Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-02 / 78. szám

Helsinki szenemében Készek vagyunk a magyar—román kapcsolatok fejlesztésére A kormányszóvivő nyilatkozata Befejeződött a szovjet—angol csúcstalálkozó Thatcher Tbilisziből hazautazott ! Bányász Rezső államtitkár, » Minisztertanács Tájékozta, tási Hivatalának elnöke, a kormány szóvivője szerdán Budapesten a következő nyi. Jatkozatot adta a sajtó képvi­selőinek: — A sajtó már hírt adott arról, hogy 1987. február 27-én — több magas rangú politikus jelenlétében — ülést ftartott a romániai Magyar Nemzetiségű Dolgozók Taná. csa. Az ülésen és az azt kö­vető sajtókampányban a ro­mán nép történetének meg­hamisításával, revansizmus. sál, Románia belügyébe tör­ténő beavatkozási kísérlet­téi vádolták a Magyar Nép­köztársaságot. A Romániában és külföldön Is széles körben terjesztett vá­dak minden alapot nélkülöz­nek, zavart okoznak a két szomszédos szocialista ország együttműködésében, ártanak mind a magyar, mind a ro­mán nép alapvető érdekeinek. Ismeretes, hogy a burzsoá­zia súlyos örökséget hagyott Kelet-Európa felszabadult népeire. Magyarországon a népi hatalom gyökeresen sza­kított a káros múlttal, s poli­tikája a népek közötti barát­ság erősítését, a sokoldalú együttműködés fejlesztését tűzte ki célul. A Magyar Nép- köztársaság képviselője alá­írta a helsinki záróokmányt. Az alapelveket — beleértve a határok sérthetetlenségét is — következetesen betartjuk, ajánlásait korrekt módon meg­valósítjuk. A magyar—román kapcso­latokban kormányunk a tár­sadalmi rendszereink azo­nos elveiből, a szomszédságból ás a történelmi egymásra­utaltságból kiindulva, az ál­talánosan elfogadott nemzet­közi elvek alapján mindig az együttműködés kölcsönösen előnyös fejlesztésére, állandó gazdagítására törekedett. 1977-ben a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt legfelső ve­zetőinek találkozóján is meg­állapodás született arról, hogy minden területen fejlesztjük kétoldalú kapcsolatainkat. E téren a magyar kormány po­litikája hosszú idő óta válto­zatlan, s ezért a nekünk cím­zett vádak érthetetlenek és elf ogadha ta tlanok. Történelmi adottság, hogy Romániában nagy számban élnek magyar és Magyaror­szágon kisebb számban román nemzetiségűek. A Kádár Já­nos és Nicolae Caausescu ál­tal aláírt közös közlemény nyilvánosan is deklarálta, hogy az országainkban élő ma­gyar, illetve román nemzeti­ség a két ország baráti kap­csolatai fejlesztésének fon­tos tényezője. Megerősítették, hogy szükség van a közvet­len lakossági kapcsolatok, a turizmus fejlesztésére, a saj­tótermékek és könyvek cseré­jének bővítésére, a népein­ket összekötő haladó hagyo­mányok ápolására, s a kultu­rális és oktatási kapcsolatok­ban, a tájékoztatásban a fe­lek figyelemmel lesznek a nemzetiségek igényeire is. Az illetéke® magyar szer­vek a megállapodásnak meg­felelően mindig nagy felelős­séggel 'és kezdeményzően fog. lalkoztak ezekkel a kérdé­sekkel. Sajnálatos, hogy kez­deményezéseink nemigen ta­láltak viszonzásra. Ismeretes az a régi elvi ál­láspontunk is, hogy a nemze. tiségi kérdés kezelése min­den országnak belügye, amely­nek azonban nemzetközi, az adott esetben Magyarorszá­got érintő kihatása is van. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a Romániában élő ma­gyarok anyanyelvűket meg. őrizve, nemzetiségi kultúráju­kat fejlesztve, a Román Szo­cialista Köztársaság hűséges állampolgáraiként, egyenran­gúan vegyenek részt a szocia­lizmus építésében. Természetesnek tartjuk azt, hogy a történelem egyes kér­déseinek megítélésében le­hetnek és vannak különbsé­gek a különböző országok tu. dósai, így a magyar és a román történészek között is. Azonban csak a tények szán dékos félremagyarázásának tudhatjuk be azokat a váda. kát, hogy a Magyar Népköz- társaságban olyan történelmi munkák publikálása folyik, amelyek úgymond Horthy fa. siszta rendszerének legreak- ciósabb téziseit elevenítik fel, Végül szeretném hangsú­lyozni azt a véleményünket, hogy Magyarországnak és Ro­mániának, a két szomszédos szocialista országnak és népei nek egvaránt érdeke, hogy a felvetődő vitás kérdések meg oldásán munkálkodjon, s a barátság szálait erősítve, a társadalmi haladás ügyét szem előtt tartva, fejlessze együttműködését minden te­rületen. Mi a magunk részé­ről erre mindig készek va­gyunk — zárta nyilatkozatát a kormány szóvivője. (MTI) A pápa Uruguayban II este János Pál pápa kedden Uruguayban, három or­szágot érintő kéthetes dél­amerikai kőrútjának első állo­mására érkezett. A katolikus egyházfő még kedden tovább­utazik Chilébe, majd Argen­tínába látogat. A pápa szerdán Montevideó­ban szabadtéri misét pontifi­káit, amit a hatóságok szá­mítása szerint félmillió em­ber halgatott meg. A kor­mány ezért a szerdát munka­szüneti napnak nyilvánította és 5 ezer katonát és rendőrt mozgósított a rend fenntartá­sára. (MTI) Kémper Laoszban Részletes jelentést adott ki a laoszi hírügynökség a múlt héten Vientiánéban lezajlott, s egész Délkelet-Ázsiában nagy figyelmet keltő kémperről. Két laoszi, illetve egy thai állam­polgár (a thai szárazföldi had­sereg katonája) a CIA és a thaiföldi hírszerzés utasításá­ra és segítségével 1982 óta tartott fenn ügynökhálózatot Laoszban. Tevékenységük nem korlátozódott a hírszerzésre, hanem olyan akciókat is vég­rehajtottak, amelyek lao—thai párbeszéd, s Laosz nemzetközi kapcsolatainak aláaknázására irányultak, s megpróbáltak beépülni a laoszi biztonsági szervek soraiba. A három kém leleplezésével széles körű ügy. nökhálózatot számoltak fel. A múlt hét végén a laoszi nép­bíróság 15—20 évi szabadság- vesztésre ítélte a kémeket. Az esetet értékelve a laoszi sajtó azt írta, hogy a jelek szerint a thaiföldi szélsőséges körök — az Egyesült Államok támogatásával — továbbra is intenzív, regionális célokat kö_ vető felforgató tevékenységet folytatnak a délkelet-ázsiai szocialista ország ellen. NÓGRÁD - 1987. április 2., csütörtök Dr. Markója Imre Belgiumban Dr. Markója Imre igazaág- ügyminiszter, aki Jean Goi miniszterelnök-helyettes, igaz. ságügyminiszter meghívására hétfő óta Belgiumban tartóz kodik, tanácskozást folytatott vendéglátójával kétoldali és nemzetközi, jogi és igazságügyi témákról. Fogadta őt Jean Defraigne, a parlament elnö­ke, és tárgyalt Mark Eyskens pénzügyminiszterrel, vala­mint Etienne Knoops külke­reskedelmi államtitkárral. Dr. Markója Imre szerdán befe­jezte látogatását és ma utazik haza Magyarországra. Elégedetten nyilatkozott a kedden véget ért moszkvai hi­vatalos tárgyalásairól Marga­ret Thatcher brit miniszterel­nök a szovjet televíziónak és külön kiemelte a szovjet ve­zetőkkel folytatott megbeszé­lések nyíltságát A brit kormányfő moszkvai látogatásának utolsó napján Nyikolaj Rizskovval, a kétol­dalú gazdasági és kereskedel­mi kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt. Egyetértettek abban, hogy az árucsere-forgalomnak 1990-ig el kell érnie a 2,5 milliárd rubelt, vagyis mind­két fél körülbelül 350—400 millió fonttal növelheti ex­portját. A kormányfői megbeszélé­sek után Margaret Thatcher megnyitotta a brit—szovjet kereskedelmi kamara moszk­vai képviseletét, majd látoga­tást tett az egyik moszkvai tudományos kutatóintézetben. Eduard Sevardnadze szovjet és sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter kedden egye­bek között kézjegyével látta el a moszkvai Kreml és a londoni miniszterelnöki hiva­tal közötti közvetlen hírközlé­si összeköttetés fejlesztéséről szóló okmányt. Megegyezés született arról is, a két kor­mány Moszkvában, illetve Londonban földterületet biz­tosít a két ország új nagykö­vetségi épületeinek felépítésé­hez. Margaret Thatcher a késő délutáni órákban sajtóérte­kezletet tartott. A brit poli­tikus tárgyalásairól szólva külön kiemelte, hogy szokat­lanul hosszú megbeszéléseket folytatott Mihail Gorbacsov- val: hivatalos keretek között hétórás, kötetlen formában pedig több mint kétórás esz­mecserét tartottak. Mint el­mondta, a főtitkárral folyta­tott tárgyalásain elsősorban a fegyverzetellenőrzés kérdései­ről cseréltek véleményt. En­nek kapcsán nem rejtette vé­ka alá, hogy nem mindenben Irán ünnepel Többezer ember vonult fel szerdán Teheránban, hogy megünnepelje az iráni „isz­lám - forradalom” nyolcadik évfordulóját. Az ünnepségről beszámoló teheráni rádió sze­rint többek között a „forra­dalmi” gárdisták is részt vet­tek a parádén, fegyvereikkel együtt. Beszédet mondott Mir Hosz szein Muszavi Hamenei mi­niszterelnök. Arról beszélt, hogy az Irak elleni háborút nem lehet addig befejezni, amíg „meg nem erősödik az iszlám kormány”. A tömeg a „győzelemig” vívandó hábo­rút éltette, és „halált” köve­telt Amerikára. A háború immár több mint hat éve folyik. A két fél ál­talában egymás veszteségeiről tesz közzé — rendszerint megdöbbentően magas számo­kat tartalmazó — adatokat, így például a legújabb iráni bejelentés szerint tavaly 200 ezer irakit öltek vagy sebesí- tettek meg. Irak szerint vi­szont 250 ezer iráni katona halt vagy sebesült meg a Bászra iraki város ellen indí­tott iráni offenzíva során. Egyes nyugati megfigyelők egymillióra teszik a háború­ban eddig elesett vagy meg­sebesült személyek számát. (MTI) Magyar—NSZK hírügynökségi együttműködés A két hírügynökség közötti együttműködés fejlesztéséről folytatott tárgyalásokat már­cius 30. és április 1. között Budapesten Burján Sándor, a Magyar Távirati Iroda, vezér- igazgatója és Walter Richt­berg, a DPA NSZK-beli hír­ügynökség vezérigazgatója. A tárgyalások eredményeként aláír'ák, a két hírügynökség új együttműködési szerződé­sét. Walter Richtberget fogadta Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. (MTI) tudtak közös nevezőre jutni. Elmondta például, hogy Nagy- Britannia nem ért egyet az atomfegyvermentes Európa gondolatával. London szerint előbb a vegyifegyverek betil­tásáról kell megállapodni. A nemzetközi kérdések mellett a brit kormányfő tájékozta­tást kapott Mihail Gorbacsov- tól az átalakítási folyamatról is. A sajtóértekezletet követő­en Margaret Thatcher szűk­körű, nem hivatalos találko­zón vett részt Mihail Gorba­csov, Nyikolaj Rizskov és fe­leségeik társaságában. A hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök szerdán Moszkvá­ból Tbiliszibe, Grúzia főváro­sába érkezett. Margaret Thatcher az uta­zás előtt a moszkvai Kreml György-termében vett búcsút Mihail Gorbacsovtól és fele­ségétől. A brit kormányfő a búcsúztatáson kijelentette, hogy elégedett látogatása eredményeivel. Ügy véleke­dett, hogy Nagy-Britannia és a Szovjetunió jelentős lépést tett a nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról folytatott párbeszéd fejlesz­tésében. Az SZKP KB főtitkára vá­laszában szintén megállapítot­ta, hogy a látogatásnak nagy jelentősége van a kétoldalú viszony és a nemzetközi po­litika szempontjából. A moszkvai tárgyalások meg­erősítették, hogy a két ország vezetői a gyümölcsöző párbe­széd folytatására, az időszerű problémák megoldását szol­gáló együttműködésre töre­kednek. A brit kormányfő és kísé­rete a Kremlből motorosok díszkíséretében a Vnukovói repülőtérre hajtatott, ahol a moszkvai helyőrség díszalaku­lata tisztelgett a vendégek előtt. A repülőtérén Nyikolaj Rizskov kormányfő és Edu­ard Sevardnadze külügymi­niszter búcsúztatta Margaret* Thatchert. ☆ Eduard Severdnadze szovjet és Geoffrey Howe brit kül­ügyminiszter kedden Moszk­vában újabb megbeszélést tar­tott. A találkozón főleg a vi­lág különböző térségeiben ki­alakult konfliktushelyzetek politikai rendezésének lehető­ségeiről, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek tevé­kenységéről tárgyaltak — je­lentette szerdán a TASZSZ. Eduard Sevardnadze meg­erősítette a szovjetunióbeli hivatalos látogatásra szóló, brit kollégájának korábban átadott meghívást. A látoga­tás időpontját diplomáciai úton egyeztetik majd. ☆ Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök befejezte szovjet­unióbeli útját és kedden este elutazott Grúzia fővárosából, Tbilisziből. A kormányfő a szovjet ve­zetés meghívására szombat óta tartózkodott a Szövet- unióban hivatalos látogatáson, amelynek során megbeszélé­seket folytatott Mihail Gor- bacsovval, az SZKP KB fő­titkárával és Nyikolaj Rizs­kov miniszterelnökkel. A brit miniszterelnök ked­den, a látogatás zárónapján. Tbiliszi életévei és nevezetes­ségeivel ismerkedett. A grúz vezetőkkel folytatott beszélge­tés során a kormányfő sike­resnek minősítette látogatá­sát, s hangoztatta: bizonyos abban, hogy az előmozdítja a brit—szovjet kapcsolatok ja­vulását. Thatcher asszony ki­fejezte a grúz néooel való együttérzését a köztársaság­ban nemrég történt súlvos elemi csapások — lavinaom­lások és áradások — kapcsán. (MTI) Nem csupán „chip"-kelődés A japán külkereskedelmi és ipari minisztérium rendkí­vüli találkozót kért az Egyesült Államok kormányzatától, hogy elejét vegyék a japán félvezetőket — chipeket — tar­talmazó cikaekre kivetendő ari^rikai büntetővámnak. Wa­shington elfogadta Tokió kérését, így feltehető, hogy a kö­zeli napokban rendeződik a két ország már-már vámhábo­rúvá szélesedő vitája a piciny elektronikai alkatrészek ke­reskedelméről. Az amerikai kormány a múlt hét végén jelentette be: százszázalékos vámot vet ki egyes japán cikkekre, s a bün­tető vámok össszege együttesen eléri az évi 300 millió dol­lárt. Washington szerint ugyanis Tokió nem startja be a ta­valy kötött chipkereskedelmi megállapodást, azaz tovább­ra is méltánytalanul olcsón árusít, és nem vesz elég ameri­kai felvezetőt. Az amerikaiak azt mondják, hőgy a japán vállalatok a megállapodás- egyik pontját sem tartották be, s ez súlyos károkat okoz a hasonló termékeket gyártó ame­rikai iparnak: mintegy harmincezer munkahely elvesztését hozta magával. A chipek dömpingeladásából származó ame­rikai veszteséget 135 millió’ dollárra becsülik, a japán piac elzárásának következtében pedig 165 milliós veszteségről beszélnek. Tokiói lapértesülések szerint a büntetővámok elejtése fe­jében a japán kormány több nagy teljesítményű, egyenként húszmillió dollár értékű amerikai számítógépet vásárolna, szerződéseket adna amerikai cégeknek az osakai - repülőtér tervezett megépítésére, és megengedné, hogy amerikai vál­lalatok is bekapcsolódjanak a gépkocsiba szerelt telefonok hálózatának megvalósításába. Japán azonban állítólag nem­csak a mézesmadzagot húzná el az amerikaiak orra előtt, hanem meglengetné a bunkósbotot is: a chipkereskedelmi megállapodás teljes felrúgását is kilátásba helyezi a tár­gyalásokon. A vita persze aligha mérgesedik idáig. New York és To­kió az elmúlt napokban ugyanis már ízelítőt kapott abból, milyen hatással járna egy kereskedelmi háború.. A Wall Streeten minden idők harmadik, a japán fővárosban pedig második legnagyobb részvényárcsökkenését jegyezték fel. Hasonlóan alakult a dollár árfolyama: a jennel szemben rekordalacsony szintre esett, s süllyedt, a nyugat-európai valutákhoz képest is. Persze ha sikerül is megállapodni a chipekről, az még mindig csak az amerikai—japán kereskedelmi front átme­neti nyugalmát jelenthetné. A Japánban most véget ért pénzügyi évben az Egyesült Államokkal szembeni mérleg- többlet 59 milliárd dollárra rúgott, azaz ismét tíz százalék­kal gyarapodott a megelőző esztendőhöz kénest. így aztán érhető Washington idegessége, noha kétségtelen- büntető intézkedésekkel aligha köszörülhető ki az amerikai ver­senyképességen esett csorba Laczik Zoltán A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének közleménye megismerései és a mai együtt­élést segíti. Az Akadémia Gondozásában megjelent Er- iély-történet bármely ob- éktív olvasója megbizonyo­sodhat a vádaskodások alap- alanságáról. A Magyar Tudományos Aka- Jémia hosszú 'évek óta sürge­ti a magyar—román történész /egyesbizottság nem a mi libánkból szünetelő működé­lének felélesztését. Ügy vél­tük. a történészek együttes, előítéletektől és elfogultsá­goktól mentes vitája és csak­is az lehet a tisztázatlan kér. lések megbeszélésének legjobb fóruma. Mindez hasznosan já­rulhatna hozzá a történetku­tatás fejlődéséhez, de a hel­sinki megállapodások általunk maradéktalanul elfogadott szellemének, valamint akadé­miáink és a magyar és a ro­mán nép közötti, melegen kí­vánt barátság erősítéséhez is. (MTI) uKyoiuuivau c v/..dtakAb v i bet folyik a román és magyr történészek kő**“ l>"~ lémiai Erdély-történet szer­tői, ellentétben a román kol­légáikkal, nem osztják a dá- ko-román kontinuitás elméle­tét. Vita folyik Erdély, vala­mint a két ország történeté­nek számos kérdéséről, bele. értve az első világháborút kö­vető békerendszer értékelését, valamint az 1919-es magyar forradalom megítélését is. Nem tartjuk magunkat csal­hatatlannak, s vitás kérdések minden tudományos műben adódhatnak. A vitatott munka azonban analitikusan, kriti­kusan vizsgálja saját múltun­kat. s közös történelmünk jobb megismerését, megérté­sét igyekszik szolgálni. Népe­ink összekapcsolódó történel­mi útjának, a tragikus konf­liktusoknak, a közös szenve­désnek és a létfontosságú egy­másrautaltságnak és közös küzdelmeknek feltárása a múlt A romániai Magyar Nem­zetiségű Dolgozók Tanácsának, februári ülésén, vezető ro­mán politikusok részéről és a román sajtóban éles táma­dások láttak napvilágot az MTA gondozásában megjelent, Erdély története című há­romkötetes munka, s általá­ban hazai történetírásunk el­len. Akadémiánkat „tudatos történelemhamisítássaí”, a szerzőket nyilvánosan „hor­thysta, fasiszta, soviniszta té­zisek fölelevenítésével” vádol- ■ ták. A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége szüksé­gesnek tartja kijelenteni, hogy a vádakat megalapozatlan rá­galmaknak ítéli, s méltatlan­nak tartja, hogy ilyen jelle­gű vádaskodó polémiákba bocsátkozzon. Tudományos vi­tákat csakis a tudományosság keretei között lehet eldönte­ni. s az üres vádaskodás nem lehet vitaalap. Kétségtelen, hogy bizonyos kérdésekben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom