Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-19 / 116. szám
MAl'AJÁNLATUNK NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. Vélemény NVOLC ÉVSZAK 16.05: Benedek András: Csodakarikás. Mesejáték Kossuth: 8.15: Mai programok. 8.20: Társalgó. Másfél óra irodalomkedvelőknek. 9.44: Dvor- zsák-művek — fúvószenekari előadásban: 9.53: Lottósonsolás! 10.05: Kapcsoljuk a pécsi körzeti stúdiót. Dinnyegörgetés. 10.25: Éneklő ifjúság. 10.40: Nóták. 11.11: Prága város panoptikuma. Jiri Marek elbeszélése rádióra alkalmazva. 3. rész. Nyári zápor. 12.45: Beszélgetés Loy Árpáddal. 13.00: Klasszikusok délidőben. 14.10: Magyarán szóivá. 14.25: Orvosi tanácsok. 14.30: Dzsesszmelódiák. 15.00: Élő világirodalom. 15.20: Concertino Praga ’86. 15.40: Poggyász. Tudnivalók utazóknak. 16.05; Játék- és ajándékműsor beteg gyerekeknek. 17*00: Századunk zenéjéből. 17.30: Offenbach: A ge- ro’steini nagyhercegnő. 17.45: A Szabó család. 19.15: Anyegin — rádióváltozat. 20.08: Kitüntetett zeneszerzőink. 21.10: Draskóczy László népzenei feldolgozásaiból. 21.30: Sokszemközt az egészségről. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22 30: Muszáj. — Jegyzet. 22.40: Sólyom Nagy Sándor énekel. 23.40: Zenekari operarészletek. 0.15: Éjfél után. Petőfi: 8.05: Slágermúzeum. 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 9.05: Napközben. 12.10: Fúvószenei válogatás. 12.30: Vörös Kálmán népi zenekara játszik. 12.58: Műsorismertetés. 13.05: Popzene sztereóban. 14.00: Találkozás Fehér Klárával. 14.50: Forma—1 híradó. 15.05: Szilvásy Viktória hegedül. 15.20: Könyv., ről könyvért. 15.30: Csúcsforgalom. 17.30: Körök-diákkörök- önképzökörök. 18.30: Gramofonsztárok. 19.05: Sport. 19.15: Csak fiataloknak. 20*10: Magyar tájak dáliáiból, táncaiból. 21.05: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai. 21.25: Magnóról magnóra. 22.05: Víz — Parádé — Riportmüsor. 23.20: A mai dzsessz. 24.00: Vi- 'rágénekek. 0.15: Éjfél után. MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsorismertetés. Hírek. Időjárás. 17.35: Pódium . . . Szerkesztő: Beély Katalin. Közben: 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. műsor: 9.00: Tévétorna. Televíziós gyermekműsorok és gyermekfilmek szemléje — Kő- I szeg. 9.05: Nemere István: A I fantasztikus nagynéni. I—II. rész. A szünetben: 9*50: Telelottó. | 10.55: Felelj szépen, ha kérdez- ■ nek. Rajzfilm. 11.10: Karácsonyi t muzsika. 11.40: Perpetuum mobile. 12.15: Marék Veronika: Ki- i esi a bors. . . A Vacak és a nulla. Tévéfilm. 12.50: Delta. 13*15: í1 Tévetorna mozgáskorlátozottaknak. 13.25: Képújság. 13.30: öt évszázad festészete. 13.50: Bolondoska Ivanuska. Rajzfilm. 14.00: Markos Miklós: Micike és az angyalok. Tévéfilm. 15*15: Leo és Fred. Hóoroszlán. 15.25: Fürkész. Az alma. 15.55: Lexikon. Élőlény, (ősbemutató.) 16.05: Benedek András: Csodakarikás. 17.00: Hírek. 17*05: Három nap tévéműsora. 17.10: Nana, az albino rhézuszmiajom. 17.20: Hármas „csatorna”. 18.20: Képújság. 18.25: Rek-lám. 18.35: Mind Stúdió ’87. 18.40: 80 nap alatt a föld körül Willy Foggal. XXVI/7. rész: A kalkuttai expressz. 19.05: Esti mese. 19*20: Reklám. 19.30: Híradó. 20.00: Reklám. 20.05: Sógun. Amerikai tévéfilmsorozat. XI/2. rész. 20.55: Stúdió ’87. 21.55: Népzene zenekarra. 22.00: Meghökkentő mesék. Egyik kutya, másik eb. 22,25: Híradó 3. 2, műsor: 16.20: Képújság. 16.25: A hajózás története. VII/7. rész: Tengeri emberek. 17.00: Honvéd Hungalu Kupa. Nemzetközi öttusaverseny. 18.00: Délalföldi magazin. 19.00: Nagyvárosból a vadonba. Osztrák rövidfilm. 19.25: Tévétorna. 19.30: Angol nyelvlecke. 20.00: Atlantisz halála és újjászületése. 20.55: Híradó 2. 21.10: Betűreklálm. 21.15: Veszélyes életkor. Szovjet tévéfilm. 22.40: Képújság. BESZTERCEBÁNYA: 1. műsor: 19.20: Időjárás-je- lentés. 19.30: Tv-híradó. 20.05: Szeszélyes nyár — cseh film. 21.15: Autósok, motorosok magazinja. 21.55: A hazai és a külföldi zenei élet érdekességei. 22.45: Hírek. 2. műsor: 19.30: Tv-híradó. 20.00: Prágai tavasz, ’87. hangverseny. 21.05: Irodalmi revü. 21.30: Időszerű események. 21.56: Időjárás-jelentés. 22.00: Ez történt 24 óra alatt. 22.15: Vidéki történet — spanyol filmdráma. 1. rész. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Szállodai szoba (14). Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — Kamara: Vakvilágban (14). Színes magyar film. — Kohász: Becéző szavak (14). Színes amerikai film. — Tar" ján vendéglő: Silverado (14). Színes, szinkronizált amerikai western. — Balassagyarmati Madách: A tuareg bosszúja (14). Színes olasz kalandfilm. — Mesemozi: Kutyalagzi. — Pásztói Mátra: Támadás a Krull bolygó ellen (14). Színes amerikai fantasztikus film. '— Kisterenyei Petőfi: Silverado (14). Színes, szinkronizált amerikai western. — Bátony- terenyei Bányász: Gésa I—II. (16). Színes japán film. — Bá- tonyterenyei Petőfi: Házasság szabadnappal (14). Színes magyar filmvígjáték. — Rétság: Ágyúgolyó futam. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: A fotógalériában Zsigri Oszkár fotóalkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. — Gerelyes Endre Ifjúsági Művelődési Ház: A : szabadidő-klubba 13 órától várják a látogatókat. BÁTONYTERENYE — Kisterenye, kastélykerti művelődési ház: A gyerekeknek szól az intézmény 14.30 órakor kezdődő ajánlata, Zenebutik címmel. MAGYARNÁNDOR — Körzeti művelődési ház: Kiállítás látható a balassagyarmati városi képtár anyagából. BALASSAGYARMAT — Mikszáth Kálmán Művelődési Központ: Csontvá- ry, a Napút festője a címe annak az előadásnak, amelyet Pap Gábor művészet- történész tart a kamarateremben, 17 órakor. A szándék kétségtelenül rokonszenves: csinálni egy olyan filmsorozatot, amely napjaink magyar valóságáról szól. S hogy nem eredeti az ötlet ? Sebaj! Az okos emberek már régóta tudják, hogy a jót nem csak szabad, de érdemes is eltanulni. Ami azonban sikerült a csehszlovákoknak, — három esetből kettőben, mert a Kórház a város szélén sikerét a Nők a pult mögött némiképp még ismételni tudta, a Mentők viszont már gyengécske széria volt — nem sikerült nekünk. Pedig igencsak sokain bábáskodtak (vagy talán éppen ezért veszett el a „gyerek”) a Nyolc évszak című nyolcrészes tévéi iilínsorozat megszületése körül. Az álaptöriténetet Mis~ kolczi Miklós és Szabó György írta: ebből Boldizsár Miklós és VárkoUyi Gábor készített technikai forgató- könyvet, miközben dramaturgként besegített Lehel Judit, társrendezőként Márton István. Általában azt tartják, a kollektív munka jobb értékesebb, mert többek ismeretét, hozzáértését tükrözi. Ez bizonyára igaz akkor, ha az együttműködők régóta ismerik egymást, s gondolkodásuk, felfogásuk — mondjuk az életről, művészetről — azonos, vagy hasonló, illetve a másik előtt részleteiben is világos. Így lehetséges, ha mond valamit az egyik, mindjárt folytatni tudja a másik. Nos, hogy a Nyolc évszak stábjában a fentiek mennyire érvényesültek, kellő ismeretség) híján megmondani nem tudom. Mégsem reménytelen a helyzet: a látott mű korrekten eligazít. Annyi teljesen egyértelmű, hogy mindenki beleadott apait-anyait ebbe a produkcióba; mondhatjuk úgy is: osztatlan igyekezet tüzelte a résztvevőket a „nagy dobásra”. És alighanem ekörül keresendő a baj. A túlzott akarás ugyan egyetlen pillanatig sem hatott bé- nítólag, de annyira felerősítette a tudatosságot, hogy az már-már tudálékosságnak tűnt. Nagyon so[k jelenetben érezhette azt a néző. hogy a különböző hatáselemeket pa- fikamérlégen adagolják az alkotók, semmit sem bíznak a véletlenre. így döcögött részről részre előre a dramaturgia szekere, meg-meg- áíllva egy-egy dalbetét elhangzásának idejére. mígnem az utolsó részben olyannyira nékiiramodott, hogy alig tudtuk követni az eseményeket. No, persze a dolgokat legalább a végén illik rendbe tenni... Az írók, a dramaturgok, a rendező — Várkonyi Gábor — ott követték el a legnagyobb hibát, hogy a valóság helyett csak annak látszatát voltak képesek megteremteni. Külön-külön minden valóságos. igaz ehben a filmsorozatban, csak együtt any- nyira steril, tömény, hogy az ember bosszús lesz tőle. A tizenéves „úrfi” Székács úr pedig ki tudja, hol él. Bizonyára abban a belvárosi flaszterkörnyezetben akad belőlük, ahol a filmben is feltűnt, mégis inkább mesebeli csudabogárnak látszik, mint létező, élő gyereknek. A zenét Victor Máté, Szi- kora Róbert, Balázs Ferenc és a Dolly Roll jegyzi. Fülbemászó, színvonalas. Tet- szetősek Illés János operatőr képei is, bár amikor a dalbetétek elhangzanak, mindig reklámfotósra emlékeztet, (ám ez inkább a rendezői koncepció következménye). A színészek kiválóak. Götz Anna első főszerepében ígéretes. A főbb szerepek alakítói — Horváth Sándor. Csomós Mari, Kállai Ferenc, Gobbi Hilda, Tordy Géza stb. — tanítani való. játékkultúráról tesznek bizonyságot. Értük — meg a nézőkért — kell újabb mai történeteken gondolkodni az íróknak, rendezőknek. (ok) Hajdani gyermekvilág Babaház, a miniatűr gazdasági udvar agyagból formázott állatkái, vagy az ólomkatonák serege, s a már csak emlékekben élő kő építőkocka éppúgy helyet kapott azon a kiállításon, amelyet a múzeumi világnap - no és a közelgő gyermeknapra is gondolván — alkalmából hétfőn nyitottak meg a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumban. A hajdani gyermekvilágot — a századfordulótól a harmincas évek végéig — idézik a fényképek, festmények és a játékok; s ezek nem csupán a mai gyerekek számára érdekesek, hanem nagyanyáink, nagyapáink is érdeklődéssel szemlélik a múltidéző tárlatot. Üjabb televíziós ismeretterjesztő filmek Több új ismeretterjesztő és zenei műsor forgatása kezdődik meg ezekben a napokban, hetekben a televízió stúdióiban. A Balatonról készít négyrészes ismeretterjesztő filmet a televízió művelődési főszerkesztősége. A sorozat felidézi hazánk egyik legszebb és leglátogatottabb tájának kialakulását, a mintegy 25 ezer éves tó geológiai történetét és folyamatos változásait, amelynek nyomai mg is felfedezhetők e vidéken. Szakértőik mutatják be hazánk legnagyobb tavának gazdag és igen változatos állat- és növényvilágát, köztük a Kis-Balaton ritka madarait. A ciklus befejező epizódja a tó környezetvédelmi gondjaival foglalkozik: figyelmeztet azokra a káros tényezőkre, amelyek gyorsítják a tó feltöltődési folyamatát. Ugyancsak a művelődési főszerkesztőség produkciójában készül — a magyar mentésügy centenáriuma alkalmából: — a mentőik világát és e tudományág sajátosságait bemutató film. A május 5. és 8. között megrendezett nemzetközi oxyológiai mentéstudományi kongresszuson felvett anyagot kiegészítik a hazai és külföldi szakemberekkel folytatott riportok, valamint az elmúlt száz év történetét és a mentők mindennapjait felidéző képsorok. Az osztrák televízióval közösen, a Dunántúl legszebb vidékein forgatják a Kitekintő — Magyar rapszódia című összeállítást, amely 45 percben mutatja be ennek az országrésznek a kultúrtörténeti, művészeti érdekességeit, valamint a táj szépségeit. Ai Dunakanyarban, a Balaton környékén és a Mecsek vidéken forgatott műsor Szentendre, Esztergom, Keszthely, Sümeg, Veszprém, Tihany, Fertőd, Pannonhalma és Kőszeg legszebb műemlékeit is felsorakoztatja. Az új zenei produkciók között lese a Medveczky Ádám karmester portréját megrajzoló film, amely a neves művész dirigensi és tanári működését is bemutatja, valamint a Takács Kláráról készülő összeállítás, amelyben az operaénekesnő beszélgetőpartnere, Czigány György. Mindkét műsort sok-sok zenei betét illusztrálja majd. Körülbelül két hónap telt el azóta, hogy Leóncio Reci- fébe ment elfogni a rabszolgáját. Leóncio és Malvina kibékült és a királyi udvarból! jövet az előző este érkezett meg a birtokra. Néhány rabszolga, akik között ott találjuk Rosát és Aindrét is, éppen a parkettáit súrolják, a bútorokat rendezgetik éá törölgetik abban a gazdagon berendezett szalonban, amely szenvtelen tanúja volt a családi titkoknak, megannyi ' hol megható és elbűvölő, hol szégyenletes és sötét jelenetnek. s mely Malvina távollétében mindig zárva állt. De vajon mi történt isaurá- val és Miguellel azóta, hogy elhagyták Pernambucót? Milyen sorsot szánt, vagy milyen sorsot szánt volna Leóncio a lánynak? Miként béikült ki a feleségével? Ezt fogjuk most elmesélni az olvasónak, mielőtt folytatnánk a történetünket. Leóncio, miután visszahozta birtokára Isauráí. a legteljesebb és legszigorúbb őrizet alatt tartotta. Ezt nemcsak azért tette, hogy megbüntesse szerencsétlen foglyát, vagy, hogy kegyetlenül bosszút álljon rajta. Tudta, mennyire heves és mindedre elszánt a szeBERNARDO GUIMARÁES (77.) relem, amelyre a pernam- bucói fiatalember lobbant Isaura iránt. Hallotta Álva- ro utolsó szavait, ameíyeket Isauráboz intézett: — Bízzál Istenben és a szerelemben: én nem hagylak el. Ez felért egy fenyegetéssel, és mivel Álvaro gazdag és merész volt, rendelkezett a .megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy ezt valóra is váltsa, akár erőszakkal, akár fortély és cselekvés révén. Leóncio ezért nemcsak, hogy nagyon szigorúan elzáratta a lányt, hanem felfegyverezte az összes rabszolgáját is, akik ettől fogva szinte egyáltalán nem végeztek munkát az ültetvényen, hanem éjjel-nappal készültségben éltek, mint egy erőd helyőrségének katonái. Az ifjú ültetvényes izzó és vad lelke azonban egy pillanatra sem mondott le őrült szerelméről és azt a reményét sem vesztette el, hogy legyőzi Isaura közömbösségét. És már nem pusztán a szerelem, vagy az érzékiség vezérelte, hanem egy zsarnoki szeszély, a fékevesztett sátáni vagy. hogy bosszút álljon a lányon és vetélytár- sán. Élvezni akarta a lányt, ha csak egy napra is, s ha már meggyalázta és bemocskolta. színlelt közönynyel e szavak kíséretében vetni oda ellenfelének: — Tessék, most már megveheti a kedvesét, most kész vagyok túladni rajta, mégpedig olcsón. Egy új, ígéretekből, csábításokból és fogadkozásokból álló hadjáratot indított Isaura ellen, melyet fenyegetőzés, szigor és zsarnokos- kodás követett. Leóncio egyedül a kínzást és a brutális erőszakot akarta elkerülni, nem mintha ehhez hiányzott volna belőle a vadság, hanem mivel ismerte Isaura erényességét, megértette. hogy ezekkel az eszközökkel csak megölni sikerülne a lányt, és a halála nem elégítené ki kéjsóvárgását. még kevésbé bosszúvágyát. Így hát új tervek kiagyalásán fáradozott, nemcsak azért, hogy sárba tiporja azt, amit ő a rabszolgalány büszkeségének nevezett, hanem azért is, hogy meghiúsítsa és teljesen kigúnyolja Álvaro nemes szándékait, így állva mindkettőjükön tökéletes bosszút. Egyébként Leóncio feltétlenül szükségét érezte annak, hogy kibéküljön Mal- vinával. Nem mintha az önérzet, az erkölcsi érzék és még kevésbé a hitvesi szeretet ösztönözte volna erre, hanem érdekei vezérelték. melyek az olvasó számára hamarosan ismertté válnak. Ebből a célból ment tehát Leóncio az udvarba és kutatta fel Maivinát. (Folytatjuk)
