Nógrád, 1987. május (43. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-16 / 114. szám
1987. május 16., SZOMBAT NOGRAD 3 Alkotopali/azat a síkliueggyarban A salgótarjáni síküveggyár gazdasági és társadalmi vezetése pályázatot hirdetett az 1987. év legjobb síküveggyári alkotója és a legjobb alkotó kollektívája címek elnyerésére. A pályázat célja olyan gyorsan, könnyen alkalmazható eljárás, módszer kidolgozása^ alkalmazása, amely elősegíti a gyár idei terveinek teljesítését. Ugyanakkor lehetőség is az alkotókészség kibontakoztatására. A címek odaítélésekor kiemelten mérlegelik majd azokat a pályamunkákat, amelyek hozzájárulnak ' a termelés technikai szintjének emeléséhez, a termelékenység növeléséhez, a minőség javításához. Hasonlóképpen előnyben lesznék azok a dolgozatok, amelyek előmozdítják a jó termékre jutó alapanyag-felhasználás mérséklését, vagyis javítják az úgynevezett jóáru-kiho- zatali mutatót, különös tekintettel az edzett, a ragasztott és a hőszigetelt üvegtermékekre. A gyár gazdasági és társadalmi vezetése buzdítja a dolgozókat olyan pályaművek elkészítésére. amelyek beruházási ráfordításom nélkül, szervezési intézkedésekkel jelentős anyag- és energiatakarékosságot tesznek lehetővé. Úgyszintén témája lehet a pályázatoknak a gyártástechnológia korszerűsítése, a tőkésimpor.tból származó anyagok hazaival vailó helyettesítése, a belső érdekeltség kedvező irányú változtatása. Az alkotópályázat szerves része a szocialista munka- versenynek és az újítómoz- galomnak. A pályázaton a gyár valamennyi dolgozója részt vehet, s folyamatosan, december elsejéig lehet benyújtani a pályamunkákat a gyár információs, prepa- gonda- és munkaverseny- osztályára. A műveket a gyár igazgatója által kinevezett bírálóbizottság értékeli majd. A legjobb alkotó kollektíva 20 ezer, a legjobb alkotó 10 ezer forint pályadíjban részesül. A pályázat eredményhirdetésére az évzáró gyári ünnepségen kerül sor. Magyar—francia műszaki megbeszélések A műszáki-tudományos együttműködés fejlesztéséről tárgyaltak hazánkban a Francia Mérnökök Nemzeti Tanácsának (CNIF), valamint a Francia Mérnökök Külföldön Kifejtett Tevékenységének Fejlesztésére Alakult Társaság (ADIFE) képviselői a Műszaki éis Természettudományi Egyesületek Szövetségének meghívására május 13—15. között. Antoinette David, a CNIF elnökségének képviseletében és Hervé Lainé, az ADIFE vezérigazgatója megbeszéléseket folytatott Tóth Jánossal, a MTESZ főtitkárával a kapcsolatok további bővítéséről. Együttműködési szerződést kötöttek arról, hogy tovább könnyítik a magyar és a francia mérnökök közötti információcserét. Sok fiatal varrónő találta meg sz ámításait a budapesti Finomkötöttárugyár balassagyitrmaii gyárában, akik főleg iskolai tanulmányaik ideje alatt ismerkedhettek meg a gyárban zajló munkával. szakinó»* kásvizsga «tán számosán maradnak a varrodában. A képen Tóth Rózád* és Kálmán Oabrjelln nőlmli«*- k és sutok. szovjet exportra div álruhát késdtenek A nyári vízellátásról Az Országos Vízügyi Hivatal szakemberei pénteken tájékoztatták az újságíróka: a nyári vízellátás előkészületeiről, valamint a június elejétől augusztus végéig várható ivóvízfogyasztásról. Elmondották, hogy az ország különböző térségeinek vízmüvei egymilliárd forintot költöttek az előkészületekre, egyebek között a Föld egyenlítőjének megfelelő hosszúságú hazai csővezeték-hálózat és a víztározók megtisztítására. a gyakran meghibásodó csőszakaszok kicserélésére, a vízszivattyúk felújítására. Tavaly nyár óta bővült a vízvezeték-hálózat, és a vízművek teljesítménye is. Igv a legnagyobb nyári fogyasztás idején naponta a múlt évinél valamivel több, ö.sz- szesen 3,7 millió köbméter ivóvizet szolgáltatnak majd a települések vízmüvei. A közműves vízellátásba bekapcsolt sok ezer újabb háztartással és egyéb fogyasztókikai azonban a vízigények is erőteljesen növekednek. Igazodni kell az új igényekhez Az átképzési támogatások tapasztalatai Megnőtt a vállalatok érdeklődése az átképzési támogatás iránit. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal felmérése szerint 1986-ban 148 vállalat csaknem 8500 dolgozója kapott anyagi támogatást új szakma elsajátításához, csaknem kétszer annyian, mint egy évvel korábban. A legtöbb — 1600 — dolgozó átképzésére Borsod megyében került sor, a fővárosban pedig közel 1200- an tanulták ki új szakmájukat központi segítséggel. A támogatásban részesültek valamivel több mint 10 százaléka Fejér megyei vállalatoknál dolgozik. Igen kevesen kényszerültek viszont új szakma elsajátítására Veszprém, Vas, Pest, Komárom és Békés megyékben. Az átképzési támogatást igénybe vett munkáltatóknak csaknem a fele ipari vállalat, közel egyötöde pedig mezőgazdasági üzem volt. Az iparban a dolgozók többségének a termékszerkezet változása, vagy a technológia korszerűsítése miatt kellett új. szakmát tanulnia. A mezőgazdasági üzemek nagyobbrészt azoknak a dolgozóiknak a számára igényeltek átképzési támogatást, akiknek a foglalkoztatását alaptevékenységük keretében már nem tudták biztosítani. Több esetben olyan pályakezdők részére is folyósították a támogatást, akik vállalták, hogy munka mellett kitanulják valamelyik hiányszakmáit. A< munkaerő vállalatok közötti átcsoportosítása a legtöbbször gyárak, .üzemek eladásához kapcsolódik. Az átvett gyárakban, üzemekben dolgozók általában, új tevékenységbe kezdenek, s emiatt, aki maradni akar, annak igazodnia kell az új igényekhez. Tavaly már 14 vállalat kérte a központi támogatást 900 új, valamely gyárral együtt átvett, illetve más munkáltatótól átcsoportosított dolgozója részére. Az átképzési támogatás rendszerét 1983-ban vezették be. Az első esztendőben alig néhány vállalat élt ezzel a lehetőséggel, s még 1984- ben is mindössze 19 vállalat 2800 dolgozója részesült átképzési támogatásban. Azóta egyre élénkül az érdeklődés. 1985-ben már csaknem 4700, 1986-ban pedig közel 8500 dolgozó átképzéséhez kaptak központi támogatást a munkáltatók. Az igények ilyen mértékű növekedéséhez •> hozzájárult az is, hogy 1985-ben kiszélesítették azoknak a dolgozóknak a körét, akik számára a vállalatok igénybe vehetik ezt a támogatást. Az elkövetkezendő években várhatóan egyre jelentősebb szerepe lesz a dolgozók átképzésének a termékszerkezet korszerűsítéséhez szükséges szakképzett munkaerő biztosításában, a gazdaságtalan területekről felszabaduló munkaerő újraelhelyezkedésében. A gazdasági előrejelzések is az átképzések fokozódó jelentőségére hívják fel a figyelmet. Nagyobb sebességgel, gazdasági céljaink megvalósításáért ÍRTA: OZSUART JÓZSEF C saknem fél év telt el azóta, hogy a Központi Bizottság novemberi ülésén —-—' elhatározta a gazdasági munka javítását, a dinamikusabb fejlődésünk útjában álló akadályok elhárítását. Természetszerű, hogy az elmúlt időszakban a határozat gyakorlati megvalósításának ütemes megkezdése, helyi tennivalóinak kimunkálása és érvényesítése állt a gazdaságpolitikai munka középpontjában. Ennek kezdeti tapasztalatait, tanulságait elemezte a megyei párt- bizottság május 14-i ülésén. Az elmúlt fél esztendő természetesen kevés a mélyreható változásokhoz. Nem kevés azonban annak megítéléséhez, hogy a politikai munka elégségesnek bizonyult-e a határozat végrehajtását megalapozó kedvező fogadtatás és cselekvő azonosulás kialakításához. A novemberi határozat megyénkben is nagy érdeklődést, élénk, kedvező visszhangot váltott ki, s nyilvánvalóvá vált megkülönböztetett politikai jelentősége. Megértetésében, cselekvő erővé formálásában pártszerveink azi elmúlt időszakban sokrétű, tartalmas munkát végeztek. Az ennek eredményeként is formálódó közhangulatra leginkább jellemző, hogy széles körben tapasztalható a párt politikája iránti, párttagságunk és a közvélemény döntő többsége kedvezőnek és példamutatónak értékeli a határozat őszinte, kritikus hangnemét. A pártbizottsági vitában szóba került az is, hogy néhány, közvéleményünket régóta és folyamatosan foglalkoztató kérdés újra hangot kapott a határozat feldolgozásának folyamatában. Változatlanul napirenden van például a jövedelmi és vagyoni viszonyok fokozódó differenciálódása. Az emberek aggodalommal kísérik és hangulatot rontó tényezőként értékelik az ügyeskedést, a korrupciót — általában a munkával nem arányos bdldo- gulást. Őszintén szembe kell nezni azzal, hogy egyre erőteljesebben feszegetik a felelősséget is a ‘kialakult helyzetért. A testület a határozat fogadtatásának előremutató jeleként értékelte ugyanakkor, hogy á pártszervekben, a dolgozó kollektívákban a korábbinál egységesebb, reálisabb helyzptismeret alakult ki. Érzékelhetően nőtt a társadalmi cselekvésre való készség a kommunisták, a dolgozók részéről. Ezért szembetűnő, hogy az egészséges türelmetlenség és tenniakarás hajtóerejéből a mozgósító politikai munkaprogramok kidolgozására már lényegesen kevesebb muníció maradt. Ennek következményeként maguk az idei tervük sem jelentenek elégséges hajtóerőt és nem hoztak felszínre elegendő belső energiát a novemberi határozatban kitűzött, illetve megerősített célok maradéktalan visszaigazolásához. Dilferenciállan bár, de jellemző, hogy a gazdálkodó egységek elképzelései csak alulról közelítik a gazdasági növekedés élénkítésének központi és megyei szándékait. Az exporttervek már lényegesen jobban összehangoltak egyensúlyjavitási törekvéseinkkel, s a hatékonyság és jövedelmezőség javítására is megfelelő helyi erőfeszítések érzékelhetők. Utóbbival kapcsolatban azonban a megyei pártbizottság — sajnos, nem először — kénytelen volt kiemelni a műszaki fejlesztési-gazdálkodási intézkedésekkel való megalapozás helyenkénti fogyatékosságait. A gazdálkodás eddigi tapasztalatai meglehetősen felemás képet mutatnak. Jók az eredmények a külgazdasági egyensúly javításához való eredményes hozzájárulás szempontjából, de kevésbé jók, ami a gazdasági növekedés ütemét, a struktúraváltás megkezdését, a műszaki fejlődés gyorsítását és a jövedelemtermelő képesség tervezett javulását illeti. Az ipari termelés első negyedévi növekedési üteme megyénkben mindössze 1,5 százalék, s ez alatta marad az országosnak. Sajátos, hogy folytatódik a nagyobb ipari szervezetek többségének gyengélkedése, s rossz hagyomány kezd kialakulni az első negyedévi hullámvölgy ismétlődésével. A mezőgazdasági nagyüzemeknél a késői kitavaszodás gondokat okozott a növény- termesztésben. A vetések állapota, fejlettsége, gyengébbnek mutatkozik a tavalyinál. Mérsékelten javult ugyanakkor az állattenyésztés teljesítménye. Nőtt a vágóállatértékesítés és megállt a tejtermelés csökkenése. Fellendülés tapasztalható a sertés- és baromfitartásban, rontja viszont a kilátásokat a húsmarha- és juhállomány további csökkenése. Az alaptevékenységen kívüli ágazatokban tovább tart a szelekció. Ez egyfelől helyes, céljainkkal egybevágó törekvés, másfelől azonban gondot okoz, hogy a kiesések pótlására még nem érzékelhetők megalapozott kezdeményezések. Az exportteljesítmények közel 26 százalékkal haladják meg a tavalyi szintet. Mégis jogos kritika illette, hogy a nem rubelrelációban körülbelül 45, rubelelszámolásokban pedig mintegy 15 százalékos — önmagában véve dinamikus — növekedés csak 95, illetve alig 75 százalékos tervteljesítéssel párosult. Ipari üzemeink közül veszteséget jelzett a szénbányák, a két üveggyár és az ötvözetgyár. Nagyobb gazdálkodó egységeink mintegy felének eredménye alatta maradt a tervezettnek, s mezőgazdasági üzemeink pénzügyi pozíciói sem javultak kielégítően. A fentiekből a megyei pártbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Központi Bizottság novemberi határozata végrehajtásának sem a politikai, sem a gazdasági eredményei nem okozhatnak elégedettséget. Minden igyekezet ellenére most sem sikerült kiküszöbölni a párthatározatok helyi adaptálásával kapcsolatban korábban kialakult kedvezőtlen beidegződéseket. Okai közt a testület rámutatott a határozat sok helyen nem elég igényes tanulmányozására, az agitációs és propagandamunka igen eltérő színvonalára. Erőteljesebb kritikát kapott azonban, hogy a pártszervek és szervezetek egy részénél túl nagy a hajlandóság a népgazdasági, megyéi célkitűzések és a helyi gazdasági szándékok közt feszülő ellentmondások, konfliktusok, kompromisszumok árán történő feloldására — s rendszerint a népgazdasági — megyei érdekek rovására. Tapasztalható, hogy egyes pártszervek mindén kritika nélkül elfogadják a gazdasági vezetés vagy az üzemi közvélemény ellenállását, s még a negatív, illetve tagadó elemek felerősítésére és közvetítésére is vállalkoznak. A helyi politikai felelősség ilyen, torzított szemlélete végül logikusan vezet el a novemberi határozat végrehajtásának egyik komoly akadályához: a kölcsönös igénytelenség liberális gyakorlatához. A politikai munka és a gazdasági teljesítmények megyei pártbizottság által kifogásolt jelénségei és tendenciái folyamatos változtatást sürgetnek a határozat végrehajtása tartalmi és módszerbeli kérdéseiben. A testület félreérthetetlenül aláhúzta azonban, hogy nem lehet szó a célkitűzések feladásáról vagy a követelmények enyhítéséről, s ezért megerősítette az év elején az idei gazdaságpolitikai feladatokat. Megerősítette ugyanakkor a politikai munka azon újszerű elemeit is, amelyek ..menet közben", a követelményekhez igazodás szándékával, elsősorban a megyei végrehajtó bizottság kezdeményezésére születtek. Jó lehetőséget teremthet vállalataink számára például, hogy a központi gazdaságfejlesztő programokhoz csatlakozás előmozdítására és koordinálására — a MTESZ égisze alatt — szakértői iroda létesül. Egy másik jelentős kezdeményezés, hogy a tartósan vagy átmenetileg nem kielégítő színvonalon gazdálkodó üzemek ajánlást kaptak tevékenységük komplex műszakigazdasági átvilágítására. Ennek segítésére — önkéntes alapon igénybe vehető — ideiglenes szakértői bizottság létesül, mely a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai munkabizottsága mellett működik. Lényegesnek tartotta a testület emellett, hogy a napi politikai munkában erősödjön, váljon tartalmában konkrétabbá az irányító és üzemi pártszervek együttműködése. Rendszeresebb, komplexebb helyszíni tapasztalatgyűjtésre, időnként operatívabb, érdemibb segítségadásra van szükség. Különösen fontos, hogy a figyelem és az erőfeszítések minden területen — ha szükséges, gyárak esetében a vállalati központokkal együttműködve — a legnehezebb helyzetben lévő gazdasági egységek felé irányuljanak. örvendetes, hogy ebben a szellemben formálódik a területi pártszervek munkája. Néhány helyen sikerült eredményeket elérni a gazdasági tervek jobb kondícióba hozásában, másutt a túlteljesítésre ösztönzés érzékelhető markánsabban. II r Ö sszességében biztató, hogy újra felpezsdülni látszik a politikai munka “«w* egésze, bár a kívánt tartalmi és módszerbeli megújulás eLemi erejű megnyilvánulásai még néhány helyi pártszervnél váratnak magukra. Remélhető — megyei párt- bizottságunk legutóbbi ülése mindenképpen erre inspirál —, hogy az év hátralévő időszakában ennek talaján mindenütt sikerül a nagyon is indokolt nagyobb sebességi fokozatba kapcsolni. Ehhez azonban az szükséges, hogy a figyelem középpontjában maradjon a novemberi határozat fő mondanivalója — mindenkinek saját helyén, saját munkájában kell többet, jobbat produkálnia!
