Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-14 / 112. szám
2 NOGRÄD 1987. május 14., CSÜTÖRTÖK Sajtoertekezlet Moszkvában Á biztonság megteremtése hosszú folyamat A biztonság átfogó rendszerének megteremtése nem egyszeri akció, hanem hosz- szú folyamat, amely szorosan kapcsolódik a nemzetközi kapcsolatok demokra- tikusabbá és emberibbé tételéhez — jelentette ki Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes a szocialista országok külügyminisztériumai vezető képviselőinek tanácskozását követő szerdai nemzetközi sajtóértekezletén Moszkvában. A sajtóértekezleten a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének az ENSZ-ben való megvitatását kezdeményező államok közül öt ország — Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — diplomatái vettek részt, köztük Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. Petrovszkij hangsúlyozta: elégedetten állapították meg, hogy a fenti kérdés megvitatása szerepel az ENSZ- közgyűlés 42. ülésszakának napirendjén, s ezen túl már jelenleg is államközi megbeszélések és konzultációk tárgya. Utalt a kezdeményezés időszerűségére és fontosságára, s rámutatott: a világ közvéleménye felismerte, hogy a jelenlegi körülmények között a garantált biztonsághoz csakis egy út — a politikai — vezet, s az egyes államok biztonságát nem lehet elképzelni a mindenki számára egyenlő biztonság elve nélkül. Az átfogó biztonság megteremtésének folyamata egyben azt is jelenti, hogy gyökeresen át kell alakítani azoknak a gondolkodását, akik a külpolitikát formálják, s az államok politikai magatartását összhangba kell hozni az atom- és űrkorszak realitásaival. Mindehhez széles körű és elmélyült vitára van szükség. A szovjet diplomata kiemelte: a szocialista országok azért szállnak síkra, hogy az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszaka — a problémát megvitatva — ajánlásokat fogadjon el a világszervezet valamennyi szerve számára. A tájékoztatót kiegészítve, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár rámutatott: a bizonsági rendszer megteremtésének gondolata Moszkvában és más szocialista országokban, a Varsói Szerződés tagállamaiban vetődött fel, de cél- ja éppen a tömbök közötti határok áthidalása, hogy ez az elképzelés a világ minden országában támogatásra találjon. Ebből következik az, hogy a kezdeményező országok teljességgel nyíltak, elfogadnak minden olyan építő jellegű javaslatot, amely a fenti gondolat, koncepció konkretizálására és bővítésére vonatkozik. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy az elkövetkező időszakban megkülönböztetett figyelmet kell szentelni azoknak a konkrét kérdéseknek, amelyek az egyes országok érdekei és az emberiség globális problémái kölcsönhatásával kapcsolatosak, amelyek mindannyiunkat érintenek a gyakorlatban. Ezek a fegyverkezés elleni harc, a világűr, a világgazdaság problémái, vagy pedig a nemzetközi terrorizmus ellen vívott küzdelem stb. Az ez irányú munkát nagyon fontosnak ítéljük mind az ENSZ-ben, mind pedig más nemzetközi szervezetekben. A biztonsági koncepció célja nem a világszervezet szerepének gyengítése, hanem éppen ellenkezőleg, az ENSZ erősítése, sőt, több területen a nemzetközi szervezet jelentőségének és befolyásának növelése. Egy kérdésre válaszolva, Horn Gyula kiemelte, hogy a terrorizmus elleni küzdelem része a nemzetközi biztonság megteremtésének, enélkül nem lehet biztosítani annak más elemeit sem. Éppen ezért az egész világ együttműködésére van szükség, minden országnak össze- kell fognia a közös célért —. amihez az ENSZ, illetőleg más fórumok megfelelő kereteket biztosítanak —, hogy fel lehessen tárni az okokat, s megfelelő intézkedéseket, együttműködési formákat lehessen kimunkálni a következetes harc érdekében. A szocialista országok diplomatái a sajtóértekezleten beszámoltak arról, hogy kétoldalú, illetve többoldalú tárgyalásokon kedvező tapasztalatokat szereztek a kezdeményezés nemzetközi fogadtatásáról. Végezetül utaltak arra is, hogy a mostani tanácskozás szervesen kapcsolódik a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének május végén Berlinben sorra kerülő üléséhez. (MTI) Befejeződött a KB-titkárok tanácskozása Bányász Rezső varsói tárgyalásai Bányász Rezső, államtitkár. a Minisztertanács Ta*- jékoztatási Hivatalának elnöke május 11. és 13. között hivatalos látogatást tett Varsóban. Megbeszélést folytatott a magyar—lengyel sajtókapcsolatok továbbfejlesztéséről Jerzy Urbannal. a lengyel kormány sajtó- szóvivőjével, Janusz Rosz- kowskival, a lengyel rádió és televízió bizottság elnökével. Stefan Staniszews- kivel, a lengyel külügyminisztérium sajtó- és tájékoztatási főosztályának vezetőjével, valamint Jan Grzelakkal, az Interpress lengyel sajtóügynökség vezérigazgatójával. Sajtókonferencia keretében találkozott vezető lengyel publicistákkal és a televízió szerkesztőivel. Bányász Rezsőt fogadta Jan Glowczyk, a LEMP KB titkára, a LEMP KB PB tagja, Zdzislaw Sadowski miniszterelnök-helyettes és Jan Kinast külügyminiszterhelyettes. (MTI) Rizskov— Jao Ji-lin találkozó A szovjet vezetés, az SZKP XXVII. kongresszusán meghatározott politikával összhangban következetesen síkraszáll a szocialista Kínával való viszony javításáért, a jószomszédság és az együttműködés kiépítéséért — hangsúlyozta Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő Jao Ji-lin kínai miniszterelnök-helyettes- sel tartott szerdai moszkvai találkozóján. Szerdán Bukarestben befejeződött a szocialista országok kommunista és munkáspártjai szervezési kérdésekkel foglalkozó titkárainak tanácskozása. Az ülésről sajtóközlemény jelenik meg. Szerdán sem jutott egyezségre az izraeli „szűkebb" kabinet a közel-keleti béke- konferencia ügyében. A kormány hétfőről halasztotta szerdára a döntést. A munkapárti Peresz külügyminiszter nézetei szerint Izraelnek egy nemzetközi konferencia „ernyője'’ alatt kellene különtárgyalá- sokat folytatni az arab országokkal, elsősorban Jordániával. A Likud-tömb, Samir kormányfő vezetésével elveti a nemzetközi konferencia gondolatát, és anélkül szeretne külön-külön tárgyalni az egyes arab államokkal. ☆ Richard Murphy amerikai külügyi államtitkár szerdán közel-keleti útjának újabb állomására, Szaúd-Arábiába érkezett. Kedd esti kuvaiti sajtóA Magyar Rádió napján, május 23-án, szombaton féí öttől kezdődően, a Petőfi adón több mint 24 órán keresztül műsort sugároz. A stúdióban napközben, illetve éjszaka szakemberek — többek között pszichológusok, szexológusok, orvosok — válaszolnak a hallgatók Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára szerdán fogadta a tanácskozáson részt vett küldöttségek vezetőit, köztük Horváth Istvánt, az MSZMP KB titkárát. (MTI) konferenciáján Murphy jelezte: az Egyesült Államok nem támogatja a PFSZ részvételét egy közel-keleti nemzetközi konferencián mindaddig, amíg a palesztin szervezet nem mond le a fegyveres harcról, és nem ismeri el Izrael állam létét. Murphy szerint csak az ENSZ 242. és 338. számú határozatai képezhetik a rendezés alapját. ☆ Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet VB elnöke, szerdára virradóra megbeszéléseket folytatott Ali Abdullah Szá- leh ezredessel, a Jemeni Arab Köztársaság elnökével. Mint Arafat elmondta, tárgyalásaikon a legújabb közel-keleti fejleményekkel foglalkoztak, különös tekintettel egy arab csúcskonferencia megtartására. (MTI) kérdéseire. A műsor készítői május 18-án 14 és 18 óra között ügyeletet tartanak, az érdeklődők ekkor hívhatják a 388-378-as telefonszámot. Az írásban feltett kérdéseket, kívánságokat a rádió címére (Magyar Rádió, 1800 Budapest, szórakoztató osztály) várják. (MTI) Közel-keleti jelentés Előkészület a rádiósnapra H IVarsöi Szerződés 32 éwe A béke és biztonság szerződése A harmadik X-en inneni és a valamivel túli fiatalabb nemzedékekhez tartozók tudati és érzelemvilágábap az Európában immár több mirrt 40 esztendeje élvezett béke — a feszültségi és enyhülési időszakok szabálytalan váltakozása ellenére — tulajdonképpen a „magától értetődő”, a természetes állapotot jelenti. Földrészünk eddigi történelmében még soha nem nyúlt ilyen hosszúra a háborúmentes „természetes állapot” .Hogy ez így alakult, az a szocialista közösség három évtizedes szakadatlan politikai és védelmi erőfeszí- seinek is köszönhető. A lengyel fővárosban 1955. május 14-én aláírt sokoldalú barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés — a Varsói Szerződés — a testvéri szocialista országok számára olyan intézményi kereteket teremtett, amelyek mind magasabb színvonalon, egyre hatékonyabban garantálták — és garantálják — minden résztvevő fél nemzeti biztonságát. egyúttal a kontinentális biztonságot is. Ma már a tárgyilagosan józanul ítélő nyugati politikusok sem .vonják kétségbe, hogy a Varsói Szerződés szervezetének életre hívása elkerülhetetlen válaszkényszer, jogos önvédelmi lépés volt egy rendkívül veszélyes, újabb világháborúval fenyegető helyzetben. Hat évvel a NATO megalakítása után, a nyugatnémet újra- felfegyverzés felgyorsulásának körülményei között a szocialista országoknak nem volt más választásuk, minthogy a béke védelmének egyesített frontját állítsák szembe a háború szervezőinek széles körű frontjával. Ma is gyakran hivatkoznak arra, hogy a Varsói Szerződés, szervezete — ellentétben a NATO-vál — nem célként született meg, hanem kifjezetten eszközként jelent meg a nemzetközi élet porondján. Eszközszerepe kezdettől fogva két fő irányban bontakozott ki: egyrészt erőinek és eszközeinek összpontosításával kordában tartani, megfékezni a kalandor- ságra hajlamos legszélsőségesebb nyugati köröket, másrészt. lépésről lépésre kikövezni az európai kollektív F egy vcrbarátság biztonság tető alá hozásához vezető utat. A szerződő felek egyébként már az 1955- ös alapító okmányban leszögezték : amennyiben létrejön az európai békerendszer, a Varsói Szerződés az erre vonatkozó megállapodás hatályba lépésének napján érvényét veszti. Ezzel egyidejűleg természetszerűen a NATO-t is meg kellene szüntetni. Miután azonban a tőkéshatalmak ragaszkodna^ a földrészünk keleti és nyugati felét megosztó egymással szembeállító tömbpolitikájukhoz, s a külső feltételek alapjában véve változatlanok maradtak, a szocialista országok kénytelenek voltak meghosszabbítani az 1985 nyarán lejárt sokoldalú szerződésüket. Ez azonban távolról sem jelenti azt, mintha lemondtak volna eredeti stratégiai céljaikról, az Európa közepén mesterségesen emelt akadályok fokozatos lebontásáról, mindenekelőtt a kiszámíthatatlan veszélyeket magában hordozó katonai konfrontáció csökkentéséről, majd megszüntetéséről. A Varsói Szerződés szervezetének legfőbb irányító és koordináló szerve, a politikai tanácskozó testület —, amely május végén tartja soros ülését Berlinben — az elmúlt évtizedekben szinte megszámlálhatatlan javaslatot, konstruktív program- tervezetet dolgozott ki az államok normális kapcsolatainak helyreállítására, az erőszakról való kölcsönös lemondásra, a két ellentétes koalíció meg nem támadási szerződésének kimunkálására. annak kötelező érvényű kimondására, hogy egymás ellen elsőnek nem vetnek be sem nukleáris, sem pedig hagyományos fegyvereket. Bár e célokat még nem sikerült teljességükben elérni, a részsikerek sem lebecsül- hetők, sőt egyik-másik területen igen nagy horderejűek. Az 1970-es évek elején az NSZK és szomszédainak viszonyát rendező ..keleti szerződések", a közép-európai haderők és fegyverzetek redukálását napirendre tűző bécsi tárgyalások 1973-as megkezdése, majd az európai népek életében történelmi mérföldkövet jelentő 1975-ös helsinki csúcstalálkozó egyaránt jelezte, hogy kölcsönös jóakarattal lehetséges a politikai légkör kedvező megváltoztatása, s a katonai enyhüléshez nélkülözhetetlen bizalom megteremtése. A 35 állam képviselőinek részvételével a múlt évben eredményesen zárult stockholmi konferencián elfogadott dokumentum a bizalmatlanság ködének osz- latásában — bízvást állíthatjuk — felér egy sóikat ígérő ..frontáttörtéssel”. Remélhető, a helsinki folya-l maiba illeszkedő mostani bécsi utótalálkozó is meghozza majd a maga gyümölcseit. A’Varsói Szerződés tagállamai — elsősorban politikai eszközökkel, de a mindenkor megkívánt védelmi felkészültségükkel is alátámasztottan, a hozzávetőleges hadászati egyensúly fenntartásának kényszerítő erejével — mindeddig sikerrel óvták a békét, az emberiséget a pusztító rakéta-nukleáris katasztrófától. Ebben a küzdelemben — mindamellett, hogy valamennyi szövetséges tagállam, így hazánk is vállalja a felelősség arányosan reá eső részét — a Szovjetunió kiemelkedő szerepet játszik. Időszerű felidézni emlékezetünkben a politikai tanácskozó testület 1986. júniusi budapesti ülésén megfogalmazott, a NATO-or- szégokhoz intézett felhívásának kulcsmondatát: ,,A szövetséges államok síkra- szállnaik a leszerelés kérőének komplex megközelítéséért. azért, hogy a tömeg- pusztító fegyverek felszámolását a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet jelentős csökkenése támassza alá”, mégpedig megbízható és hatékony ellenőrzéssel. Nyugati részről tehát nem lehet semmiféle elfogadható érv á fegyverkezési verseny folytatásának igazolására. Ma már a tőkésországak közvéleménye is egyre inkább tudatára ébred annak, hogy a Varsói Szerződés tagállamai — anyagi-szellemi erőforrásaikat a békés építőmunkára. politikai és gazdasági életük teljes átalakítására koncentrálva — valóban az általános és teljes leszerelést kívánják. Vietnami cáfolat A vietnami külügyminisztérium szóvivője határozottan cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Vietnam részt venne a júliusra tervezett, úgynevezett nemzetközi Kambodzsa- konferencián. — A thaiföldi fővárosba júliusra összehívott úgynevezett nemzetközi Kambod- zsa-konferencia — mondotta a hanoi szóvivő — Vietnam véleménye szerint beavatkozás Kambodzsa bel- ügveibe. Ezen túlmenően újabb olyan manőver, amely nem segíti, hanem akadályozza a kambodzsai kérdés igazságos tárgyalások révén történő rendezését, mert nem zárja ki a megoldásból a népirtásban bűnös Pol Pot-klikket. Ilyenformán minden olyan vélekedés, hogy Vietnam netán részt venne ezen az értekezleten, alaptalan. Az említett tanácskozásra a thaiföldi szervezők szándéka szerint július végén kerül sor, mintegy harminc ország részvételével. Meghívták —, s Vietnam elsősorban éppen ezért zárkózik el a részvételtől —, az úgynevezett Demokratikus Kambodzsa Kormánykoalíció (CGDK) mindhárom frakcióját. (Tehát nemcsak Szi- hanuk és Sonn San csoportját, hanem a Vörös khmerszervezetet is, amelynek vezetésétől Pol Pót formailag visszavonult.) (MTI) NDK ifjúsági delegáció látogatása Deák Gábor államtitkárnak. az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének meghívására május 10. és 13. között hazánkban tartózkodott az NDK Miniszter- tanácsa mellett működő Ifjúsági Ügyek Hivatalának delegációja. Hans Sattler, a Minisztertanács tagja, a hivatal vezetője megbeszéléseket folytatott az ÁISH vezetőivel a két szerv közötti együttműködés szélesítésének lehetőségeiről, a kapcsolatok további erősítéséről.
