Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-19 / 116. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett. Sok a kifosztott fészek. A vörösbegy fészke Á fészek szakértő Nógrád megye északi részén a Medves területén hegyvidéki madaraink csaknem teljes köre megtalálható. Zagyvaróna, Cered, Mátraterenye és Szilváskő közbezárta területen 100-faj- ta költő és 40-fajta átvonuló madár él. E madárvilág legszakavatottabb ismerőjével Varga Ferenccel kirándulunk a „levegő urai” nyomában. Kakukk, kakukk ... Hasít bele a légtérbe, majd halkul el e hang, utat engedve a kis énekesmadarak trillázó dallamának és a borókák zizegésének. — Hívja a párját a hím, bizonyára talált egy fészket, amibe lerakhatja tojását a tojó, — tolmácsolja a kakukk üzenetét Feri bácsi, megyénk amatőr ornitológusa, akit munkahelyén, az ötvözetgyárban csak úgy hívnak, a madaras. — Édesapám erdész volt. Kirándulásaink során nem kellett kétszer mondani, hogy nézzem meg a fészkeket a fák tetején. Gyermekkoromban magamba szívtam a természet szeretetét, ami aztán egy életen át elkísér. Szid is néha a feleségem, hogy minden szabad időmet az erdőben töltöm, de itt megfeledkezem a világ összes gondjáról. Szövődnek a gondolatok, miközben ballagunk a Cser- készkút-tetőn gyönyörködve az elénk táruló panorámában, a simára legelt gyepben és a borókabakrok formagazdagságában. — Egy hete itt két tojás volt — húzza szét 'kísérőm a szúrós ágakat —, most öt van az őszapó fészkében. Bizony a lerakott tojásokból, jó ha az ötödé megmarad. Sok az ellensége a tojásoknak és a fiókáknak. A szajkók a legnagyobb dézsmálok. Közben biztos kézzel nyúl a bokrok közé, s mutat rá a tojással teli, vagy üres fészkekre. Egy kenderikefészekre bukkanunk. Hirtelen látogatásunkra a fiókák öten ötfelé rebennek. A fotó kedvéért egyet visszarakunk, de aztán az is eltűnik. Ami egyszer kiugrott a fészkéből, az már nem marad ott sokáig — kapom a tájékoztatót. Pár kilométerrel arrébb a bárnai völgyben bóklászunk tovább. Itt is, ott is odú a földben. Vörösbegy költi a tojásait. — Ez az a madár, aminek fészkébe rakja leggyakKenderikefióka Cserháthalápon rabban tojásait a kakukk. Huszonöt éve figyelem e mással köttető madarat. Viselkedéséről sokat publikáltam folyóiratokban, könyvekben. Jelenleg egy természetfilm forgatásában segédkezem. Utunkat a Zagyvaróna melletti völgybe, a Hársas- ba vesszük. Ez egy madárparadicsom, közel tízfajta madár fészkel itt. Kis patakhoz érünk. Előkerül a féltve őrzött japán háló, s az öklömnyi gombolyagból harminc négyzetméteres felület feszítődik ki. Mire megtekintünk egy pár kifosztott feketerigó-fészket, már vár bennünket egy madár, a hálóba gabalyodva. Óvatosan kiszabadítva gyűrű kerül a lábára, s pontos adminisztráció a noteszba: 1987. 05. 12. Citromsármán tojó —, s a megriadt madár máris vígan szeli a levegőt. — Évente 300—500 madarat gyűrűzök meg, s nagy öröm számomra, amikor Olaszországból, Ciprusról, Libanonból igazolják vissza, hogy a gyűrűn ez állt: HUNGARY. Bencze Péter Feszítődik a japán háló. Tej van, nincs aki eladja Cserháthalápon keddenként nincs tej! — írja olvasónk panaszos levelében, amelyet az ottani lakosok nevében küldött szerkesztőségünkbe. A levélből kiderül, hogy a tejeskocsi ugyan naponta kiszállítja a friss nedűt a községbe, ám ott nincs, aki átvenné azt. A halápiak pedig mit is tehetnének, főként azok, akiknél kisbaba gőgicsél; reggelente megindul egy újfajta népvándorlás a szomszéd községbe — tejért. Hogy végül is miért nem ihatnak Cserháthalápon keddenként tejet? Szó sincs semmiféle korlátozásról, csupán arról, hogy sajnos még mindig vannak olyanok, akik nem megfelelően látják el feladatukat. Mint a Galgamenti Áfész ma- gvarnándori központjában megtudtuk, a halápi vegyesboltban keddenként szünnap van. Ilyenkor a helyi szerződéses italbolt vezetőjének lenne feladata a tej átvétele, illetve eladása, amit egyébként a vele kötött szerződés is tartalmaz. A község lakóinak érdekében — mondták a szövetkezeti központban — az áfész szigorúan felelősségre vonja az italbolt vezetőjét, ha a jövőben sem tesz eleget munkaköri kötelességének. Ezzel egyetértünk. De miért kellett a panaszos levél megszületését megvárni? Tuza Katalin Mozgó szűrőállomás — összefogással Egy ötlet a megvalósulás útján Hazánkban jelenleg minden ötödik haláleset valamilyen rosszindulatú daganatos megbetegedés miatt következik be. Évente csaknem negyvenezren esnek ennek áldozatául. A salgótarjáni Madzsar József megyei kórház fiataljai is célul tűzték ki, hogy bekapcsolódjanak korunk népbetegsége — a rák — elleni küzdelembe. Az ő körükben fogalmazódott meg az ötlet, hogy célszerű lenne egy szűrőbuszt létrehozni. mivel e megbetegedés gyógyításának egyik előfeltétele a mielőbbi észlelés. S, ez a lehetőség biztosítaná a gyors, helyszíni vizsgálatok elvégzését az apró falvakban, településeken is. A kórházi KlSZ-esek képviselője a salgótarjáni városi KlSZ-bizottsághoz fordult, ahol kedvezően fogadták a javaslatot.--- Első lépésként március második felében egy felhívást tettünk közzé alap- szervezeteink, iskolák, gyárak, vállalatok felé, amelyben tájékoztattuk szándékunkról a fiatalokat, s mindazokat, akiknek a közreműködésére számíthatunk —, tájékoztat Kisné Karakasev Anna. a KISZ városi bizottságának első titkára. — Ezenkívül az ehhez szükséges — nem csekély — pénzösszeg előteremtéséhez kértünk felajánlásokat. — Eredményes volt a felhívás? — Eddig összesen hét nagyobb vállalat, illetve gyár támogatását nyertük meg ügyünknek, amelyek egyenként 50 000—100 000 forint közötti összeggel járulnak hozzá a szűrőbusz beindításához. A salgótarjáni Volán-vállalattól kaptunk erre a célra egy selejtezett buszt, amit e hónap közepén Budapesten újítanak fel, több mint egymillió forintos költséggel. — Ennek egy részét a megyei tanács egészségügyi osztálya fedezi — mondja dr. Kollár Zoltán egészség- ügyi osztályvezető-helyettes. — A salgótarjáni síküveggyár állítja elő az üvegezéshez szükséges anyagokat, a műszerék szerelését a röntgen- és kórháztechnikai vállalat végzi el. A felszerelés egyébként többféle — általános jellegű — egészségügyi szűrésre is alkalmas lesz. — Egyedülálló kezdeményezésről van szó? — Nem, az ország más városaiban — például Székesfehérváron, Pécsett, már működik ehhez hasonló „mozgó szűrőállomás” és számos helyen szorgalmazzák még továbbiak megvalósítását — teszi hozzá az osztályvezető-helyettes. Kisné Karaik es ev Anna a következőkben foglalja ösz- sze a további tennivalóikat: — KISZ-eseinktől mi elsősorban azt várjuk, a széles körű gyűjtésben, a felhívás terjesztésében, a továbbiakban is vegyérték részt, a társadalmi munkáért kapott pénzt is erre a célra fizessék be. A város ifjúsági rendezvényein hamarosan úgynevezett ráktombolát fogunk árusítani, ennek bevételét szintén erre szánjuk. Mindez persze nem elég, pedig arról van szó újra, hogy az egészségügyi szolgálat „házhoz megy”. Az összefogás jó eredményeket hozhat, ha egy kicsit magunkénak is« érezzük a saját egészségünket. — mihalik — Közös írásbeli Állampolgárok és a hivatalok érettségifelvételi vizsgák Hétfőn kezdődtek meg a közös írásbeli érettségi - felvételi vizsgák azon diákok számára, akik matematikából, fizikából, biológiából, illetve kémiából fel- vételiznek a hazai felsőfokú oktatási intézményekben. A két nap során — május 18-án és 19-én — matematikából ■ csaknem húszezer, fizikából több mint 11 ezer, kémiából mintegy háromezer, biológiából pedig 8,5 ezer műszaki, agrár-, orvosi, illetve közgazdasági intézménybe pályázó jelölt ad számot tudásáról. A többi tárgy felvételi írásbeli vizsgái — mintegy 44 ezer diák számára — június 23-án, 24-én lesznek, a szóbelieket pedig június 22. és július 3. között tartják meg. Az egyetemek és főiskolák július 15-ig döntenek a felvételekről: a döntést nyilvánosságra hozzák, s az érintetteket írásban értesítik. A fellebbezéseket a döntésről szóló határozat kézhez vételét követő nyolc napon belül, de legkésőbb július 31-ig kell eljuttatni az intézményekhez. A szóbeli felvételi vizsgán ez évtől egyébként minden felvételiző megtekintheti kijavított dolgozatát, amely- ivei kapcsolatban észrevételt tehet. Ezt 24 órán belül, írásban kell benyújtania a felsőfokú intézményhez. ☆ Nógrád megyében, Salgótarjánban, a Bolyai János Gimnáziumban tartották meg a közös írásbelit. Az első napon 90 fiatal kezdett fizikával, majd délután 184 matematika, 27 kémia, 112 biológia tárgyú dolgozat íróját várták. Ma a műszaki és agrár felsőfokú intézménybe pályázók közül 189 matematikából, 96 fizikából, 20 kémiából és 36 biológiából írja meg munkáját. Sokan már nem először jelentkeztek, néhá- nyan elmaradtak a felvételiről. Á jogviták forrásai Sokat és sokan panaszkodnak, hogy a hivataltól hiába várnak választ, elhúzódik az ügyintézés, hónapokig tartanak a peres ügyek. Ilyenkor reílexszerűen a hátóságokat, a jogvitákban döntő szerveket hibáztatjuk, bürokráciát, nehézkességet emlegetünk. Az állam a társadalmi viszonyok jelentős részét jogilag szabályozza. Ha a jogszabály nem érvényesül, önkéntes jogkövetés útján jogviták keletkeznek. Az állampolgárok közötti jogviták — igazodva a jogilag szabályozott területekhez — döntően polgári jogi, államigazgatási jogi és családjogi természetűek. Az állampolgárok vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza a polgári jog. A tulajdonosnak tisztáiban kell lennie a tulajdonjoga terjedelmével és korlátáival. így például az ingatlan tulajdonosának azzal, hogy hol húzódik a telekhatára, beépítheti-e az ingatlanát, hogyan teheti ezt, hová kell kerítést építenie, hogy alakul á telekhatáron álló kerítés, növényzet használata, hasznainak szedése, mivel jár, ha ingatlanát haszonélvezeti jog, vagy más használati jog, így teleki szolgalmi jog terheli. Különösen fontos a tulajdonjog, használati jog terjedelmének, korlátainak ismerete közös tulajdonnál. Fontos alapelv. hogy a tulajdonos a használat, birtoklás során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Ennek az alapelvnek a megsértéséből fakad a legtöbb tulajdonjogi, használati jogi, birtokvédelmi jogvita, amelyet bíróságok rendeznek, bár birtokvédelmet a tanácsi szak- igazgatási szervtől is lehet kérni, ha jogi kérdést nem kell lisztázni, és egy éven belül történt a birtokháborítás. A tulajdonosi jogosítványoknál kell megemlíteni az építkezésekből eredő jogvitákat. Az épület nagysága, a szomszéd ingatlanhoz való közelsége, a nyílászárók elhelyezése, a szennyvíz-csapadékvíz elvezetése ad ebben a körben leggyakrabban vitára okot. Ezek elsődlegesen államigazgatási jogviták, és az épitéshatóságok rendezik, de több kérdésben az építkezésből eredő jogviták is bíróság elé 'kerülnek. (Például ráépítés, túlépítés. a kilátás elvesztése.) Az állampolgárok vagyoni ügyekben kötött szerződéseiből eredő viták eldöntése a bíróság elé tartoznak. Viták merülhetnék fél azzal kapcsolatban is, hogy az elhunyt személy vagyonát, mint' hagyatékot, ki örökölje. A házasság felbontásával, a vagyonközösség megszüntetésével, a gyermekelhelyezéssel, a gyermektartással kapcsolatos viták száma sajnos egyre szaporodik. Ezek a viták a bírósági döntést követően folytatódnak a gyámhatóságnál a gyermek gondozásával, nevelésével, láthatásával kapcsolatos kérdésekben. Az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerül környezetünk védelme, amelyet zavarnák ártalmas szennyezéssel, bűzzel, zajjal járó tevékenységek. Az állampolgárok egyre gyakrabban fordulnak a tanácsi szakigazgatási szervekhez a környezetükben ilyen következményeket előidézők ellen, kérve a káros tevékenység megszüntetését, korlátozását, a jogsértő személy bírságolását. Megkeseríti életünket, ha környezetünkben lakótársunk, üdülőtársunk az alapvető együttélési szabályokat nem tartja be. A szabálysértési hatóságoknál gyakoriak a házirend megsértésével, a csendháborítással kapcsolatos állampolgári viták, ezek durvább esetei (rágalmazás, becsületsértés, magánlaksértés) nem csak szabálysértési, hanem büntetőeljárásokat is elindíthatnak. Az lenne társadalmilag kívánatos és hasznos, ha jogvitáinkat lehetőleg nem a hatóság vagy bíróság előtt, állami kényszer igénybevételével rendeznénk, hanem együttműködve, békésen, esetleges kölcsönös engedmények útján egymás között oldanánk meg, illetve jogtisztelő magatartással már ezek keletkezését is megelőznénk. P. A.
