Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-05 / 104. szám
1987. május 5., KEDD 3 n lemaradás még pótolható Csomagolt tersek Rétságon — Még állítanom kell egy keveset a kivágókéseken, hogy a kartonból kikerülő hulladék a rajzon előírt helyről essen ki — mondja Tolnai Lajos gépkezelő, a Globus Nyomda rétsági gyáregységében. Aztán egy kis igazítás az imbuszkulccsal. Ismét felzúg a hatalmas csarnokban az automata ki- vágógép és fut a pipereszett színes doboza a masinán. A fiatalembernek most már csak figyelnie kell a monstrum működését, hogy a nyolc óra alatt csaknem 28 ezer darab kemény ívből kivágja a kívánt méretű dobozt. Akárcsak a szemléltetett művelet, olyan változatlan másfél évtizede a gyáregység termelési szerkezete. Hiszen a telepítésből fontos bázisa a csomagolóanyagok készítésének. Évente csaknem 200 millió forint árbevétel mellett több mint 10 ezer tonna papírt dolgoz fel. Lépést tartva a csomagolási technológia fejlődésével, ma már többszínű ofszet- nyomássail készülnek a tetszetős küllemű dobozok. Termékeik között az élelmiszeripartól a vegyiparig sokféle cikk csomagolására alkalmas anyag megtalálható. A szifonpatrondobozból például az országos igényt kielégítő 50—60 millió darabot hajtogatnak Rétságon. ülkatrószhiány Látva a hatalmas mennyiségű papírbálákat meglepődöm. amikor Pál György üzemvezető arról beszél, hogy milyen hamar tönkremennek ezek a gépek. . — A kivágók között a legtöbb 7—8 éves és nem ritka az sem, amelyiken 100 millió ivet vágtak már ki. Ez a művelet nagy nyomással történik, mely óriási igény- bevételnek teszi ki a gépeket. Gyorsan kopnak, törnek az alkatrészek, pótlásuk viszont nein egyszerű feladat, mivel a külföldről származó nyomdaipari gépeknek nincs hazai alkatrész-háttéripara. A javítást legtöbb esetben házon belül barkácsolással oldják meg a szerelők. Kevesebb dolgozóval A javítóműhely dolgozóinak szorgalma, leleményessége nyomán folyamatos a termelés. Ám, hogy az mégsem mindig felhőtlen, az jelenleg abból adódik, hogy a kivágó, és a nyomóüzem kapacitása nincs szinkronban. A nyomóüzemben egyszerre csak két. színt tudnak nyomni a gépek. így a többszínű dobozokon a végső forma kialakítása érdekében többször át kell engedni a kartonokat a hengerek között. Az igényes piacon ma már egyre inkább ilyen cso- mogalóanyagban látni az árut. Rövidesen itt is lesz előbbrelépés. Már szerelik a csarnokban az új négyszínnyomó masinát, melynek üzembe helyezésével növekszik a kapacitás és várhatóan helyreáll az üzemek között a termelési egyensúly is. — Milyen eredménnyel zárták az első negyedévet? — kérdezem Karcagi László igazgatót. — A termelési értékünk, annak ellenére, hogy a tavalyi esztendő hasonló időszakának eredményét több, mint három százalékkal túlteljesítettük, az idei tervtől csaknem tíz százalékkal elmaradt. Igaz, ez időszak alatt csökkent a dolgozók száma is. Egyébként ez a lemaradás minimális. Nyújtott műszakokkal, túlmunkával hamar behozható. A kevesebb árbevételben az anyagellátás egyenetlensége a ludas. Eredek es módon nem az import-, hanem a hazai termék nem érkezett meg. Ilyen kiegyensúlyozatlan anyagellátás mellett nehéz rugalmasan alkalmazkodni a piaci igényekhez. Általában egy hónapos kifutással készül el a gyáregységben egy-egy termék. — A hosszadalmas anyag- beszerzés miatt sok esetben nem vállaljuk a megrendelést, mert semmi biztosíték nincs arra, hogy időre szállítani tudjuk a kért terméket — közli az igazgató. Ezen a gondunkon az alapanyag-készletezés segítene, ám ezt a jelenlegi gazdálkodási körülmények nem teszik lehetővé. Piackutatás A központban a közelmúltban alakult egy piackutató csoport, melynek feladata a piac jobb feltérképezésé. Remélhetőleg némi stabilitást ad idővel a termelésnek a kis kollektíva munkája. Nem rejtette véka alá azt sem az igazgató, hogy a belső szervezettséggel és az anyaggazdálkodással sem teljesen elégedett a gyár. egység vezetősége. Bár az esztendő első három hónapjában hatékonyabban dolgozott a kollektíva, most precízebb, körültekintőbb intézkedési tervet készítenek a lemaradás pótlására és megszigorítják az anyaggazdálkodást. Surányi János Olajcsövek Tengizbe Nagy ütemben folyik a VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában azoknak az olajcsöveknek a gyártása, amelyek elkészültük után a szovjetunióbeli Tengiz olajmezőire kerülnek. A La- valin-Litwin-Lurgi konzorciumtól kapott megbízás alapján a tarjáni üzemnek november végéig 1900 tonna cső felületkezelését és festését kell elvégeznie, ezen kívül 670 tonna csőívet előállítania. Képriportunkban a csőgyártókról számolunk be. — kulcsár józsef — A gyár udvarán tonnaszámra várják a csövek a feldolgozást. Az SKÜ első negyedévi mérlege Több benyújtott és bevezetett újítás Botlik Ferenc és Ludányi István lakatosok felületkezelésre készítik elő a csöveket Savanyú a szőlő? U gye, nem szorul különösebb magyarázatra, mikor savanyú a szőlő? Lehet, persze akkor is, amikor a természet bánt szűkmarkúan az édesítő napsütéssel, de általában mégis akkor mondjuk fanyarnak a csábító fürtöt, ha nem érjük el, nem lehet a miénk... Valami hasonló jelenség figyelhető meg mostanában a gazdasági életben is. Azért épp mostanában, mert napjainkra jellemző igazán a teljesítmények és ezek kapcsán a jövedelmek szóródása, ahogy mondani szoktuk volt: differenciálódása. Sajátságos irigykedés, mások eredményeinek lesajnálása, a siker tisztességes voltának kétségbevonása hallható ki a gazdaság utcai, folyosói közvéleményének hangjai közül. Annyira, hogy az utóbbi hetekben nem egy testület, demokratikus fórum vitájában is többen szükségesnek tartották, hogy válaszoljanak rá. Találva érezhették magukat azok, akik a suttogó pletyka alattomos módszereivel iparkodnak aláásni a sikeres gazdálkodók becsületét. Hogy mivel? Azzal például, hogy napjaink mindegyre nehezedő, mind nagyobb követelményeket támasztó gazdasági környezetében eleve gyanús a látványos boldogulás. Az okos alkalmazkodás, a bátor kockázatvállalás példaadó szerepét, rangját rántják sárba azzal, hogy kiemelkedő siker mögött legjobb esetben is ügyeskedést, a törvényes keretek határát súroló, vagy azokon túllépő manőverezést sejtenek, s nemcsak sejtenek, hanem ez irányú vélelmüket terjesztik is. Az effajta magatartás több mint tisztességtelen. Joggal sérti azoknak a kollektíváknak az önérzetét, akiknek éppen a középszerből való kilábalás, a mind izmosabb sikerek erősítették meg vagy éppen adták vissza önbizalmukat, önbecsülésüket. Hiszen a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár sem azért tart ma ott, ahol tart, mert egy ízben megemelte termékei árát. Gyorsan elkopott volna az ezzel szerzett előny, ha nem toldották volna meg takarékos gazdálkodással, jó belső szervezésekkel, s ötödik sebességre kapcsolt gyártmány- és gyártásfejlesztéssel. Rossz helyen kereskednek azok is, akik például a drégelypalánki Szondy Ipari Szövetkezet imponáló exportsikerei mögött szerencselovagokra jellemző magatartást, kétes üzelmeket, vagy éppen a tisztességtelen jövedelemszerzésnek mindent alárendelő stílust vélnek felfedezni. N emcsak inkorrekt, viszolygást keltő, hanem kifejezetten kárt okozó az efféle szemlélet. Hiszen közvetve azt sugallja, hogy a tehetetlen, az előrébb lépni képtelen gazdálkodók oldalán áll a becsület, a törvénytisztelet. Bizony könnyebb az ilyenforma becsület pózában tetszelegni. mintsem a nagy átlagból magasan kiemelkedő példa követésére az erőket összeszedni. Sz. M. A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat pásztói üzeme százféle társüzemi terméket tárol és szállít ki megyénk üzleteibe. A szokásos lelkesedéssel és eredményességgel kezdték az idei esztendőt a Salgótarjáni Kohászati Üzemek újítói. Az első három hónapban 362-en vetették papírra az ötletüket, negyvenkilenccel többen, mint a múlt év hasonló időszakában. A benyújtott javaslatok száma harminccal növekedett tavalyhoz képest és 164 volt. Az újítások minősége is javult. Az egyszemélyi elbírálók kedvező véleménye alapján 103 ötletet vezettek be a gyakorlatban. A múlt esztendő ugyanezen időszakában harminchárommal kevesebb javaslatot hasznosítottak. Az újítások előkalkulált megtakarítása csaknem 2 millió 600 ezer forintot tett kii. Jóval több mint háromszorosa volt az egy évvel korábbinak. Az ezzel foglalkozó szakemberek jól mérték fel az újításokban rejlő lehetőséget, hiszen az utókalkulált megtakarítás 2 millió 765 ezer forintra rúgott. Az első negyedévben három jelentősebb újítás „mérlegét” vonhatták meg a vállalatnál. A tizenöt tonnás híddaru átalakítása egy év alatt 283 ezer forint hasznot hozott. Az újítás a csavaripari program megvalósítását segíti. A kiistierenyei feldolgozó gyár ötletgazdái acéllal váltották fel a kúp- görgő műanyag palástját. A gazdasági eredmény kereken félmillió forint. Korábban az NSZK-ból importálta az SKÜ a redőnyrugó alapanyagát. Egy újítás lehetővé teszi az NDK-ból származó alapanyagnak az erre a célra való felhasználását. A kiadás 882 ezer forinttal csökkent egy év alatt. Az újító kohászok 378 ezer forint újítási díjat vehettek át az elmúlt három hónapban tevékenységükért. A javaslatok megvalósításában közreműködők ötezer forintot kaptak. Az erkölcsi elismerés sem marad el. A közeljövőben öt újító részesül a Kiváló újító kitüntetés arany fokozatában, ugyanennek a kitüntetésnek az ezüst fokozatát heten, a bronz fokozatát pedig tizenegyen vehetik át. Sikeres bankvúllalkezús Sikeres évet zárt a vegyes vállalati formában működő magyar—amerikai pénzintézet, a Citibank Budapest Rt. — állapították meg a részvényesek a bank napokban megtartott éves rendes közgyűlésén. A pénzintézet kihelyezései a múlt esztendőben elérték a hat- milliárd forintot, s nyeresége meghaladta a 34 millió forintot. Robin M. Winchester, a Citibank Budapest Rt. vezérigazgatója az MTI munkatársának elmondotta: a múlt esztendőben arra törekedtek, hogy az 1985 decemberében alakult pénzintézet üzletkörét minél gyorsabban megteremtsék és olyan jövedelmező vállalkozásokba kapcsolódjanak be, amelyek már az első évben biztosítják a nyereséges tevékenységet. A magyar hitelezési előírások lehetővé tették a Citibankok nemzetközi hálózata által több mint 90 országban kipróbált gyakorlat helyi alkalmazását. A megújulást követően az új pénzintézet üzletköre számottevően bővült, jelenleg már több mint hetven magyar termelő-értékesítő és külkereskedelmi vállalat tartozik a bank üzleti partnerei közé. Számukra egyaránt nyújt rövid, közép- lejáratú hiteleket. A bank tevékenységében elsősorban a magyar vállalatok működését finanszírozó forgóeszköz-hitelezés vált jellemzővé, de nagy az érdeklődés a konzultációs és tanácsadó szolgáltatásai iránt is. Felfutóban van a lizingüzletág is, a bank a múlt évben már számos termelőberendezést vásárolt meg, hogy azokat hazai vállalatoknak bérbe adhassa. Növekvő az érdeklődés a bánik által kínált befektetési lehetőségek iránt is. A pénzintézet már az igen rövid időre — az akár néhány napra — elhelyezett betétek után is fizet kamatot. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy mindinkább aktív szereplőivé kívánnak válni a kialakulóban levő, gyorsan fejlődő magyar pénzpiacnak. Keresik az együttműködést a Magyar- országon működő bankokkal. Tervezik, hogy eg.y-egy beruházásban, amelyet több bank finanszíroz, a jövőben a Citibank is részt vesz. A közelmúltban már ilyen tárgyalást folytattak.
