Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-26 / 122. szám
1987. május 26., KEDD NOGRAD 3 Bolt született Vanyarcon *1 Gazdinak megköszönik Vanyarcra időnként vissza keli térni. Az 1700 lelkes településen az utóbbi években egyre gyakrabban megszemlélhetek a szükségszerűségben gyökerező vállalkozó kedv látványos eredményei. Ezúttal Füssy József, a pásztói városi pártbizottság első titkára is biztat: érdemes megnézni, hogyan született Vanyarcon egy húsbolt. Az új középületekkel, rendezett és tiszta utcáival kellemes benyomást keltő faluban mindenekelőtt a tényeket idézzük Hugyecz And- rásné tanácselnökkel. — Szirákról, Kálióról, Bércéiről szerezhette be eddig a falu lakossága a húst — mondja a népszerű községi vezető. — Esetenként még ennél is messzebbre kellett érte utazni. Valamikor régen nem így volt. Még önállóan dolgozott a sziráki áfész, amikor a ma is szívesen emlegetett Rajnai István hetente egy alkalommal megjelent a kocsijával, hozta a főznivalót, nem volt gond a hét végén. Az áfész egyesült, Rajnai le. dolgozta a maga idejét — a húsellátás pedig megszűnt Vanyarcon. Boltjuk ugyan volt, így alkalomszerűen jutott ide is hús Káliéról, ha akadt olyan ember, aki elhozza. A van és a nincs ösz- szefüggése még bonyolultat), bá vált körülbelül három évvel ezelőtt. Vanyarcot ugyanis bevonták a megyei húskeret lebontásába, s ettől az időtől így alakult a kép: Teeret és bolt volt, csak éppen húst nem lehetett kapni. A meglevő üzletet az egészségügy szakemberei is kritizálták, s a tarthatatlan állapotba Vanyarc közigazgatási vezetői nem nyugodtak bele. — Nem lehet sokáig tartani azt, hogy a bezárt üzlet kulcsa az áfésznél, a húsért pedig utaznak az emberek — vélekedik a tanácselnök. — Ezért született meg az ötlet: az új pedagógus szolgálati lakás építésé, vei egyidőben egy átlagos húsboltot is létesítünk a földszinten. Az ötlet megvalósításáról ma már mindenki meggyő-. ződhet: a falusi húsboltot akármelyik település megirigyelhetné. Igaz, az első mérésre még várni kellett, a nyitásig akadt egy-két probléma. A tanács pénzén létrehozott boltot számos kikötéssel vette volna át a pásztói áfész üzemeltetésre. A leglényegesebb, hogy az esetleges ráfizetésből részesedjen a tanács, a szövetkezeti tagok ilyen esetiben mondjanak le a részesedési alapjukról. S még egy: a berendezésre szervezzenek körülbelül kétszázezer forintnyi célrészjegyet. — összehívtuk a helyi intézőbizottságot, s az emberek nem tapsoltak a kikötéseknek — emlékezik a tanácselnök. — Kell a bolt, mondták, de miért kell nekünk aránytalanul többet vállalni, mint más településeken. A szövetkezettel való ilyen fajta együttműködést tehát elvetették. Volt tehát már egy minden egészségügyi előírásnak megfelelő bolt — még mindig hús nélkül. — A pásztói Gazdi mintaboltot ismerve, ekkor úgy gondoltam, elmegyek a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatójához. Mondván, a vállalat Szirákra a saját dolgozóinak úgyis kihozza a húst, nem lehetne-e összevonni a mi ellátásunkkal. Csak megköszönni tudom Juscsák György igazgatónak azt, ahogyan pártfogolta a falu ügyét. Menjek Lendvai Géza igazgatóhelyetteshez, ő az illetékes — ennyivel el is volt intézve az egész. A történet felelevenítését a tanácselnök úgy folytatja, hogy néhány nap múltán, az utolsó bejáráskor örömmel látta a saját kis boltjuk falán a feliratot: ,,Gazdi húsbolt”. Az öröm nem véletlen, a jó nevű pásztói üzlet fiókboltja garanciát jelent. S amikor híre ment, hogy egymásra talált a vanyarci- ak áldozatvállalása és a MÁG vállalkozókedve, ismét tüsténkedni kezdtek az emberek. Erről ezt mondja Csányi Pálné vb-titkár: — Tanácsi dolgozók, más emberek, nagy igyekezettel fogtak hozzá a takarításhoz, hogy mielőbb nyithasson a bolt. A terv azóta valóság, minden csütörtökön népes asz- szonysereg várja a nyitást, hogy helyben, utazás nélkül beszerezze a hét végére való húst. Az üzlet — szerény számítás szerint is — háromszázezer forintjába került a település tanácsának. Miért ez az áldozat, amikor a pénznek annyi a helye? A válasz rövid: — Az itt élők érdekeit kell szolgálnunk. Sok a nyugdíjas, nekik kiváltképpen nem mindegy, hogy az egyébként is drága hús árát megemeli-e húsz-harminc forintnyi buszköltség. A közérzetet alapvetően javította ez a kezdeményezés. Kiváltképpen azért, mert a MÁG által üzemeltetett tanácsi bolt kellően rugalmas is. Az ünnepek előtt például elfogyott a kiszállított mennyiség, a boltvezető autóba ült, nemsokára pedig már a hangosbemondó hirdethette: megérkezett az utánpótlás. A tanácsi vezetők és háziasszonyok öröme tehát teljes. Az előbbiek azonban már a jövőre gondolnak. — Eredetileg itt ikeflakást terveztünk, az építkezést folytatjuk egy másik szolgálati lakással. Ügy gondoljuk, annak a földszintjén egy tej- és kenyérből tort létesítünk. Ehhez ugyancsak meg kell majd keresnünk a megfelelő partnert. Hugyecz Andrásné szavai sokatmondóan bizonyítják : a tanács nemcsak gyűlésekkel és egyeztetésekkel, hanem kézzelfogható tényekkel dolgozik az ellátási felelősség gyakorlati megvalósításáért. Kelemen Gábor Kevesebb utas, kevesebb áru a vonatokon Kedvezőtlen négy hónap áll a vasút mögött: mostanáig nem sikerült pótolnia az év eleji lemaradást. A személyszállító vonatok 74 millió utast szállítottak ez idő alatt, egymillióval kevesebbet a vártnál. Ügy tűnik, tovább folytatódik az évek óta tartó tendencia: sokan elpártolnak a vasúttól. Akik mégis vonatoznak, ma már inkább választják a gyorsvonatot, ezeken a szerelvényeken valamelyest nőtt az utasok száma. A megváltozott igényekhez igazodva az új menetrendben már kevesebb személyvonat közlekedik a hosszabb vonalakon, helyüket egyre inkább gyorsvonatok veszik át. A szerelvények összeállításánál alkalmazkodnak a forgalom nagyságához: a hétvégeken és a csúcsidő- szakokban több kocsiból álló hosszabb, a kevésbé forgalmas napokon és napszakokban rövidebb vonatok szállítják az utasokat. A teherforgalomban 2,7 millió tonna a lemaradás, azaz csaknem 8 százalékkal kevesebb árut szállítottak vasúton, mint tavaly ilyenkor. Az előszállítási akció nem hozta meg a várt eredményt, csaknem 800 ezer tonnával kevesebb árut adtak fel vasútra a termelő vállalatok, mint egy évvel korábban. Különféle nyílászárókat, beépített szekrényeket és egyedi bejárati ajtókat gyártanak a Salgótarjáni Tervező- és Építőipari Szövetkezet ponyipusztal asztalosüzemében. Képünkön: Virág Aladár csoportvezető és László Lajos asztalos a salgótarjáni Bajcsy-Zsilinszky úti leendő kisárubáz ablakkereteit készíti. (Fotó: Bábel L.) Szerződéskötések a konzerviparban Lezárultak a szerződés- kötések a konzerviparban. A tizenöt gyár a tervezettnél összességében 6 százalékkal több nyersanyag számításában egyezett meg partnereivel1. A termelőik a szokottnál óvatosabbak voltak a gyümölcsökre szóló szerződések kötésekor, bátrabbak viszont a zöldségfélék ajánlásában. A valóságos kínálat azonban a hozamok alakulásától függően változhat a nyáron. A gyárak összesen mintegy 900—950 ezer tonna termény feldolgozásaira készülnek, a késztermékek több mint háromnegyedét exportra szánják. A gazdaságokkal 260 ezer tonna alma átvételére szerződött a konzervipar, valamivel kevesebb ez mint amennyit eredetileg terveztek ; körtéből, meggyből és cseresznyéből, valamint málnából és egresből a tervezett körüli mennyiségben állapodtak meg a felek. A szamóca és a málna esetében úgy tűnik, hogy a termelők várakozó állásponton vannak, mivel a termésre az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően több felvásárló is vár. őszibarackból a tervezettnél ugyan valamivel többre, mintegy 25 ezer tonnára kötöttek szerződést, azóta azonban már látszik, hogy a kedvezőtlen téli és kora tavaszi időjárás miatt rosszabb a terméskötés, az átlagosnál kisebb lesz a hozam. Zöldborsó-feldolgozásra tizenegy konzervgyár készül föl, zöldbabot nyolc üzemben tartósítanak. E két terményből a .tervezettet meghaladó mennyiségben szerződtek az üzemek, így a gyárak borsóból legalább 120—125 ezer tonna, babból 18—20 ezer tonna átvételére készülnek. A legnagyobb tömegű zöldségféléből, á paradicsomból a tervezettnél 60 ezer tonnával többet, csaknem 400 ezer tonnáit kínáltak föl a gazdaságok. Sikeres volt a szerződéskötés sárgarépából is. ha jó termés lesz a konzervipar több mint 25 ezer tonnát vehet át. Kedvező időjárás esetén megfelelő mennyiségű zöld-, illetve pritamin paprikát és uborkát tartósíthat az ipar a jövő évre, ezekből ugyanis egyes körzetek gazdaságain kívül a kistermelők is mintegy 5—10 százalékkal többet ígértek. Győri András, tahiméte segítségével méri fel a terű letet. A zalai szénhidrogénmezők mérési adatait Besenyei Géza rögzíti a számítógépen. Munkában a térképkészítő brigád. Rigó Tibor -képriportja Évente közel száz helyszínen dolgoznak a Nógrádi Szénbányák Kisterenyei Vállalkozási Üzeme salgótarjáni földmérő irodájának szakemberei, akik szinte az egész ország területén végeznek földmérési és térképészeti munkákat. Kiemelt tevékenységük közé tartozik a gáz és olaj szállításának megtervezéséhez szükséges geodéziai felmérési munkák, valamint a Szovjetunióból érkező „összefogás” gázvezetékrendszer földmérési és kitűzési feladatainak elvégzése. Az iroda munkájából, évente mintegy harmincmillió forint árbevételt könyvelhet el a vállalat. A földmérők az elmúlt éves munkájuk alapján a Kiváló munkahely címet kapták meg. Képriportunk az iroda tevékenységét mutatja be. Légcső műanyagból fele áron Műanyagból készítenek a bányák szellőztetéséhez légcsöveket a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalatnál. Máris jelentős az érdeklődés az új termék. iránt, ment a műanyag csövek feleannyiba kerülnek, mint a bányákban jelenleg használatos fémszerelvények. A vállalat szakembereinek sikerült megoldani u!k, hogy a műanyag minden tekintetben megfeleljen az igen szigorú bányabiztonsági előírásoknak. A poliészter szövetráccsal megerősített műanyag fólia tulajdonságait speciális adalékanyagok hozzáadásával úgy változtatták meg, hogy az ne -tudjon lángrakaipni, s ne töltődhessen fel elektromossággal. Az ellenőrző vizsgálatok eredményei alapján az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség engedélyezte a termék használatát valamennyi hazai bányában. A műanyag sokkal egyszerűbben szerelhető, mint a fém, s mivel hajlékony, könnyebben, a kisebb, kanyargós járatokban is elvezethető. Így, ha valahol megnövekszik a levegő me- tángáztartalma igen rövid idő alatt gondoskodni lehet a veszélyeztetett járatok, aknák fokozott szellőztetéséről. Egyszerű alkalmazása nemcsak a veszélyhelyzetekben jelent előnyt, szerelési és üzemeltetési költségei egyébként is jóval alacsonyabbak a fémből kialakított szellőztetőrendszerekénél. A vállalat jövőre a tervek szerint 100 killioimétemyit készít ezekből a műanyag bányalégesövékből. Később a hazai bányákban évente körülbelül 150 kilométer hosszúságú új levegőztetőrendszert alakíthatnak ki. Az első műanyag szellőztetőcsöveket a dudari bányában szerették fel, de azóta már más bányákban is alkalmazzák kísérletképpen. Szedik a májusi cseresznyét Csongrád megye Duna— Tisza közi homokvidékén megkezdték a májusi cseresznye szedését. Az apró, piros terméseket egyelőre nem kilószámra, hanem 12 darabos csomókba kötve árulják az üzletekben, a piacokon. Hétfőn- már Budapestre is szállítottak a -kistermelők a korai gyümölcsből. A májusi cseresznye általában két hét alatt lekerül a fákról, utána a nagyobb szemű, később érő, sokkal ízletesebb fajtákat szedik. Ezek a cseresznyék is színesednek már. A hosszúra nyúlt kemény tél Csongrádban a cseresznye-, a meggy-* és az almafákat nem károsította. Ezekből közepes, Illetve jó közepes termés várható. Ugyanakkor az őszibarack-, és a sárgabarack-ültetvények úgyszólván száz- százalékos fagykárt szenvedtek. A lefektetett csővezetékek felkutatását speciális műszerekkel keresi Barna Tibor.
