Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-29 / 125. szám

1987. május 29., PÉNTEK NOGRAD 3 Környezetvédelmi hónap a Nógrád Volánnál Hazánik környezeti állapo­ta — erőfeszítéseink ellené­re — az utóbbi időben to­vább romlott; ennek meg­akadályozása össztársadal­mi, népgazdasági érdek. A környezet védelme mind tár. sadalmi, mind vállalati mé­retekben összetett, a gaz­dálkodás szerves részét ké­pező tevékenység, tervezhe­tő, s egyre inkább szükség- szerű, hogy beépüljön a gazdasági folyamatokba. A környezetszennyezés rövid időn belül nem szüntethető meg, a feladatokat fontossá­guk szerint szükséges rang­sorolni. Ezek végrehajtásá­ra a Nógrád Volán középtá­vú és éves környezetvédel­mi intézkedési tervet készí­tett, melyben megfogalma­zódtak a legfontosabb ten­nivalók. A vízminőség-védelem te­rén az utóbbi években je­lentős előrelépés történt: a gépkocsimosóval rendelkező telephelyeken szennyvíz- tisztítók épültek. Ezék szak­szerű üzemeltetésének, fo­lyamatos karbantartásának eredményeként az élővízbe jutó szennyezőanyag nem haladta meg a megengedett mértéket. A salgótarjáni te­lepen a közcsatornába jutó oilaj mennyiségét még nem sikerült a határérték alá szorítani, de beruházás nél­kül is a karbantartók fe­gyelmezettebb magatartá­sának, a gyakoribb ellenőr­zésnek, a felvilágosító mun­ka eredményének köszön­hetően a csatornabírság három év alatt egytizedére csökkent. A Nógrád Volánnál éven­te keletkező veszélyes hul­ladék mennyisége 100 ton­nákban mérhető, melynek hasznosítása, ártalmatlanítá­sa nem kis feliadat. E meny- nyiség egyharmada a mosó­iszap. Egy újítás bevezeté­sének köszönhetően olajos fűrészport, szűrőket, egyéb olajjal szennyezett hulladé­kot (kóc, rongy) lehet kör­nyezetkímélőén hasznosí­tani. Jelentősen emelkedett a fáradtolaj begyűjtési aránya is, ami magyarázatul szol­gál a vízszennyezés csök­kentésére. Továbbá, a szín­vonalas akkumulátorgazdál­kodás csökkentette a ke­letkező hulladékot. A vállalat eddig is több intézkedést hozott a jármű­vek műszaki színvonalának emelésére, javította a di­agnosztikai ellátottságot, nagy gondot fordított a kar­bantartók alaposabb felké­szítésére, emellett a helyhez kötött légszennyezőkhöz el­szívó, leválasztó berendezé­seket épített. A fentiekből kitűnik, hogy a környezetvédelem igen sokrétű, bonyolult, vala­mennyi szakterületet, így a vállalat minden dolgozóját érintő és érdeklő feladat. Az ezzel konkrétan fog­lalkozó műszaki terület, szá­mítva arra, hogy e közös érdeket mindenki, vagy legalábbis az ötletek embe­rei felismerték, felhívást tett közzé — kapcsolódva a jú­nius 5-i környezetvédelmi világnaphoz —, s május 15. —június 15. között újítási hónapot hirdetett meg. Az ezen időszak alatt benyúj­tott, elfogadott, jó javaslat díja legkevesebb 2000 forint, s minden környezetvédelmi, használható' ötlet az eddig szokásos 200 forint helyett 400-at ér. A nógrádi önkéntes tüzoltök sikere Ifjú alkotók elismerése Hosszú évek után ismét bi. zonyítolták felkészültségüket és tettrekészségüket ■ Nógrád köz­ség önkéntes tűzoltói a Rom- hányban megrendezett verse­nyen. Dacolva a mostoha idő­járással, esővel és sárral, mindhárom benevezett csa­patuk — így az ifjúsági fiú-, és leány, valamint a felnőtt­csapat — Rétság vonzáskörze­tében az első helyen végzett. Kimagasló eredményt ért el Salgótarjánban, az úttörő­tűzoltók megyei versenyén a nógrádi fiúraj is, akik szintén az első helyet szerezték meg és továbbjutottak a Zánkán meg­rendezésre kerülő országos ver­senyre. Két éve rendszeresen gyártanak részegységeket külszíni lejtésű berendezésekhez NDK-beli exportra az ORV Sal­gótarjáni Bányagépgyárában. A Nógrádi Szénbányák­nál értékelték az Alkotó ifjúság pályázatra bekül­dött pályaműveket. Mun­kája elismeréseként hu­szonkilenc fiatal kapott Ki­váló ifjú szakember' címet jelképező oklevelet, érmét, valamint az ezzel járó pénzjutalmat. Az elért pont­számok alapján a IV. kate­góriába öt, a III-ba tizen­két, a II-ba nyolc, míg az első kategóriába három pályázót soroltak be. A zsűri két témacsoport­ra bontva rangsorolta a szakdolgozatokat. Eszerint a bányászat-szervezés-köz- gazdaság témacsoportban Honfi János nyerte az első helyezést. A gépészet-villa- mosság-mun ka védelem té­macsoportban Lívó László és Pintér Lajos bizonyult a legjobbnak. Mivel műszaki tárgy kategóriában csak két alko­tás érkezett, ezért az öt pályázó egyaránt különdíj- ban részesült. Bázisa a termékszerkezet­váltásnak Napjaink szigorodó köz- gazdasági körülményei között a vidékre telepített kis gyár­egységek, üzemek egyike- másika fölött gyakran meg­villan a Damoklesz-kard. Hiszen e gazdasági egységek gyártástechnológiáját általá­ban a korszerűtlenség, költ­ségesen előállított termékeit pedig a gyenge minőség jellemzi. De további gon­dokat jelent az anyagellátás, a megrendelések hiánya és a versenyképes termékek előállítása is. Az életrevaló­ságot a nagyvállalatokhoz hasonlóan itt is a folyamatos megújulás és a műszaki fej­lesztés jelentené. De miből? — Ha ezeket a kérdéseket elemezzük akkor mi min­denféle tekintetben csak jó példákat tudunk felsorakoz­tatni — mondja Nagy Ist­ván,, a Villtesz Ipari Szövet­kezet diósjenői üzemének pártalapszervezeti titkára, szerszámkészítő. — A csak­nem két évtizede telepített üzem műszaki fejlesztése, az új termékek gyártása sohasem volt lezárt folya­mat. Ezt bizonyítja az is, hogy az alapítás évében — a maival csaknem azonos létszámmal — 45 millió fo­rint volt az árbevétel. Ta­valy ez elérte a 220 milliót és a nyereség is több volt mint az első esztendő bevé­tele. Hozzá kell tennem, hogy ezt a fejlődést nem világszínvonalú gyártás- technológiával értük el. Ná­lunk is több olyan gép üze­mel a műhelyekben, amelye­ket már évekkel ezelőtt nullára leírtak. Viszont egy- egy speciális műveletre beál­lítva igen hatékonyan és olcsón termel. Emellett ter­mészetesen az újabb termé­kek készítésére — az anyagi lehetőségekhez mérten — igyekszünk korszerűbb be­rendezéseket vásárolni. Hogy erről személyesen is meggyőződjek, műhely­szemlére invitál beszélgető- partnerem Mocsári András üzemvezető-helyettes. Elsőként a legújabb üzem­mel, a fröccsöntővel ismer­tetnek meg a szakemberek. Negyedévenként 1300 darab légkürtöt szerelnek össze a Villtesz Ipari Szövetkezet diósjenői, telepén.- bp — — A korábbi bakelitrész­leget csaknem 800 ezer fo­rint ráfordítással alakítot­tuk át, így téve alkalmassá a fröccsöntőgépek elhelyezé­sére — mondja Mocsári András. — Januártól már két félautomata masina dol­gozik. Ezekben a napokban még két újabb szállítását várjuk. — Ha jól beállítják a gé­pet, akkor egy-egy műszak­ban 3500—4 ezer darab mű­anyag búra is elkészül — mondja Bodnár Gáborné, a gép kezelője. — A felada­tom az alapanyaggal feltöl­teni a tartályokat és elszedni a kész darabokat. Nem ne­héz munka, nem volt gond a betanulással sem. — A terveink szerint a gépeket két műszakban fog­juk üzemeltetni. Egyébként a jövedelmezőség érdekében döntöttünk az üzem kialakí­tása mellett. A jövőben ma­gunk készítjük azokat a kü­lönböző alkatrészeket, ame­lyeket korábban bedolgozók­nak adtunk ki bérmunkába. — Milyen új termékek meghonosítására, műszaki fejlesztésére irányul a mun­ka az idén? — Az ipari szövetkezet korábban a járműparkhoz kapcsolódó alkatrészgyár­tásban alakította ki profil­ját. A jelenlegi partnereink közül az Ikarus-gyár a leg­nagyobb. Itt Diósjenőn is az autóbuszok világítóegysé­geihez készül az alkatrészek zöme. A programban 200— 250 különböző termék, száz­ezres tételekben, öt kész­termék és több részegység­szerelés ad munkát az idén dolgozóinknak. — A termékszerkezetünk profilja mindig a partner­vállalat igényeihez igazodik, ami egyúttal meghatározza a műszaki fejlesztés irányát is. Ebben az esztendőben 24 új termék gyártásba vétele szerepel terveink között, és ezek előállításához szükséges a műszaki fejlesztés. Hogy jól bevált ez a piac- politika, azt az elmúlt évek eredményei is igazolják. A vezetők tájékoztatásából tu­dom, hogy idei termelőka­pacitásukat már szeptember­ben 95 százalékban rendelé­sekkel lekötötték. A bizton­ságot jelentő több lábon állást tükrözi az is, hogy a Csepeli Autógyártól a Rábá­ig olyan nélkülözhetetlen alkatrészeket gyártanak, amelyekre még évek, évti­zedek múlva is szükség lesz a járműiparnak. — Elsősorban olyan gép­park és szerszámkészlet ki­alakítása a célunk, amelye­ket kis költségráfordítással átformálhatunk egy-egy újabb termék készítésére — magyarázza a hosszú távú programot Nagy István. — Ez a vezetői szemlélet sem új a szövetkezetnél. Négy éve például a présműhely­ben csaknem 3 millió fo­rintért korszerűsítettük a gé­peket. Eredménye a haté­konyabb termelés mellett, hogy a korábban lemeztáb­lából préselt alkatrészeket ma már lemezcsíkokból saj­tolják. Az eddigi fejleszté­sek közül a legbüszkébbek az ipari robotra leszünk, me­lyet ezekben a napokban ál­lítanak üzembe a Tungsram kaposvári gyárának szakem­berei. Ezzel olyan műszaki fejlesztést hajtunk végre, mely lehetővé teszi a gyors termékváltást. Így nem jö­vünk zavarba, ha egy új cikket kér tőlünk valame­lyik partnerünk. Surányi János Hz új vállalatvezetési formák működésének tapasztalatai Minden kezdet nehéz Alig több mint két év telt el azóta, hogy az MSZMP KB állást foglalt a gazda­ságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésének felada­tairól. Célul tűzte ki többek között a vállalatok önálló­ságának, felelősségének nö­velését; az önkormányzati típusú vállalatvezetési for­mák — a vállalati tanács, közgyűlés, illetve küldött- gyűlés általános vezetésével működő vállalatok — kiala­kítását. A gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztésére irá­nyuló jogszabályok, a módo­sított vállalati törvény és a végrehajtásról szóló minisz­tertanácsi rendelet megjele­nését követően — rövidebb, hosszabb előkészítő munka után — 1985 végéig me­gyénkben negyedszáz válla­latnál vették át a vezetést az új típusú testületek. ALAPVETŐ — A FELKÉSZÜLTSÉG A Nógrád Megyei Tanács Oktatási és továbbképzési intézete — felismerve, hogy az önkormányzatok haté­kony működésé bizonyos po_ litikai, gazdasági, vállalat­gazdálkodási és alapvető jo­gi ismeretek nélkül elkép­zelhetetlen — 1987 márciu­sában a megyében működő önkormányzati típusú válla­latok számára intenzív tan­folyamot hirdetett meg. A felhívásra több mint tíz vállalat reagált, amelyek közül eddig öt vállalat ré­szére tartottuk meg a veze­tő testületek tagjainak to­vábbképzését. Részükre elő­zetesen tematikát, szakiro­dalom- és jogszabáíyjegyzé- ket, valamint szemelvény- gyűjteményt is biztosítot­tunk. Ezt követően, megál­lapodásunknak megfelelően, igényeikhez lehetőség sze­rint rugalmasan alkalmaz­kodva, a vállalati sajátossá­gok figyelembevételével tar­tottuk meg a tanfolyamot. A KÖZÉPPONTBAN: GAZDASÁGI HELYZETÜNK A testületek mindenütt el­fogadták a szervezeti és mű­ködési szabályzat módosított változatát, megválasztották az igazgatót és a tisztségvi­selőket, eddig két-három al_ kálómmal üléseztek. A kez­deti lépéseket mindenütt a működési formák keresése, fokozatos kialakítása jelle­mezte. Amint a továbbkép­zés résztvevői is jelezték: az ülések színvonala a testület összetételétől, tagjainak fel- készültségétől és aktivitásá­tól is függően, vállalaton­ként eltérő. Az előadásokat követő konzultáció társadalmi, gazdasági helyzetünk prob­lémái, a jelentkező feszült­ségek irányába tolódott el, és kevésbé érintette a tes­tületek működésének tar­talmi vonatkozásait. Jelen­legi helyzetünket a résztve­vők egyike-másika rendkívül kritikusan értékelte. Ez a kritikai szellem — a jogos elégedetlenség és türelmet­lenség mellett — kellő in­formáció és felkészültség hiányában kevésbé volt ob­jektív, esetenként túlzó meg­nyilvánulásokban öltött tes­tet. TÉNYKÉP: A MŰKÖDÉS ZAVARAI Az új testületek egyik működési problémája a tu­lajdonosi joggyakorlással ás. a stratégiai döntésekkel kap­csolatos bizonyos mérvű is­merethiány és a felelősség nem kellő felismerése. . A testületek tagjai némi tájé­kozatlanságot árulták el jogaikkal és kötelezettsége­ikkel kapcsolatban, és ki­váltképp arról, hogy a meg­hozott döntéseikért milyen felelősséget viselnek. Néhány megnyilatkozásból kiérző­dött: nincs még megfelelő összhang a testületek műkö­désében, a feladat, a hatás­kör, a felelősség és az érde­keltség között. A vezető testületek ha­táskörének gyakorlásában még több formai elem talál­ható. Nem alakult ki ez idá­ig a hosszabb távú, össz­vállalati érdeket képviselő tulajdonosi szemlélet. Nem elsősorban a stratégiai dön­tésekre koncentrálnak, ha­nem több esetben opera) ív kérdésekkel (például bér- fejlesztés) foglalkoznak. Előfordul a vélt, vagy szűkebb érdekek képvisele­te is. Érzékelhető volt: elég sók a bizonytalanság a vál­lalatoknál az új vezető tes­tületek és a vállalati szak- szervezeti szervek viszonyát és együttműködését illetően is. A vállalati dolgozók egy része valamiféle érdekvé­delmi szervezetnek tekinti a vezető testületeket és nem pedig stratégiai döntést ho­zó testületnek. Nem tisztá­zott jogilag sem például, hogy a szakszervezet egyet nem értéáe esetén milyen el­járást kell folytatni. További probléma, hogy egyazon témát több fóru­mon megtárgyalnak, a tes­tületek személyi összetételé­ben átfedések vannak, ez jelentős munkaidő-kiesést okoz egyeseknél, melynek következménye a felkészülés­beli hiányosságokban és passzivitásban jelentkezik. A testületi tagok a kiemelt napirendekhez általában írá­sos anyagot kapnak, ame­lyek azonban túlzottan is szakmaiak, terjengősek, az alacsonyabb képzettségűek szánjára nehezen érthetők. Nem mindenütt biztosított még a testületi tagok folya­matos tájékoztatása a fon­tosabb vállalati események­ről. Mindez hozzájárul ah­hoz, hogy a tagok aktivitá­sa, véleménynyilvánítása nem éri el a kívánt szintet. Az új vezető testületek kezdeti tevékenysége termé­szetesen még kevés alapot ad a tárgyilagos megítélés­hez. Példáink is csak kiraga. dottak voltak. A továbbkép­zésen résztvevők azonban megállapították, hogy az in­tézetünk által szervezett to­vábbképzés összességében elérte a célját: többek kö­zött sikerült világosabbá tenni a testületi tagok jogait és kötelességeit, tisztázni a működés egyes általánosít­ható, problematikus kérdé. seit, ráirányítani a figyelmet a testületek felelősségére, a tulajdonosi szerepre, a stra­tégiai döntésekre. Baráthi Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom