Nógrád, 1987. június (43. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-01 / 127. szám

1987. június 1., HÉTFŐ NOGRAD 3 Mátranováki „libikóka" m»M W8&mg -1 m A kilábalás két taktikája ' s ^ Előbb önértékelés, majd személycserék Ha rossz termelési példát kellett említeni bő egy esz­tendővel ezelőtt, akkor szin­te azonnal a Ganz-MÁVÁG neve hangzott el. Most mind­ez ellenkezőjére fordult: a nehéz helyzetből- való kike­rülés jó példájaként emle­getik a mátranováki közös­séget. — Hogy is van ez? Ugyan­azzal a személyi feltételek­kel. ugyanazzal a termék- szerkezettel egyszer fent, másszor lent? — kérdeztük a Ganz-MÁVAG mátratere- nyei pártbizottságának tit­kárát, Bakos Sándort. — Egyáltalán, milyen felelős­séget vállalt a párttagság a hibákért, s mit tett a fellen­dülésért? — Annál sokkal bonyolul­tabb a helyzet, mintsem, né­hány mondatban összefog­lalhatnám — válaszolta. — A dolog ott kezdődött, hogy a külpiacon a beruházási szerkezetek iránt erőteljesen visszaesett a kereslet, új ter­mékek gyártására kellett át­térnünk. Tehát, nem igaz az, hogy változatlan termékszer­kezettel dolgoztunk, sőt a gondok egyik forrása épp az átállás zökkenője volt! Két esztendeje kezdtük el a na­gyobb mennyiségben a vas­úti forgóvázak, illetve a jár­művek futóműveinek gyár­tását, tavaly pedig a mozdo­nyok alvázainak készítését, s ez egy sor új feltételt terefh- tett. — Maradjunk az emberi tényezőknél. — Mivel már az év köze­pén látszott, hogy tetemes az elmaradás, különösen az ex­portnál, tovább nem halo­gathattuk a döntést, egy alapos vizsgálatot készítet­tünk arról, hol is tartunk le­hetőségeink kihasználásában. — Amint átolvasgattam ezt a tanulmányt, nincs benne sok dicsekednivaló. .. — így igaz, de nem is ezért készítettük. Kimutat­tuk, hogy — például a vas- szerkezeti ágazatban — a veszteségidő 34 százalékos, ebből a munkafegyelem 23 százalékkal „részesedik”. De nem sokkal volt kedvezőbb a kép a forgácsolóknál, s a hegesztőknél sem. No, nem azért nem dolgoztak az em­berek, mert lusták, hanem, mert nem volt folyamatos áz anyagellátás, nem voltak megteremtve a rendszeres munkafeltételek! Hasonló ta­pasztalatokat szereztünk a gépek kihasználásánál is. — Ami, persze elsősorban a vezetői felelősséget veti föl. — Gyorsan a párt- és a munkahelyi fórumok elé vit­tük e hiányosságokat, s kol­lektiven döntöttünk. Először arról, hogy teljes erőbedo­bással, pluszműszakok-válla­lásával a terv teljesítésén le­szünk, aztán rendezzük sze­mélyi szempontból a sorain­kat. Nos, emberfeletti mun­kával, szinte éjjel-nappal dolgozva sikerült teljesíte­nünk az exporttervet, vi­szont a belföldi elmaradá­sunk húszmillióra rúgott. Majd a pártalapszervezetek feladatává tettük, hogy mi­nősítsék a 26 művezetőt, 52 csoportvezetőt, 3 üzemveze­tő-helyettest. A felsőbb ve­zetőket pedig,-köztük engem és az igazgatót is, az irányí­tó szervek értékeltek. Igen kritikus és őszinte hangnem­ben zajlottak le ezek a párt­fórumok, amelyek meghatá­rozták, kire, meddig lehet számítani a vezetői mun­kában. Jó néhány helyen csere történt, a szakmai és a pártvezetésben egyaránt! Sőt, arról is határoztunk', hogy negyven embertől megvá­lunk, kiadjuk nekik a mun­kakönyvét, éppen azért, hogy a kulcsembereinket, a jól dolgozókat, átlagon felül tudjuk megfizetni. — Megfizetni. . . azt mond­ják itt az emberek, hogy két éve nem volt fizetésemelés! — Valóban, általános bér- fejlesztésre nem került sor. Előbb azt kell megtermel­nünk, amiből ez lehetővé vá­lik. Ugyanakkor, a telje­sítménnyel arányos mozgó­bér jellegű kifizetések, cél­prémiumok, és alkalmankén­ti fizetésrendezések voltak. Ez is a teljes képhez tarto­zik. — Ne vegye rosszmájú megjegyzésnek, de úgy gon­dolom, ilyen helyzetben, ami­kor se tervteljesítés, se, fize­tésemelés, nos, ilyenkor tö­megesen menekülnek az em­berek a „süllyedő hajóról". Hányán mondtak fel? — Senki sem mondott fel! Épp ez adta nekünk a ga­ranciát arra, hogy ezekre az emberekre lehet számítani, komolyan gondolják itteni ténykedésüket, az itt termelt jövedelemből szeretnének megélni, s ezért többre is készek. Egy új típusú mun­kafegyelem van kialakuló­ban. A kudarc rádöbbentett bennünket arra, hogy az egy- másramutogatással, „a fel­sőbb útmutatásra” várással nem sokra megyünk, ma­gunknak kell először egy re­ális önértékelést végeznünk. A másik taktikai lépés: fris­síteni a vezetés valamennyi szintjén. Bár a döntéssoro­zat csak a napokban zárult le, az elmúlt hónapokban már érzékelhető a kedvező változás. Nem csak a gaz­dasági mutatókban, hanem az emberek gondolkodásá­ban, szemléletében is. De nem szeretném elkiabálni. . . — mondotta végezetül Bakos Sándor, a Ganz-MÁVAG mátraterenyei pártbizottsá­gának titkára. Tanka László A Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat romhányi gt-sütő- üzeníében 200 kilogram lakodalmi mézest készítenek na­ponta. A keresett termékből megyénkén kívülre is szállí­tanak. — bp — Á Szovjetunió vegyipara ma és holnap A végtermék tekintetében a szovjet vegyipar Európá­ban az első, a világon a második helyet foglalja el — közölte az iparág minisztere. Jurij Beszpalov. A jelen idő­szakban (1986—1990) a vegy­ipar termelése 32,4 száza­lékkal nő- Az 1990-es évhez viszonyítva, a következő tíz évben a vegyipar termelése majdnem megkétszereződik. 2000-feen a vegyipar részese­dése a teljes ipari termelés­ből (az 1986-os 6,2 száza­lékkal szemben) eléri a 8 százalékot. A szovjet vegyészek aktí­van részt vesznek a nemzet­közi munkamegosztásban' a kooperáció és á' szakosodás alapján. Az együttműködés a szocialista országok ve­gyészeivel hozzájárul a KGST-tagországok 2000-ig szóló tudományos-technikai komplex program megvaló­sulásához. A Szovjetunió és a kapi­talista országok vállalatai­nak munkakapcsolatai az alábbi fontos területekre irá­nyulnak: membrántechno­lógia, konstrukciós műanya­gok, műanyag-feldolgozó be­rendezések, tudományos kí­sérleti műszerek, elektroliti- kus fény rekeszek gyártása. Fékdobok a Nógrád Volántól A Nógrád Volánnál az alaptevékenység — személy- szállítás, árufuvarozás — mellett egyre nagyobb a sze­repe az ipari tevékenység­nek, amelynek legjelentő­sebb terméke a fékdöb. A' megmunkálás ' korszerűsíté­se, a jobb minőségű ter­mékek előállítása, valamint a termelékenység és a haté­konyság növelése érdekében nagy teljesítményű esztergát és fúrógépet szereztek be, melyek a napokban kezdik el a termelést, csaknem 50 százalékkal növelve a telje­sítményt. Az ipari üzem idő­arányosan teljesítette, sőt túlteljesítette tervét. Az első fél évre tervezett 4900 darab fékdobból április végéig 4600 darabot gyártottak le. Vala­mennyi társvállalatot a Nóg­rád Volán lát el fékdobbal; mostani legnagyobb megren­delője a miskolci közlekedé­si vállalat. Termékváltás után Szécsényben Speciálisan kiképzett asztalon szerelik az asszonyok a magnetofon-törlőfejeket. Korszerűen felszerelt munkaasztalokon dolgozhatnak a sze­reidében a munkások. 1 Markó Mihályné az elektromos alkatrészek toleranciáját állítja be a műszerekkel. A hagyományos laka­tok és tórak helyett a* év elejétől új típusú híradástechnikai anya­gokat gyártanak a BRG Mechatronikai Válla­lat 2. «tómű gyáregy­ségében. A termékvál­tás során az itt dolgo­zó, munkásokat átké­pezték és korszerű m műhkakörüiméűyéket jj alakítottak ki ' ré-1 ' Szűkre; akik'' • m ígnem fóts-törlőfejeket, nyom­tatott áramköröket és antennákat szerelnek össze. Az elek ufón lkai iparban használatos al- , Uatrcszck készítését si­keresen tanulta be az itt dolgozó • kollektíva. Felvételeink a széesc­kaját matatják be. Pifka Bertalanná és Bódi Tiborné a magnetofonok pa­neljét szerelik össze. Géczi Pálné a nyomtatott áramkörök forrasztás utá­ni minőségét ellenőrzi. Az URH-antcnnák összeál­lítását képünkön Kovács Já- nosné és Takács Jánosnó végzi. — Rigó Tibor képriportja — Új kontaktlencsék Kijevben a kolloidkémiai intézetben hosszabb hordás­ra alkalmas, lágyabb kon­taktlencséket készítettek. A Szovjetunióban jelenleg használt kontaktlencsék víz- telenítettsége nem haladja meg a 40 százalékot. A kije­vi tudósoknak sikerült ezt 90 százalékra növelni. A len­csék sikeresen kiállták a klinikai ellenőrzést. Gyártá­sukat az Izjum ukrán város­ban lévő optikai művekre bízták. Svéd és japán cégek már kifejezték óhajukat, hogy szeretnék megvásárolni a lágy lencsék gyártásának li- cencét. A szovjet szakembe­rek szerint azonban üzleti szempontból a kész lágy len­csék eladása vagy gyártásuk céljából vegyes nemzetközi vállalat létrehozása előnyö­sebb. Hibás anyagból minőseget (?) Építőanyagból a kínálat jobb Az építőanyag-ellátás te­rületén az utóbbi években sokat változott a helyzet. A gyakorló lakásépítőknek persze, nem sok újat mond az a hír, hogy napjainkra javult a leggyakrabban hasz­nált építőanyagok kínálata. Az viszont talán még a le­endő „fészekrakókat” is el­keseríti, hogy a piaci kíná­lati oldal megerősödése el­lenére az építőanyagok mi­nősége mit sem változott- Gyakran találkozni a tele­peken anyaghibás, sérült árukkal. Ezekben a napokban igen forgalmas az Észak-magyar­országi Tüzép Vállalat rét­sági telepe. — Különböző méretű nyí­lászárókat keresek, de már itt sem sikerül vásárolnom — mondja Tóth Pál váci lakos- — A Tüzép-eket jár­va, az a tapasztalatom, hogy a hagyományos ajtókból, ab­lakokból már nincs, az új hőtechnikai szabvány sze­rint készültekből pedig még nincs elegendő. — ötven darab első osz­tályú kisméretű téglát ké­rek — mondja a pénztár előtt a sorra kerülő fiatal­ember, akit a hölgy udva­riasan ki küld, hogy nézze meg,. van-e még annyi ép a töröttek között. — Milyen a .telep forgalma és milyenek az árusítási kö­rülmények? — kérdezem Ma- zsári Márton vezetőt. — Az idei értékesítési ter­vünk összesen 23 millió fo­rint- Ebből több mint 16 millió értékben kívánunk építőanyagot eladni. A környező telepekhez hasonló nálunk is a kínálat. A fo­lyamatos ellátást az, zavar­ja, hogy negyedévi bontás­ban kapjuk a termékeket. Az építőanyagokból az álta­lános ellátás jónak mondha­tó. Időszakosan hiányok van­nak nyílászárókból, égetett tetőcserépből és úgynevezett gömbfából. Gyakran volt panasz a fenyő fűrészáru mi­nőségére. Jó választék talál­ható az ésszerű energiagaz­dálkodást szolgáló új építő­anyagokból­Viszont a milliókat érő anyagok tárolását illetően bőven akadna javítanivaló a rétsági telepen is, Elszomo­rító az a látvány; hogy a ' kis területű, zsúfolt telepen a szabadban tartanak vízre, szélre, porra érzékeny anya­gokat. — Nincs zárt raktára a telepnek — kesereg Mazsá- ri Márton. — Két egyenként 100 négyzetméternyi alap- területű fedett tárolóban tudjuk csak elhelyezni az igényesebb árukat. így pél­dául olyan kényesebb cik­kek rendeléséről, mint a parketta, a farostlemez, a forgácslap eleve le kell mon­danunk. Sok esetben a rak­lapra pakolás, a gondos fólia- takarás sem segít, és hamar csökkent értékű áruként várja a vásárlókat egy-egy portéka. S. J. Házszigetelési találmány A házak hőszigetelésének az a feladata, hogy a mele­get a házon belül tartsa. A modern szigetelőanyagok, melyekkel az épületeket bur­koljuk, nem olcsók, de a szi­getelési költség az évek so­rán megtérül. Még a szak­emberek sem gondoltak ar­ra, hogy a hőszigetelés terü­letén valamilyen lényeges újdonságot hoz a jövő. An­nál meglepőbb ez az új oszt­rák találmány, nem magára a hőszigetelő anyagra, ha­nem a hőszigetelési rendszer egészére vonatkozik. Alapjában véve szokáso­san működik, szigetel. Azon­ban, ha a nap kisüt, aktívvá válik. Egy relatív kis ven­tillátor a tető alatt keletke­zett meleg levegőt elszívja és alulról a házfal, valamint a hőszigetelő réteg közé fújja. Ha nem süt a nap, és a pad­lástérben hideg van, a ven­tillátor kikapcsolódik és a levegőjáratok lezáródnak. A megoldás azt eredmé­nyezi, hogy tavasszal és ősz­szel sokszor nincs is szükség fűtésre. Azok a helyiségek, amelyeknek ablakain keresz­tül besüt a nap, fölmeleg­szenek, és esténként ha hű­vös van, a tárolt meleg biz­tosítja a kellemes hőmér­sékletet. A találmány lehe­tővé teszi azt, hogy a tető alatt keletkezett meleg se­gítségével olyan helyisége­ket melegítsünk, amelyeket a nap különben sohasem süt. Az eljárás még egy előny­nyel jár, ugyanis minden szigetelőanyag a hideg év­szakokban nemkívánatos nedvességet vesz fel. Ez itt nem okoz problémát, mivel a meleg levegő a szigetelést kiszárítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom