Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-27 / 123. szám
2 NOGRAD 1987. május 27.,SZERDA Nicaraguai küldöttség látogatása hazánkban Román—szovjet barátsági nagygyűlés Bukarestben Román—szovjet barátsági nagygyűlést tartottak kedden délután Bukarestben, az államtanács palotájának kongresszusi termében Mihail Gorbacsov látogatása alkalmából. A két ország himnuszának elhangzása és a nagygyűlés megnyitása után először Nicolae Ceausescu mondott beszédet. A román vezető után Mihail Gorbacsov emelkedett szólásra. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására május 18. és 26. között látogatást tett hazánkban a Nicaraguái Sandinista Védelmi Bizottságok küldöttsége, élén Leticia Herrera főtitkárral (országos koordinátor), az államtanács első elnökhelyettesével. A nicaraguai küldöttséget fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Czine- ge Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára, Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke, Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára. A küldöttség találkozott Borbély Sándorral, a MunEgyoldalú megkülönböztető rendelkezésekkel korlátozza a szocialista országok újságíróinak tevékenységét az Egyesült Államok külügyminisztériuma. Az érintett országok nagykövetségeihez eljuttatott diplomáciai jegyzék szerint a szocialista országok — köztük hazánk — újságíróinak visz- sza kell szolgáltatniok a külügyminisztérium épületébe szóló állandó belépőket, amellyel részt vehettek a minisztérium napi sajtótájékoztatóin. Ezentúl minden sajtórendezvényen csak előzetesen kért engedéllyel kásőrség országos parancsnokával, Duschek Lajosné- val, a MNOT elnökével, továbbá a Magyar Szolidaritási Bizottság vezetőivel. A Ribánszki Róberttel, a HNF OT titkárával folytatott megbeszélésen a népfrontot és a Sandinista Védelmi Bizottságokat kölcsönösen érintő kérdéseket, a kapcsolatok fejlesztését és a további együttműködés erősítését szolgáló feladatokat tárgyalták meg. A nicaraguai küldöttség magyarországi programja során látogatást tett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a HNF megyei munkájával, ipari és mező-> gazdasági létesítményeivel ismerkedett. vehetnek részt, s csak meghatározott napszakban. Az intézkedés további kihatásai egyelőre nem ismeretesek. Mivel eddig a kül- ügyminisztériumi belépő megadása jelentette az alapot, az egyéb akkreditálások — kongresszus, Fehér Ház — engedélyének kérelmezéséhez, kérdéses, hogy a továbbiakban ez . miként valósul meg. A külügyminisztériumi intézkedéssel egyidejűleg korlátozták a tudósítók belépését a Pentagon sajtóirodájába is. Hámori Csaba Szófiába utazott Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára kedden Szófiába utazott, ahol részt vesz a Dimitrov! Komszo- mol XV. kongresszusán. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Venze- lin Kocev, a Bolgár Nép- köztársaság budapesti nagykövete. Kairói merénylet A magát „Egyiptomi Forradalomnak” nevező csoport tagjai hajtották végre Kairóban az amerikai diplomatáik ellen-i merényletet. Az Egyesült Államok és Egyiptom kapcsolatainak történetében ez az első alkalom, hogy az országban támadás célpontjaivá váltak az amerb kai külképviseletek. A támadás két sérültje, a nagykövetségi biztonsági szolgálat vezetője és helyettese rövid kezelés után elhagyta a kórházat. Néhány órával a merénylet után egy kiváló angolsággal beszélő férfi telefonon felhívta az egyik, Kairóban dolgozó nyugati hírügynökséget, s közölte: az „Egyiptomi Forradalom” nevében beszól, az ő tagjai követték el a támadást, és erről közleményt juttatnak el a hírszolgálati irodához. Az „Egyiptomi Forradalom” nevű szervezet az elmúlt három évben tette ismertté a nevét. Tagjai három merényletet hajtottak végre a Kairói izraeli követség alkalmazottai ellen. Mihail Gorbacsov elégedetten szólt arról, hogy Románia és az RKP fejleszteni kívánja az együttműködést a Szovjetunióval, illetve az SZKP-val. Megállapította, hogy ennek minden feltétele megvan, s a Szovjetunió is kész mindent megtenni az együttműködés erősítéséért. Gorbacsov úgy fogalmazott, hogy a történészek a szocialista országok múltját elemezve bizonyára számos okot találnak majd egyes döntések bírálatára, de az együttműködés és az egység erősítésére irányuló politika helyessége vitán felül áll. Az SZKP KB főtitkára röviden elemezte azokat az okokat, amelyek a Szovjetunióban elkerülhetetlenné tették az „átépítésnek nevezett reformokat. Mihail Gorbacsov, az átalakítás szükségességét a szovjet gazdaság egyenetlen fejlettségével is indokolta. Mihail Gorbacsov kifejtette: a Szovjetunióban számos ok folytán a demokráciát főként az osztályok és társadalmi csoportok érdekeinek képviseleteként értelmezték. Szocialista rendünk jelenlegi fejlettségi szintje megköveteli, hogy tovább lépjünk. Célul tűzzük ki, hogy közelítsük a demokráciát az emberekhez, a legszélesebb teret nyissuk meg ahhoz, hogy kibontakozzon az emberek alkotó képessége, hogy senki se érezze magát pusztán csavarnak az államgépezetben. Hogyan oldjuk meg ezeket a feladatokat? A gazdaságban a dolgozó kollektívák önelszámolása, önfinanszírozása és önigazgatása, a gazdasági vezetők megválasztása, a gazdasági módszerek megszilárdítása, a tervezés korszerűsítése révén. Az ideológia területén: alkotó módon, a valóság mély és elfogulatlan elemzése alapján a marxista— leninista elmélet fejlesztése révén; a politika belső- és nemzetközi viszonyok elemzésére támaszkodó megalapozása útján; a múlt tanulságainak és a jövőbe mutató előrejelzéseknek figyelembevételével; az emberi tényező szerepének fokozásával, a nép szellemi energiáinak feltárása és felszabadítása révén. A pártmunka egyik legfontosabb irányvonala a dolgozók internacionalista nevelése, a népek barátságának erősítése. A szocialista országok gazdasági együttműködése továbbfejlesztésének fontosságáról szólva, Mihail Gorbacsov hangsúlyozta a testvérpártok vezetőinek tavalyi tanácskozásán született döntések jelentőségét. Ennek kapcsán leszögezte, hogy a KGST mindeddig megfelelően teljesítette feladatát, de most a közös tevékenység új módszereire, irányításának modern formáira van szükség, amelyek lehetővé teszik a gazdasági együttműködés színvonalának lényeges emelését, a résztvevők hasznának növelését. A szovjet—román gazdasági kapcsolatokra áttérve, Mihail Gorbacsov rámutatott, hogy az együttműködés minőségi javítása nemcsak anyagi előnyökkel járna, hanem gyümölcsözően hatna a szovjet—román kapcsolatok egészére, a két nép közötti barátság erősödésére is — állapította meg. — Csütörtökön Berlinben ismét összeül a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé. Az ülésen elemezni fogjuk az Európában és a világban kialakult helyzetet, egyeztetjük legsürgetőbb együttes külpolitikai akcióinkat. Végezetül Mihail Gorbacsov szólt a Balkán-félsziget helyzetéről. Kijelentette, hogy a Szovjetuniónak a balkáni térségben nincs sem nukleáris, sem pedig vegyi fegyvere. A balkáni békeövezet megteremtésére vonatkozó, Románia és Bulgária által előterjesztett javaslatról szólva hangsúlyozta: a Szovjetunió kész biztosítani az ehhez szükséges garanciákat, s ennek kapcsán felvetette, hogy további lépésként ki kellene vonni minden külföldi csapatot a Balkánról, fel kellene számolni minden külföldi katonai támaszpontot a félszigeten. Lemondott a dél-koreai kormány Szocialista tudósítók megkülönböztetése Közös dolgainkról A párt helye, szerepe a megújulásban A dél-koreai rendőrség brutalitása ellen kibontakozott országos tiltakozás miatt kedden lemondásra kényszerült a dél-koreai kormány. Csőn Tu Hvan államfő a testületi lemondást azonnal elfogadta és új kormányt nevezett ki. Az új kabinet vezetője az elnök egyik tanácsadója, a ,69 esztendős Li Han Kei lett. A korábbi miniszterelnökön kívül annak egyik elnökhelyettese, továbbá a belügyminiszter és az igaz- ságügyminiszter is távozott. Az államfő leváltotta az ország főügyészét és a titkos- szolgálat vezetőjét is. A mostani kormányválsághoz az vezetett, hogy az (Folytatás az 1 . oldalról) váci Duna-parti liget kiépítését. Kezdetét veszi az esztergom-vaskapui turistaház és étterem felújítása és a nagybörzsönyi vízhálózat megépítése. A közeljövőben átadják rendeltetésének a dunakanyari kerékpárút Budapest—Békásmegyer—Szentendre közötti szakaszát. Kerékpárutat építenek a Luppa-szi- get és Pomáz között is. Sok szó esett a tanácskozáson a Dunakanyar és a ráckevei Duna-ág partvidéki üdülőterületeinek infrastrukturális fejlesztéséről. A ráckevei térség árvízvédelmi beruházásaira például húszmillió forintot költenek. A nagymarosi vízilép. cső tervei elkészültek, magyarra fordításuk befejezés előtt áll. Az osztrák gépóriások rövidesen megkezév elején rendőrségi kihallgatáson halálra kínoztak egy 21 éves diákot. Az esetről készült hivatalos jelentés egyedi túlkapásnak tüntette fel az ügyet, de ezt az ellenzéken kívül a délkoreai katolikus egyház vezetése is elutasította. A püspöki kar állásfoglalása után, országszerte zavargások törtek ki, s az államfő jobbnak látta, hogy a kabinet néhány tagjának kicserélésével próbálja leszerelni a diktatórikus rendszer elleni tiltakozást. A hetedik éve hatalmon lévő Csőn Tu Hvan most alakította át 21. alkalom-' mai kormányát. dik a munkát. E tervek azonban nem foglalkoznak, — nem is feladatuk — a vízparti üdülőterületek, csónakázó- és halastavak, más üdülési létesítmények kialakításával. Nagyobb baj az, hogy a jelek szerint más sem foglalkozik ezzel, hiányoznak a rendezési tervek, pedig nincs idő a késlekedésre. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a Dunakanyar partját — az ellenőrizetlen magánépítkezések annyira betelepítették, — hogy a 150 kilométernyi parton alig öt-hat kilométeren lehet lejutni a Dunához. Miután az intézőbizottság döntött a Közép-Duna-vidé- kért emlékérem odaítéléséről, Gresina István rétsági tanácselnök kalauzolásával megtekintette a bánki tengerszemet és az üdülőterület intézményeit. z elmúlt évtizedekben — különösen az utóbbi 30 évben — hazánkban a párt irányításával olyan gyökeres minőségi társadalmi átalakulás . ment- végbe, amelynek történelmi eredményeit népünk elismeri és megbecsüli. Vívmányainkra biztonságosan lehet alapozni a szocialista társadalom továbbfejlesztésében. A párt történelmi érdeme, hogy — különösen újjászervezése óta — mindig tudott alkalmazkodni a szocialista építőmunka változó hazai és nemzetközi feltételeihez, tudott szakítani a rossz megszokásokkal, az elkövetett hibákkal, képes volt korrigálni a tévedéseket; őrizte és hasznosította a magyar kommunista mozgalom forradalmi hagyományait, és következetesen megújította a szocialista társadalom építésének programját, módszereit, egész folyamatát. A valóságban már három évtizede kibontakozott reformfolyamat eredményeként a párt irányításával született meg nemzeti történelmünk legdemokratikusabb politikai hatálma. Napjainkban — részint az újabb nemzetközi kiihívásók, részint a társadalom fejlődése intenzív növekedési pályára való áttérésének követelménye miatt — nagy, nehéz és ismét új feladatok állnak előttünk. Ezekhez alkalmazkodva társadalmi életünkben jelentős változások kezdődtek meg a politikában és a társadaihni építés gyakorlatában: a gazdaságban, a kultúrában, az állami életben és más területeken. Társadalmunkat olyan mozgások, változások és további változtatásokat sürgető feszültségek jellemzik, amelyek a 80-as évekre összecsomósodtak, s egyidejűleg és minőségi jelleggel jelentkeznek. A kérdésekre a politika, a tudomány és a gyakorlat együttműködésével fogalmazódott meg a válasz: napjainkban nem elégséges valamiféle részleges reform, a társadalom különböző szféráit — a gazdaságot, a szellemi életet és a politikát — külön-külön érintő megújulás. Eredményt csak a szocialista társadalmunk egészét és minden dimenzióját átfogó, egyidejűleg és egymással kölcsönhatásban érvényesülő megújulás, csak a komplex, folyamatos, következetesen végigvitt reform hozhat. Ezt a következtetést erősítették meg a Szegeden nemrégiben megtartott elméleti tanácskozáson is. A válaszok kimunkálása és gyakorlati alkalmazása fokozott igényeket támaszt a társadalom politikai irányításával szemben is. A vezető szerepet betöltő párt napjainkban a fejlődés döntő láncszemének a gazdaságot tartja, elsősorban a gazdaságot ért kihívásokra törökszik megtalálni, kidolgozni a megfelelő társadalmi-politikai választ. A szerves reform megvalósításának tehát nem csupán része, hanem elengedhetetlen, alapvető feltétele is a politikai rendszer korszerűsítése, a szocialista hatalom továbbfejlesztése. A politikai rendszer fejlesztése a hazai épí-, tőmunkának, de a nemzetközi ideológiai harcnak is központi kérdése. A változás tartalmáról, mélységéről, irányáról, módszeréről sokszínű — esetenként szélsőséges — vita zajlik a hazai közvéleményben, folyóiratok . hasábjain, s a különböző fórumokon. A helyes megoldás terve —, mint minden más kérdésben is — reális elemzések, átfogó kutatómunka, a törvény- szerűségek vizsgálata és gyakorlati alkalmazása, elveink érvényesülését garantáló kétoldalú érzékenység alapján formálódik. Az MSZMP álláspontja, hogy a politikai rendszer fejlesztése bonyolult, egymással szorosan összefüggő folyamatok összessége, amely érinti a demokratikus néphatalom erősítését, a hatalom szerveit, intézményeit, a szocialista demokrácia különböző területeit és a közéleti tevékenységet. A történelmi tapasztalatok arra figyelmeztetnek: a változtatásnak biztosítania kell, hogy a politikai rendszer átgondoltan illeszkedjen a társadalmi-gazdasági fejlődés folyamatába, és korszerűbbé válása révén maga is segítse a pölitikai-gazdasági-ideo- lógiai területek megújulását. Pártunk meggyőződése az is — ezt támasztja alá a szocializmus hazai építésének számos eddigi tanulsága csakúgy, mint nemzetközi tapasztalatai —, hogy a változásnak egyidejűleg kell biztosítani a stabilitást és a megújulást. Stabilitást abban az értelemben, hogy a politikai rendszer struktúrájának, működésének a be- yált szövetségi politika alapján tovább kell erősítenie és folyamatosan újrateremtenie szocialista társadalmunk politikai-cselekvési egységét. A megújulás, a fejlesztő munka pedig feltételezi a párt eddiginél is hatékonyabb irányító szerepét, s általa nagyabb társadalmi tudatosságot, ösz- azehangoltságot, a társadalom fejlődéstörvényeinek pontosabb ismeretét és alkalmazását. A politikai döntéseknek a munkásosztály céljaival összhangban álló össztársadalmi érdekeket kell kifejeznie. Ennék képviseletére — politikai jellegénél, összetételénél, elméleti fel- készültségénél fogva — a marxista—‘leninista párt hivatott. Népünk elfogadja és támogatja a pártnak a szocializmus építésére vonatkozó stratégiai célját, igényli társadalomirányító szerepét. Ebben a tekintetben a politikai rendszer alapja a jövőben sem változhat: a párt megtartja politikai hegemóniáját, központi szerepét a politikai döntések meghozatalában, az érdekek egyeztetésében és azok helyes képviseletében. Napjainkban sem képzelhető el tehát egy több hatalmi központú politikai rendszer. Az úgynevezett politikai pluralizmus valójában soha sehol, egyetlen osztálytársadalomban sem létezett, létezhetett tartósan — ilyen nincs a mai kapitalizmusban sem —, követeTovább gazdagodik a Dunakanyar és környéke
