Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-29 / 125. szám
1987. május 29., PÉNTEK NOGRAD 3 Környezetvédelmi hónap a Nógrád Volánnál Hazánik környezeti állapota — erőfeszítéseink ellenére — az utóbbi időben tovább romlott; ennek megakadályozása össztársadalmi, népgazdasági érdek. A környezet védelme mind tár. sadalmi, mind vállalati méretekben összetett, a gazdálkodás szerves részét képező tevékenység, tervezhető, s egyre inkább szükség- szerű, hogy beépüljön a gazdasági folyamatokba. A környezetszennyezés rövid időn belül nem szüntethető meg, a feladatokat fontosságuk szerint szükséges rangsorolni. Ezek végrehajtására a Nógrád Volán középtávú és éves környezetvédelmi intézkedési tervet készített, melyben megfogalmazódtak a legfontosabb tennivalók. A vízminőség-védelem terén az utóbbi években jelentős előrelépés történt: a gépkocsimosóval rendelkező telephelyeken szennyvíz- tisztítók épültek. Ezék szakszerű üzemeltetésének, folyamatos karbantartásának eredményeként az élővízbe jutó szennyezőanyag nem haladta meg a megengedett mértéket. A salgótarjáni telepen a közcsatornába jutó oilaj mennyiségét még nem sikerült a határérték alá szorítani, de beruházás nélkül is a karbantartók fegyelmezettebb magatartásának, a gyakoribb ellenőrzésnek, a felvilágosító munka eredményének köszönhetően a csatornabírság három év alatt egytizedére csökkent. A Nógrád Volánnál évente keletkező veszélyes hulladék mennyisége 100 tonnákban mérhető, melynek hasznosítása, ártalmatlanítása nem kis feliadat. E meny- nyiség egyharmada a mosóiszap. Egy újítás bevezetésének köszönhetően olajos fűrészport, szűrőket, egyéb olajjal szennyezett hulladékot (kóc, rongy) lehet környezetkímélőén hasznosítani. Jelentősen emelkedett a fáradtolaj begyűjtési aránya is, ami magyarázatul szolgál a vízszennyezés csökkentésére. Továbbá, a színvonalas akkumulátorgazdálkodás csökkentette a keletkező hulladékot. A vállalat eddig is több intézkedést hozott a járművek műszaki színvonalának emelésére, javította a diagnosztikai ellátottságot, nagy gondot fordított a karbantartók alaposabb felkészítésére, emellett a helyhez kötött légszennyezőkhöz elszívó, leválasztó berendezéseket épített. A fentiekből kitűnik, hogy a környezetvédelem igen sokrétű, bonyolult, valamennyi szakterületet, így a vállalat minden dolgozóját érintő és érdeklő feladat. Az ezzel konkrétan foglalkozó műszaki terület, számítva arra, hogy e közös érdeket mindenki, vagy legalábbis az ötletek emberei felismerték, felhívást tett közzé — kapcsolódva a június 5-i környezetvédelmi világnaphoz —, s május 15. —június 15. között újítási hónapot hirdetett meg. Az ezen időszak alatt benyújtott, elfogadott, jó javaslat díja legkevesebb 2000 forint, s minden környezetvédelmi, használható' ötlet az eddig szokásos 200 forint helyett 400-at ér. A nógrádi önkéntes tüzoltök sikere Ifjú alkotók elismerése Hosszú évek után ismét bi. zonyítolták felkészültségüket és tettrekészségüket ■ Nógrád község önkéntes tűzoltói a Rom- hányban megrendezett versenyen. Dacolva a mostoha időjárással, esővel és sárral, mindhárom benevezett csapatuk — így az ifjúsági fiú-, és leány, valamint a felnőttcsapat — Rétság vonzáskörzetében az első helyen végzett. Kimagasló eredményt ért el Salgótarjánban, az úttörőtűzoltók megyei versenyén a nógrádi fiúraj is, akik szintén az első helyet szerezték meg és továbbjutottak a Zánkán megrendezésre kerülő országos versenyre. Két éve rendszeresen gyártanak részegységeket külszíni lejtésű berendezésekhez NDK-beli exportra az ORV Salgótarjáni Bányagépgyárában. A Nógrádi Szénbányáknál értékelték az Alkotó ifjúság pályázatra beküldött pályaműveket. Munkája elismeréseként huszonkilenc fiatal kapott Kiváló ifjú szakember' címet jelképező oklevelet, érmét, valamint az ezzel járó pénzjutalmat. Az elért pontszámok alapján a IV. kategóriába öt, a III-ba tizenkét, a II-ba nyolc, míg az első kategóriába három pályázót soroltak be. A zsűri két témacsoportra bontva rangsorolta a szakdolgozatokat. Eszerint a bányászat-szervezés-köz- gazdaság témacsoportban Honfi János nyerte az első helyezést. A gépészet-villa- mosság-mun ka védelem témacsoportban Lívó László és Pintér Lajos bizonyult a legjobbnak. Mivel műszaki tárgy kategóriában csak két alkotás érkezett, ezért az öt pályázó egyaránt különdíj- ban részesült. Bázisa a termékszerkezetváltásnak Napjaink szigorodó köz- gazdasági körülményei között a vidékre telepített kis gyáregységek, üzemek egyike- másika fölött gyakran megvillan a Damoklesz-kard. Hiszen e gazdasági egységek gyártástechnológiáját általában a korszerűtlenség, költségesen előállított termékeit pedig a gyenge minőség jellemzi. De további gondokat jelent az anyagellátás, a megrendelések hiánya és a versenyképes termékek előállítása is. Az életrevalóságot a nagyvállalatokhoz hasonlóan itt is a folyamatos megújulás és a műszaki fejlesztés jelentené. De miből? — Ha ezeket a kérdéseket elemezzük akkor mi mindenféle tekintetben csak jó példákat tudunk felsorakoztatni — mondja Nagy István,, a Villtesz Ipari Szövetkezet diósjenői üzemének pártalapszervezeti titkára, szerszámkészítő. — A csaknem két évtizede telepített üzem műszaki fejlesztése, az új termékek gyártása sohasem volt lezárt folyamat. Ezt bizonyítja az is, hogy az alapítás évében — a maival csaknem azonos létszámmal — 45 millió forint volt az árbevétel. Tavaly ez elérte a 220 milliót és a nyereség is több volt mint az első esztendő bevétele. Hozzá kell tennem, hogy ezt a fejlődést nem világszínvonalú gyártás- technológiával értük el. Nálunk is több olyan gép üzemel a műhelyekben, amelyeket már évekkel ezelőtt nullára leírtak. Viszont egy- egy speciális műveletre beállítva igen hatékonyan és olcsón termel. Emellett természetesen az újabb termékek készítésére — az anyagi lehetőségekhez mérten — igyekszünk korszerűbb berendezéseket vásárolni. Hogy erről személyesen is meggyőződjek, műhelyszemlére invitál beszélgető- partnerem Mocsári András üzemvezető-helyettes. Elsőként a legújabb üzemmel, a fröccsöntővel ismertetnek meg a szakemberek. Negyedévenként 1300 darab légkürtöt szerelnek össze a Villtesz Ipari Szövetkezet diósjenői, telepén.- bp — — A korábbi bakelitrészleget csaknem 800 ezer forint ráfordítással alakítottuk át, így téve alkalmassá a fröccsöntőgépek elhelyezésére — mondja Mocsári András. — Januártól már két félautomata masina dolgozik. Ezekben a napokban még két újabb szállítását várjuk. — Ha jól beállítják a gépet, akkor egy-egy műszakban 3500—4 ezer darab műanyag búra is elkészül — mondja Bodnár Gáborné, a gép kezelője. — A feladatom az alapanyaggal feltölteni a tartályokat és elszedni a kész darabokat. Nem nehéz munka, nem volt gond a betanulással sem. — A terveink szerint a gépeket két műszakban fogjuk üzemeltetni. Egyébként a jövedelmezőség érdekében döntöttünk az üzem kialakítása mellett. A jövőben magunk készítjük azokat a különböző alkatrészeket, amelyeket korábban bedolgozóknak adtunk ki bérmunkába. — Milyen új termékek meghonosítására, műszaki fejlesztésére irányul a munka az idén? — Az ipari szövetkezet korábban a járműparkhoz kapcsolódó alkatrészgyártásban alakította ki profilját. A jelenlegi partnereink közül az Ikarus-gyár a legnagyobb. Itt Diósjenőn is az autóbuszok világítóegységeihez készül az alkatrészek zöme. A programban 200— 250 különböző termék, százezres tételekben, öt késztermék és több részegységszerelés ad munkát az idén dolgozóinknak. — A termékszerkezetünk profilja mindig a partnervállalat igényeihez igazodik, ami egyúttal meghatározza a műszaki fejlesztés irányát is. Ebben az esztendőben 24 új termék gyártásba vétele szerepel terveink között, és ezek előállításához szükséges a műszaki fejlesztés. Hogy jól bevált ez a piac- politika, azt az elmúlt évek eredményei is igazolják. A vezetők tájékoztatásából tudom, hogy idei termelőkapacitásukat már szeptemberben 95 százalékban rendelésekkel lekötötték. A biztonságot jelentő több lábon állást tükrözi az is, hogy a Csepeli Autógyártól a Rábáig olyan nélkülözhetetlen alkatrészeket gyártanak, amelyekre még évek, évtizedek múlva is szükség lesz a járműiparnak. — Elsősorban olyan géppark és szerszámkészlet kialakítása a célunk, amelyeket kis költségráfordítással átformálhatunk egy-egy újabb termék készítésére — magyarázza a hosszú távú programot Nagy István. — Ez a vezetői szemlélet sem új a szövetkezetnél. Négy éve például a présműhelyben csaknem 3 millió forintért korszerűsítettük a gépeket. Eredménye a hatékonyabb termelés mellett, hogy a korábban lemeztáblából préselt alkatrészeket ma már lemezcsíkokból sajtolják. Az eddigi fejlesztések közül a legbüszkébbek az ipari robotra leszünk, melyet ezekben a napokban állítanak üzembe a Tungsram kaposvári gyárának szakemberei. Ezzel olyan műszaki fejlesztést hajtunk végre, mely lehetővé teszi a gyors termékváltást. Így nem jövünk zavarba, ha egy új cikket kér tőlünk valamelyik partnerünk. Surányi János Hz új vállalatvezetési formák működésének tapasztalatai Minden kezdet nehéz Alig több mint két év telt el azóta, hogy az MSZMP KB állást foglalt a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladatairól. Célul tűzte ki többek között a vállalatok önállóságának, felelősségének növelését; az önkormányzati típusú vállalatvezetési formák — a vállalati tanács, közgyűlés, illetve küldött- gyűlés általános vezetésével működő vállalatok — kialakítását. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére irányuló jogszabályok, a módosított vállalati törvény és a végrehajtásról szóló minisztertanácsi rendelet megjelenését követően — rövidebb, hosszabb előkészítő munka után — 1985 végéig megyénkben negyedszáz vállalatnál vették át a vezetést az új típusú testületek. ALAPVETŐ — A FELKÉSZÜLTSÉG A Nógrád Megyei Tanács Oktatási és továbbképzési intézete — felismerve, hogy az önkormányzatok hatékony működésé bizonyos po_ litikai, gazdasági, vállalatgazdálkodási és alapvető jogi ismeretek nélkül elképzelhetetlen — 1987 márciusában a megyében működő önkormányzati típusú vállalatok számára intenzív tanfolyamot hirdetett meg. A felhívásra több mint tíz vállalat reagált, amelyek közül eddig öt vállalat részére tartottuk meg a vezető testületek tagjainak továbbképzését. Részükre előzetesen tematikát, szakirodalom- és jogszabáíyjegyzé- ket, valamint szemelvény- gyűjteményt is biztosítottunk. Ezt követően, megállapodásunknak megfelelően, igényeikhez lehetőség szerint rugalmasan alkalmazkodva, a vállalati sajátosságok figyelembevételével tartottuk meg a tanfolyamot. A KÖZÉPPONTBAN: GAZDASÁGI HELYZETÜNK A testületek mindenütt elfogadták a szervezeti és működési szabályzat módosított változatát, megválasztották az igazgatót és a tisztségviselőket, eddig két-három al_ kálómmal üléseztek. A kezdeti lépéseket mindenütt a működési formák keresése, fokozatos kialakítása jellemezte. Amint a továbbképzés résztvevői is jelezték: az ülések színvonala a testület összetételétől, tagjainak fel- készültségétől és aktivitásától is függően, vállalatonként eltérő. Az előadásokat követő konzultáció társadalmi, gazdasági helyzetünk problémái, a jelentkező feszültségek irányába tolódott el, és kevésbé érintette a testületek működésének tartalmi vonatkozásait. Jelenlegi helyzetünket a résztvevők egyike-másika rendkívül kritikusan értékelte. Ez a kritikai szellem — a jogos elégedetlenség és türelmetlenség mellett — kellő információ és felkészültség hiányában kevésbé volt objektív, esetenként túlzó megnyilvánulásokban öltött testet. TÉNYKÉP: A MŰKÖDÉS ZAVARAI Az új testületek egyik működési problémája a tulajdonosi joggyakorlással ás. a stratégiai döntésekkel kapcsolatos bizonyos mérvű ismerethiány és a felelősség nem kellő felismerése. . A testületek tagjai némi tájékozatlanságot árulták el jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban, és kiváltképp arról, hogy a meghozott döntéseikért milyen felelősséget viselnek. Néhány megnyilatkozásból kiérződött: nincs még megfelelő összhang a testületek működésében, a feladat, a hatáskör, a felelősség és az érdekeltség között. A vezető testületek hatáskörének gyakorlásában még több formai elem található. Nem alakult ki ez idáig a hosszabb távú, összvállalati érdeket képviselő tulajdonosi szemlélet. Nem elsősorban a stratégiai döntésekre koncentrálnak, hanem több esetben opera) ív kérdésekkel (például bér- fejlesztés) foglalkoznak. Előfordul a vélt, vagy szűkebb érdekek képviselete is. Érzékelhető volt: elég sók a bizonytalanság a vállalatoknál az új vezető testületek és a vállalati szak- szervezeti szervek viszonyát és együttműködését illetően is. A vállalati dolgozók egy része valamiféle érdekvédelmi szervezetnek tekinti a vezető testületeket és nem pedig stratégiai döntést hozó testületnek. Nem tisztázott jogilag sem például, hogy a szakszervezet egyet nem értéáe esetén milyen eljárást kell folytatni. További probléma, hogy egyazon témát több fórumon megtárgyalnak, a testületek személyi összetételében átfedések vannak, ez jelentős munkaidő-kiesést okoz egyeseknél, melynek következménye a felkészülésbeli hiányosságokban és passzivitásban jelentkezik. A testületi tagok a kiemelt napirendekhez általában írásos anyagot kapnak, amelyek azonban túlzottan is szakmaiak, terjengősek, az alacsonyabb képzettségűek szánjára nehezen érthetők. Nem mindenütt biztosított még a testületi tagok folyamatos tájékoztatása a fontosabb vállalati eseményekről. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a tagok aktivitása, véleménynyilvánítása nem éri el a kívánt szintet. Az új vezető testületek kezdeti tevékenysége természetesen még kevés alapot ad a tárgyilagos megítéléshez. Példáink is csak kiraga. dottak voltak. A továbbképzésen résztvevők azonban megállapították, hogy az intézetünk által szervezett továbbképzés összességében elérte a célját: többek között sikerült világosabbá tenni a testületi tagok jogait és kötelességeit, tisztázni a működés egyes általánosítható, problematikus kérdé. seit, ráirányítani a figyelmet a testületek felelősségére, a tulajdonosi szerepre, a stratégiai döntésekre. Baráthi Ottó