Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-29 / 125. szám
/ 2 NOGRAD 1987. május 29., PENTEK Sajtóértekezlet Moszkvában Nyugat nem mondott le az elrettentés koncepcióiról Bonn szorítóban „Pofonok" Drámai fordulatokban bővelkedik mostanában a nyugatnémet politikai élet. Helmut Kohl és pártbeli társai sorra kapják a „pofonokat” otthon és külföldről egyaránt. Ez a jelenség annál is inkább méltó a figyelemre, mert a kellemetlen jelzések belül is, kívül is — szövetségesi körökből származnak. S mert a belső és külső bajok meglehetősen összefüggenek, e kettő együtt okoz súlyos gondokat a kancellárnak. Nemrég két tartományi választás is volt az NSZK-ban; a kereszténydemokrata unió olyan veszteségeket szenvedett, amilyenekre néhány héttel korábban (amikor még meg is nyert egy tartományt, Hessent), legrosszabb álmaiban sem gondolt volna. Váratlan új helyzet állt elő az országban. Az addig oly sikeres zöldeknek ugyancsak csalódniuk kellett, míg a lejtőn lefelé csúszó ellenzéki szociáldemokratáknak sikerült (egyelőre) megkapaszkodniuk, Genscher külügyminiszter szabaddemokratái pedig diadalmasan / vonulhattak be mindkét tartományi kormányba. A Bonnban a fő felelősséget hordozó kereszténypártiak két okra vezetik vissza kudarcukat. Az egyik a parasztok elégedetlensége a közös piaci árakkal. Bizonyosan van ebben némi igazság, főleg a mezőgazdasági jellegű Rheinland- Pfalzban, de sokkal fontosabb a másik ok: Kohlék népszerűtlen álláspontja a rakétaleszerelést illetően, kifogásaik a szovjet javaslatokkal szemben. Még saját szövetségeseik, a NATO-tagok is elhatárolják magukat tőlük, nem szólva Washingtonról. ahol fokozatosan haladnak egy valószínű megegyezés felé a Szovjetunióval. S mert Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter és kis liberális pártja nem osztotta a merev elutasító véleményt, besöpörhetett a szavazóktól néhány plusz százalékot. De, hogy ne ragadjunk bele valamilyen túl sommás ítéletbe, nézzük a részleteket. Bonnban a kereszténypárti—szabaddemokrata együttes kormányoz, s amikor Moszkva előterjesztette javaslatait, amelyek szerint semmisítsenek meg Európában minden 500 kilométeres hatótávolságúnál nagyobb atomrakétát, (gondoljunk csak az SS—20-asokra és a Pershing—2-esekre), s amikor Washingtonban elkezdtek hajlani e, bátran mondhatjuk korszakalkotó megoldás felé —. pánik tört ki nyugatnémet vezető körökben. Tiltakozásuk indoka: ilyen leszerelés esetén megmaradnának a rövid hatótávolságú atomfegyverek, amelyek (használat esetén) csak .német földet érnének. Továbbá: véleményük szerint változatlan a szovjet fölény a hagyományos fegyveres erők, a harckocsik, a tüzérség, a gyalogság tekintetében. (Jegyezzük meg zárójelben, hogy ez utóbbi témák mindegyikére asztalon fekszenek szovjet tárgyalási javaslatok, de jelenleg valóban az 500—5000 kilométeres rakétákról van szó). íme itt a sorsdöntő kérdés: kihasználja-e Európa és az atlanti világ ezt az egyedülálló lehetőséget, és megszabadul a földrészen elhelyezett jelentősebb rakétáktól, vagy sem? Washington’— néhány fenntartással, amelyről még folynak a tárgyalások — igent mondott, később London és Párizs is, a kisebb NATO-tagok ennél is lelkesebben bólintottak. S igent mond Hans-Dietrich Genscher, ezért aratott sikert a két otthoni választáson. Helyeselnek a szociáldemokraták és sokan mások: a rakétakérdésben az NSZK közvéleménye világos többséget alakított ki. Szinte döbbenten kérdezik Kohléktól: mit kívántak inkább, újabb kilövőállásokat Európában, behozandó a „szovjet előnyt”, vagy azt, hogy Moszkva még azokat a rakétákat is leszerelje, megsemmisítse, amelyeknek jóformán nincs is ellentétele Nyugat-Euró- pában? Kohlék, akikre minden oldaliról nagy nyomás nehezedik, látják: egy újabb fegyverkezési kampánynak nagyon kevés híve lenne, így fokozatosan engednek. Eredeti álláspontjuk tarthatatlan, a kérdés most az, hogy a szovjet—amerikai tárgyalásokon milyen fogalmazás kerül papírra, milyen szerepet kapnak az 500 kilométeresnél kisebb atomeszközök, és mit mortd majd a két nagyihatalom a hagyományos fegyverekről. Bonn szempontjából: milyen garanciáikat nyújt Washington és a NATO az NSZK-nak arra, hogy „nem hagyja cserben” stratégiailag. Valójában Bonn-nak csak egyvalamitől kellene igazán félnie: attól, hogy egy nagy jelentőségű leszerelési terv kerékkötőjévé válik. Az események felgyorsulnak, s a nyugatnémet kormány június 4-én akarja közzétenni, hogy a belső ellentétek és a szövetségesekkel folytatott konzultációk tanulságait levonva, milyen álláspontot foglal el végül is az európai rakétakérdésben. Tatár Imre Rogers cáfolja, hogy javasolta a kivonulást Angliából A VSZ PTT berlini ülésén elsősorban a leszerelés kérdéseiről, a nukleáris fegyverektől és erőszaktól mentes világ, az átfogó biztonság nemzetközi rendszerének megmentéséről tárgyalnak a résztvevők — hangsúlyozta csütörtökön moszkvai sajtótájékoztatóján Jurij Gremitszkih. A helyettes külügyi szóvivő emlékeztetett a VSZ PTT budapesti felhívására, amelyben a szocialista országok a hagyományos fegyverek és fegyveres erők csökkentését szorgalmazták Európában. A diplomata szólt arról is, hogy a VSZ tevékenységének mindig is két alapvető vonása volt: a politikai és a honvédelmi célok érdekében történő cselekvés. Az utóbbi időben határozottan erőteljesebb lett, előtérbe került és meghatározóvá vált a politikai oldal — mutatott rá. A NATO hadügyminisztereinek brüsszeli tanácskozása kapcsán a szóvivő megállapította. hogy a nyugat továbbra sem mondott le a rugalmas reagálás és a nukleáris elrettentés koncepcióiról. s nem adott kedvező választ a szovjet javaslatokra. A miniszterek elsősorban azt próbálták eldönteni, hogy mivel „helyettesítsék” Perzsa-öböl Az USA nyugtalanságot kelt Az amerikai hadügyminiszter Brüsszelben újságíróknak kijelentette, hogy felszólította a szövetségeseket: vegyenek részt a szabad hajózás „biztosításában” a Perzsa-öböl térségében. A szovjet szóvivő ennek kapcsán emlékeztetett rá, hogy ez a térség kívül esik a NATO hatáskörén. Az Egyesült Államok tervei nyugtalanságot keltenek más országokban — mutatott rá Gremitszkih. A Szovjetunió mindig is síkraszállt a hajózás szabadságáért, de a problémákat bizalomerősítő intézkedésekkel kell rendezni. Ezeket az Indiai-óceán kérdéseivel foglalkozó nemzetközi konferencián lehetne kidolgozni. Jelenleg elsősorban az iraki—iráni háború mielőbbi befejezéséért kell közös erőfeszítéseket tenni — hangsúlyozta Gremitszkih. (MTI) Három és fél év után befejezettnek nyilvánították a pártkonszolidáció folyamatát a Kínai Kommunista Pártban. Ezt Po Ji-po, a konszolidációt irányító bizottság alelnöke jelentette be a testület Pekingben megtartott ülésén. Po Ji-po általában eredményesnek mondotta a konszolidációs kampányt, de egyúttal rámutatott, hogy segítségével a párton belül meglévő gondok egyrészét sikerült csak megoldani. Mint mondotta, a pártszervezetek egyrésze nem, vagy csak felszínesen váltotta valóra a konszolidációs kampány eredeti célkitűzéseit. Bár, még sok probléma vár megoldásra, a pártszervezetek az amerikai rakétákat a megállapodás esetére és síkra- szálltak a katonai költségvetések további növeléséért. Az ülésen ismét a „szovjet fenyegetésre” hivatkoztak, « ebben különösen Weinberger amerikai hadügyminiszter jeleskedett. Egy kérdésre válaszolva a szovjet szóvivő komolytalannak minősítette az Iszlám Köztársaság című iráni lapban megjelent területi követeléseket (ezek értelmében Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Grúzia egy része is Iránhoz kerülne.) Közönséges rágalomnak minősíthetők a The New York Times állításai az Iránnak szóló „szovjet fegyver- szállításokról”, az erről közölt „értesülések" minden alapot nélkülöznek —, hangsúlyozta Gremitszkih. Gremitszkih beszámolt arról, hogy Vjacseszlav Szi- csov, a KGST titkára május 21—22-én tárgyalt Caracas- ban a SELA latin-amerikai gazdasági szervezet vezetőivel. A megbeszéléseken áttekintették a két gazdasági szervezet együttműködésének eddigi eredményeit és továbbfejlesztésük lehetőségeit, s együttműködési programot írtak alá az 1987—88-as esztendőkre. Richard Childress, az USA nemzetbiztonsági tanácsa ázsiai ügyeinek felelős igazgatója amerikai küldöttség élén háromnapos látogatást tett Vietnamban. Childress és tárgyalópartnere, Dang Nghien Bai. a vietnami külügyminisztérium főosztályvezetője áttekintette a két ország viszo1 nyának egyes kérdéseit, főképp a háborúban eltűnt amerikai katonák felkutatásáról, a holttestek hazaszállításáról kötött megállapodás teljesítését. Az amerikai lel nagyra értékelte Vietnam ezzel kapcsolatos hu- rdanitárius politikáját. A megbeszéléseken véleményt cseréltek arról az amerikai kérésről, hogy Reagan elnök személyes megbízottjaként Vietnamba látogatna John Vessey tábornok. A tárgyalások véhónapokban a párt szervezeti megerősítése, valamint az ideológiai és a politikai munka színvonalának emelése. Csao Ce-jang, a Központi Bizottság megbízott főtitkára döntő feladatként jelölte meg a KKP KB 1978 decemberi ülésén elfogadott irányvonal és politika következetes végrehajtásának biztosítását. Állást foglalt az ismeretes négy alapeiv érvényre juttatása, valamint a reform és a nyitási politika határozott és következetes támogatása mellett. Egyformán fontosnak és szükségesnek minősítette a harcot a burzsoá liberalizmus ellen és a fellépést a Pakisztán és Irán továbbra is akadályozza az afgán menekültek hazatérését, s ezzel a nemzeti megbékélés folyamatát Afganisztánban — mutatott rá a szovjet szóvivő, s emlékeztetett arra, hogy eddig ötvenezren tértek vissza hazájukba, de százezrek továbbra is a határokon túl rekedtek a szomszédos országok hatóságai erőszakos cselekedetei miatt. A repatriálásra váró afgán menekülteket szögesdróttal és árkokkal körülvett táborokban őrzik (egyedül Pakisztánban 325 ilyen tábor található), teljesen elzárják őket a külvilágtól. A szökéseket kegyetlenül megtorolják, s a táborokban szörnyű körülmények uralkodnak: gyakoriak a vérhas- és tífuszjárványok is. A táborok emberanyagából ezekben az országokban erőszakkal töltik fel az ellenforradalmi bandákat, s gyakran az iraki—iráni frontra is kikényszerítik a menekülteket. A Szovjetunió részvétét nyilvánítja az afgán kormánynak, s támogatásáról biztosítja Afganisztán kezdeményezéseit az ENSZ-ben — mutatott rá a szovjet helyettes külügyi szóvivő. geztével rögtönzött sajtóértekezleten egyik fél sem közölt részleteket. Vessey látogatásának kérelmezését az amerikai fél — egy hónappal ezelőtt — egyoldalúan nyilvánosságra hozta, amit vietnami részről nehézményeztek, csakúgy, mint Washington ismétlődő Hanoi-ellenes propagandaakcióit. Mindemellett Vietnam kész minden olyan kérdés megvitatására, amely elvezethet a két ország viszonyának normalizálásához — hangsúlyozzák mértékadó hanoi források. — Ehhez természetesen Washington megfelelő politikai akaratára is szükség van. Eddig azonban Washington csakis és kizárólag az eltűntek ügyéről hajlandó tárgyalni, s azt is megnehezíti a légkört rontó vádaskodásaival. (MTI) dogmatikus gondolkodással szemben. Csao Ce-jang hangsúlyozta, hogy a Kínai Kommunista Pártnak minden tekintetben javítania kell munkáját, hogy megfeleljen az új helyzet új és változó követelményeinek. A párt — mondotta — semmiképpen sem adhatja fel a gazdasági reform és a külvilága felé nyitás helyesnek bizonyult politikáját és nem térhet vissza a régi módszerekhez. A négy alapelvhez való ragaszkodás és a gazdasági reform, illetve á~ nyitás politikája elengedhetetlen feltétele a szocialista korszerűsítés győzelemre vitelének Kínában. (MTI) Közel-Kelet Arafat találkozott Szityenkóval Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, szerdán este Tuniszban fogadta Mihail Szi- tyenko szovjet utazónagykövetet, aki Damaszkuszból érkezett az észak-afrikai városba — jelentette csütörtökön a WAFA palesztin hírügynökség. A WAFA szerint, a diplomata, a négyórás megbeszélésen átadta Arafatnak a szovjet vezetők üzenetét, amely az arab és a nemzet- ' közi helyzettel, továbbá a palesztin egység megszilárdításának kérdéseivel foglalkozott a Palesztin Nemzeti Tanács Algírban lezajlott ülésének fényében. A felek foglalkoztak Faruk Kaddumi, a PFSZ politikai osztálya vezetőjének júniusban esedékes moszkvai látogatásával is. ☆ Abdallah szaúdi trónörökös és első miniszterelnökhelyettes, a ramadan muzulmán hónap befejezése alkalmából felhívta a figyelmet arra, hogy az iraki— iráni háború fenyegető szakaszba jutott, s a konfliktus nemcsak a regionális eszkaláció, hanem egy nemzetközi robbanás veszélyét is magában hordozza. A herceg felszólította Iránt, hogy szüntesse be a vérontást és tegyen eleget a békét sürgető felhívásoknak, amelyekre Irak kedvező választ adott. Szaúd-Arábia az öbölmenti együttműködési tanács más országaihoz hasonlóan Irakot támogatja a háborúban. ☆ Jósé Azcona del Hoyo hondurasi elnök, aki szerdán érkezett hatnapos látogatásra Izraelbe, csütörtökön Jichak Samir kormányfővel tárgyalt. Az elnököt, akinek személyében először jár hondurasi államfő Izraelben, elkísérte a hondurasi külügyminiszter és a fegyveres erők vezérkari főnöke is. (MTI) Vegyesbizottsági ülés A magyar—kínai műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizottság május 26. és 28. között Budapesten tartotta 26. ülésszakát, amelyen megvitatták az elmúlt időszak eredményeit, és összeállították az 1987 88. évi közös munka programját. Az ülés jegyzőkönyvét Székács Imre, a Tesco vezérigazgatója és Csao Ming- sen, a Kínai Népköztársaság gépipari állami bizottságának tagja — a vegyesbizottság társelnökei — csütörtökön írták alá. Ennek értelmében a két ország közötti műszaki-tudományos együttműködési kapcsolatokait tovább bővítik. Szovjet géprablás Szerdán, a Szovjetunióban, az Aeroflot szovjet légitársaság egy volt alkalmazottja hatalmába kerített egy AN—2 típusú repülőgépet és Svédországba repült vele. A Szvisztunov nevű személyt 1985-ben távolították el az Aeroflottól. Azóta munka nélkül szerzett jövedelmekből élt. A Szovjetunió kérte a svéd hatóságoktól a bűnöző kiadatását és az eltulajdonított repülőgép visszaadását. (MTI) Bemard Rogers tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka határozottan cáfolta, hogy az amerikai hadsereg és fegyverzete kivonását javasolta Nagy-Britanniából arra az esetre, ha a választáson a Munkáspárt győzne — közli a brüsszeli Nouvelles At- lantiques a NATO európai haderői Belgiumban lévő főparancsnokságától (SHAPE) kapott információ alapján. A brit Sunday Telegraph feltűnést keltett cikkéről van szó, amely közölte: Rogers tábornok titkos jelentést terjesztett Reagan elnök elé, amelyben kifejti, hogy a Munkáspárt győzelme a június 11—i brit választáson a legsúlyosabb csapás lenne a NATO-ra annak megalakulása óta. Ezért azt javasolta: adjon Reagan elnök utasítást, hogy a Munkáspárt esetleges győzelmét közvetlenül követő hetekben rendeljék vissza Nagy-Britanniából az ott állomásozó amerikai repülőgépeket és nukleáris cirkáló szárnyas rakétákat. A NATO európai haderői főparancsnokságának közleménye szerint Rogers tábornok határozottan cáfolta, hogy akár ő, akár a vezérkara ilyen jelentést készített volna. (MTI) (MTI) Vietnam—USA Megbeszélések a két ország viszonyáról Kínai pártlconszolidáció Eredményes volt a kampány In leladulü az elkövet ke/ő
