Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-26 / 122. szám
2 1987. május 26., KEDD NÖGRÁD Kádár János köszöntése Mihail Gorbacsov Bukarestben Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) magát arra. hogy 63 éves korára vállalja a brigádvezetést? Gondolkodott, majd így válaszolt: azt mondták, hogy szükség van rám. Csak ennyi! S ez képessé tesz egy embert, hogy erejét megfeszítve még többet hozzon ki önmagából. Sokat segít a kötelességtudat is. Már munkásember- kánt megtanultam, a munkásmozgalomban még inkább: ha egy feladattal megbíznak, s azt elvállaltad, akikor minden erőddel azon legyél, hogy teljesítsd a megbízatást. Én eszerint éltem és élek. Manapság sok emberben felvetődik, hogy van-e értelme a harcnak, a munkának ? Az én életutam és élettapasztalatom alapján állítom és bizonyítani is tudom, hogy igen, van értelme. >Lo- sonczi elvtárs említette, hogy én a régi időkben illegalitásban is dolgoztam. S amikor 1929-ben, 1930-ban már reálisan meg tudtam ítélni az ország helyzetét, akkor láttam, hogy az embereket a horthysta ellenforradalmi rendszer, a kapitalizmus minden átka sújtja: a kizsákmányolás, a munkanélküliség, az éhbér, a falusi szegénység, a létbizonytalanság, és sok minden más, amely megkeserítette a munkások, a parasztok, az alkalmazottak, az értelmiségiek életét. Ha ezt a képet felidézem magamban és a mára gondolok, akkor azt kell mondanom: van értelme a harcnak és a munkának, mert az óriási eredményeket hozott. A magyar nép a második világháborút követő időszakban történelmi sikereket ért el. Megvetette egy új élet alapjait. Vége szakadt a kapitalista kizsákmányolásnak. a földesúri önkénynek. Kiegyenesedhetett a dolgozó ember, a munkás, a paraszt, az értelmiségi öntudatra ébredt, s az egyes em, bernek meg társadalmi osztályának egyaránt méltósága lett. Népünk a szó igaz értelmében felszabadult, nemcsak a hitleri fasiszta megszállás, hanem a kapitalista rendszer alól is. Ez harcunk legnagyobb történelmi vívmánya. Ezt a képet az idősebbek maguk előtt látják, a fiatalabbak azonban nem. De nekik is tudniuk kell: Magyarországot egykoron Európa legelmaradottabb országai között tartották számon. Elmaradottsága olyan nagy volt, hogy a felszabadulást követő munka és harc jelentős része ennek leküzdését célozta. Óriási eredmény; hogy ez sikerült. Anélkül, hogy a számok bűvöletébe esnénk, arra azért hivatkozhatunk, hogy 1960-hoz viszonyítva Magyarországon az ipar termelése háromszorosára, a mezőgazdaságé kétszeresére növekedett, s az életkörülmények is ennek megfelelően változtak. Gyarapodtak az emberek, bővült a személyi tulajdon, arányosan egybevetve még nagyobb mértékben, mint a nyugat- európai fejlett tőkésországokba. Megfelelő színvonalú lett az ellátás, s bár egyidő- ben még féltünk is — úgymond — a fridzsider-szocializmus „veszélyétől”, ma tény, hogy a családok csaknem 90 százalékának van hűtőszekrénye, mosógépe, nem is beszélve a televízió- készülékről és sok minden másról. Kedves Elvtársak! Mai helyzetünket az jellemzi, hogy jelentősek a vívmányaink, de érződnek a fejlődés gondjai is. Szemünkre vetik, hogy sokat foglakozunk a gazdasággal. De mi műveltebb, egészségesebb, színvonalasan ellátott, szociális biztonságban élő lakosságot akarunk, s ennek alapja az eredményes gazdasági munka. Most az a feladatunk, hogy megtaláljuk a további kibontakozás útját. Ha kellő felelősséggel fogunk hozzá, s hatékonyan dolgozunk, akkor végre is hajtjuk ezt a feladatot. Pártunk, munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, népünk sokkal nagyobb nehézségeken is úrrá lett, s ha ésszel dolgozunk, tisztességgel végezzük munkánkat, akkor meg is találjuk a kibontakozás lehetőségét és tovább haladhatunk a szocializmus felépítésének útján. Most már nem érhetjük be csupán a talpon maradás programjával. Többről van szó! Meg kell szilárdítanunk az alapokat, hogy a gyorsabb fejlődés útjára léphessünk. Ehhez a szükséges feltételek adottak: szilárd a rendszerünk, erősek a gazdasági alapok és nagyok a szellemi erőforrások. S mindez együttjár az akarattal, ázzál, hogy az emberek így nyilatkoznak: rendezzük ügyeinket, teremtsünk rendet, haladjunk előre. Mi erre akarunk és fogunk építeni. Mi a pártban és az országban is tovább akarunk haliadni az eddigi irányba; még demok- ratikusabbá akarjuk tenni a pártéletet és az ország közéletét is, hogy a? emberek minél nagyobb számban kapcsolódhassanak be a kérdések eldöntésébe. A reformok útján akarunk haladni. A pártnak, az ország vezetésének szembe kell néznie a reális valósággal, a szocialista építés napi kérdéseivel, s az új kérdésekre meg kell tanulni új módon válaszolni. Ez a reformok sorozatából áll. A forradalmon» belül a szó tudományos értelmében még egy forradalmat csinálni nem lehet, csak ellenforradalmat. De a forradalom nyitotta úton az előrehaladáshoz reformokra van szükség. Üj és új megoldásokat kell kutatni és a párt szüntelenül ezt tette és teszi a jövőben is. Ehhez kérünk támogatást a dolgozó tömegektől, az ország lakosságától. A feladat ismert: előbb kell megtermelni azt, amit azután elosztunk. A szocialista elvek érvényesítését kapcsoljuk össze az érdekeltséggel. A fejlődésnek olyan szakaszában vagyunk, amikor önmagában sem az öntudat, sem az érdekeltség nem elegendő. Mindezekre gondolva szólok arról — s nem akarok általános érdemekből magamnak tőkét kovácsolni, de talán ném értenek félre, —, hogy amit a munkáspárt a felszabadulás idején ígért, azt minden hibánk ellenére alapjában teljesítette. S amit 1956 végén a megújított vezetés ígért, azt is betartotta. így kellett lennie, s így kelil lennie a jövőben is. A párt erejét özvegységből meríti, ami kiállásban, cselekvésben nyilvánul meg s e cselekvés feltételeit kell megteremteni. Nem változott szövetségi politikánk sem, ugyanezt tesszük, amit eddig, de még jobban. Ne feledjük, hogy ez a szövetség, hogyan és mire született. Párton kívüli barátainkkal, a munkásokkal,' a parasztokkal, az értelmiségiekkel, a népi hatalom, a szocialista társadalmi rend alapjainak megvédésére és továbbfejlesztésére, a nemzet becsületének visszaszerzésére és gyarapítására, a nép és a nemzet boldogulására szövetkeztünk. S ezen az alapon fogjuk tovább erősíteni szövetségi politikánkat. Emellett kell kiáUniuk a kommunistáknak, s arra kérjük szövetségeseinket, barátainkat: csatlakozzanak ehhez a valóban népi programhoz, hiszen jól tudjuk, hogy a szocializmus híve nemcsak az, akinek párttagsági könyv van a zsebében. Javíthatatlan optimista vagyok — mondják rólam, Igen. ilyen vagyok, ilyen a világnézetem, ezt diktálják élettapasztalataim. Mindig, minden helyzetben bizakodtam, hogy lesz ez még másképp, jobban is. S ezen nem változtatok a jövőben sem. Köszönöm a figyelmüket, köszönöm, hogy jelenlétük- • kel megtiszteltek. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára NicoUae Ceau- sescunak az RKP főtitkárának, Románia köztársasági elnökének meghívására hétfőn délelőtt hivatalos baráti látogatásra Bukarestbe érkezett. Ütjána elkísérte felesége, Raisza Gorbacsova, továbbá Vagyim Medvegyev, az SZKP KB tiiktára. A bukaresti repülőtéren a szovjet vezető ünnepélyes fogadtatására megjelent Nicolae Ceausescu, felesége. Elena Ceausescu, valamint számos más magas rangú román pánt- és állami veze- tő. A szovjet vendégek szálláshelyére érve Mihail Gorbacsov és Nicolae Ceausescu — feleségeik társaságában — rövid baráti megbeszélést tartott. Raimond a rakétakérdésről Franciaország még nem véglegesítette álláspontját a rövid hatótávolságú európai rakéták kivonása ügyében — mondotta vasárnap Jean- Bernard Raimond külügyminiszter. Az sincs kizárva, hogy a bonni kormány döntéséhez alkalmazkodnak ebben a kérdésben, ami június 4-re várható. A francia—nyugatnémet csúcstalálkozó után /tartott pénteki közös sajtóértekezleten Mitterrand elnök világosan. állást foglalt/a kettős nullamegaldás mellett, bár jelezte, hogy Párizs ebben a kérdésben „nem akar elébe vágni, vagy nem akarja megzavarni a bonni döntést”. Raimond most a luxembourgi rádióval folytatott beszélgetésben úgy nyilatkozott, hogy szívesebben látnák, ha az 500—1000 km hatótávolságú rakéták nem tűnnének el mind Európából. csak csökkentenék számukat. A teljes felszámolásnak „nem állunk útjába”, de azzal a szigorú feltétellel, hogy az 500 km-nél rö- videbb hatótávolságú rakétákat akkor kizárják a kérdésből. „Ez ugyanis Európa atomfegyver-mentesítéséhez vezetne” — mondotta Raimond. Dél-amerikai csúcs Gazdasági integrációjuk előmozdításából és zsenge polgári demokráciájuk konszolidálásának módozatairól kezdődtek hétfőn tárgyalások az argentin, a brazil, és az uruguayi köztársasági elnök között. A montevideói dél-amerikai csúcs központi kérdése: hogyan gyorsíthatnák meg gazdasági fejlődésüket a nemzetközi eladósodás és a protekcionizmus nyomasztó körülményei közepette, s ezzel hogyan mérsékelhetnék az éles társadalmi feszültségeket, melyek féken- tartására a katonai jobboldal minduntalan önkényuralmi megoldásokat ajánl. A Montevideóban megvitatandó kérdések között szerepel az ipari és az energiaügyi együttműködés, a határforgalom megkönnyítése, a tudományos-műszaki együttműködés egy „techno, lógiai klub” keretében, az idegenforgalom fejlesztése és közös nagy- beruházások kivitelezése. A kora délutáni órákban az SZKP KB főtitkára kíséretének tagjaival együtt koszorút helyezett el a szovjet, valamint a román hősök emlékművén és Lenin szobránál. Ezután a román államtanács székházában megkezdődtek Mihail Gorbacsov és Nicolae Ceausescu hivatalos tárgyalásai. Az első megbeszélés végeztével Nicolae Ceausescu díszvacsorát adott a szovjet vezető tiszteletére. Ezen mindketten pohárköszöntőt mondtak. Raisza Gorbacsova a nap második felében külön programot bonyolított le. Látogatást tett egy kötöttárugyárban, felkereste a román főváros egyik óvodáját, továbbá megbeszélést tartott Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a "Minisztertanács elnöke hétfőn látogatást tett a főváros jelenleg mintegy százezer lakosú XX. kerületében; abban a városrészben, amelyet az egykori Pesterzsébet város és Soroksár nagyiközség 1950-ben történt egyesítésével alakítottak ki. Ez Budapest legnagyobb — 53 négyzetkilométer — kiterjedésű, a főváros déli kapuját jelentő, zömmel munkások lakta kerülete. Több ipari nagyvállalat összesen mintegy 35 gyár és szövetkezet, két kutatóintézet, jól kiépített kulturális, közművelődési intézményhálózat, a fővárosban a felszabadulás óta épített egyetlen új kórház, patinás hírű általános és középiskolák határozzák meg a kerület jellegét. E tények, adatok felvázolásával kezdődött az a beszélgetés — a program első mozzanataként —, amelynek során a kerületi pártbizottság székházában adtak tájékoztatást a városrész fejlődéséről és VII. ötéves tervi célkitűzéseiről Lázár Györgynek. A kerület életének a mozgalmi hagyományok szelleme és a munkásság a meghatározója. A gondok hasonlóak, mint másutt az országban, az emberek tisztában vannak a nehézségekkel, de van akarat és elszántság az előrelépéshez, így a közhangulat is ' kiegyensúlyozott. Az V. és VI. ötéves terv idején szinte „meglódult” a városrész fejlődése, új lakótelepeket építettek, kibővítették, korszerűsítették a kereskedelmi hálózatot, jelentősen javult Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, aki hivatalos látogatást tett Svájcban, hétfőn megbeszélést folytatott vendéglátójával, Pierre Auberttel, a Svájci Államszövetség elnökével, külügyminiszterrel. A szívélyes légkörű találkozón áttekintették a két ország kapcsolatait, s megelégedéssel állapították meg, hogy azok az élet minden területén kielégítően fejlődnek. Várkonyi Péter és svájci kollégája egyetértett abban, hogy a kapcsolatok további fejlesztésére mindkét fél részéről megvan a szándék. a Romén Országos Nőtanács vezetőivel. A hétfő reggeli bukaresti lapok, a Romania Libera és a Scinteia Tineretului sza- lagcímes írásokban köszöntik a szovjet vendéget és méltatják a látogatás jelentőségét. Az újságok közlése szerint a román televízió helyszíni közvetítésben számol be / az ünnepélyes repülőtéri fogadtatásról. Mihail Gorbacsov és Nicolae Ceausescu hivatalos tárgyalásai délután kezdődnek. Este a román vezető díszvacsorát ad az SZKP KB főtitkárának tiszteletére. A látogatás alkalmából a Bukarest Nagyszállóban nemzetközi sajtóközpont nyílt, ahová 150 újságíró akkreditáltatta magát, köztük számos külföldi tudósító az egészségügyi ellátás. Befejezéséhez közeledik a városközpont rekonstrukciója. A soronüévő feladatok közé tartozik az úthálózat továbbépítése, a gáz- és csatornahálózat fejlesztése — ezeknél a közpénzek mellett a lakosság áldozatvállalására is lehet számítani, hiszen a településfejlesztési hozzájárulásból évi 12 millió forint gyűlik össze közcélokra, a társadalmi munka éntéke 1986-ban meghaladta a 140 millió forintot. Van azonban megoldhatatlannak tűnő gond is, jelesül a telefonellátás javítása legalábbis belátható időn belül. A mostani középtávú tervidőszakban is folytatódik a tömeges lakásépítés. Lázár György elismerően szólt a városrész — mint mondta: szemmel látható — gyarapodásáról. Hozzátette: a XX. kerület is példázza., hogy a nehéznek mondott években is értünk el eredményeket. Most sem a körülményeken kell siránkozni, hanem tudnunk kell, hogy ha gyötrelmesen is, de munkával, összefogással, fejtöréssel, áldozatkészséggel, elszántsággal és akarattal mutathatunk fel eredményéket. Ehhez mindenökelőtt arra van szükség, hogy használjuk a fejünket, önvizsgálatot tartsunk minden szinten: mi az, amin változtatni, javítani kell ahhoz, hogy szocialista céljaink, eredményeink feladása nélkül jussunk túl a nehézségeken. A kormányban is — hangsúlyozta — megvan az ilyen kritikai készség, felelősség, s ez távolról sem „kincstári optimizmust” jelent, hanem eltökélt cselekvési szándékot. A tárgyaló felek hitet tettek az európai béke és biztonsági folyamat fenntartása és elmélyítése, a Bécsben folyó utóértekezlet sikeres befejezése mellett. Mindkét ország érdekelt abban, hogy a bécsi utóértekezleten kiegyensúlyozott és tartalmas záródokumentum szülessen. Várkonyi Péter tárgyalásait követően Bemben találkozott a svájci és a nemzetközi sajtó képviselőivel. A külügyminiszter hétfőn a késő esti órákban hazaérkezett Budapestre. Az SZKP KB üdvözlete Az SZKP Központi Bizottsága üdvözletét intézett Kádár Jánoshoz, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárához. Az üdvözlet szövege a következő: Drága Kádár János Elvtárs! Jeles jubileuma napján a Szovjetunió Kommunista Pártjának ,Központi iBizottsága, valamennyi szovjet kom. munista szívélyes üdvözletét és legjobb kívánságait küldi önnek. AZ ön életútja, a forradalmár és kommunista életútja — méltó plédája a marxizmus—leninizmus eszméi iránti hűségnek, a -munkásosztály ügye szolgálatának, a népe sorsa iránt érzett magas fokú felelősségnek. A szocializr mus létrejötte és megszilárdulása Magyarországon, az (országnak la gazdasági és kulturális fejlődésben, a szocialista demokrácia tökéletesítésében elért Ieredményei, a nemzetközi közösségben élvezett tekintélye megbonthatatlan kapcsolatban áll az ön alkotó gondolkodásával és önfeláldozó, sokoldalú tevékenységével. Hosszú évek óta a Magyar Szocialista Munkáspárt élén felbecsülhetetlen mértékben hozzájárult a szocialista közösség, annak intézményei és mai együttműködési formái fejlesztéséhez. Méltán örvend nagy tekintélynek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban, a iforradalmi ,erők akcióegységéért és összeforrottságáért folytatott fáradhatatlan harcával kivívta a világ kommunis- iáinak méjy tiszteletét. A kommunisták, az egész szovjet nép országunk - hű barátját, a következetes internacionalistát, a Ipártjaink .és népeink közötti mindenoldalú együttműködés fejlesztésének aktív harcosát tiszteli az ön személyében. ön többször járt a Szovjetunióban. Találkozásai ;mindig a szovjet és magyar kommunisták közötti barátság, őszinteség, bizalom és elvtársi viszony meg szilárdítását szolgálják. A szovjet iemberek érzéseit kifejezve kívánunk önnek, drága jKádár elvtárs, jó egészséget, frissességet, I újabb sikereket a béke és a 'szocializmus javára, a testvéri imagyar nép érdekében kifejtett tevékenységében. A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Kádár János elvtársat a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárát, a szovjet és a magyar nép közötti testvéri .barátság és mindenoldalú együttműködés fejlesztésében szerzett érdemeiért, a béke és szocializmus megszilárdításához nyújtott jelentős hozzájárulásáért, 75. születésnapja alkalmából az Októberi Forradalom Érdemrendjével tüntette ki. A rendeletet A. Gromiko, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és T. Memtesasvili, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának titkára írta alá. is. Lázár György a XX. kerületben Magyar—svájci külügyminiszteri tárgyalások
