Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-08 / 107. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 107. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. MÁJUS 8. PÉNTEK Újra felszálló ágban!? (3. oldal) Tenni akaró emberek (5. oldal) Á megyei serdülőválogafott sikere (7. oldal) Ülésezett a Minisztertanács Munkavédelmi értekezlet Salgétarjánban A kettő elválaszthatatlan egymástól A M faliszt er tanács csü­törtöki) üléséről, a 'tájékoz­tatási hivatal elnöke, a kor­mány szóvivője az alábbi tájékoztatást adta: A Minisztertanács megvi­tatta a büntető törvény­ikönyvről, a büntetőeljárás­ról szóló törvényt, valamint a büntetés-végrehajtásról Rendkívüli ülést tartott tegnap Salgótarjánban az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága. A tes­tület megvitatta a Központi Bizottság április 28-d ülésé­nek állásfoglalása alapján a nyugdíjrendszer megváltoz­tatásáról, valamint az új vállalati és személyi jövede­lemadó-rendszer elveiről szóló tervezetet. A széles körű, sok kérdést érintő vi­tában egyetértés alakult ki a, Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ál­lásfoglalásairól. Megerősítették, hogy a tervezetek jól szolgálják a XIII. kongresszus határoza­tainak végrehajtását, a gaz­szóló törvényerejű rendelet módosítására tett javaslatot, és úgy döntött, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács megtár­gyalta az adóreformra vo­natkozó jogszabályok elvei-, ről szóló előterjesztést és meghatározta a jogszabályok dasági kibontakozást. Több észrevétel, javaslat is el­hangzott — összegezésükre munkacsoport alakult — amelyeket továbbítanak a Központi Bizottságnak. A testület ülésén a végre­hajtó bizottság tagjai mel­lett ott voltak a városi, a városi jogú nagyközségi pártbizottságok vezetői, a megyei pártbizottság osz­tályvezetői, Nógrád állami, társadalmi és tömegszerve­zeteinek képviselői is. Részt vett a tanácskozáson dr. Kraveró Róbert, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyet­tese, aki a felvetődő kérdé­sek kapcsán részletes ma­gyarázatot fűzött a doku­mentumokhoz. előkészítésének további fel. adatait. A kormány jelentést hall­gatott meg a munkavédelem 1986. évi helyzetéről, és ha­tározatot hozott a távközlé­si beruházási hozzájárulás módosításáról. (Kormányszó­vivői tájékoztató a 2. olda­lon.) A banki nyár tervei Milyen programok vár­ják az érdeklődőket az idén a bánki nyár rendez­vénysorozaton? — erről hallgatott meg tájékoztatót csütörtöki ülésén a • Rétsági Városi Jogú Nagyközségi Tanács Végrehajtó Bizott­sága. A június közepétől augusztus végéig tartó nyá­ri programok között lesznek ifjúsági rendezvények, filmbemutatók, hangverse­nyek, táncegyüttesek mu­tatkoznak be és megrende­zik a nemzetiségi napot. A tervek szerint a bánki nyár rendezvényein közön­ség elé lép a békéscsabai Jókai Színház, a Gyulai Várszínház, a Rock Szín­ház és szó van a Népszín­ház bemutatkozásáról is. Tóparti randevú címmel szerveznek ifjúsági műsort, terveznek egzotikus revü- bemutatót és a Neoton-, a Dolly Roll együttesek be­mutatkozása is szerepel a programtervekben. Az iskolaorvosi ellátás és a gyermekegészségügy hely­zetéről szóló beszámoló kapcsán a vb megállapítot­ta. hogy az elmúlt években jelentősen javultak az egészségügyi ellátás tárgyi (Folytatás a 2. oldalon.) Csütörtökön, Salgótarján­ban, a vasöntöde és tűz­helygyár művelődési házá­ban munkavédelmi értekez­letet tartott az Ipari Mi­nisztériumhoz tartozó fém- tömegcikk-alágazat bizton­ságtechnikai együttműködés operatív bizottsága. A meg. jelent munkavédelmi osz­tályvezetőket vállalati, szak- szervezeti munkavédelmi el­lenőröket — köztük Peregi Istvánt, az Országos Mun­kavédelmi Felügyelőség Nógrád megyei felügyelősé­gének vezetőjét, Fejes Ba­lázst, az SZMT munkavé­delmi főellenőrét — Polgár János, a kéziszerszámgyár munkavédelmi osztályvezé- tője, az operatív bizottság elnöke köszöntötte, majd Szalai László, a Salgótarjá­ni Vasöntöde és Tűzhelygyár műszaki igazgatóhelyettese tartott előadást Az SVT he­lye, szerepe az iparban, munkavédelmi helyzete, fejlődésének lehetőségei címmel. Bevezetőjében rövid át­tekintést adott a 90 éves múltra visszatekintő gyár eddigi tevékenységéről, meg­említette, hogy az 1983- ban összehozott 120 milliós Megbeszélést folytatott csü­törtökön Borbély Sándor, a munkásőrség országos pa­rancsnoka és Varga László, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkára a csillebérci veze­tőképző és úttörőtáborban. A munkásőrség és az úttö­rőszövetség együttműködését veszteséget követő szanálás után, milyen módon bonta­kozott ki a kollektíva, mi­ként jutott el jelenlegi el­ismert tevékenységéhez. Tényekkel érzékeltette a gyártmánystruktúra folyama­tos megújulását, a világ- színvonalú termékek kiala­kítását, az újabb gyártmány- és gyártástechnológiai fej­lesztéseket. A sokféle tevékenység, a változatos technológia felso­rolása után elmondta, hogy a dolgozók a zaj-, a vibrá­ciós és a porártalmaknak vannak kitéve. Mérséklésük érdekében több intézkedést tettek: új gépeket vásárol­tak, célgépekkel, speciális kisgépekkel könnyítették a nehéz fizikái munkát, az anyagmozgatást bevezették a videós oktatási rendszert, havonta tartanak munkavé- delmii szemlét, a balesetek­nél nemcsak a mulasztó dolgozót, hanem a vezető­jét is felelősségre vonják. A tett intézkedések ered­ményeként a balesetek szá­ma az 1981. évi 152 főről 1986-ban 129-re csökkent, beleértve az úti baleseteket is. A következő előadó Völgyi értékelve elhangzott, hogy a munkásőrség továbbra is részt vállal a gyermekek szo­cialista szellemű nevelésé­ben, segíti az úttörőmozga­lom céljainak megvalósulá­sát. A testület többek között hozzájárul a csillebérci tá­József, az aluirhíndumgyár munkavédelmi osztályveze­tője, a gépek, berendezések időszakos biztonságának fe­lülvizsgálatával kapcsolatos rendéletről fejtette ki vé­leményét. Vígh Ferencné, az Országos Munkavédelmi Felügyelőség fővárosi fel­ügyelőségének I. felügyeleti osztályának felügyelője is­mertette, hogy az új rende­let szerint mit lehet üzemi, úti és egyéb balesetnek te­kinteni, s milyen anyagi juttatásokkal jár. Polgár Jenő élmondta, hogy az ipari üzemek 130 ezer dol­gozóját érintik a zajkároso. dások. A környezetre káros és veszélyes anyagok tárolá­sának és megsemmisítésének munkavédelmi kérdésit dr. Pál Tamásné, az Ipari Mi­nisztérium osztályvezetője ismertette. Oszakai Gábor, a vasasszakszervezet politi. kai munkatársa, az alága- zatban bekövetkezett elő­nyös változásokról szólt, majd a tennivalókról, a ter­vezőmunkáról, az oktatásról, a vizsgáztatásról és a szák­szervezeti őrmozgalom ten­nivalóiról beszélt. A csütörtöki program gyárlátogatással ért véget. bor rekonstrukciójához, s ki­lenc bázisán lehetőséget te­remt a gyerekek üdültetésé­re, táboroztatására. Emellett folytatódik a csaknem 8 ezer tagot számláló munikásőr- úttörőgárdista szakalegysé­gek szervezése. Értékelték „Az év lakóháza 1986" pályázatot Az első díjat nem adták ki Egyetértés és támogatás 1 párt megyei végrehajtó bizottságának ülése Á munkásőrség és az úttörőszövetség együttműködése Csütörtökön Salgótarján­ban értékelték „Az év lakó- háza 1986” nívódíjpályáza- tot. A Nógrád Megyei Ta­nács az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériummal egyeztetve hirdette meg a pá­lyázatot a megyében magán­erőből épült új, bővített, il­letve átépített családi házak, sorházak és társasházak építtetői, tervezői, kivitele­zői részére. A pályázatnak az a célja, hogy építészetileg értékes, a társadalmi igényeknek megfelelő, a gazdasági rea­litásokra tekintettel is jól használható, környezetbe il_ lő lakóépületek megismeré­sével és megismertetésével segítse a magánlakás-építés színvonalának emelését. Az elmúlt évben elkészült épü­leteket az építtetők, a terve­zők és kivitelezők közösen jelölhették a pályázati bírá­latra. Ez évben mindössze három pályamű vett részt a pályá­zaton. A három terv között a bírálóbizottság nem talált olyant, amely tervezési és kivitelezési szempontból ma­radéktalanul színvonalasnak tekinthető, ezért Az év la­kóháza első díjat nem adta ki. Dicséretben részesítette és 15 ezer forinttal jutalmazta a Pásztó, Szabadság út 94. sz. épületet (építtető Gárdús József és neje, tervező Koós Miklós építész), valamint a Salgótarján, Csokonai utca 72. sz. épületet (építtető Paj­ti József és társai, tervező Guzmics György építész). Di­cséretet és 10 ezer forint ju­talmat kapott a Pásztó, Tóth Árpád út 4. sz. épület (épít­tető Robotka László és neje, tervező Halápi József épí­tészmérnök). Az okleveleket és pénzjutalmakat az ér­tékelés után a megyei tanács épületében adták át. ☆ Míg az elmúlt évben ki­lenc, ezúttal már csak három pályaművet értékelhetett a bizottság; úgy tűnik ez igen nemes és szép pályázat gyen­gélkedik. Nógrád megyében legalább ötven-hatvan épí­tész tervez rendszeresen la­kóházat, közülük mindössze ketten-hárman mutatnak ér­deklődést a nívódíjpályázat iránt. Nagy kár lenne, ha a pá­lyázatban rejlő értékeket hagynánk végképp veszendő­be menni. Tudjuk, a magán­lakás-építéshez nem elég a pénz — még ha sok van is belőle. Szakértelem, ízlés, ügyes s a használatban is jól bevált megoldások nélkül a végeredmény nem „adja visz- sza” a belefektetett energi­át. Ennék az oly nélkülözhe­tetlen többletnek a megszer. zésében nyújthatna nagy se­gítséget a nívódíjpályázat — a mostaninál lényegesen élénkebb érdeklődés mellett. Vöröskeresztes­világnap A vér hallatán az ember önkéntelenül is valamilyen szerencsétlenségre, vagy be­tegség kivizsgálásakor akar- va-akaratlanul belénk szú­ródó tűre asszociál, pedig a vért összekapcsolhatjuk egy nemesebb cselekedettel, a véradással is. S mostanában, amikor a munkaidőalap védelmében megrövidül a véradásra szánt idő és a söradagot is felváltotta a rostos üdítő, gondoljunk arra, hogy em­bertársaink, rokonaink, ba­rátaink életét menthetjük meg azzal a 400 milliliter vörös folyadékkal, amit vér­nek hívunk, és ami az egészséges emberben rege­nerálódik és a beteget meg­gyógyítja. i Képeink Mátraterenyén, a Páva Ruhagyárban ké­szültek, ahol évről évre si­keres szervezőmunkát vé­geznek a helyi Vöröskereszt aktivistái és ahová szívesen jönnek ki a megyei kórház vértranzfúziós állomásának munkatársai. Bencze Péter képriportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom