Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-08 / 107. szám

2 NOGRAD 1987. május 8., PÉNTEK Kanada külügyminisztere Budapesten Megkezdődött az Akadémia közgyűlése Csütörtökön az MTA székházának dísztermében meg­kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia 1987. évi köz­gyűlése. A sorrendben 147. közgyűlés ünnepélyes megnyi­tásán az elnökségben foglalt helyet Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Csehák Judit, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. A közgyűlést Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke nyitotta meg. Joe Clark, Kanada kül­ügyminisztere — Várkonyi Péter külügyminiszter meg­hívására — hivatalos láto­gatásra csütörtök délután Budapestre érkezett. A ka­nadai diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Várkonyi Pé­ter fogadta. Jelen volt Ro­bert L. Elliott, Kanada bu­daipesti, valamint Nagy La­jos, hazánk ottawai nagy­követe. A megérkezés után a ka­nadai külügyminiszter meg­koszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezután, a Külügyminisz­tériumban megkezdődtek a A Minisztertanács ülését követően, a kormányszóvi­vői értekezleten Bányász Rezső bevezetőben tájékoz­tatást adott arról, hogy a kormány csütörtöki ülésén az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnökének előterjesztése alapján tár­gyalt az MSZMP KB 1986. december 28-i, a műszaki fejlődés gyorsításáról s a tu­dományos kutatás eredmé­nyességének fokozásáról hozott állásfoglalása vég­rehajtásának munkaprog­ramjáról, és elfogadta azt. A program összefoglalja az állásfoglalásban kitűzött cé­lok, ajánlások végrehajtásá­val kapcsolatos állami fel­adatokat. A kormányzati tennivalók kiterjednek a vállalatok innovációs érzé­kenységét, a műszaki fej­lesztés lehetőségeinek javí­tását célzó gazdasági felté­telekre, a VII. ötéves nép- gazdasági terv gazdaságfej­lesztési és kutatásfejlesztési programjainak áttekintésé­re, szükség szerinti korsze­rűsítésére, a műszaki fej­lesztés. a képzés szervezeti és személyi feltételeinek fej­lesztésére, valamint a nem­zetközi műszaki tudományos együttműködés eredmé­nyességét növelő intézkedé­sek kidolgozására. Ezt követően a kormány- szóvivő a sajtó képviselői­nek kérdéseire válaszolt. A büntetőeljárásról szóló tör­vény és a büntetés-végrehaj­tással foglalkozó törvényere­jű rendelet módosításának javaslatával kapcsolatban (a Népszabadság érdeklődé­sére) elmondta: a társadal­mi és a gazdasági élet új jelenségei — egyebek között a növekvő bűnözés — szük­ségessé teszik, hogy a bün­tetőjog területén is változá­sok következzenek be. Ezek viszonylag kisebb módosítások, ám ennek el­lenére szükséges, hogy a kormány az Országgyűlés,, (illetve annak bizottságai elé terjessze a kívánatos változ­tatásokról szóló javaslatát. Az általános forgalmi adóra és a személyi jövede­lemadóra vonatkozó jogsza­hivatalos magyar—kanadai külügyminiszteri tárgyalá­sok. Az MTI tudósítójának ér­tesülése szerint a tárgyalá­sokon a magyar—kanadai kapcsolatokat mindkét rész­ről nagyon jónak érté­kelték, megállapítva, hogy — az eltérő társadalmi berendezkedés, a nemzetkö­zi elkötelezettség különböző­sége ellenére — - kétoldalú együttműködésünkben nin­csenek zavaró tényezők. A tárgyalófelek nagy jelentő­séget tulajdonítottak az or­szágaik közötti magas szin­tű találkozóknak, hasznos­bályok elveivel foglalkozó előterjesztésről szólva (a Magyar Hírlap kérdésére) elmondta: a csütörtöki ülé­sen a pénzügyminiszter ál­tal vezetett koordinációs bi­zottság felhatalmazást ka­pott, hogy kérdezzék meg széles körben a tanácsok, a társadalmi, az' érdekképvi­seleti szervek, a tudomá­nyos szervek vezető testüle­téinek véleményét, hallgas­sák meg állásfoglalásukat, és részletesen kimunkált ja­vaslatot terjesszenek majd. előreláthatólag nyáron, a kormány elé. Sokakat érdeklő, a táv­közlési hozzájárulás módo­sítására vonatkozó kérdés­re felelve, a szóvivő kifej­tette: az úgynevezett belé­pési díj a telefonhálózat fe­lettébb kívánatos fejleszté­sének egyik fő forrása. Je­lenleg a főállomások fel­szereléséért a közületek 45 ezer, a magánszemélyek 6 ezer forintot fizetnek, a mellékállomásokért pedig 30 ezer, illetve 4 ezer forintot. Az utóbbi években — a posta kimutatásai szerint — már 86 300 forintra emelke­dett az egy telefonállomás létesítéséhez szükséges ösz- szeg. A telefonhálózat kor­szerűsítése, az állomások számának elhatározott nö­velése indokolja, hogy jú­nius elsejétől a közületi elő­fizetők a főállomásokért 90 ezer, az ikerállomásokért pedig 60 ezer forintot fizes­senek. Ez egyébként talán mérsékli a túlzott közületi igényeket. A kormány úgy döntött, hogy a lakosság be­lépési díjainak összege a jövőben sem lépheti túl a költségek 15 százalékát. Ez azt jelenti, hogy az új te­lefontulajdonosoknak a fő­állomásokért 12 ezer. az ikerállomásokért pedig 8 ezer forintot kell fizetniük. A közelmúltban beielen- tették: a Közös Piac bizott­sága felhatalmazást kapott az EGK külügyminiszterei­nek tanácsától, hogv tár- gvaiáonkat kezdjenek ha­zánkkal. Milyen ielentőséee van ennek néngazdacáounk szemnnntiából ? — hangzott az MTI kérdése. naik minősítették külügymi­nisztériumuk rendszeres konzultációját. A gazdasági kapcsolatokat illetően egy­behangzó volt a vélemény, hogy ezek továbbfejlesztésé­re szükség és lehetőség van. A tárgyalásokat követően a két miniszter egyezményt int alá a magyar—kanadai közös film- és videogyár- tásról, az együttműködés ki­építéséről és fejlesztéséről, a publikációk cseréjéről ezeken a területeken. Este Várkonyi Péter dísz­vacsorát adott Joe Clank tiszteletére, a Gundel étte­remben. Bányász Rezső válaszában emlékeztetett arra: az el­múlt években számos poli­tikai és diplomáciai lépést tett hazánk azért, hogy nor- malizálja a kapcsolatokat a Közös Piaccal. Ennek ered­ményeként a 12 külügymi­niszterből álló tanács most felhatalmazta az EGK vég­rehajtó szervét, a bizottsá­got, kezdje meg az Európai Gazdasági (Közösség és a Magyarország közötti két­oldalú kereskedelmi és gaz­dasági együttműködési meg­állapodás létrehozására irá­nyuló tárgyalásokat. A továbbiakban a kor­mányszóvivő több, az uta­zással és az idegenforgalom­mal kapcsolatos kérdésre (Vasárnapi Hírek, Magyar Nemzet) válaszolt. Minde­nekelőtt az utazást, a köz­lekedést érinti, hogy a kor­mány csütörtöki ülésén — hosszú előkészítő viták után — felhatalmazta a közleke­dési minisztert és a belügy­minisztert arra, hogy jú­nius 1-étől visszaállítsák az 1979 előtti sebességhatáro­kat: pontosabban az autó­pályákon 120 kilométer, az autóutakon pedig 100 kilo­méter • lesz a megengedett legnagyobb s.ebesség. Bányász Rezső végezetül a papírellátás gondjai miatt olykor-olykor késve megje­lenő képes hetilapok prob­lémájáról (a Képes 7 kérdé­sére válaszolva) beszélt. Mindenekelőtt tolmácsolta a posta illetékeseinek kéré­sét, hogy közölje: nem dol­gozóik rossz munkáján mú­lik, ha az olvasók nem jut­nak hozzá időben egyes la­pokhoz. A Magyar Posta 1986-ban 35,5 millióval több lapot terjesztett, mint az azt megelőző évben. Mind­ezek ellenére a lapkiadás és -terjesztés helyzete nem fel­hőtlen. Jelenleg átfogó vizs­gálat folyik annak felméré­sére, hogy a többnyire de­vizaigényes papíron készülő képes hetilapok miként szolgálhatnák legjobban az olvasók igényeit, egyúttal fi­gyelembe véve a népgazda­ság teherbíró képességét. (MTI) Elöljáróban kiemelte: az Akadémia munkában telt gazdag évet zárt, az ön­elemzésre, számos korábbi nézet felülvizsgálatára és korrekciójára azonban vál­tozatlanul nélkülözhetetlen szükség van. Ezt az MTA kutató és kormányzati szakértő-véleményező tevé­kenysége során hosszú évek óta, s a most eltelt eszten­dőben is a legteljesebb mér­tékben vallotta, követte. Szemléletváltozásért szállt síikra például olyan lénye­ges kérdésekben, mint a szellemi tevékenység ked­vezőtlen megítélése. A továbbiakban emlékez­tetett a jelenlegi ötéves terv koncepciójának akadémiai vitájára, amelyen a terv célkitűzéseit, az új világ- gazdasági feltételekhez iga­zodó, új szerkezetű magyar gazdaság kialakítását ma­radéktalanul jónak, érvé­nyesnek ítélték, s szüksé­gesnek tartották, hogy a tervben szerepeljenek a cé­lok megvalósítására, az eh­hez szükséges eszközrak­tár kimunkálására vonat­kozó biztosítékok is. A szakemberek ’ rámutattak, hogy gazdaságunk — ha csak a rövid távú felada­tok megoldására koncent­rál — kedvezőtlen irány­ban halad. A mostani öt­éves tervidőszakban a re­form társadalmi és politi­kai intézményekre is kiter­jedő továbbfejlesztésére, a piaci automatizmusok és az ennek megfelelő árrendszer kialakítására, az érdekelt­séggyengítés megszünteté­Ámerikai költségvetés Ezermilliárd dolláros költ­ségvetést fogadott el szerdán este az amerikai szenátus az 1988-as költségvetési évre. A tervezet azonban jelentősen eltér mind attól az előirány­zattól, amelyet a kormány­zat kért, mind pedig attól, amit a képviselőház fogadott el — így végső formában csak a két ház egyeztetési tárgyalásai után kerülhet az elnök elé, s lehetséges, hogy Reagan vétót emel az elő­irányzatok ellen. Az alapvető eltérés a kor­mány és a demokrata párti többségű kongresszus között három területen van: a szo­ciális kiadásokat mindkét ház növelni kívánja, míg Reagan csökkentené azokat. sére van szükség — hang­súlyozta az MTA elnöke. Ezt követően kifejtette: az Akadémiának tennie kell azért is, hogy az egyre fon­tosabb szerepet betöltő ér­telmiségiek mind jobban váljanak a közélet cselek­vő résztvevőivé. E téren a változás az érdemi köz­reműködés feltételeinek, a vitázó-alkotó részvétel le­hetőségeinek javításával, vagyis társadalmunk és in­tézményrendszerünk de­mokratikus továbbfejlesz­tésével érhető csak el — mondotta az Akadémia el­nöke. Ezt követően Berend T. Iván átadta az Akadémiai Aranyérmet és az akadémiai díjakat. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1987. évi Akadémiai Aranyérmet Szőkefalvi-Nagy Bélának, az MTA rendes tagjának, tudo­mányos tanácsadónak, a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem Analízis Tanszéke nyu­galmazott tanszékvezető egyetemi tanárának ítélte oda a matematika, ezen be­lül elsősorban a funkcionál­analízis területén elért nem­zetközileg kiemelkedő ered­ményeiért, széles körű és magas szintű tudományos és társadalmi közéleti aktivitá­sáért, valamint közel ötven­éves, rendkívül igényes és színvonalas oktató-nevelő te­vékenységéért. Az Akadémia 147. köz­gyűlését, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a kor­mány nevében Pál Lénárd köszöntötte. Beszédének be­vezetőjében arról szólt; oly’ Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárhelyettese csütörtökön Heves megyébe látogatott. Egerben a megyei pártibi­zottság székházában Bart a Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára és Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke fogad­ta. Németh Károly a dél­előtti órákban részt vett és felszólalt a Heves megyei pártbizottság kibővített ülé­sén. A párt főtitkárhelyettese délután a Mátraaljai Szén­bányák Vállalat viisontai Thorez bányaüzemét kereste korban élünk, amikor a tu­domány — sok vonatkozás­ban nem kellően felismert — különleges szerepre tett szert mind az egész világ, mind az egyes országok sor­sának jövőbeli alakulásában. Kifejtette: a tennivalók kellő időben történő felisme­résétől és főként azok kés­lekedés nélküli pontos el­végzésétől alapvetően függ a társadalmi, gazdasági fejlő­dés üteme. Bejelentette, hogy a Mi­nisztertanács, elismerve az Akadémia rendes és levele­ző tagjainak, valamint a tudományos minősítéssel rendelkezőknek a hazai szel­lemi életben betöltött meg­határozóan fontos szerepét, elhatározta, hogy az alkotó tevékenység ösztönzése, a teljesítmények fokozása ér­dekében olyan új akadémii- kusi illetményrendszert — a tudományok doktorai eseté­ben pedig olyan új illet­ménykiegészítést — vezet be, amely hazai viszonyaink között kiemelkedő jövedel­mek elérését teszi lehetővé. Ezután, az MTA Intéz­ményhálózatában, a VI. öt­éves terv során elért kuta­tási eredmények értékelése következett. A témához Láng István mondott beve­zetőt. Ezután Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA fő­titkárhelyettese a társada­lomtudományi kutatások eredményeiről, a tudomány­ág és a magyar társadalom viszonyáról beszélt. Ezt követően Csurgay Ár­pád akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese, a termé­szettudományi kutatóhelyek eredményeiről és gondjairól tartott előadást. Ezután vita következett. Az Akadémia közgyűlése ma zárt üléssel folytatja mun­káját, az MTA várbeli kong­resszusi termében. fel. Ott Győry Sándor, a vállalat vezérigazgatója és Hatvani Ferenc, a vállalati pártbizottság titkára fogad­ta és tájékoztatta az évente mintegy 4 milliárd forint termelési értéket előállító vállalat eredményeiről, gond­jairól, fejlesztési terveiről, hétezer dolgozójának élet- és munkakörülményeiről. A párt főtitkárhelyettese Heves megyei látogatásának befejezéséként időszerű po_ lititkai kérdésekről tájékoz­tatta a Mátraaljai Szénbá­nyák Vállalat pártaktivistáit. (MTI) Kormányszóvivői tájékoztató Németh Károly látogatása Heves megyében r-Mai kommentárunk Egy főtanú halála Aki talán a leginkább belelátott az ügybe, az többé nem vallhat. William Casey, a CIA volt főnöke, aki min­den jel szerint főszereplő lehetett az iráni titkos fegyver­szállítások és a nicaraguai ellenforradalmároknak tör­vényellenesen juttatott pénzek kettős botrányában, tit­kait magával vitte a sírba. Persze a kémfőnök vallomá­sával amúgy sem számolt már a kettős szálon folyó nyo­mozás. Sem a különleges ügyész, aiki a bűnvádi anyago­kat gyűjti, sem a kongresszusi bizottság, amely a nyil­vános kihallgatásokat végzi sem tervezte Casey meghall­gatását a közeljövőben. Ismeretes, miért: tavaly decem­berben, éppen meghallgatása előtt kellett hirtelen meg- operálni'a CIA-igazgatót, s agydagariata azóta is beszéd­képtelenné tette. Hiába tudott hát sokat, a botrányt vizs­gálók nem mentek vele semmire. Egyesék szerint Reagan elnök szerencséjére. Ugyánis a héten újrakezdődött kongresszusi tanúki­hallgatások fő tétje az. hogy vajon az elnök tudott-e a titkos kontrasegélyekről, azaz részese volt-e a törvény- sértéseknek vagy csak felületes főnökként rosszul ellen­őrizte embereit? A válasz az egész kormányzat hátralévő két éve szempontjából döntő jelentőségű lehet. (Ezért is követi ekkora figyelemmel a fejleményeket az amerikai és a nemzetközi közvélemény.) Az első meghallgatott egy nyugalmazott tábornok, aki égy magáncég képviselőjeként szerepelt az ügyben, azt állította, hogy tudomása szerint az elnököt többször is tájékoztatták tanácsadói a kontrák segélyezéséről. A Fe­hér Ház iszóvivője most ezt az állítást „szóbeszédeken alapuló” megbízhatatlan tanúvallomásnak nevezte. De hátravannak még az igazi főtanúk, Poindexter volt nemzetbiztonsági tanácsadó, s az akciók végrehajtója, North alezredes. Ok eddig hallgattak, de talán élőbb- utóbb rákényszerülnek a vallomásra. Mindenesetre alig­ha viszik a sírba titkukat, mint a harmadik koronatanú, avagy ha úgy tetszik tettestárs, William Casey. Avar Károly Á banki nyár tervei (Folytatás az 1. oldalról.) és személyi feltételei. A megelőző és utógondozó te­vékenység viszont, csakúgy, mint az egészségnevelő munka, nem fejlődött a kívánt mértékben. A gyer­mek-egészségügyi tevékeny­ségben tovább kell javítani az egészségügyi szűrések szakmai színvonalát és na­gyobb figyelmet kell fordí­tani az utógondozó munká­ra, amihez a szakorvosi el­látásban is van javítani­való. Az időskorúak helyzeté­vel foglalkozó előterjesztés szólt arról, hogy a nagy­községben 1985-től* működik az idősek klubja, s ez az intézmény a legjobban fel­szerelt otthonok közé tar­tozik, berendezése minden igényt kielégít. További tennivalót ad azonban még a klubszerű foglalkozási formák bővítése, a klub jobb kihasználása. Javultak a házi szociális gondoskodás feltételei Rút­ságon, és a tanács évről év­re növekvő pénzösszeget fordít az idős, munkaképte­len személyek segélyezésé­re. Az időskorúakról való gondoskodásban a tanács eredményesen együttműkö­dik a helyi gazdasági, egészségügyi szervekkel, a társadalmi és ifjúsági szer­vezetekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom