Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-05 / 104. szám

MAI AJÁNLATUNK Kossuth: 4.30: Jó reggelt! Zenés műsor. 8.05: Műsoris­mertetés. Kb. 8.15: Mai prog­ramok. 8.20: Társalgó. — 9.44: Szokolay Sándor gyer­mekkórusaiból. 10.05: Kapcsol­juk a miskolci körzeti stúdi­ót. — 10.25: Echo tün­dér játékai. n/1. rész. — 10.40: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. 11.24: Oriástök — Rákosy Gergely regényének rádióváltozata X/7. rész. 11.54: Reklám. 12.30: Játék és muzsika tíz percben. 12.40: Reklám. 12.45: A szovjet sajtó napja. 13.00: Klasszikusok délidőben. — Nagy mesterek, világhírű előadóművészek. 14.05: Mű­sorismertetés. 14.10: Magyarán szólva — Nyelvőrködés. 14.25: Orvosi tanácsok. 14.30: Dzsessz- melódiák. 15.00: Elő világiro­dalom — Belgium (1.) A mai francia nyelvű költészet. 15.20: Fiatalok muzsikálnak. 15.40: Poggyász — Tudnivalók uta­zóknak. 16.05: Kérhetek vala­dal — Óbuda 2. (Ism.) 22.00: Sokféle (szlovák) 23.20: Bön­gészde a Zenei Antikvárium­ban. Miskolci stúdió: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hí­rek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből. 17.30: Műsorismertetés. Hírek, idő­járás. 17.35: Zenedoboz. Zenés rejtvényműsor. Telefon: 35-510. Szerkesztő: Beély Katalin. (Közben: 18.00—18.15: Észak­magyarországi krónika. 18.25 —18.30: Lap- és műsorelőzetes. Televízió 1, műsor: Is­kolatévé. 9.25: Történelem. 9.55: Delta. 10.20: A Sullens nővérek. Angol film. 11.10: Mozgató. ’ 11.20: Képújság. 16.40: Hirek. 16.45: Három nap tévéműsora. 16.50: Suliirodalom. 18.00: Nemcsak nőknek! 16.15: Képújság. 18.20: Reklám. 18.30: Álljunk meg egy szóra! 18.40: Mini Stúdió ’87. 18.45: 80 nap 20.05: Miskolczi Miklós—Szabó György Nyolc évszak. VIII/7. rés: mit? 17.00: Társadalom és is­kola. 17.30: Búváry Lívia népdalokat énekel. 17.42: Rek­lám. 17.45: A Szabó család. . . 18.15: Hol volt, hol nem volt... 18.25: Könyv­újdonságok. 18.28: Műsoris­mertetés. 18.30: Esti magazin. 1915: Bohumil Hrebal kis­regénye rádióra alkalmazva. 20.11: Három szólamban 21.11: Dankó-nóták. 21.30: Tu­domány és gyakorlat. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Fá­bián Márta és Szakály Agnes cimbalmozik. 22.47: Tízszer tíz perc a turizmusról, X. rész. 22.57: Operaest. Petőfi: 4.30: Reggeli zenés műsor. 6.05: Reggeli csúcs — Zene-szóval. Közben: 7.38: Nyelvünkről — néhány percben. 7.50: Múzeumi hír­adó. 7.55: Műsorismertetés. 8.05: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika. (Ism.) 9.05: Napközben — Zenés délelőtt. Közben: 10.00: Sport­világ. 10.25: Fülszöveg. 10.45: Láttuk, hallottuk. 11.25: Világ­újság. 12.00: Hírek, németül, oroszul és angolul. 12.10: Filmzene. 12.30: Népdalkörök és citerazenekarok felvételei­ből. 12.58: Műsorismertetés. 13.05: Popzene sztereóban. 14.00: Az utolsó háború Kirill Bulicsov rádiójátéka I. rész. 14.58: Hanglemez MK. 15.05: Üj nótafelvételeinkből. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. Közben: 16.55: Reklám. 16.58: Műsor­ismertetés. 17.08: A Csúcsfor­galom folytatása. 17.30: Mint/afilm — Banánhéjke­ringő. 18.30: Gramofonalbum __ Régi slágerek a koron­gon. 19.05: Csak fiataloknak!— 20.00: Leo Fall operettjeiből. 20.41: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai XV/2. rész. 21.05: Nemes Barry XV/3. rész. 21.25: Harangozó Teréz és Koós Já­nos énekel. 21.50: Az élő nép­a latt a Föld körül Wiilily Fog­gal. 19.10: Este mese. 19.20: Reklám. 18.30: Híradó. 20.00: Reklám. 20.05: Nyolc év­szak. 21.05: stúdió '87. 22.10: Felkínálom. 23.00: Híradó 3. 2. műsor: 17.05: A hajózás története. 17.50: Képújság. 17.55: Tévétorna. 18.00: Dél­alföldi magazin. 19.00: A Kink Lightsey Trió és barátai. 19.30: Angol nyelvlecke. 20.00: Mu­tató. 20.45 : Hamvas volt a hit... III. 21.20: Híradó 2. 21.35: Betüreklám. 21.40: Mint te, vagy én. NSZK-tévéfilm. 22.40: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 1. műsor: 20.00: A hős. Tévéjáték. 21.20: A föld bizonysága. Kisfilm. 21.30: Autósok, motorosok ma­gazinja. 2. műsor: 19.30: Tv-híradó. 20.15: Fia­talok tv-kiubja. 21.30; Idősze­rű események. 21.56: Időjárás­jelentés. 22.00: Ez történt 24 óra alatt. 22.IS: Az élet szép. Szovjet—olasz kalandfilm. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Silverado (14). Színes, szink­ronizált amerikai western. — Kamara: Fanny és Alexan­der I—II. (14). Színes svéd film. — Kohász: Nő a volán­nál. — Balassagyarmati Ma­dách: Emlékek, emlékek (14). Színes, zenés francia film. — Pásztói Mátra: Szörnyek évad­ja (16). Színes magyar film. — Kisterenyei Petőfi: A tua- reg bosszúja (14). Színes olasz kalandfilm. — Bátony- terenyei Petőfi: Sárga Haj és az Arany Erőd. — Bányász: Háborúban nőttem fel. Színes, szinkronizált japán film. — Rétság: Leopárd-kommandó (14). Színes olasz kalandfilm. MIT? HOL? MIKOR? SALGÖTARJÄN — József Attila Műve­lődési Központ: Nincsen kezdet nő nélkül címmel, 17.30 és 20 órakor a Vi­dám Színpad és a Magyar Divatintézet vidám műso­rát tekinthetik meg az ér­deklődők. Láthatják töb­bek között Bodrogi Gyu­lát, Hernádi Juditot, Stra­ub Dezsőt, Nyertes Zsuzsát és Faragó Verát. — Jurij Gagarin Általá­nos Iskola: A galériában Varga István alkalmazott grafikai és fotókiállítását nézhetik meg az érdeklő­dők. — Bányász Művelődési Ház: Üjhelyiné Csincsik Orsolya rajztanár kiállítá­sa látható. PÁSZTÓ — Lovász József Műve­lődési Központ: A Mik­száth Kálmán Gimnázium és Szakközépiskola szín­játszó csoportja mutatja be 15 órakor a Képzelt beteg című színművet. SZIRÁK — Kastély Szálló: A kortárs magyar képzőmű­vészek alkotásaiból nyílt tárlat, naponta 10—18 órá­ig fogadja a látogatókat. A kiállított darabok a helyszínen megvásárolha­tók. BALASSAGYARMAT — Mikszáth Kálmán Mű­velődési Központ: Nógrád megyei amatőr képzőmű­vészek alkotásaiból rende­zett kiállítás látható az intézményben. NŐTINCS — Általános iskola: Sán- dorfalvi Sándor székesfe­hérvári festőművész kiállí­tása május 15-ig tart nyitva. NÓGRÁDI TÁJAKON... ZTffi TELEXEN ÉRKEZETT... ^/élemény Csalóka látszatok Úgy hozta a szerkesztés véletlene, netán tudatossá­ga, hogy a hétre két portré­műsor is jutott. Az egyik hőse — aki is­meri, nem tartja felleng­zősnek a szót — Rajeczky Benjámin, a pásztói papta­nár, zenetudós, a középkori gregorián egyik legavatot­tabb szakértője. Gaál Ist­ván filmje tavaly ősszel ké­szült, amikor Béni bácsi — a szeretet és a tisztelet je­leként ez a portré címe — nyolcvanötödik születésnap­ját ünnepelte. S, hogy láttuk, hallottuk, határozottan állít­hatjuk, keveset koptatott rajta az idő. Még ma is az erdőt járja, telente síel, sőt alkalmanként lelkipásztori teendőket lát el. És kutat — érdeklődésből, önszorga­lomból, az MTA Zenetudo­mányi Intézetének megbízá­sából. Szelleme friss, érdek­lődő, személyisége egyszerű és megejtő — bölcsesség, melegség árad belőle. Cso­da-e hát, ha tavalyi ünne­pén az egykori tanítványok, mai munkatársak úgy züm­mögték, duruzsolták körbe, mint méhecskék a virágot. A múló idővel dacol — bizonyos fokig Rajeczky Benjáminhoz hasonlítható- an — Gobbi Hilda is, aki büszke öntudattal vallja szí­nésznőnek magát. Juszt Immár egy évtizede, hogy május 18-án szerte a vilá. gon a múzeumok tevékeny­ségére irányul a figyelem: a múzeumi világnapion a ha­zai intézmények is új kiál­lításokkal, megújult gyűjte­ményekkel és változatos programokkal várják a kö­zönséget. Május 18-án nyílik meg Budapesten — többéves szünet után — a Kína Mú­zeum. A Gorkij fasori egy­kori Ráth-villa mintegy 8 évig tartó külső-belső felújí­tásának végeztével az Ipar- művészeti Múzeum gazdag távol-keleti gyűjteményét új állandó kiállításon tárják az érdeklődők elé. A neves mű­gyűjtő, az Iparművészeti Múzeum egykori főigazgató­ja, Ráth György házát és László szerkesztő-riporter és Huber Pál rendező-operatőr készséggel el is hiszik ezt, hiszen — mindenféle korkü­lönbség ellen ére — nem egy jelentős színpadi, filmes vagy televíziós alakítást lát­hattak a művésznőtől. Ugyanakkor ők is tudják: Gobbi Hilda több ennél — ereklyegyűjtő, múzeumszer­vező, magányosok istápo­lója, elesettek védelmezője, afféle egyszemélyes hiva­talként, szakszervezetként. Bámulatosan őszinte, ter­mészetes emberként mutat­kozik meg a tévénéző előtt. Nem filozofál, úgy tűnik, ő másféle alkat; emlékezik, anekdotázik s e mesék-tör- ténetek közben tárul fel az életért, másokért is lelke­sedni, tenni tudó lénye. Ha gondosan figyelünk, láthat­juk a mozgatórugókat is. Egyik ilyen rugó a színház szeretete, másik az empá­tia, további lehet saját. ma­gánya. .. De Gobbi elég erős egyéniség ahhoz, hogy szembeszálljon vele, és le­győzze, azaz feloldja egy meggyőződés (a színház szentsége, a színész mássá­ga) és mások szolgálatában. Minden „baj” — mondja Gobbi — 1945-ben kezdődött egy eltulajdonított varrógép- p>el és egy új megszerzésé­vel, S ennek híre ment, az emberek agyában mélyen gyűjteményét 1906-ban öz­vegye adta át az államnak, s az 1880.ban épült klasszi­cista villa épületében 1955- ben nyílt meg a Kína Mú­zeum. A megújult intéz­mény most kézirattárral és restaurátorműhellyel gazda­godott, a földszinten kap he­lyet az új szerzeményekkel, valamint a korábban raktár­ban őrzött tárgyakkal bővült kínai, az emeleten pedig a japán anyag. Az európai te­kintetben is ritkaságnak szá­mító ókori és középkori kéz­művesemlékeket, falfest­ménytöredékeket, fa- és drá- gakőfaragványokat, vala­mint fametszeteket, a kora­beli távol-keleti életmódot reprezentáló használati és berendezési tárgyak egészítik ki. gyökeret vert: Gobbi Hilda, a legnehezebb dolgokban is képes segíteni. A Bajor Gi­zi Emlékmúzeumot már egy évvel a szeretett pályatárs tragikus halála után nyitás­ra alkalmassá tette. Ez a ház ma a magyar kortárs színházművészet panteonja. Gobbi elnökletével — Ká­rolyi Mihály felesége, And- rássy Katinka beszélte rá — működött egy ideig a magyar állatvédő egyesü­let, s Gobbi nevével (némi félreértésből) kezdődött el a Nemzeti Színház építésére indított gyűjtőakció. Ez utóbbiakat élete kudarca­ként regisztrálta a színész­nő — higgyük el neki. Ö az igazat is látja, benne volt, nem csak azt, amit mi, a valót. Gobbi szentimentális te­hénnek nevezi magát, aki ugyan zupás őrmesternek látszik. Mert — ezek is az ő szavai — őrültnek, bor­zasztóan erőszakosnak kell lennie annak, aki tervez és cselekszik. De alig haladna előre a világ ilyen zupás őr­mesterek nélkül. A színésznő és a riporter az életre ivott egy korty ko­nyakot — mi igyunk a szí­nésznő egészségére, aki ép­pen most ünnepli születés­napját. (ok) Felújítva várja a közönsé­get a soproni Storno-gyűj- temény is; az eredeti szép­ségében helyreállított két­emeletes késő reneszánsz épületben a világnapon nyí­lik meg az elsősorban ipar- művészeti tárgyairól híres egykori magángyűjtemény bemutatója kiegészítve Sop­ron és a megye újkori tör­ténetére vonatkozó emlékek­kel. A múzeumi világnapon avatják fel az ópusztaszeri nemzeti történelmi emlék­park legújabb épületegyütte­sét, a Tömörkényből való egykori jegyzőházat, amely­ben országos viszonylatban is jelentős közigazgatás- és postatörténeti állandó kiál­lítás látható majd. Amerikai Magyar Szó 85 éves a haladó ameri­kai magyarság hetilapja, az Amerikai Magyar Szó. Az évfordulóról vasárnap sok száz érdeklődő részvételé­vel emlékeztek meg New Yorkban. A jubiláló lapot, olvasógárdáját meleg szere­tettel üdvözölte dr. Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete, valamint Ke­rékgyártó László, a Magya­rok Világszövetségének fő­titkárhelyettese, aki az „óhaza” üdvözletét tolmá­csolta. Az Amerikai Magyar Szó az 1902-ben megalakított Népakarat utóda. Az emlékünnepségen Ma­gyarországról érkezett mű­vészek adtak rendkívüli tet­széssel fogadott műsort. Dali da öngyilkos lett Holtan találták vasárnap délután párizsi lakásán az 54 éves Dalidét. A világhí­rű, egyiptomi születésű fran­cia énekesnő hozzátartozói közölték az AFP francia hír­ügynökséggel, hogy a mű­vésznő öngyilkos lett. „Az élet elviselhetetlen számom­ra, bocsássatok meg" — hangzik utolsó üzenete. Dalida eredeti nevén Yo- lande Gigliotti, 1933-ban szü­letett Kairóban, muzsikus­családban. Apja a kairói operaház zenekarának hege­dűse volt. Hírnévre 1956-ban, Franciaországba érkezése után tett szert „Bambino" című dalával. Énekesi pá­lyájának csúcsa a hatvanas évekre esett: franciául, ola­szul és más nyelveken több mint nyolcszáz dalt énekelt lemezre. Lemezeiből 85 mil­liót adtak el a világban. Leg­sikeresebb számai a „Bam­bino", a „Gigi l’amoroso” és a „Paroles” voltak. A művésznő 1967-ben már követett el öngyilkossági kí­sérletet. Utoljára múlt szer­dán lépett fel a törökorszá­gi Antalyában ahol kon. certjén megjelent Kenan Eu­ren államfő is. Haji 18: Múzeumi világnap BERNARDO GUIMARAES c)saiixa1 cl rabszolganő (65.) — Igen, de a szomorú vég­zetszerűség okán a menny­ből az angyal a rabszolga­ság mocsarába hullt és a világ a szemében senki sem fogja tudni megtisztítani bemocskolódott szárnyait, ettől a folttól. Álvaro a tár­sadalmi élet telis-tele van megalázó helyzetekkel, me­lyek előtt kénytelenek va­gyunk fejet hajtani, hacsak nem akarunk nekimenni a falnak. Aki nem tiszteli az illemszabályokat, vagy akár a társadalmi előítéleteket, azt kockáztatja, hogy elvesz­ti hitelét, nevetségessé vá­lik. — A rabszolgaság már önmagában is felháborító, a nemzet visszataszító feké­lye. A magam részéről nem látok semmi okot arra néz­ve, hogy tiszteljek egy ilyen értelmetlen előítéletet, ami olyan túlkapás eredménye, amely megszégyenít minket a civilizált világ előtt. Le­gyek hát én az első, aki pél­dát mutat, olyant, amely ta­lán követőkre talál. Leg­\ alább a példa szolgáljon az egész barbár és szégyenletes intézmény ellenében, hatá­rozott és ünnepélyes tilta­kozás gyanánt. — Gazdag vagy, Álvaro, és a gazdagság elég függet­lenséget ad neked ahhoz, hogy kielégítsd emberbará­ti álmaidat, és romantikus képzeleted szeszélyeit. Ám gazdagságod, legyen az bár­mekkora is, soha nem fogja tudni megszüntetni a világ előítéleteit, mint, ahogy azt sem fogod elérni, hogy ezt a rabszolganőt, akihez minden jel szerint sorsodat akarod kötni, valaha is megbecsüljék, vagy, hogy befogadják a magasabb tár­saság köreibe. — Mit érdekelnek engem a magasabb társaság körei, ha egyszer jól érezzük ma­gunkat olyan emberek kö­zött, akiknek józan a gon­dolkodásuk és helyén a szí­vük? Ráadásul nagyon té­vedsz, Geraldóm. A világ mindig meghajlik a pénz előtt, bárhol is találja azt. Az aranynak olyan ragyogá­sa van, amely elkápráztat, és teljesen elfedi a születés j mondvacsinált foltjait. Nem fog hiányozni nekünk soha"' sem — erről biztosíthatlak — sem a tisztelet, sem pe- . dig a társadalmi megbe- ' csülés, amíg pénzünk lesz. — De Álvaro, elfelejtke-' zel egy nagyon lényeges dologról, mi történik ak­kor, ha nem sikerül felsza­badítani a védencedet? Álvaro elsápadt, erre a kérdésre. A kegyetlen gon­dolat, mint lehetőség, meg­bénította őt és anélkül, hogy , egy szót is válaszolt volna, szomorúan az égre vetette tekintetét, amikoris a kocsi- , sa, aki a kert kapuja mel-; lett várakozott hintójával, J közölte, hogy néhány sze-> mély keresi őt és beszélni óhajtanak vele, vagy a ház tulajdonosával. — Velem — mormolta Ál­varo —, nem az én házam ez... De mivel a háziakat is , keresik, hát engedje be őket. . — Álvaro — mondta Ge­raldo kilesvén az ablakon, — ha nem csalódom, ezek a rendőrség emberei; úgy tű­nik, hogy törvényszolgát lá­tok. Egy újabb, a bálhoz ha- \ sonló jelenet taniú le­szünk?... — Képtelenség! Milyen jogon mernének hozzányúl­ni ahhoz, akinek védelmé­vel éppen engem bízott meg a rendőrség?... — Ne bízz, te ebben. Jus* ticia állhatatlan és hazug­ságokban igen termékeny istenasszony. Ma érvényte­lenítheti azt, amit tegnap tett. 16. FEJEZET Martinho első gondja az volt — miután elhagyta a bált, ahol Isaura elfogására tett kísérlete balul ütött ki, hogy hosszú, részletes leve­let írt Isaura gazdájának, közölve vele, sikerült meg­találnia a keresett rabszolga­nőt. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom