Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-13 / 111. szám

MAI AJÁNLATUNK Kossuth: 8.05:- Műsorismerte­tés. 8.20: Eco-mix. 8.50: Kis ma­gyar néprajz. — A hajóvontatást is tanulni kell. 8.55: Nótacsokor. 9.39: Beszélni nehéz... 9.51: Dalpos­ta. 10.05: Irodalmi világjárás. 10.34: XJj zenei felvételek, gyerekeknek. 10.49: Híres előadóművészek fel­vételeiből. 11.25: László Margit operettfelvételeiből. 11.54: Rek­lám. 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Klasszikusok délidöben. 13.54: Muzsikáló természet. 14.05: Műsorismertetés. 14.10: A ma­gyar széppróza századai. 14.25: Operaslágerek. 15.00: Zengjen a muzsika. 15.30: A véges végte­len. 16.05: MR 10—14. 17.00: Kor- kóstoló. 17.30: A magyarországi cigányok népzenéje. 17.55: Mű­sorajánlat. 18.02: Könyvszemle. 18.12: Reklám. 18.25: Könyvúj­donságok. 18.28: Műsorismerte­tés. 19.15: Rádiószínház. 21.02: Nóták. 21.30: Index. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Két con­certo. 22.45: Egy igazgató név­jegye. 23.05: Operaest. 0.10: Him­nusz 0.15: Éjfél után... Petőfi: 8.05: Idősebbek hullám­hosszán. 8.50: Tíz perc külpoli­tika. 9.05: Napközben. Közben: 10.45: Láttuk, hallottuk. 11.25: Világújság. 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul. 12.10: A Lie- ge-i Szimfonikus Zenekar fúvós­együttese. 12.25: Ütikalauz üdü­lőknek. 12.30: Postabontás. 12.58: Műsorismertetés. 13.05: A tegnap slágereiből. 14.09: Dunán innen. 15.05: Janika. 15.35: Rádióhír­mondó. 16.00: Tartóshullám. 16.58: Műsorismertetés. 17.08: Diákfoci. 17.18: A Golden Bar­ring együttes felvételeiből. Kö­zéphullámon: 17.30: ötödik se­besség. 18.30: ..Ahogy mi zené­lünk”. Ultrarövidhullámon: 17.30: Közvetítés a Magyarország—Spa­nyolország labdarúgó olimpiai selejtezömérközésről. A szünet­ben: 18.20: Könnyűzene. 19.05: Közvetítés a Magyarország— Spanyolország labdarúgó olim­piai selejtezömérkózés befeje­ző negyedórájáról. ' 19.20 : Baran­golás régi hanglemezek között. 19.43: Népszerű dallamok. 19.55: Tükörképek. 20.05: Albumajánlat. 21.05: Közkívánatra! 23.20: A mai dzsessz. 24.00: Virágénekek. 0.15: Éjfél után. . . MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Regge­li körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Bor' sód, Heves és Nógrád megyé­ből. — 17.30: Műsorismertetés. Hírek. Időjárás. — 17.35: Gaz­daságról zene közben. (Tavaszi _ örömök, tavaszi gondok a me-; zögazdaságban — Kerekasztal- beszélgetés a stúdióban. Mű­sorvezető: Borsodi Gyula. Fe­lelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. 18.00—18.15: Észak-ma­gyarországi krónika — Ablak az országra. Fodor László jegy­zete. 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes.) MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. műsor: 9.00: Tévétorna. 9.C5: Joseph Haydn: A patikus. lü.liO: Kadkinról mindenki tud. Szovjet film. (1976.) (ism.) 11.3o\ Képújság. 15.35: Körmönfontoló. Matematikavetélkedö. 16.10: Hármas csatorna. 16.45: Hírek. 16.50: A Közönségszoügálat tá­jékoztatója. 16.55: Reklám. 17.00: UngváT ma. Szovjet kisfilm. 17.15: Képújság. 17.20: Magyaror­szág—Spanyolország. Olimpiai selejtező labdarúgó-mérkőzés. Közvetítés az Üllői úti pályá­ról. A szünetben: Reklám. 19.15: Esti mese. 19.30: Híradó. 20.00: Reklám. 20.05: Van öt per­ce? Következik: Glinka. 20.10: Labdarúgó KEK-düntő. Közve­títés Athénból. A szünetben: Reklám. Hosszabbítás lehetsé­ges! 22.03: Góil—Totó. A lab­darúgó KEK-döntőre meghirde­tett játék nyereményeinek szá­mítógépes sorsolása. 22.10: Hír­adó. 3. 2. műsor: 16.45: Felvételre ajánljuk! 17.15: Digit-alk. 17.45: Alkalmazott művészetek. 18.05: Képújság. 18.10: Berlioz élete. 19.05: Ecranul nostru. 19.25: Té­vétorna. 19.30: A békakirály birodalmában. NDK ismeretter­jesztő íilmisorozat. III 2. rész: A patak. 20.00: Budapesti körzeti stúdió. 21.00: Híradó 2. 21.15: Betureklám. 21.20: Kukoricalevél Babilonban. Angol tévéfilm. H.- E. Bates novelláját televí­zióra alkalmazta Jeremy Paul. Rendezte: -Richard Everitt. Szereplők: Jeremy Brett, Ca­rolyn Courage, Agnes Lauch- lan, Renée Asherson. A szép. fiatal és ártatlan Christine anyja panziót tart fenn Do­verben. Egy napon* megjelenik náluk Blaine kapitány, aki jó­módú, de roppant gyanakvó nagynénjének keres szobát. Christinet lassan a bizalmá­ba fogadja az idős hölgy. A kapitány szerelméért cserébe — kegyetlen dolgokat kér a lány­tól. 22.10: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 1. műsor: 8.50: Hírek. 9.00: Iskolatévé. 9.20: Daloló számító­gép. 9.45: Szójáték. 10.00: Piti­piti pá. 11.20: Távlatok. 12.00: A rendónség naplójából. 12.05: Hírek. 15.25: Hírek. 15.30: Ke­rékpáros békeverseny. 17.05: Az ismerős ismeretlen természet. 17.25: Iskolatévé. 17.55: A szo­cializmus világa. 18.20: Esti me.se. 18.30: Azimut. 19.10: Gaz­dasági jegyzetek. 19.20: Időjárás­jelentés. 19.30: Tv-hiradó. 20.05: A múlt tanúi. 20.20: Nagy re­mények. 2. műsor: 16.35: Hírek. 16.40: NDK—Csehszlovákia barátságos labdarugó-mérkőzés 2. félidő. 18.00: Kicsinyek műsora. 18.40: M. Puchukova. 19.00: Tévétorna. 19.10: Esti mese. 19.20: Idöjárás- jelentes. 19.30: Tv-híradó. 20.15: Amszterdam—Lokomotiva Leip­zig, labdarúgó KEK-döntő. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Emlékek. * emlékek. (14) Színes, z.enés francia film. Kamara: Carmen. (14) Színes spanyol film. — Videomozi: Murphy háborúja. Színes angol háborús kalandfilm. — Balassagyarma­ti Madách: Laura. (14) Színes magyar film. — Pásztói Mát­ra: A Saolin templom szent köntöse. Színes hongkongi- kínai kung-íu kalandfilm. — Bátonyterenyei Bányász: Gond­viselés. (14) Színes magyar film. — Bátonyterenyei Petőfi: Gyanús árnyak. Színes kínai történelmi kalandfilm. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — József Attila Művelő­dési Központ: Zsigri Osz­kár fotókiállítása látható a fotógalériában. Az előtérben 10—18 óráig antikvár könyvvásár lesz. — Bányász Művelődési Ház: 14 órakor kezdődik a filmkedvelőknek műsor, Tessék választani! címmel. NAGYBÁRKÁNY — Általános iskola: A KISZ-tagokat várják dél­után arra az előadásra, amelyet dr. Varga László körzeti orvos tart á szenve­dői ybetegségekr öl. BERCEL — Művelődési ház: 10.30 órakor kezdődik Muzsay András Paff, a bűvös sár­kány című gyermekműso­ra. BALASSAGYARMAT — Horváth Endre Galé­ria: König Frigyes grafi­kusművész kiállítását má­jus 28-ig tekinthetik meg az érdeklődők. — Rózsavölgyi Márk Ze­neiskola: 16.45 órakor nö- vendéghangverseny kezdő­dik; 18 órakor a Miskolcon ez évben diplomázó főisko­lai hallgatók mutatkoznak be. A műsorban fellép: Ta­rt Aranka, aki zongorán játszik, valamint Braun Il­dikó oboás. Zongorán kí­sér Somogyvári Ildikó. A hangverseny programjá­ban Bach, Vivaldi, Haydn, Arnold, Bartók és Rachma­ninov művei szerepelnek. RÉTSÁG — Asztalos János Mű­velődési Központ: 13.30 és 16 órakor láthatják a gye­rekek a Népszínház művé­szeinek előadását. Tímár Béla rendezésében Csukás István Ágacska című -me­sejátékét tekinthetik meg. NÓGRÁDI TÁJAKON. . . telexen Érkezett. Hangszóró mellett Hírünk Fenn, Északon „Hivatásos olvasó” az, aki sokat olvas. Szinte mindent, ami a kezébe kerül valahol- valahogy. A hivatásos olva­sót mostanában (tíz-húsz- harminc éve) nem kényez­teti el korszakos remekekkel a kortársi magyar irodalom, nem halmozza el átütő ere­jű és a mai valóságot világ­irodalmi szinten érintő, vagy különösen mélyen szántó művekkel. Talán a Hú$z óra volt az utolsó ilyen remekmű, de ez sem biz­tos egészen. A hivatásos ol­vasó elolvassa ugyan a mai divatkönyveket, de egészen pontosan tudja —, hova te­gye őket. A divat az divat. Akikor is. ha százezres pél­dányszámban és saját ki­adásban lehet (nem lehet) kapni őket. Az olvasó mos­tanában amúgy is sok kri­mit olvas, (mert sok van belőlük), de az északi iro­dalmat alig ismeri. Ezt ő maga mondja magáról. ☆ A Társalgó rádiós műsor­ként tudja ezt. Nem olvassa ugyan a fejünkre, hogy alig ismerjük a tőlünk magasan fent. Északon termő irodal­mat. .. Jól teszi, mert a tő­lünk lejjebb virágzó észa­ki (bb) irodalmat sem nagyon ismerjük, sőt a közvetlen szomszéd íróinak-költőinek ismeretével is bajok lehet­nének, ha Valahol be kellene számolni róluk. . . A múlt heti Társalgó (szer­kesztő-műsorvezető Liptay Katalin) Észak felé pillan­tott a világirodalmat pász­tázva és igy jutott hely, idő a litván Kazys Saja bemuta­tására akiről méltányolható őszinteséggel lehetett elmon­dani, hogy valósággal házi szerzője a magyar rádiónak Vele Bojtár Endre beszélge­tett a műsorban, és éppen tőle hallhattunk fiéhány iga­zán figyelemre érdemes gondolatot arról, mit nevez­hetünk vele kapcsolatban természethitnek. Saja prózája modern, mert épít a népmesére, korszerű, mert nem ismer lehetetlent a meseszövésben, éppen úgy, amiként a népmese sem is­mer ilyesmit. Jól szerkesz­tett. bölcs és sejtelmes egy­szerre valamennyi története. Éppen úgy. amiként a nép­mesében ezt megszokhattuk. A műsorban elhangzott Ezüstfenyő kígyókirályné című modern litván mesé­je pontosan mutatta — mi­lyen világ valójában Saja világa. „Természetvallása” talán még időben kap han­got műveiben; emberközpon­túsága erkölcse folyamatos meseszövésben érvényesül, s talán még van szemünk, fü­lünk, látásunk és érzékelé­sünk mindazt felfogni, amit a természetről, s benne az emberről, az emberiről mon­dani tud. De igaz az is, amiről ép­pen vele beszélgetve szó esett: az ember és a termé­szet rossz viszonyban él egy­mással. A túlhajtott civili­záció révén az ember vakká vált, és talán már el sem hiszi, hogy a természet ré­sze maga is! A rövidlátás igazi, nagy és komoly veszé­lyeket hordoz, mint elképesz­tő lehetőséget mindannyi­unknak. A tölgy energiát ad az embernck — vallja Saja. Értjük-e valóban? ☆ A francia születésű svéd Sven Delblanc Primavera című regényének részletével. Esa Sariola (Finnország) ér­dekes történetével kapott helyet a Társalgóban. (T. Pataki) Könyvtári hétköznapok Fegyelmezetten, aprólé­kos, szerteágazó és pontos munkát igényel a könyvtá­rosok állományrendező te­vékenysége. A balassagyar­mati Madách Imre Városi Könyvtár megközelítően 80 ezer kötete, ugyancsak ad munkát a feldolgozó cso­port munkatársainak. Te­tézi teendőiket az éven­te beszerzésre kerülő 130 ezer forint értékű új kiad­vány, amelyek katalogizá­lása olykor tíz különböző szempont szerint történik. A szerző és cím szerinti nyilvántartás mellett még egyéb katalógusokban is elhelyezik a könyveket. Ké­pünkön Szűcs Katalin fel­dolgozó-könyvtáros és Vin- cze Zoltánná, az ellátó­központ vezetője frissen érkezett köteteket vezeti be a katalógusba. — kulcsár — az országban .,Fizessenek az öregek!” Ezzel a felszólító címmel ol­vashatunk cikket az Új Tükör 1987. április 26-i szá­mában. Nógrádmegyerben — a megyében másodikként — felépítették a „szállást biztosító idősek klubját”: A gondozottak nem értik, hogy ugyanazon szolgáltatásért miért kell az egyik ember­nek többet fizetni, a másik­nak kevesebbet. Amióta megjelent a ren­delet a megváltozott, a nyugdíj összegét alapul vevő, progresszív térítési díjakról, egymás után hagyják ott az otthont a gondozottak. Nem­csak ők, de a falu tanács­elnöke is becsapottnak érzi magát, hiszen korábban nem ezt ígérték az öregeknek. Magyargécen, Nógrádme- gver társközségében szeré­nyebb keretek között mű­ködik az öregek napközi ott­hona. Itt is problémát je­lent azonban, hogy szemé­lyenként más-más összeget kell fizetni a szolgáltatásért. Erről ír Süly Lajos képekkel illusztrált cikkében. A Népszabadság 1987. áp­rilis 6-i számában hírt adott arról az emlékünnepségről, melyet a szlovákiai Szklaibo- nyán rendezték Mikszáth Kálmán születésének 140. évfordulója alkalmából. Sal­gótarjánból és Balassagyar­matról — Berki Mihálynak, a Nógrád Megyei Tanács el­nökhelyettesének vezetésé­vel — küldöttség ment Szikla- bonyára ahol koszorút he­lyeztek el az író egykori la­kóházánál, majd irodalmi konferencián idézték fel Mikszáth Kálmán életét és munkásságát. A nógrádi dombok kö­zött, a szandai vár tövében terül el a Szandai Lenin Termelőszövetkezet. Nem könnyű itt gazdálkodni, hi­szen a 3400 hektáron tevé­kenykedő szövetkezetét 1984- ben szanálni kellett. A sza­nálási bizottság feltárta a veszteség okait, és felvázol­ta a kilábalás lehetőségeit, amihez vissza nem térítendő pénzt is kapott a közös gaz­daság. A megújulás eredményei­ről és gondjairól nyilatko­zott Mészáros László, a ter­melőszövetkezet elnöke Pet­ites Józsefnek a Magyar Me­zőgazdaság április 22-i szá­mában. BERNARDO GUIMARAES-) UltlUt, a rabszolganő­(72.) — Leóncio- Isaura gaz­dája! — Álvaro szinte meg­semmisült e villámcsapás­szerű és szörnyű kijelentés súlya alatt. Némán és döb­benten szemlélte néhány per­cen keresztül a sötét tekin­tetű férfit, aki kérlelhetet­lenül és baljóslatban, akár Lucifer, kész volt arra, hogy elragadja és a poklok mé­lyére vonszolja áldozatát. Hideg verejték öntötte el és éles fájdalom szorította össze a szívét. — Ö az! A hóhér" maga! Ó> szegény Isaura! —vissz­hangzott Álvaro csüggedés- től megdermedt lelkében, mint valami gyászos sóhaj. 18. FEJEZET Leóncio váratlan feltűné­se Recifében és magabiztos megjelenése abban a ház­ban, ahol rabszolganője rej­tekhelyét vélte, nyilván legalább annyira megdöb­benti az olvasót, mint magát Álvarót. Éppen ezért nehogy azt higgye az olvasó, csoda tör­tént- el kell magyarázni az előzményeket. Leóncio, bár megírta és postára adta azt a két le­velet, melyeket már isme­rünk — az egyiket Álvaró- nak, a másikat Martinhónak — mégsem volt nyugodt- Halálos nyugtalanság és re­ménytelen féltékenység mar- dosta lelkét. Az a hír, hogy Isaura egy jóképű és gaz­dag fiatalember birtokába került, aki őrülten szereti, elviselhetetlen gyötrelmet jelentett számára. Egyre fel- fokozottabban élte át a szen­vedélyt. amely a rabszolga­nő iránt fogant benne. Olyan volt ez. mint a kór, amely a testet szétmarva be­lülről a reménytelenség gör­csében tartja az embert. Amint híreket kapott Isa- uráról, rögtön a királyi ud­varba indult, hogy olyan központi helyen tartózkod­jon, ahonnan meg tudja ten­ni a sürgős lépéseket a lány elfogására. Miután megírta és feladta a leveleket a reg­geli gőzhajó indulása előtti esetén a nap hátralevő ré­szében csak tépelődött. Az a szörnyű szorongás, amely­nek fogja volt, nem enged­te, hogy megvárja a választ, vagy ezeknek a leveleknek az eredményét, lévén azok­ban az időkben a személy- szállító hajók útja sokkal késedelmesebb és lassúbb, mint ma, hiszen éppencsak, hogy megindult a gőzhajózás Brazília partjai mentén. Rá­adásul gyakran megfordult a fejében az a népi mondás: ha az ember nagyon akar valamit, maga jár utána, nem másokat küld. Nem bíz­hatott meg ismeretlen sze­mélyek ügybuzgóságában és jóakaratában, akik esetleg nem képesek felvenni a har­cot Álvaro befolyásával szemben, aki, miként érte­sült róla, magas rangú sze­mélyiség volt szülőföldjén- A féltékenység és a bosszú nem szokta más szemére és kezére bízni szándékai vég­rehajtását. | —• Nekem magamnak kell elmennem — gondolta Le­óncio és híven elhatározá­sához, felkereste az igazság­ügyi minisztert, akivel egyébként baráti viszonyban volt, ajánlólevelet kérve a pernambucói rendőrfőnök­höz. hogy az hatékonyan segítse őt a rabszolganő megtalálásában és elfogásá­ban. A levél egyenértékű volt egy elfogatóparanccsal. Leóncio mór előzőleg birto­kában volt annak a köröző­levélnek és elfogatóparancs­nak. amit Miguel ellen ad­tak ki.. Miguelt ugyanis már beperelte ás elítéltette, mint rabszolganője elrablóját és rejtegetőjét. A dühös kény­úr, hogy bosszúját tökéle­tessé tegye, nem feledkezett meg semmiről. A következő napon León­cio északra utazott; ugyan­avval a hajóval, amely le­veleit vitte. A levelek azonban néhány órával előbb érkeztek meg a címzetthez, mint ő maga, Leóncio, amint Recifé­ben partra lépett, azonnal a rendőrfőnökhöz sietett és tájékoztatta őt szándékáról — Kötelességem közölő: önnel, Leóncio úr —szólta rendőrfőnök —, hogy alig két órája távozott el in­nen egy ember, uraságoc meghatalmazásából és ugyané célból, hogy elfogja ezt £ rabszolganőt. Ám nemrég ismét megjelent és kijelen­tette: tévedett. Beismerte hogy a személy, akire gya­nakodott, nem lehet ez t rabszolganő, aki uraságodtó szökött meg. — Egy bizonyos Martinho nemde? — Pontosan. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom