Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-08 / 107. szám

1987. május 8., PÉNTEK 3 NOGRAD Korszerűsített magánlakás-építési rendeletek Újjászületik a ceredi termelőszövetkezet juhtelepe Jelenleg így néz ki a központi juhtelep. Május 1-jén életbe léptek azok a jogszabályok, amelyek a házilagos építési munkáik­ról, az építő kisiparosok te­vékenységének gyakorlásáról, valamint a magánerős tár­sas és csoportos lakóház- építkezésekről szóló korábbi remdeleteket korszerűsítették. Egyúttal megjelent e rende­leteknek egységes szerkezet­be foglalt és jelenleg érvé­nyes teljes szövege is. A mó­dosítások alapvető célja, hogy a lakosság építkezésein is elősegítse ia -minőség javítá­sát, az épí-tésfelügyeleti el­lenőrzések kiterjesztését, to­vábbá megszüntessen feles­legessé vált kötöttségeket és bővítse az építőszövetkeze­tek és kisiparosok tevékeny­ségi körét. A házilagos építkezések alaposan rászolgáltak a fő. (kozottabb ellenőrzésre. A kalákában épített — s ellen _ őrzött — családi házak két­harmadánál találtak ugyanis valamilyen hibát* 7—8 száza­lékánál pedig ^életveszély miatt bontást kellett elren­delni. Miután a katókában Fejlesztette vódőgázashe- gesztőhuzal-gyártását, vala­mint .rúdacélgyártását a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek. Az előbbi -esetében, három új berendezés beállításával, egy milliméternél vékonyabb hegesztőhuzal előállítása vált lehetővé. A fejlesztés körül­belül ezer tonna huzalím- portot tesz feleslegessé, ugyanis azok a vállalatok, amelyek a nemzetközi köve­telményeknek elébe menve csökkenteni kívánják gyárt­mányaik súlyát — ilyen pél­dául a legújabb Ikarusz au­tóbusz —, folyamatos he- gesztőberendezéseikhez ed­dig tőkésországokból impor­tálták az 1 milliméternél vé­konyabb védőgázas hegesztő­huzalt. A három új gép — sikeres próbaüzem után — április végén termelni kezdett és dolgozók áiltalában nem épí­tési szakemberek, elsősorban a szakszerűségi követelmé­nyek feltételeit szigorítja a módosított rendelet. A fontosabb épületszerke­zetek munkálatainak befe­jezését például — a burko­lattal, vakolattal történő el­takarása előtt öt nappal — köteles bejelenteni az építés­ügyi hatóságnak, hogy ezzel módot adjon az építésfel­ügyeleti ellenőrzésre. A -mű­szaki vezetőnek a munkanap­lóba is be kell jegyezni, ho­gyan vette át az -elkészült szerkezetet, s ha elnézte a szakszerűtlen munkát, fele­lősségre vonható a hibákért. Ezek a kötelmék szükségessé teszik a műszaki vezető rendszeres jelenlétét, tehát a továbbiakban nem hagyat­kozhat formális irányításra. A módosított rendelet a házilagos építést kiterjeszti a garázs, műhely és üzlet­helyiségek építésére és fenn­tartására alakult szövetkeze­tekre is. Lehetővé teszi továbbá, hogy korszerű módszerekkel, nehézségeket csupán az okoz, hogy az özdról érkező alapanyag minősége nem mindig kifogástalan. A húzott, hántolt acél ru­dat előállító berendezés be­szerzésére saját termelési biztonságának fokozása ösz­tönözte a salgótarjáni nagy­üzemet. A revétől és más anyaghibáktól megtisztított rúdacél precíziós kovácsolt alkatrészek gyártásához szűk. séges, eddig a Lenin Kohá. szati Művektől érkezett — rendkívül egyenetlenül. Az új berendezés már az idén kétezer tonna hántolt rúd­acélt gyárt. Ez nemcsak ele­gendő a kohászati vállalat saját szükségleteihez, de a Ferroglobus révén a feldol­gozó iparban keresett ter­mék egy részét áruba i-s ibo­házilagosan a korábbi 6,6 helyett 7,8 méter fesztávolsá- gig terjedő áthidaló szerke­zetéket építsenek. Az építő kisiparosok is ehhez a méret­hez igazodhatnak, egyben te­vékenységi körük -is bővült, mert most már nemcsak földszintes családi házat, ha­nem kétszintes létesítménye­ket is építhetnek. Ezért meg­szűnt az a korábbi korláto­zás, amely szerint 4500 lég­köbméternél nagyobb házat önállóan nem Létesíthettek. A magánerős társas és csoportos -lakóház-építkezé­sek szabályait módosító ren­deletben a változások első­sorban a munkáltató válla­latok. szervek közreműködé­sének lehetőségeit bővítik. Egyebek között a felelős mű­szaki vezetés ellátása mel­lett részt vehetnek a telék- eltótásban; a terület-előkészí­tésben, a műszaki tervezés­ben, a kivitelezésiben és a hatósági engedélyek meg-, szerzésében is. Az új rendelkezéseket az Építésügyi Értesítő 14. szá­ma közli. Munkavédelmi helyzet a kábelgyárban Az elmúlt két évben je­lentősen javult a munkavé­delmi helyzet a Magyar Ká­bel Művek balassagyarmati,, kábelgyárában. Míg 1985-ben 34, tavaly már csupán 21 baleset történt az üzemben és ugyanebben az időszak­ban 681-ről 557-re csökkent a kiesett munkanapok szá­ma. Ezer dolgozóra vetítve ugyanezt, 49,2 százalékról 30,7 százalékra faragta le a kollektíva a munkából ki­esett ‘időt, figyelembe véve az előző időszakok mutatóit. Az idei első negyedévben mindössze 46 nap esett ki a munkáiból és csak 4 baleset történt. A változás mindenek­előtt annak köszönhető, hogy a munkavédelmi ellenőrzé­sek száma és színvonala je­lentősen javult. Az ittasan végzett munka gyakorlati­lag megszűnt a kábelgyár­ban. Fokozott figyelem irá­nyul a vgm-ekben' dolgozók­ra, mivel ők általában a főmunkaidőn kívül tevé­kenykednek. Tavaly példá­ul azért tiltottak el egyvgm. vezetőt, mert alkoholt fo­gyasztott a kollektívája. Az ellenőrzés kiterjed a sza­bálytalan feladatvégzésre is. Egyik dolgozójuk órabér- csökkentéssel bűnhődött a saját testi épségét veszé­lyeztető tevékenysége miatt. A váratlan ellenőrzések gya­korisága is fékező erő. Az idei első három hónap soi;án megközelítőleg 350 dolgozó vett részt azokon a vizsgaköteles oktatásokon, melyek a szakmával össze.' függő ismereteket tartalmaz­ták. A tanfolyamokon belül kitértek az általános és az űj rendelkezésekre is. Ered­ményeként — egy-két eset­től eltekintve — a többség sikeresen oldotta meg a kérdőíveket; akik nem fe­leltek meg, azokat pótvizs­gára kötelezték. A munkavédelemben részt vevő vezetők is alapos fel­készítésit kaptak a közel­múltban, Budapesten meg­rendezett nemzetközi, mun­kavédelmi kiállításon. A ká­belgyár az idén 12,9 millió forintot költ a munkavédel­mi eszközök folyamatos ja­vítására, kiegészítő beren­dezésekre, egyéni védőfel­szerelésekre. Javítják meg­levő épületeiket és az úthá­lózatot is. <-th) Újra felszálló ágban!? Nyírás bekötött szemmel — A tagság sohasem mondta, hogy juhtenyészté­sünket szüntessük meg, mert az nem hoz nyereséget. Sőt, a négyezer fős állomány ezer fővel való csökkentését is csak a felsőbb szervek kí­vánságára hajtottuk végre, még az 1980-as évek elején. Azóta minimális eltéréssel ez az állomány megvan — vág a téma középpontjába Kis Simon Győző, a ceredi termelőszövetkezet fiatal, di­namikus elnökhelyettese. Az elnökhelyettes egyik professzorát idézi, aki sze­rint a birka nem igénytelen állat, de szerény. A terme­lőszövetkezet domborzati adottságai, a hegyoldalakon megtalálható legelők, a gyepek, arra kényszerítették a tagságot és a vezetőket, hogy ne hagyják kihaszná­latlanul ezt a kényszerű le­hetőséget. — A „nem hagyjuk abba a juhtenyésztést” álláspont ki­alakulásában, megmaradásá­ban meghatározó szerepe volt a személyi feltételek­nek — állítja az elnökhe­lyettes. — Nálunk régi, tősgyöke­res juhászdinasztiák talál­hatók. S hogy milyen gyö­kereket eresztett a juhte­nyésztés, azt a legfrissebb példával bizonyítom: Farkas Barna, az esztergályosszak­mát cserélte fel a juhászko­dással. Az apjával együtt gondozzák a Nyíregyházáról hozott 430 állatból álló fal­kát. A „csináljuk tovább” ki­mondásakor a tagság arról sem feledkezett meg, hogy a szarvasmarha-tenyésztés mindig nagyobb veszteséget hozott, mint a juhászat, mégsem hagyták abba a ve­le való foglalkozást. — A vezetőség, no meg a tagság is bízott abban, hogy a leszálló ágban levő juhtenyésztés, egy idő után újra a felszálló ághoz tartozik majd. Ügy néz ki, hogy ennek megítélésében nem tévedtünk. A kormány felemelte a juh felvásárlási árát, 50 százalékkal támo­A megyei sütőipari vál­lalat központjának tornyos főüzeme előtt egy szolid kis faházacska áll. A pici bolt mágnesként vonzza a közelben lakókat s a kör­nyékbeli üzemekben dol­gozókat. Pedig szeszmen­tes az üzlet. A legalapve­tőbb élelmiszereken túl a korszerű táplálkozás jegyé­ben rendeli s tartja pult­jain áruit. Szakbolt ez a 17. számú kis üzlet £ ja­vából! Akik odajárnak vásárol­ni, sokszor mondogatják: .. Ügyesek ezek az eladó­lányok, asszonyok!” Sok­féle és mindig friss az áru, s nemcsak a sütőipari ínyencfalatok széles skálá­jából, hanem tejtermékek­ből, a legfontosabb kony­haművészeti alapanyagok­gatja a juhtelepek rekonst­rukcióját. Nem akarjuk el. szalasztani, ezt a kínálkozó lehetőséget, — hangsúlyoz­za az elnökhelyettes. Vajon milyen pozíció­ban kezdenek hozzá a re­konstrukció megvalósításá­hoz? — Fajtát ugyan nem vál­tottunk, de bevezettük a kétévenkénti háromszori él­tetést, egy-két épületnél megvalósítottuk a hodályok előtti etetést, megpróbálkoz­Az állatot szerető és gon­dozó Singlár Pálné karjai­ban jólesik a pihenés. tunk a szakaszos legeltetés bevezetésével. Elkezdtük, majd gyorsan abbahagytuk a juhok gépi fejesét, mert a Hajdúszoboszlóról érkező begyűjtőkocsi csak két-há- rom naponként jött a ki­fejt tejért. Olyan rövid ideig foglalkoztunk ezzel, hogy nehéz lenne egyértel­műen megmondani: *— jó tett volna a gazdaságnak, vagy sem — ismerteti a juhtenyésztés gazdaságo­sabbá tételét szolgáló eddigi intézkedéseiket, nem hallgat­va el a kudarcokat sem —, majd kisvártatva hozzáfű­zi : — sokkal nehezebb volt a régebbi szemléletet meg­változtatni. A juhászok idegengedtek attól, hogy a korszerűbb munkaszervezés eredményeként — amit ed­dig öten végeztek —, azt ez­után kettő látja majd el. Az Alföldről meghívott juhnyí- \ ból, üdítőitalokból is. Talán a konzervek választékát bő" víthetnék még. Nemcsak hét végeken nagy a tolongás ebben a kis üz­letben. Sűrűn váltják a ki­lincset műszakkezdéskor, sok kisegítő nyitja ajtaját a környékbeli üzemek dol­gozóinak kéréseit, megbí­zásait teljesítendő. A bag- lyasiak, de a pálfalvaiak is idebuszoznak. A minap, amikor a zacs­kós tej csomagolási hibái­ról is szólt a rádió, s a fél- tartós tej előnyeit emelte ki, ezekből éppen hiány mutatkozott a boltban. Az eladónők hetedik érzékük segítségével felismerve az autós vendégeket, sorra kér­lelték őket, legyenek szí­vesek elgurulni a közeli ró brigád bebizonyította, hogy tehet másként, terme­lékenyebben, hatékonyab­ban: a húsvét előtti he­tekben a háromezres állo­mányt négy és fél nap alatt szabadították meg gyapjától. Mi ezt a feladatot ezt meg­előzően három és fái hét alatt hajtottuk végre. Nem hiszem, hogy virtuskodásból, inkább szakmai tudásuk bi­zonyítására, egyikőjük be­kötött szemmel 1,1 másod­perc alatt nyírta meg a ki­szemelt birkát. Ilyen előzmények után születik újjá a juhtelep. Ez a tervek szerint tízmillió forintba kerül, ebben sze­repel az épületek teljes fel­újítása, a szociális blokk ki. alakítása, a belső úthálózat megépítése, a telep körülke­rítése, a vállogatókarám, valamint a füröszitőme- dence, továbbá a kétmillió forintot érő univerzális ra­kodógép, amelyet főleg a trágyakihordás gépesítésé­nél használnak fel, de más munkáikra is befogják, mert sok mindent tud. A kiviteli terveket az Agrober me­gyei kirendeltsége készítet­te el. A munkálatokhoz rö­videsen hozzákezdenek. — A rekonstrukció befe­jezési határideje mág kér­déses —,. folytatja az. előbbi gondolatsort az elnökhelyet­tes. — Ha anyagi lehetősége­ink tovább javulnak, ákkor egy ütemben oldjuk meg a kivitelezést, amennyiben nem, akkor két ütemben valósítjuk meg a rekonst­rukciót. A teljes felújítás révén korszerűbb technoló­giát álkalmazunk, jobb mun­kakörülményeket teremtünk, s több pihenőnapjuk lesz a juh ászoknak. A juhtelep rekonstrukció­ja egy hosszú távú gondol­kodás első állomását jelenti. Következő lépésként a nyá­ri legeltetés komplex meg­valósítására törekednek. Er­re csak akkor kerül sor, ha hozzájutnak az ehhez szük­séges pénzhez. Akár egyedi elbírálás alapiján... élelmiszerboltba, a külső pályaudvar közelébe s néz­zék meg, jött-e már a tej? Nem féltették magukat a konkurenciától. Fél óra múltán a hűtőben sorakoz­tak az ízléses, jó csomago­lású félliteres tartás tejek. A kis faházbolt forgalma már aligha lehetne na­gyobb, talán csak raktáro­zási lehetőségeik bővítésé­vel. Az évek óta együtt dolgozó eladók azonban szorgalmukkal, gyors ki­szolgálással és árufeltöltés- sel, szüntelen takarítással és kiapadhatatlan jókedély- lyel hidalják át a nehéz­ségeket. íme, végül nevük is, hogy el ne feledjük: Köblös Irén, Bocsi András- né (Etelka) és Fülöpné Szi- kora Mária. A. M. csátják. iliElir Az év első negyedében a tervhez képest 244 százalék tőkésexport-növekedést értek el Mátraterenyén a Páva Ruhagyárban. Májusban a teljes termelés exportra ke­rül. — bp — Fejlesztés — lízinggel Venesz Károly Ügyes boltosok

Next

/
Oldalképek
Tartalom