiai gyer­mekek (amerikai apa, viet­nami anya) Vietnamból va­ló távozása; 3. az átnevelő- táborokban levő, olyan sze­mélyek Amerikába távozá­sa, akik a régi déli rezsim tisztségviselői voltak, s nem hajlandók elfogadni a VSZK alkotmányát. Hanoi — a két ország vi­szonyának átfogó rendezése érdekében — minden kér­désben kész tárgyalni Wa­shingtonnal, amerikai rész­ről azonban egyelőre csak az eltűntek ügyéről hajlan­dóak beszélni Vietnammal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom