Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-05 / 104. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Klubközgyűlések utón az HHSZ-ben Nem öncélú elhatározások Egy hónapja, hogy befejeződtek az MHSZ-klubek közgyűlései. A megye több mint 110 klubjának 11 ezer tagja közül a közgyűléseken átlagban 54 száza­lékban jelentek meg. Ennél is többen vettek részt a klubtagok a salgótarjáni, a balassagyarmati és a szé- csényi tanácskozásokon. Hogyan összegezhetők a klub­közgyűlések tapasztalatai? Erről kérdeztük Szakmár Rezső alezredest, az MHSZ Nógrád megyei vezetősé­gének titkárát. — A most lezajlott klub­közgyűléseken több évre — 1990-ig — szóló feladatok körvonalazódtak. Az MHSZ területi vezetőségeinek fel­adatmeghatározó értekezle­te után, ezeken a tanácsko­zásokon fogalmazták meg a klubok a konkrét tenniva­lókat. — Milyen főbb célokat tűztek maguk elé a klubok? — A legfontosabb talán az, hogy nagyobb nyitott­sággal alkalmazkodjanak a lehetőségekhez és a követel­ményekhez. A klubok ma­guk is úgy ítélték meg, hogy dinamikusabb munkával és új tartalmi módszerek kere­sésével a helyi társadalmi élet, a közélet jelentős bá­zisai lehetnek működési te­rületükön. Nagyobb önálló­sággal, öntevékenyen keres­sék meg azokat a sajátos formákat, amelyek a társa­dalmi életben való részvéte­lüket szélesítik, színesítik. — Mik lehetnek a gya­korlatban ezek a progra­mok? — Munkájukban a klu­boknak még inkább a helyi tanintézetekre kell alapoz­niuk. A következő három­négy év egyik célkitűzése, hogy az általános iskolák nyolcvan százalékában., hon­védelmi klubok, szakosztá­lyok alakuljanak és dolgoz­zanak. Barátkozzanak meg az iskolások a modellezés­sel, a rádiózással, a lövé­szettel, a repülés alapvető ismereteivel., szervezzenek számukra harci túrákat, ki­rándulásokat. Most dolgo­zunk például azon is, hogy az országban elsőként MHSZ-úttörőcsapatot hoz­zunk létre Salgótarjánban. — Mindehhez kiterjedt kapcsolatok kellenek. Eny- nyire jók az MHSZ kapcso­latai? — Lételemünk az együtt­működés. A megyei vezető­ségnek huszonnégy szervvel van közös akcióprogramja, és arra ösztönözzük a klub­titkárokat is, hogy keressék a kapcsolatot a helyi szer­vekkel, a tanácsokkal, a KISZ-szel, népfronttal, diák" sportkörökkel, egyesületek­kel. Hiszen így válhatnak a helyi közélet egyik bázisává. — Az együttműködés fon­tossága is jelzi, de az MHSZ-munkáról, -progra­mokról is tudjuk, hogy azok társadalmi aktivistákra épülnek. Nem jelent ez gon­dot ma, amikor védjük a munkaidőt? — Rendezvényeinket már évek óta elsősorban mun­kaidőn kívül tartjuk, prog­ramjaink java része hét vé­gén zajlik. Tavaly egy-egy főállású MHSZ-dolgozó har­minc szombat-vasárnapi programon vett részt, s őket minden alkalommal öt-tíz aktivista segítette. Csak ki­vételes esetekben kérünk ki dolgozókat a munkahelyük­ről. Például országos ese­ményre vagy olyan képzés­re, ami a honvédelmi tör­vényből adódó kötelezettség. Ezek tehát nem az MHSZ öncélú elhatározásai, hanem olyan kötelezettség, ame­lyet mi átvállalunk a válla­latoktól. — Mondana erre példát? — A vállalatoknak kelle­ne megszervezni azoknak a fiataloknak a hazafias-hon­védelmi nevelését, akik sem a szakmunkásképzőben, sem a középiskolában nem sajá­tították el a kötelező — nyolcvan órában oktatott — honvédelmi ismereteket. Ezt a képzést néhány éve a sor­kötelesek tíznapos táborsze­rű képzésével szerveztük meg a megyében. Ez egy év­ben közel háromszáz fia­talt érint, munkahelyenként egy-két dolgozót. A munkál­tatók mostanában ódzkod­nak ettől, pedig náluk csak a kiesett munkaidő jelent­kezik, minden más ellátási, képzési költséget a megyei tanács és az MHSZ viseli. És a tapasztalatok bizonyít­ják, hogy ez a forma igen jól bevált, a fiatalok közös­ségi nevelése szempontjából is. — Más kapcsolatai is van­nak a kluboknak a vállala­tokkal. Hogyan alakultak ezek? — Gazdasági partnerei is a klubok vállalataiknak. Szerződés alapján végeznek el hasznos munkát és ezzel a klubok saját bevételeiket is növelik. A leginkább vállalkozó klubok az ötvö­zetgyári modellezők, a sal­gótarjáni könnyűbúvárok, a szécsényi BRG-klub és a tűzhelygyár klubja. — Több MHSZ-es tevé­kenység kisebb-nagyobb helyigénnyel is jár. Milyen körülmények között dolgoz­nak a klubok, szakosztá­lyok? — Nincs helyük például a modellezőknek, rádiósok­nak, sárkányrepülőknek. Az idén azonban megvalósul egy régi terv: új székháza épül Salgótarjánban az MHSZ-nek, mert a rendelő- intézet melletti épületre az egészségügynek van szüksé­ge. Az ősszel átadandó új épületben a megyei és vá­rosi vezetőségen kívül he­lyet kapnak a már említett szakosztályok és a könnyű­búvárok. Itt lesz a katonai pályára irányítási kabinet, a gépjárművezetés oktatóter­me és egy nyugdíjasklub is a fegyveres testületektől nyugállományba került dol­gozóknak. Gondjaink vannak a lőtereink üzemeltetésével, a fokozottabb biztonsági elő­írások betartása miatt fel­újításokra, bővítésekre van szükség. Ezek megoldásához társadalmi támogatásra is számítunk. Zsély András Megvalósulnak a teho-célok A településfejlesztési hoz­zájárulás bevezetésének ta­pasztalatait tárgyalta meg csütörtökön a szécsényi vá­rosi népfrontbizottság. A te- ho bevezetése Szécsényben 2147 állampolgárt érintett, közülük 610-en fellebeztek s ebből 389-en kaptak teljes mentességet a befizetés alól, míg 159-en 25—50 százalé­kos fizetési kedvezményben részesültek. A bizottsági ülésen úgy ítélték meg, hogy az előre kitűzött településfejleszté­si célokkal a lakosság nagy része egyetértett, annak megvalósítását támogatta. Összességében a városi ta­nácsnak a településfejlesz­tési hozzájárulásból 1 mil­lió 17 ezer forint bevétele származott A Börzsöny Áfész köz­pontjában és hét vendéglá­tó-ipari egységnél vizsgálták a rétsági népi ellenőrök, hogy milyen hatással van­nak az új üzemeltetési for­mák a szövetkezeti irányí­tásra, az üzlet- és árpoliti­ka alakulására. A vizsgáló csoportok próbavásárláso­kat is végeztek, s ennek során két esetben tapasz­taltak hamis mérést, szá­molást, s emiatt szabály­sértési eljárást kezdemé­nyeztek. A Rétsági Népi Ellenőrzé­si Bizottság megállapította, hogy az új kereskedelmi forma bevezetése nem járt együtt árfelhajtással, de a mérésekben, számolások­ban és a minőségben is több hiányosságot feltártak. Ezért javasolták az illetékes ha­tóságoknak az ellenőrzések fokozását. Az új üzemelte­tési forma kedvezően befo­lyásolja az áfész eredmé­nyét, s ez további lehető­séget ad a kistelepülési egy­ségek korszerűsítésére. Dicsérik a mátraterenyei (mátranováki) gyerekek az ovo. da konyháját, az Ízletes étkek a családban megszokott receptek alapján készülnek Száméi Jánosné szakács és Bakos Istvánné jóvoltából. — kj — A MÁV Vezérigazgatóságának székházában bemutatták a vasút új formaruhamodelljeit. Huszonkettőből kilencen Tudósítás helyett egy versmondóversenyről Érdeke® lenne, ha leírhat­nám, ki mit gondolt magá­ban, amikor felállt a fotel­ból és elbúcsúzott a többiek­től. Megbántódott, bosszan­kodott, örült, tépelődött vagy csupán ezen a rendezvényen gondolkodott? Az Illyés Gyula tisztele­tére hirdetett vers- és pró­zamondóverseny megyei dön­tőjéről van szó. Huszonlket- ten jelentkeztek összesen — többségében diákok, fiatal amatőr színjátszóik, de volt nyugdíjas is. Kilencen jöttek el mindössze. Hol maradtak a többiek? Rejtély a szer­vezők előtt is, hiszen a tá­volmaradók zöme salgótar­jáni középiskolás. Nem érez­ték felkészültnek magukat, azért hátráltak meg? A ver­seny tétje fontos lehetett volna számukra: jutalmul dunaiföldvári táborozáson vehették volna részt, ha az első három közé jutnak ahol szakemberek segítenek a további felkészülésben, a területi, majd országos dön­tőn mondandók minél fino­mabb kicsiszolásában. Van még egy momentum, ami kissé különös — de le­het, hogy az esetek többsé­gében ugyanaz az indok áll mögötte. A fellépő kilenc versenyző az Illyés-mű és a szabadon választott műalko­tás lelőhelyéül csupán ver- sesköteteket nézett át. Kevesebb időt fordítunk önművelésre, élő kultúrára, aktivitást igénylő kulturá­lis programokra. Könnyebb benyomni a televízió gomb­ját, az biztos. Egyre nagyobb gond az utánpótlás nevelé­se a színjátszó csoportoknál, meg is szűnnek gyakran ezek az amatőr társulatok. Meditálásra adott alkalmat a vasárnapi bemutató ver­seny utáni része is. A zsű- rizők arra törekedtek, akik eljöttek, készülték, meghall­gatták egymást, minél töb­bet profitáljanak ebből a rendezvényből. A szigorúan vett szakvéleményen túlme­nően a versmondók szemé­lyiségéről is sok hasznos észrevétel hangzott el. Itt sem csak a fellépés, a gesz- tikuláció, hangerő és hang- súlyozás került szóba, ha­nem az. hogy az egyéniség­ben rejlő, a pár p>erces pro­dukció alatt is felcsillanó értékeket vajon jól használ­ják-e? És ha az adottságok nem hiányoznak, de a vá­lasztás rossz, mivel nem is­meri magát eléggé az em­bér?... Van, alki önbizalom- hiányban szenved. Mások nem érzik, mennyit tud mon­dani a csönd, a szünet, a halkabb hangsúly; túl pate- tikusak, hangosak. Kár filo­zofikus verset mondani an­nak, aki érzelmesebb, gyön­géd, és hiba ha valaki csak magát adja, nem a vers gondolatait, üzenetét tolmá­csolja. Aki nagyon termé. szetesen, szinte mesélő stí­lusban tud előadni, szintén rosszul teszi, ha nem ehhez a képességéhez igazítja a választását. Az írás elején feltettem a kérdést: vajon megbántód* tak, bosszankodtak, örültek vagy tépelődtek a résztve­vők távozásukkor? Ügy ér­zem, a megbántódósnak nem volt helye. Nem csupán a kiosztott könyvjutalmak, könyvutalványok és az első három táborozási lehetősége miatt érezhették, érdemes volt eljönni. Segíthette ez a rendezvény a hallgatóságot, hogy törekedjen saját magát jobban megismerni, gyengé­it legyőzni, adottságait ki­bontakoztatni. És nem (jsak a versenyzőknek lehettek hasznosak ezek a gondola­tok! — gkm — Megyei tanácstagok csoportja Bátonyterenyén: Érvényesíteni a helyi érdekeket A megyei tanács javaslat- tevő, véleményező, előké­szítő, ellenőrző és össze­hangoló szervének tevé­kenységéről Csegöldii Sán­dor, a megyei tanácstagok városkörnyéki csoportjának vezetője adott tájékoztatást. Az elmúlt több mint más­fél év alatt a megyei tanács üléseihez igazodva a cso­port hét összejövetelt tar­tott. Ezeken a megyei tes­tület elé kerülő témákat tárgyalták meg, természete­sen figyelembe véve a terü­leti sajátosságokat, problé­mákat. Többek között megvitat­ták a térség környezetvé­delmét, a középtávú felada­tokat, a vonzáskörzetben levő községek kulturális éle­tét és a helyi tanácsok szo­ciálpolitikai tevékenységét. Ennek alapján alakították ki azt az egységes álláspon­tot, amelyet a megyei tanács A helyi tanácsok ál­tal meválasztott megyei tanácstagokból város- környéki tanácstagi cso­port alakult a válasz­tásokat követően Bá­tonyterenyén. A nyolc megyei tanácstagból ál­ló csoport a nagyköz­ség legutóbbi tanács­ülésén első ízben szá­molt be munkájáról. ülésein képviseltek, összes­ségében a csoport vélemé­nyező, előkészítő funkcióját jól látta el. Bátonyterenye környé­kének tanácstagjai öt alka­lommal szóltak hozzá a me­gyei tanács napirendjéhez, s hozzászólásukban jól érvé­nyesítették a helyi érdeke­ket. A megyei tanácstagi csoport jó kapcsolatot ala­kított ki a városkörnyéki bizottsággal. Együttműkö­désük során keresték azokat a módszereket, amelyekkel megteremthetik a helyi ta­nácsok közös gazdasági együttműködésének lehető­ségeit is. Elengedhetetlenül fontos­nak tartják a csoport tagjai azt is, hogy az őket meg­választó helyi tanácsokkal és azok tisztségviselőivel kölcsönösen tájékoztassák egymást. Erre a megyei döntések végrehajtásának elősegítése érdekében is szükség van. A bá tony tere - nyei tanácsülés előtt elhang­zott tájékoztató végül ki­tért arra is, hogy az ered­ményesebb képviseleti munka megköveteli: a helyi érdekek egyeztetése érdeké­ben a megyei tanácstagok több konkrét megbízatást kapjanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom