Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-13 / 111. szám
1987. május 13., SZERDA NOGRAD 3 Hulladék- hasznosítás a textiliparban A textiliparban, a feldolgozott anyag 18—20 százaléka, évente több mint 30 ezer tonna fonalból készült termék — holott az alapanyag kétharmadát importból szerzik be — hulladékká válik. Ezért, e szakágazatban különösen fontos az így keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése, ésszerű hasznosítása. A textilipari vállalatok közül mind több arra törekszik, hogy még a keletkezési helyen feldolgozza a fonal- és textilmaradékot. Erre leginkább a pamutiparban van lehetőség, mert az itteni hulladék viszonylag egynemű, s ezért a tisztítás után könnyebben visszakeverhető. Ezt kihasználva szinte valamennyi pamutipari vállalat feldolgozza, esetleg 'értékesíti fonal-, illetve szövetszélmaradékát. A Budaprint Pamutnyomó- ipari Vállalat e tevékenységének bővítésére, az idén gépet bérel az egyik ola-z cégtől, s így további 500 tonna szövethulladékot képes feldolgozni. A gvapjűiparban egyelőre, a keletkezett hulladékok 30—40 százaléka lesz ismét alapanyag. A vállalatok főleg az utóbbi időben törekednek e tevékenységük bővítésére. A Richards Finom- posztógyár nemrégiben állította üzembe évi 90 tonna hulladék gyapúfonal feldolgozására alkalmas gépét, ennek segítségével jelenleg kártolt szövetet gyárt külföldi partnereinek. A Soproni Szőnyeggyár 6,5 millió forintért vásárolt nagy teljesítményű, fonalmaradék és szövetszél feldolgozását segítő úgynevezett előkészítő gépsort. Az évi 300 tonna kapacitású berendezésen feltépik a fonalat, illetve a szövetszélt. Az így nyert anyagot, a vállalat 70—100 százalékban keveri vissza a szőnyeggyártás során. nyos; az egyenlőség abban van, hogy egyenlő mércével, a munkával mérnek." Az az álláspont tehát, amely a munka, a teljesítmény alapján történő- elosztás gyakorlatát a marxizmus szellemétől, a szocializmus lényegétől való eltérésnek minősíti: elméletileg hibás. a társadalmi-politikai. gyakorlati szempontból is káros. A társadalom igaz. ságérzetét éppen az a helyzet sérti, ha a jobb minőségű. a nagyobb értékű, a jelentősebb teljesítményt végző személyek —, vagy akár rétegek, termelőegységek — nem kapják meg az őket megillető többletjövedelmet. Lemondani a teljesíimény- nyel arányos jövedelemkülönbségek ösztönző erejéről: egyet jelent gazdasági céljaink realizálásának fékezésével. A tényleges érdemek figyelmen kívül hagyására, a különböző teljesítmények egyforma anyagi és erkölcsi elismerésére való törekvés vezet az „egyenlősdi" jelenségéhez. Vannak, akik úgy vélik, az egyenlősdi analógiájára teljes joggal beszélhetnénk ..differenciálósdirór’ is, hiszen a társadalom igazságérzetét nemcsak a kiemelkedő teljesítményért járó többletjövedelem elmaradása sérti, hanem a valós ‘ érdemeket. meghaladó juttatás is. Való igaz, társadalmi feszültségeket kelt, nyugtalanítja a közvéleményt a munka nélkül szerzett, illetve a munkával nem arányos kiugró jövedelem. A munka nélküli jövedelem- szerzés törvényeinkbe ütközik, ez ellen a törvény szigorával kell fellépni. A munkával nem arányos jövedelmek megszüntetésében Bt Háztáji haszna lUézsan A háztáji és kisegítő gazdaságok termelése az utóbbi esztendőben ‘jelentősen fejlődött a Nézsai Közös Községi Tanács irányítása alá tartozó településeken. Az öt községben — Le- génd, Alsópeténv, Nógrád- sáp, Keszeg, Nézsa — alig van olyan család, ahöl ne foglalkoznának kiskerttel, vagy ne tartanának állatot. Igaz. ezekből kevés jut a piacra, többségüket saját szükségletre hasznosítják. Árunövényként viszont igen népszerű lett a térségben a málna, a fekete- és a piros- ribizli. Fokozatosan csökkent azonban az állattenyésztési kedv. A szarvasmarha már szinte teljesen ,.kiveszett" az udvarokból. Noha, a helyi termelőszövetkezet ösztönözte az állattartást, az 1980-as esztendőkhöz viszonyítva a sertések száma hatvanegy, a szarvasmarháé pedig több mint negyvenszázalékkal kevesebb. A községi tanács figyelemmel kíséri a felvásárlást. Többéves tapasztalat szerint az integráló és a felvásárló egységek betartják a szerződésekben rögzített feltételeket. Esetenként azonban előfordult, — elsősorban a nyúl és a málna átvételénél —, hogy a termelők súlycsonkításra panaszkodtak. A földterület hasznosítása érdekében eredményesen dolgoztak a község vezetői. Ma már csak Alsópetény- ben van parlagföld. E település határában nem gazdálkodik mezőgazdasági nagyüzem, s a szántók, magántulajdonban vannak. A legutóbbi földrendezéstől eltelt időszakban hetvenhektárnyi terület hasznosításáról mondtak le a lakók, s gébből a nézsai termelőszövetkezet csaknem negyven hektár művelésére vállalkozott. A térségben három kis- állattenyésztő szakcsoport működik. A málna- és az uborkatermesztők körében a tsz újabb szakcsoportok alakítását tervezi. A takarmánytápok és szemes abrakok ellátására nem lehet panaszuk az itt élőknek. Van olyan település, ahol három üzletben is vásárolhatnak az állattartók. A különböző műtrágyákat a helyi boltok kínálják. Viszont gondot jelent egy- egv növényvédő szér beszerzése (ezek árusítása a vegyesboltokban tilos), ezeket a termelők csak jelentős pluszköltséggel Vácott, Balassagyarmaton, vagy Rétságon vehetik meg. Megkétszerezik a galliumgyártást Ajkán Készülődés a takarmánybetakarításra A Nagybárkányi Kis-Zagyvavölgye Termelőszövetkezet gépüzemében a szálas takarmány közelgő betakarítására készítik^ elő a gépeket. ~ bp — pedig a teljesítmények jobb mérésével, a következetesebb ellenőrzéssel, illetve elvonással érhetünk el eredményeket, nem pedig a másik véglet, az egyenlősdi alkalmazásával. Napjainkban egyébként — bizonyos tévhitekkel ellentétben — nem a jövedelemkülönbségek nagy növekedési üteme elviselhetetlen mértéke okoz valóságos gondot, hanem az indokolt differenciálás elmaradása, az anyagi érdekeltség kívánatosnál kisebb szerepe, hatékonysága. Az egyenlőséggel kapcsolatos hibás felfogásnak kell tekintenünk azt az álláspontot is. mely szerint a teljesítmény szerinti elosztás révén kialakuló társadalmi differenciálódás végleges és teljes. A javak egyenlő, igazságos elosztásának — követelményektől távolról sem mentes — majdani kommunisztikus gyakorlatához a termékbőségen, a gazdaság magas szintű fejlettségén, ahhoz, pedig a növekvő teljesítmény ösztönzésén, vagyis a jövedelemdifferenciáláson keresztül vezet az út. Más szóval: a későbbi társadalmi egyenlőséghez ismert, tudatosan vállalt egyenlőtlenségen át közelíthetünk. Az egyenlőség, vagy az egyenlőtlenség teljességének megítéléséhez érdemes megfontolni: a társadalmi egyenlőség tartalma igen sokrétű, az anyagigazdasági tényező mellett magában foglalja a nembeli, a jogi. hatalmi, kulturális, erkölcsi, egészségügyi, továbbá — az eddigitől eltérő szempont alkalmazásával — a megbecsülésbeli, élethelyzet-, életpálya- és esélybeli egyenlőséget, illetve egyenlőtlenséget. Nincs módunk itt ezek mindegyikének részletes vizsgálatára, de talán néhány utalás is elegendő támpontot ad számunkra a társadalmi fő folyamatok, tendenciák megítéléséhez. Szocialista fejlődésünk eddigi évtizedei alatt a felsorolt egyenlőtlenségtényezők mindegyikében igen jelentős eredményeket értünk el. A korábban említett kiegyenlítő igazságosság több mint 2000 éve megfogalmazott elve csak a mi társadalmunkban kapta, illetve kapja meg valódi tartalmát! A politikai, jogi, erkölcsi egyenlőség megteremtését — a vonatkozó kötelezettségekkel összekapcsolva — a mi szocialista alkotmányunk rögzíti. A ,,minden hatalom a dolgozó népé", az emberi jogok tiszteletben tartása, a munkához való jog, a művelődés. a pihenés, az üdülés, az egészségvédelem, a szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadság, a vallás szabad gyakorlásának joga, a lelkiismereti szabadság, a nemzetiségiek egyenjogúsága, az anya- és gyermekvédelem. a nők egyenjogúsága —. s még számos további vívmányt sorolhatnánk: mindezek nem üres szólamok. mindezeknek valós tartalmuk van, s mindezek sok évszázados egyenlőtlenségek leküzdésével megteremtett egyenlőségek. Igaz, a felsorolt egyenlőségelemek egyike sem a befejezettség, a tökéletesség értelmében jelen levő vonása társadalmunknak. De azt kétségtelenül bizonyítják eddig elért eredményeink is: a szocializmus emberközpon. tú társadalom, az igazságtalan egyenlőtlenségek megÚj galliumüzemet építenek Ajkán. Az Ajkai Tim- íöldgyár és Alumíniumkohó évi 3000 kilogrammos kapacitású, eredeti technológiával termelő galliumüzeme, 1988-ra készül el, s ezt követően megkétszereződik az ajkai galliumg.vártás, amely eddig is a világtermelés mintegy 7 százalékát adta az egyre keresettebb fémből. A gallium felhasználása az elektronika fejlődésével arányosan nő, s ez a fém a kereslet átmeneti megtorpanása után most ismét a legkeresettebbek és legdrágábbak sorába került. A félvezetőként alkalmazott gallium korábban drágasága miatt háttérbe szorult az ugyanerre a célra használt szilíciummal szemben. szüntetésén munkálkodik a jövőben is. Helyzetünk reális elemzése azt is mutatja azonban, hogy a korábbi társadalmi egyenlőtlenséget kiváltó tényezők egy része ma is hat, sőt új egyenlőt- lenségi folyamatok is érvényesülnek. Különösen a ‘más szférákban is differenciáló hatású kulturális egyenlőtlenségek számottevőek, de egyenlőtlenségforrás —, mint szó volt róla — a munka szerinti elosztás elvének ellentmondásos érvényesülése is. A közelmúltban Szegeden tartott országos elméleti tanácskozás a társadalompolitika, a szociálpolitika olyan reformjának szükségességét hangsúlyozta, amely — a jelentős társadalmi és fizikai életesélyeket meghatározó különbözőségek csökkentésével. a társadalmi szolidaritás, a közösségek autonómiájának erősítésével, a lét- biztonsághoz való jog, a rászorultság elvére épülő szociálpolitika nivelláló hatásának megerősítésével, a közteherviselés igazságosabbá tételével, a generációk 'közötti, kapcsolatok, a családok és a gyermekintézmények nevelőszerepének javításával — biztosítja az egyenlőtlenségek korlátok között tartását, erősíti az embereknek a szocializmus igazságosságába vetett hitét. A társadalmunk helyzetét elemző, belátható jövőnket és mai tennivalóinkat vizsgáló tanácskozás megerősítette: a szocializmus az emberek életesélyei fokozatos közeledésének. kiegyenlítődésének történelmi folyamata is. Dr. Ujlaky István Egy ívallalcas krónikája Fiatalok a föld alatt Három perccel a megbeszélt találkozó előtt mindannyian együtt vagyunk már. Zöld és kék overallos fiatalom gyülekeznek az udvaron, fejükön a fehér és sárga ..kobakok", ahogyan a bá- nvászsisakot becézik viselőik. A dohányosok utolsót szívnak a füstölgő cigarettákból, néhány óráig nem hódolhatnak szenvedélyüknek. — Jól idd tele magad, különben hamar kitikkad az ember — figyelmeztetett Kertész Gyula, a KISZ-mi- niszter, ahogyan társai szólítják Kányás-bányaüzem KÍSZ-bizottságának titkárát. A csavarokkal teli súlyos zsákot egyikünk a vállára lendítette és elindultunk. A második ajtón túl dohogó, zajos gépezet, a lift óriási motorja emelte több- száz méteres mélységből a bányászokkal teli kast. Sújtólég! — figyelmeztetett a felirat. A délutáni műszakváltáskor tizenegyen ereszkedtünk a föld mélyébe. Háromszázötven méteres mélységben Háromszázötven méteres mélységben, aknaszinten verítéktől csillogó arcok, hosz- sz.ú sor várta, hogy sorra kerüljön a kasnál. Míg elhaladtunk mellettük, csipkelődő megjegyzések röpködtek társaim felé. hiszen többségük máskor a felszínen dolgozik. Kertész Gyula föld alatti művezető és a KISZ-bizottság titkára, a helyettese Zeke Ottó hidraulikus lakatos, Balázs Péter és Jenei István bányamérnökök, Kecskés Zoltán, Balogh József, Bódi István és Deák László lakatbsok, Sütő János villamosrészleg-ve- zető és Kispál Zsolt villany- szerelő vállalta a délutáni külön műszakot. A leendő harminchármas frontra tartunk, melynek előkészítését a fiatalok vállalták társadalmi munkában. A bizottság persze pénzt kap az akcióért. Tavaly például hatszázezer forintos bevételük volt a KISZ-eseknek az effajta munkákból. Verejtékfürdő Szinte tapintani lehetett a sötétséget. A félórás út jó részéi a szállítószalagon kuporogva tettük meg, egyszeri átszállással, ahogyan azt a metrón szokták. Mintegy négyszáz méteres, kanyargó folyosóba hatoltak be a lámpák pengeszerű sugarai. Itt lesz a front. Jó száztíz méterrel balra tőlünk egy hasonló folyosó, köztük a szén. . . A földön négy-hat lépésnyi csövek hevertek. Ezek a sűrített levegős hálózat elemei, melyek összeszerelésére a KISZ-esek vállalkoztak. A mai munka a második alkalom. Ketten átmentek a szomszéd vágatba dolgozni, mi hármasával kezdtünk a csövek széthordásához és összeszereléséhez. A munkáért tizenhatezernyolcszáz forintot kap a KISZ-bizottság, amelyből egy ifjúsági majálist szeretnének rendezni. Már mindenki ingujjra gvürkőzött. A kék ingeken pillanatok alatt verejtékfoltok ütöttek át. az arcokról keskeny patakok csordogáltak lefelé. Mintha egész nap egy kortyot sem ittunk volna. Jó két óra elteltével Kertész Gyulával átlátogattunk a szomszédban dolgozókhoz. Csavarokat és leágazókat vittünk a munkájukhoz. A keresztfolyosón látni lehetett. hogy az előkészítés szorosan vett értelmében tart még a munka, mély sárban, helyenként térdig érő vízben, olykor csak a vezetékekbe kapaszkodva jutottunk előre. — Még kétszer jövünk le — magyarázta a munka szervezője — és készen is leszünk vele. Persze a tüzivíz- hálózat kiépítése is a mi dolgunk. Ügy szerveztük meg. hogy mindig mások vállalták egv-egy műszakot, csak Zeke Ottó dolgozik két alkalommal (és a KISZ-tit- kár is. amint azt később a társaitól megtudtam.) Az idén erősítjük a szervezettséget. nemcsak a társadalmi munkákra figyelünk • oda. Harmadszorra is szeretné-- kiérdemelni a KISZ KB legmagasabb kitüntetését, a Vörös vándorzászlót. Öt perc, pihenőre is sor került, a gyér levegő miatt. Az induláskor zsebbe csúsztatott notesz lucskosra ázott időközben. — Nincs mit csodálkozni ezen — vigasztalt Jenei István. — Néha a kvarcórákról is eltűnnek a számok ideien!. Fönt aztán megint az időt mutatja, ha kiszárad a készülék. flmi közös... — Jó húsz csövet raktunk egybe — összegezte Zeke Ottó, aki a KISZ megyei bizottságának is tagja. — Ez több. mint amit három idősebb bányász egy fizetett műszakban do-lgozott volna. A visszaút jóval rövidebb- nek tűnt, bár félórába így is belekerült, amíg a lifthez értünk. A szalag most sem maradhatott ki, csak most fölül utaztunk a sötét fényű rögök társaságában. Átszállás után közelebb került a szénfekete égbolt, itt nincs mese, bele kellett hasalni a szállítmányba. . . így mégiscsak szénportól fülig feketén keveredtünk a kashoz, bár mostani bányászkodásunk „csak" a csövek összeszereléséből állt. Hosszú perceknek tűnt, míg a dohogó motor a háromszázötven méteres mélységből a felszínre emelte vígkedél.vű társaságunkat, ahol leadtuk a lámpákat a „bökköt" és a ..baligát”, tehát az életmentő készüléket és a nyilvántartó fémlapocskát. A zuhany után búcsúztunk egymástól. Odalent valamennyien hasonlítottunk egymásra, zöld overallban, sárosán és szénporosan egyként ugyanahhoz a közösséghez tartoztunk. Az esti szürkületben már más a helyzet, egyikünkön zakó,' a másikon kopott farmer, te szőke vagy. és bajüszos ő fekete hajú. . . És mégis. .. valamennyiükben közös a tenni akafás. Végigdolgoztak egy délutánt, pedig mind- annyiuknak megannyi egyéb gondja és problémája igényelte volna ezt a szerdai félnapot. Romhányi Tamás Felmérés a fizetővendéglátásról Az országban 75 ezren adnak ki magánvendégszobát a hazai és külföldi turistáknak. A KSH, az idén első ízben reprezentatív felmérést végez a fizetővendéglátásról. A vendéglátók közül mintegy 9 ezret keresnek fel a nyári hónapokban, a Központi Statisztikai Hivatal kérdezőbiztosai, hogy tájékozódjanak e fontos szolgáltatás jelenlegi helyzetéről, s a válaszok alapján, a szakemberek kidolgozhassák a feltételek jobb megteremtését. Az összeírt adatok áttekintést adnak arról, milyen színvonalon szolgálja a bélés külföldi vendégek igényeit az a 328 ezer szálláshely, amelyet a 75 ezer magánvendéglátó biztosít.
