Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-27 / 123. szám

1987. május 27.,SZERDA NOGRAD 3 II SKÜ példája... Kohászat kontra háttéripar A SKÜ bátonytercnyci gyárában krómozott acélcsöveket állítanak elő, amelyeket az NSZK'ba, Hollandiába és fejlő­dő országokba szállítanak. Képünkön: Meggyes György az exportszállítmányokat egységcsomagba készíti. A Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemek, az ezredforduló­ig negyedmillió tonnára akarja növelni éves terme­lését, az idei közel 190 ezer tonnával szemben. Ez azonban korántsem könnyű feladat. Hogyan kívánja elérni célkitűzéseit a kohászkollek­tíva? Milyen eszközök áll­nak rendelkezésére a ter­mékszerkezei korszerűsítésé­hez? Mennyire hatékonyan él a lehetséges anyagi és szellemi javakkal a min­dennapok során? ezekről a kérdésekről beszélgettünk a gyár három vezető szak­emberével. — Vállalatunk az adott­ságaihoz mérten igyekszik lépést tartani a fejlődéssel — mondotta Babus Gyula fejlesztési főmérnök. — Mi­vel csak félkész termékeket állítunk elő, törekvésünk elsősorban a technológiai folyamatok modernizálásá­ban mutatkozik meg. A gyárban üzemelő gépi berendezések hozzávetőle­gesen 25 százaléka tőkés­importból, a 40 százaléka szocialista behozatalból származik. A magyar gyárt­mányú gépek és berendezé­sek tehát számottevő kisebb­ségben vannak. A korszerű technológia külföldi meg­vásárlását köztudottan ne­hezítik a devizális okok. Idehaza, a kutatóintézetek vállalatokként tevékenyked­nek, nyereségérdekeitek, az alapkutatást háttérbe szorí­totta a jövedelmet hozó ter­melés. Ezzel együtt is jelentős sikerként könyvelik el a vállalatnál, hogy olyan ter­melési hátteret képesek biz­tosítani, amely hozzájárul az export, ezen belül is fő­leg a tőkéskivitel növelé­séhez. Az itt gyártott Szeg iránt ma már az USA-ból is érdeklődnek. A VI. öt­éves tervben üzembe helye­zett szegcsomagoló auto­mata elősegíti a termelé­kenység fokozását, a kisze­relés pontosságát, létszám takarítható meg általa. A félmeleg-alakítású gépsor sorja nélküli sajtolást tesz lehetővé, a gyártás anyag- és energiatakarékos. Alkal­mazzák a mikroprocesszor­vezérlésű térfogatpontos da­raboló berendezést. Ugyan­csak néhány évvel ezelőtt állították üzembe a számí­tógép vezérlésű görgőpályá­kat. — Mivel a pénzünk ke­vés, ezért egyre szélesebb körben élünk a fejlesztési alapot kímélő lehetőségek­kel — magyarázta Szabó Antal, a beruházási főosz­tály vezetője. — Értem ezek alatt a licencek, a gyártá­si eljárások vásárlását, a gépek bérlését. Licencet vettünk például a hidegen folyatásos gyártási techno­lógia alkalmazására, vagy a hidrodinamikus húzási el­járás bevezetésére. Bére­lünk személyi számítógépe­ket, hegesztőhuzalgyártó gépeket, csődarabolót, rúd- hántolót. A gyárban jelentős azok­nak a száma, akik rendsze­resen újítanak. A bevezetett ötletek éves haszna megkö­zelíti a 25 millió forintot. Szabadalom szintű újítás mostanában nem született a kohászvállalatnál. Ugyanak­kor vásároltak két szaba­dalmat. Az egyik a fém­sók kinyerésére vonatkozik, és a kisterenyei üzemben alkalmazzák. A másik sza­badalom révén keramikus­kádakat használnak a hor­ganyzáshoz. A vállalat szerteágazó kapcsolatokkal rendelke­zik, s ezek kölcsönös előny­nyel járnak. A szocialista országok hasonló profilú cégeivel kialakított együtt­működés hasznos tapaszta­latokkal szolgál. Az alap­anyaggyártókkal létreho­zott kooperáció hozzájárul a szükséges alapanyagok biz­tosításához. Az Ózdi Kohá­szati Üzemekkel a hegesztő huzalok minőségének javí­tásában, a Dunai Vasművel a mikroötvözésű huzalok kutatásában és gyártásában, a Borsodnádasdi Lemez­gyárral új pácolási techno­lógia kimunkálásában mű­ködik együtt a kohászválla­lat. — A különböző egyete­mekkel, főiskolákkal, kuta­tóintézetekkel egyre jobb a kapcsolatunk — említette Szabó Nándor, a fejlesztési főosztály vezetője. — A Vasipari Kutató Intézet a felrakó hegesztőhuzalok ki- fejlesztésében volt hasznos segítőnk. Az Anyagmozga­tási és Csomagolási Intézet a görgőpályák számítógépes vezérlését oldotta meg szá­munkra. Az Ipari Technoló­giai Intézet, a hidegfolyatá- sos technológiához kapcso­lódó fejlesztésekben szerzett érdemeket vállalatunknál. A Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem szakembe­rei a fejlesztéseinket véle­ményezik, és lehetőséget te­remtenek a továbbképzések­re, segítik gyárunk szak­ember-utánpótlását. A jövő? Az „Amerikai Csillag, a Minőségért” el­nevezésű kitüntetés is iga­zolja: jó úton jár a SKÜ, az exporttermékei magas műszaki paraméterekkel rendelkeznek. Űj termékek kifejlesztésére ezután is sor kerül. Ilyen a nagy te­herbírású betonacél. Meg­kezdik majd Kisterenyén a vezetékcsövek gyártását. Évente 40—50-féle új ko­vácsdarabot készítenek, igazodva a vevői igények­hez. Hasonlóképpen új ter­mék lesz az érdesített sza­lag. A gyár saját kutató-fej­lesztő gárdával rendelke­zik. A kis létszámú közösség eredményesen tevékenyke­dik. Ugyanakkor szükség lesz a külső segítőkre is, il­letve igénybe kell venni a fejlesztés egyéb lehetősége­it. Hiszen a kohászok fogal­mazták meg: a jelenleginél korszerűbb, értékesebb ter­mékeket kell gyártaniuk. Kolaj László lése éppen ezért nem több politikai demagógiánál. A párt vezető szerepe a társadalom szocialista tuda­tosságának és a dolgozó nép pártja köré tömörülő tár­sadalmi erők szervezettségé­nek legfőbb kifejezője. Ugyanakkor a politikai rend­szer stabilitásának megőrzé­se mellett a párt irányítá­sával és koordinálásával az intézményrendszer műkö­désének, struktúrájának re­formértékű változtatása szük­séges. Javítani kell a külön­böző intézmények munkájá­nak hatékonyságát. Ez alapfí- vetően két egymással össze­függő feladat megoldását jelenti: a politikai döntések optimális megalapozottságát és a dolgozók minél széle­sebb körének bevonását a társadalmi folyamatok irá­nyításába. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában —, melyre egy­részt a társadalmi osztályok és rétegek közeledése, alap­vető érdekeik azonossága, illetve részérdekeik rendkí­vüli differenciáltsága jel­lemző — növekvő ás bonyo­lult feladatot jelent az ér­dekek egyeztetése, rangsoro­lása, ütköztetése, s végül a lehetséges cselekvési alter­natívák közül a legoptimáli- sabbák megragadása. A párt ösztönzi, hogy a meg­levő sokféle érdek a társa­dalmi szervek révén mar­kánsabban megjelenjen az in t ézm ényr en d szerben. F igye- lembe véve a társadalom­ban meglevő sokféle érde­ket, érdekfeszültséget, szük- ' séges, hogy más társadalmi, politikai szervezetek is részt vállaljanak az érdekegyez­tetésben. A párt ennek se­gítségével tudja csak a leg­jobb megoldásokat kiválasz­tani. Ennek természetesen ki kell egészülnie a célok meg­értetésével, a megvalósítás ösztönzésével és a folyama­tok összességének politikai ellenőrzésével. Fejlődésünk menetében, az átalakulások során szük­ségképpen tovább kell mó­dosulnia a politikai rend­szer egyes szervei profiljá­nak és tevékenységének. Vi­lágosabb, pontosabb munka- megosztás kialakítása szük­séges. A párt kevesebb kér­déssel foglalkozzon, de azok­kal mélyebben, alaposabban, s ne vállalja át sem más szervek feladatát, sem az azokkal összefüggő felelőssé­get. Ugyanakkor indokolt­nak tartja önállóságuk sok­oldalúbb garantálását, tár­sadalmi presztízsük együttes erővel történő növelését. A politika, a politikai rendszer reformjának —az eddigiekből következően — egyik döntő feltétele a párt belső életének példát su­galló megújulása. Az MSZMP tudatában van annak, hogy helyzetéből következően a szervezetében uralkodó vi­szonyok kihatnak az egész társadalomra: belső életének továbbfejlesztése jelentősen hat a széleskörűen értelme­zett reformpolitika egészé­nek eredményes végrehajtá­sára is. Növekvő társadalmi igény, hogy a párt határozottabban mutasson utat, erősödjön vezető szerepe, eszmei-poli­tikai befolyása, belső egy­sége. Ma ez a korábbinál nagyobb erőpróbának van kitéve, állapítja meg pár­tunk XIII. kongresszusa. A nemzetközi helyzet éleződé­se, a gazdasági problémák társadalmi feszültségek a párt soraiban is éreztetik ha­tásúikat, hiszen a párt ma­ga is szociálisan strukturált szervezet, s így a társada­lomban meglevő érdekviszo­nyok jelen vannak a párt­ban is. Helyzetünkre, társa­dalmi életünk folyamataira a párttagság is alapvetően a társadalomban elfoglalt helyzete szerint reagál. Napjainkban növekedett azoknak a száma a párton belül, akik nem értik, „fél­reértik” a párt egyes dönté­seit, nem érzékelik azok ki­alakításának okait, társa­dalmi következményeit. Van elbizonytalanodás, tü­relmetlenség, közömbösség, passzivitás, eszmei zavar. Mindez gyengíti a párt egy­ségét, a pártfegyelmet. Ugyanakkor a nehezebb helyzet, a bonyolultabb fel­adatok megoldása fokozott igényt támaszt a fegyelem erősítése, a pártegység fo­lyamatos újrateremtése iránt. Az MSZMP a lenini nor­mák, a pártélet bevált elvei alapján formálhatja leg­eredményesebben belső rend­jét. A pártegység kikovácso­lásának legfőbb biztosítéka a párton belüli demokrati­kus viszonyok erősítése. A pártdemokrácia — különö­sen, ahol egyetlen politikai centrumban születnek az alapvető döntések — a véle+ mények és érdekek pártsze­rű ütköztetésével, a nyílt, őszinte eszmecserék bizto­sításával óvja a pártot a helytelen döntésektől. A párt központi szervei­nek a pártdemokrácia fej­lesztésére irányuló törekvé­sei megegyeznek a párttag­ság többségének azon igé­nyével, hogy érdemibb, al­kotó módon vehessen részt a politikai munkában, a ha­tározatok kialakításában, a döntések egységes, fegyel­mezett végrehajtásában. A demokrácia erősítésével egy­idejűleg kell erősíteni a pártfegyelmet a döntések értelmezésében, képvisele­tében, hirdetésében és vég­rehajtásában'. Javításának fontos feltétele — egyebek mellett — a folyamatos, őszinte, nyílt tájékoztatás a legkényesebb témákban is, a politikai vitakultúra fej­lesztése, a pártélet ember- központúsága, a tévedés le­hetőségének valóságos elis­merése a vitákban, s a moz­galmi jelleg erősítésével a bürokratikus, formális voná­sok csökkentése, leküzdése. A párton belül is kulcs­kérdés a döntési jogkörök további decentralizálása, az alapszervezeti önállóság erő­sítése, az önkormányzati ele­mek kiteljesedése. Meg kell változtatni azt az állapotot, amelyben a helyi pártszer­vek és -szervezetek önálló­sága elmarad a gazdasági egységek önállóságának mér­tékétől. A gazdaságirányítá­si rendszer döntési szférá­jában a decentralizáció felé haladunk, ugyanez szüksé­ges a párt döntési rendsze­rében is. Az alapszervezetek önállóságának erődítése azért is indokolt, hogy na­gyobb szerepet vállalhassa­nak az érdekek ütköztetésé­ben, egyeztetésében és a feszültségek feloldásában. Énnek érdekében is szüksé­ges oldani az alapszervezeti élet túlszabályozottságát, csökkenteni a kötelező na­pirendek számát, növelni le­hetőségüket arra, hogy az emberi viszonyok alakítá­sával, a helyi politikai prob­lémákkal ezek jelentőségének megfelelően foglalkozhassa­nak. Az önállóság azonban megnöveli az ideológiai mun­ka jelentőségét is. I deológiai életünket ma a sokszínűség jel­lemzi, melyben a marxizmus—leninizmusé a hegemén szerep. Ennek meg­őrzéséhez és a további po­zíciónyeréshez olyan felké­szült párttagokra van szük­ség, akik mélyen meg van­nak győződve eszméink he­lyességéről. Csak így vár­ható el tőlük ideológiánk meggyőződ és es képviselete, az ideológiai kihívások, s a párt ideológiai megújulá­sa által támasztott követel­mények teljesülése is. Ezek pedig elengedhetetlen fel­tételei a társadalom egészé­re, s benne a politikai rend­szerre, a pártra vonatkozó reformcélok helyes megfo­galmazásának, következetes végreha j fásának. Ozsvár Istvánné Mérlegen a kiskereskedelmi forgalom A Belkereskedelmi Mi­nisztérium áruforgalmi je­lentése szerint az év első négy hónapjában a kiske­reskedelem forgalma 180,8 milliárd forint volt, folyó áron 7,8, összehasonlítható áron 3 százalékkal több mint az elmúlt év azonos hónapjában. Folyó és ösz- szehasonlítható árakon egy­aránt a vegyes iparcikkek értékesítése az átlagosnál jobban növekedett. A ke­reskedelem a szükséges árut főként hazai forrásokból szerezte be, az innen szár­mazó árumennyiség 12,9 százalékkal több volt mint egy évvel korábban, az im­port viszont 4,5 százalékkal kevesebb. Áprilisban a kiskereske­delem értékesítése megha­ladta az 50 milliárd forin­tot, folyó áron csaknem 10 százalékkal több volt mint tavaly áprilisban. Ebben a hónapban leginkább az élel­miszerek és élvezeti cikkek forgalma növekedett. A je­lentés szerint az’ élelmisze­rek iránt megnyilvánuló igen élénk keresletet kevés kivétellel kielégítette a ke­reskedelem. Hiány az or­szág több területén első­sorban fényezett rizsből, üdítőből és margarinból volt. A téli tárolású burgo­nya-, zöldség- és gyümölcs­választék kis mértékben romlott, a készletek fokoza­tos csökkenése következ­tében nőttek az árak, mi­közben romlott a minőség. A szokásosnál hidegebb tavaszi időjárás miatt nem volt nagy az érdeklődés a tavaszi és nyári, ruházati cikkek iránt. A kereslet csak április második felé­ben élénkült , meg valame­lyest. Több termékből jobb választékot kínálnak az üz­letek mint tavaly, ám vál­tozatlanul adódnak hiá­nyosságok: kevés a selyem és a farmer méteráru, a csecsemőruha, a hagyomá­nyos női harisnyanadrág és hiány van a gyermekcipő egyes méreteiből. A vegyes iparcikkek kö­rében javult az ellátás egye­bek között porszívókból, ha­zái hűtőszekrényekből, villanybojlerekből és alumí­niumedényekből. Továbbra sincs azonban elegendő ha­zai automata mosógép, s egyre kevésbé kapható fe­kete-fehér televízió. Egyes cikkekből a termelők alig több mint felét szállították a tavalyi menyiségnek. A bútorok mennyisége megfe­lelő lenne az üzletekben, ám á kínálat összetétele nem kielégítő. Hoszabb idő óta nincs elég elemes szek­rénysor, gyermekbútor, és kellő választékban kárpito­zott garnitúra. A Tüzép-telepeken ápri­lisban elegendő szilárd tü­zelőanyag állt a vásárlók rendelkezésére. A kedvez, menyes tüzelőakció során szénből április végéig több mint 160 ezer tonnát adtak el, brikettből pedig 215 ezer tonnát meghaladó mennyi­séget. Az építőanyag-választék a Tüzép-telepeken bizonyos faanyagok, égetett tégla, és tetőcserép kivételével ki­elégíthető. Új Rába teherautó Nagyobb teljesítményű, erősebb Minden eddiginél na­gyobb teherbírású billenő­teknős tehergépkocsi min­tapéldánya készült el a győ­ri Rába-gyárban. Saját sú­lya 13,6, hasznos terhelése 27,4, összsúlya tehát rakot- tan 41 tonna. Billenőteknő- je 16 köbméteres, de meg­felelő szögben rakodva 19,5 köbméter anyag is szál­lítható benne. A mintajár­műbe 300 lóerős motort sze­relitek. A Rába-gyárban már rég­óta készülnek billenőtek­nős tehergépkocsik. Ezek teherbírása azonban jóval kisebb az új típusénál. A gyár konstruktőrei ezúttal teljesen új műszaki meg­oldásokat alkalmaztak. Min­denekelőtt nagyobb teljesít­ményű, erősebb futómű­veket konstruáltak hozzá: egy 9 tonnás mellső és két 16 tonnás hátsó futóművet, áttervezték a kormányszer­kezetet, s az abroncsok sem azonosak a régiekkel. Az eddig gyártott billenőteknős kocsik nagyobb részét a közelkeleti országokba ex­portálták, s arra számíta­nak, hogy ugyanitt az új tí­pus is piacra italál. Termé­szetesen szállítanak majd belőle más külföldi és ha­zai megrendelőknek is. Számítógép tervezi a függönymintákat A Paszományárugyárban személyi számítógépet helyeztek üzembe a függönyminták tervezéséhez. A Jacquard gépek vezérléséhez szükséges lyukkártyákat eddig kézzel állítot­ták elő, és az esetleges hibák csak a gyártás folyamatában derültek ki. A számítógép segítségével a tervezéskor azon­nal ellenőrizhető a minta helyessége, s egy illesztő egység segítségével automatikusan vezérelhető a lyukkártya-készítő berendezés is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom