Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-05 / 104. szám

2 NÖQRÁD 1987. május 5., KEDD Lázár György fogadta az etióp külügyminisztert Berhanu Bajih, a szocialista Etiópia külügyminisztere, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására, hivatalos lá­togatáson tartózkodik hazánkban, hétfőn megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezután Várko­nyi Péter és Berhanu Bajih vezetésével, hivatalos magyar— BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Kemerovo: az ötéves terv első éve etióp tárgyalásokat tartottak a A szívélyes és baráti lég­ikörű 'külügyiminiszteri tár­gyaláson Berhanu Bajih tá­jékoztatást adott a monar­chia felszámolását követő tár­sadalomátalakító munkáról és az ország előtt álló fel­adattok megoldására tett erő­feszítésekről. Szólt az afri­kai kontinens helyzetéről, különösen Etiópia kapcsola­tairól a szomszédos orszá­gokkal. Várkonyi Péter méltatta Etiópia erőfeszítéseit az af­rikai egység erősítéséért, a kontinensen tapasztalható fe­szültségek felszámolásáért és tevékenységét az el nem kö­telezett mozgalomban. Ha­zánk szolidaritásáról biztosí­totta az apartheid ellen küz­dő afrikai országokat és fel- szabadítási mozgalmakat. Is­mertette hazánk főbb kül­politikai törekvéseit, aktivi­tását Európában. Nemzetközi kérdésekről, valamint a szovjet—mexikói kapcsolatokról cserélt vé­leményt hétfőn a moszkvai Kremlben Andrej Gromiko, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke és Bernardo Sepulveda mexikói külügyminiszter. Sepulveda a két ország kö­zötti rendszeres konzultá­ciók keretében vasárnap ér­kezett Moszkvába. ☆ A kuvaiti Al-Kabasz cí­mű lap hétfőn megerősítet­te, hogy április végén tit­kos találkozóra került sor két régi ellenfél, Szaddám Húszéin iraki elnök és Háfez Asszad szíriai állam­fő közöitt. Húszéin iraki el­nök és Háfez Asszad szíriai államfő megbékélése nem­csak a Közel-Kelet általá­nos helyzetét változtatná meg gyökeresen, hanem mélyreható következmé­nyekkel járhat az iraki— iráni háború alakulására is. Külügyminisztériumban. A két külügyminiszter egy­behangzóan ítélte meg a nemzetközi békével és biz­tonsággal összefüggő kérdé­seket. Támogatásukról biz­tosították a Szovjetunió bé­kekezdeményezéseit, konkrét javaslatait a nukleáris fegy­verzet csökkentésére. Meg­állapították, hogy a két or­szág kapcsolatai rendezettek, (kiegyensúlyozottak, fejlődő- ek és további lehetőségek vannak a kölcsönösen elő­nyös együttműködés bővíté­sére. ☆ Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke fogadta az etióp külügyminisztert. A ta­lálkozón áttekintették a két­oldalú kapcsolatok legfonto­sabb kérdéseit és kifejezték készségüket az együttműkö­dés fejlesztésére. A találko­zón jelen volt Várkonyi Pé­Háromnapos hivatalos lá­togatásra vasárnap Peking- be érkezett Jean-Bernard Raimond francia külügymi­niszter. A francia diplomá­cia vezetője tárgyalásokat folytat Vu Hszüe-csien kí­nai külügyminiszterrel és Csao Ce-jang miniszterel­nökkel bilaterális és nem­zetközi kérdésekről. Kínai források szerint a tárgyalások elsőrendű célja a két ország közötti gazda­sági és politikai kapcsola­tok erősítése. ☆ Ellenőrizhetetlen bejrúti hírek szerint Rasid Karami libanoni kormányfő hétfőn benyújtotta lemondását. A libanoni állami rádió hétfőn kora este megerősí­tette Rasid Karami lemon­dásának hírét. Karami — akinek lemondása egyben a kormány távozását is jelen­ti — nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni az­zal kapcsolatban, hogy a döntés milyen következmé­nyekkel jár Libanonra néz­ve. tér, Bognár Gyula, hazánk etiópiai, valamint Wond- wossen Hailu, a szocialista Etiópia budapesti nagyköve­te. Ugyancsak a nap folyamán fogadta az etióp diplomácia vezetőjét Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. A megbeszé­lésen mindkét fél megelége­dését fejezte ki az MSZMP és az Etióp Dolgozók Pártja közötti együttműködés fejlő­désével kapcsolatban. Szűrös Mátyás Etiópia haladó kül­politikáját méltatva megál­lapította, hogy valamennyi főbb nemzetközi kérdésben azonos a magyar és az etióp álláspont. Berhanu Bajih tá­jékoztatást adott hazája bel­politikai eseményeiről, és kö­szönetét mondott azért a szolidaritásért és támogatá­sért, amelyet a Magyar Nép- köztársaság a közelmúltban nyújtott az éhínség leküzdé­séhez. A szívélyes, baráti légkö­rű megbeszélésen jelen volt Nagy Gábor külügyminisz­ter-helyettes, Bognár Gyula és Wondwossen Hailu. Várkonyi Péter este dísz­vacsorát adott az etióp kül­ügyminiszter tiszteletére. Waldheim perelni fog Kurt Waldheim osztrák államelnök bejelentette, hogy perelni fog az ameri­kai kormány, illetve az amerikai sajtó által múlt­jával kapcsolatban hangoz­tatott vádak miatt. Mint is­meretes, az amerikai igaz­ságügyminisztérium a kö­zelmúltban úgy döntött, hogy Waldheim magánem­berként nem kaphat beuta­zási engedélyt az Egyesült Államokba, mivel — úgy­mond — háborús bűnök ré­szese volt. Waldheim hétfő esti rá­diónyilatkozatában utalt arra, hogy Edmund Meese amerikai igazságügyminisz­ter a döntést bejelentve, csak gyanúról beszélt, bizo­nyítékokkal nem szolgált. Az államfő ezért osztrák és amerikai ügyvédjein keresz­tül, rágalmazás címén, ke­resetek benyújtására készül, amerikai sajtóorgánumok ellen is. Waldheim még e hónap­ban nyilvánosságra hozza a háborús múltját ismertető fehér könyvet, s azt is ter­vezi, hogy nemzetközi had- történész-bizottságot bíz meg az ügy kivizsgálásával. Folytatódik a bécsi utótalálkozó Ma többhetes szünet után folytatódik és megha­tározó szakaszába jut az európai biztonság és együtt­működés kérdéseiről rende­zett bécsi konferencia. A 35 ország képviselőinek részvételével novemberben kezdődött utótalálkozó fel­adata, hogy felmérje, ho­gyan alakult az európai fo­lyamat a legutóbbi, a mad­ridi találkozó óta. Egyúttal — s ez talán még fonto­sabb •—, újabb ösztönzést, gyakorlati terveket kell ad­nia a 33 európai ország, va­lamint az Egyesült Államok és Kanada együttműködésé­hez a politikai kapcsolatok­ban, a katonai biztonság és a leszerelés, a gazdaság, va­lamint az emberi és a kultu­rális kapcsolatok terüle­tén. Az elmúlt hónapokban tárgyilagos, építő légkörű munka folyt s a küldöttsé­gék összesen 138 javaslatot terjesztettek be — többet mint eddig bármelyik talál­kozón. A konferencia fel­adata most az, hogy a ja­vaslatokat egyeztetve kidol­gozza a találkozó záróok­mányát, döntve az új aján­lásokról, tanácskozásokról. A rendkívül nehéz munkát bonyolítják a politikai né­zeteltérések: a NATO-onszá- gok, élükön az Egyesült Ál­lamokkal, az emberi jogi kér­déseknek adták a legna­gyobb hangsúlyt Bécsben, s a biztonság ügyében eddig egyetlen javaslatot nem ter­jesztettek be. A szocialista országok (természetesen nem zárkózva el a többi fontos probléma megvitatá­sától sem), meghatározónak tartják a haladást a bizton­ság, a leszerelés területén és szorgalmazzák, hogy az eu­rópai folyamat keretében tárgyaljanak tovább e kérdé­sekről. Itt még csak az elő­készületeknél tartanak: az új fórum előkészítéséről, a találkozóval párhuzamosan, a NATO és a VSZ országai külön tárgyalnák Bécsben. Igen sok javaslat született a gazdasági, a kereskedelmi, a környezetvédelmi koope­rációra csakúgy, mint az emberi kapcsolatök, a kul­turális és a tájékoztatási együttműködés fejlesztéséről. A Szovjetunió, összhang­ban a megújulás politikájá­val, igényli, hogy Moszkvá­ban rendezzenek konferenci­át a humanitárius kapcso­latokról. A magyar küldöttség igen tevékeny, minden oldalról elismert szerepet játszik a bécsi találkozón. Küldöttsé­günk számos javaslat kezde­ményezője, vagy társszerző­je a biztonsági ügyektől a gazdasági, a kulturális együttműködésen át a nem­zetiségi jogokig. A kemerovói terület lakos­sága (1987. január 1-ig szám­lálva) 3,2 millió ember, a városokban él 88 százalék. Az 1986-os év, az ötéves terv első évének eredmé­nyei azt bizonyítják, hogy az SZKP XXVII. kongresszu­sán hozott határozatoknak megfelelően pozitív fejlő­dés ment végbe a kemero­vói terület gazdasági életé­ben. Fontos lépést tett az átalakításban. A tervezett 2,7 százalék helyett, 4 százalékkal nőtt az ipari össztermelés. A nö­vekedés a munkatermelé­kenység javulásának ered­ménye. A vártnál sokkal gyor­sabb ütemben fejlődött a Szövőüzem Kemerovóban. szénbányászat, a vaskohá­szat, a vegyipar és az olaj- vegyipar, a gépgyártás és a fémmegmunkálás, az építő­anyagokat gyártó ipar. A kemerovói területen 1986-ban, 152 millió tonna szenet bányásztak ki. A nö­vekedés 1985-höz viszonyít­va 4 százalék. Nagyolvasztómű a kuznyec- ki kohászati kombinátban. Jelentősen gyarapodott a korszerűsített és felújított üzemek száma. Állami be­ruházásból 790 millió rubel lett felhasználva erre a cél­ra. azaz 9 százalékkal több mint 1985-ben. ☆ Egy év alatt, 1986-ban 2,5 ezer, a tudomány és a tech­nika fejlesztésével kapcsola­tos feladatot oldottak meg a ■kuznyecki földön. Több mim 40 gépsort és félauto­mata gépsort, 30 automata gépsort, körülbelül 200 au­tomata berendezést, köztük 60 ipari robotot és 30 prog­ramvezérlésű szerszámgépet helyeztek üzembe. Mintegy 500 modern, új technológiai folyamatot vezettek be a gyakorlatba, ezek közül 11 anyagtakarékos és hulladék­mentes folyamat. A tudo­mány és technika fejleszté­sével kapcsolatos feladatok egynegyed részét a gépipari vállalatok végezték el. Több mint 400 újfajta ipari termék gyártását sajá­tították el és kezdték meg. ☆ A terület agráripari komp­lexuma minden fajta mező­gazdasági termék vonatkozá­sában növelte a termelést. A gabonafélékből 6 száza­lékkal nagyobb termést ta­karítottak be. A hústermelés 7 százalék- kai nőtt, állati zsiradékból 8 százalékkal, édesipari ter- m “kökből 6 százalékkal, tész­tafélékből 29 százalékkal többet termeltek. Harminc­négy százalékkal nőtt az al­koholmentes üdítőitalok gyártása a likőrféleségeké vi­szont 48 százalékkal csök­kent. ☆ A kemerovói-területen 1986-ban mintegy 100 millió kilowatt villamos energiát, több mint 1 millió gigakaló­ria hőt, 230 ezer tonna egyezményes fűtőanyagot ta­karítottak meg. ☆ A kemerovói terület nép­gazdasága 1986-ban 2 milli­árd rubelt jövedelmezett (a tervhez viszonyítva 104 szá­zalék). A havi átlagbér 230 ru­bel volt (1985-ben 266); a kolhozparasztak bére 10 szá­zalékkal növekedett. A dol­gozók takarékbetét-állomá­nya 2,2 milliárd rubel össze­gű volt (10 százalékos a nö­vekedés). Az áruforgalom 1985-höz viszonyítva (sze­szeszes italok értékesítése nélkül) 6 százalékkal nőtt. A lakossági szolgáltatások komplex fejlesztési prog­ramjának megfelelően sok javulás történt. A szolgálta­tások mennyisége a terve­zett 7,1 százalék helyett 7,5 százalékkal nőtt, faluhelyen pedig 11 százalékkal. A terület minden pénzügyi lehetőségének kihasználásá­val 1,3 millió négyzetméter­nyi lakás épült. Üj általános iskolák, bölcsődék, óvodák, kórházak, sportlétesítmények, klubok és művelődési há­zak kerültek átadásra. A kulturális létesítmények és a különféle szolgáltató egy­ségek építésére kidolgozott terv azonban nem valósult meg. ☆ A terület általános isko­láiban jelenleg 438 ezer gyermek- és serdülőkorú ta­nul. 1986-ban 30 ezer fiú és leány szerzett középfokú képzettséget, 14 ezer közülük dolgozók iskoláján tanult. Hatezer gyermek tanúi bent­lakásos iskolában, a beisko­lázás előtti gyermekintéz­ményekben pedig mintegy 200 ezer kisgyermeket gon­doznak. A hat oktatási intézmény­ben és a kemerovói egyete­men 43 ezer diák tanul, kö­zülük esti és levelező tago­zaton 17 ezer. Az 58 közép­fokú szakoktatási intéz­ményben 56 ezer fiatal jut középiskolai végzettségihez és kap szakmunkásbizonyít­ványt. 1986-ban 16 100 fiatal helyezkedett el a kemerovói terület népgazdaságában. Á szovjet sajtó napján Alapításának háromnegyed százados jubileumát ünnep­li ma a szovjet sajtó reprezentánsa, a Pravda s e szü­letésnap egyben az egész szovjet újságíró-társadalom ün-» nepe is. Az orosz proletariátus első legális, de többször is a föld alá kényiszerített újságja 1912. május 5-én került először az utcákra. Létrejöttét és működésének feltéte­leit két dolog segítette nagyban elő: egyrészt a pétervári munkásók adományai, másrészt, hogy a lap szellemi gaz­dája és közvetlen irányítója V. I. Lenin volt. Az ő tevé­kenysége határozta meg az új sajtóorgánum máig is ér­vényes funkcióját, szerepét a munkásosztály ügyéért ví­vott küzdelemben. Lenin szerint a lapnak a forradalmi tömegek agitátorának, propagandistájának és szervező­jének kellett lennie. A Pravda szó magyarul igazságot jelent, mintegy kife­jezve az egész szovjet sajtó törekvését, hogy ne csak a jelenségekről tudósítson, hanem a bennük rejlő lényeg­ről, az igazságról, a gazdasági-társadalmi folyamatokról adjon mélyebb elemzést. Különösen fontos ez most, ami­kor a szovjet társadalomban mély, valóban gyökeres vál­tozások zajlanak, amelynek keretében új gondolkodás- mód, új munkastílus kialakítását tűzte ki a néptömegek támogatását élvezve a legfelsőbb pártvezetés. Ebben a demokratizálási folyamatban a nyilvánosság, a „glasznoszty” az egyik legfontosabb biztosítéka annak, hogy a megkezdett változások visszafordíthatatlanök le­gyenek. S éppen a nyomtatott és elektronikus sajtó az, amelyik rendelkezik a nyilvánosság, a bírálat, s a leg­jobb tapasztalatok propagálása révén azzal a hatalmas eszköztárral, amely lehetővé teszi, hogy motorja legyen a szovjetunióbeli átalakulásoknak. Annál is inkább szük­ség van erre, hiszen az átalakítás vagy ahogyan az egész világon nevezik, a „peresztrojka” mostani bonyolult időszakáiban különösen fontos a realitások objektív, sok­oldalú szemlélete. A Pravda részese volt az októberi forradalom előkészí­tésének, és a győzelem kivívásának, egy új társadalom felépítésének és többszöri megvédésének. Egyúttal a szo­cialista újságírás példájává is lett azzal, hogy írásaival mindig a nép, a szocializmus, a béke ügyét szolgálta. Napjainkban psdig megnövekedett felelősség hárul mind az SZKP vezető orgánumára, mind pedig az egész szov­jet sajtóra, hogy minél hatékonyabban segítsék a gazda­sági és társadalmi fejlődés gyorsítását szolgáló intézke­dések sikerét. A szovjet sajtó 75. születésnapján szívből köszöntjük a Pravdát és sok millió példányban megjelenő laptár­sait, s kívánjuk, hogy eredményesen vegyenek részt a szovjet nép jólétének emeléséért, a békéért és a haladá­sért folytatott propagandamunkában. — daróczi — HÍREK RÖVIDEM

Next

/
Oldalképek
Tartalom