Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-02 / 78. szám
Szokatlan döntés A tudomány és a gyakorlat kapcsolata Rétságon Adócsökkentés - visszamenőleg Üzleti alapon Az utóbbi években egyre gyakrabban kerül sor közvetlen eszmecserére, az ipar- vállalatok és az irányítás között. Közös tanácskozás, ke- rekasztal-beszélgetés, vagy eppen elméleti előadások kapcsán vitatják meg a problémákat. Kissé hivatalosan szólva, ismerkednek egymás álláspontjával, problémáival. * Az egyre inkább önállósuló, s e lehetőséggel élő vállalatok saját üzleti érdekeiket tartják szem előtt egy-egy döntésnél, mfg az irányítás a népgazdasági célokat juttatja érvényre, elsősorban közvetett eszközökkel és szabályozáson keresztül. Nem véletlen, hogy a viták központjában nem a terv teljesítése áll, hanem a gazdasági környezetet adó, az eredményeket jelentősen befolyásoló szabályozás. Túlzás nélkül mondhatjuk, ezen belül a leginkább emlegetett téma az adózás kérdése. Megtört a spirál A jól fejlődő, nagy nyereséggel gazdálkodó cégek joggal vetik föl, legyen az zártkörű tanácskozás, vagy egy parlamenti bizottság ülése, hogy az egyre szorongatóbb gazdasági helyzetben a növekvő adók miatt előbb- utóbb kiszorulnak a piacról. A pénzügyi irányítás pedig ezzel szembeállítja azt a megdönthetetlen érvet, hogy a költségvetésből évről évre egyre nagyobb összegeket emészt föl az alacsony hatékonysággal, vagy éppen veszteséggel dolgozók támogatása. Ehhez a pénzt a jobbaktól kell elvonni. Sokáig úgy tűnt, ezt a furcsa spirált — a növekvő támogatás miatt emelkedő adóelvonást — nem lehet megállítani. Csak a jövő évi adócsomagterv révén tetteik ígéretet eddig az elvonás mérséklésére. Ám néhány hete egy új rendelet látott napvilágot. Eszerint négy ágazatban, a gépiparban, a textiliparban, a finomkerámia- és a vegyiparban a magas hatékonysággal működő vállalatok nyereségadóját mérsékelték. A mentességet a vagyon- arányos nyereség mutatójához kapcsolták, ha ennek a mértéke meghaladja a 20 százalékot, akkor lehet a nyereségadó csökkentését kérni. A mérséklés 5 százaléktól 20 százalékig terjed. Mégsem kényszerpálya Miután a rendelkezés visz- szamenőleges hatállyal ez év január 1-től módosítja a gazdálkodás feltételeit, joggal ne. vezhetjük legalábbis szokatlannak. Hiszen általában egyes módosításokat hosszú hónapos vita előz meg, s a bejelentés még az év utolsó hónapjaiban megtörténik. A visszamenői egesség Viszont mutatja azt ía megváltozott álláspontot, amelynek alapvető része, hotrv segítse a legjobban gazdálkodókat. Még akkor is, ha ez az. adómérséklés csak néhánv millió forinttal hagy maid többet jövőre — miután az ez évben megtermelt nyereségből kell majd kevesebbet fizetni — a vállalat’ kasszákba. Oi üzemek építésére, na- gvobb beszerzésre, jelentős termelésnövelésre nem futta ebből az összegből. De talán segíthet, a legégetőbb gondok megoldáséban úgy, hogy. Társadalmi munkáért Többéves; kiemelkedő tár. sacla]mi munkája elismeréseképp a salgótarjáni Jurij Gagarin Általános Iskola kapta meg az „50 ezer munkaóra Salgótarjánért” elnevezésű mozgalom oklevelét. A városi tanács és a Hazafias Népfront Salgótarján Városi Bizottsága által meghirdetett akció legeredményesebb kollektíváit évről évre, április 4. alkalmából kitüntetik. A kollektív kitüntetés mellett 112 tanuló, pedagógus és szülő részesült egyéni elismerésben, az iskolában és környékén végzett odaadó tevékenységéért. A tűzhelygyár példája Növekszik a termelés, csökken az energiafelhasználás A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban kiemelt feladat az energiatakarékosság. Érthető ez a megkülönböztetett figyelem, hiszen a gyár nagyfogyasztónak számít, s az energiával kapcsolatos kiadása megközelíti az éves termelési érték 10 százalékát. Kovács István főenergeti- kuS elmondta: gazdálkodóegységünk 19f?3-tól fokozatosan növelte a termelést, s közben egyre kevesebb energiát használt fel. A csökkenés mértéke meghaladta a 75 ezer giga- joulet, vagyis az összes energiafelhasználás 20 százalékát. A gyár 1985-ben első, 1986- ban második helyezést ért el az Ipari Minisztérium és az Állami Energetikai és Ener_ giabiztonság-technikai Felügyelőség által meghirdetett országos energiagazdálkodási versenyben. A múlt évben folytatódott ez a kedvező tendencia a tűzhelygyárban. A munkáskollektíva túlteljesítette tervét, 1 milliárd 225 millió forint termelési értéket és 105 milliós nyereséget ért el. Ugyanakkor 21 ezer gigajoule energiát takarított meg, vagyis ebben a formában 4 millió forinttal mérsékelte a költségeket. Minek tulajdoníthatók ezek a figyelemreméltó eredmények? A siker közös, köszönhető az átgondolt szakmai és vezetői tevékenységnek, a munkahelyeken dolgozók nagyobb figyelmének. A veszteségforrások feltárása és meg. szüntetése az energiatakarékosság járható útja, s ezzel a lehetőséggel igyekszik- jól sáfárkodni a munkásközösség. A tartalékok feltárásával sikerült az új létesítmények többletenergia-igényét is fedezni. A gyárnak az idén 1 milliárd 261 milliós termelési érték és 115 milliós nyereségtervei kell teljesíteni. Vagyis, a termelési kötelezettségek tovább növekednek, az energiafelhasználás viszont nem haladhatja meg a tavalyi érték 98,5 százalékát. Az üzemek úgy határozták meg az energetikai vonatkozású tennivalókat, hogy az év során új létesítmények , is üzembe Lépnek. Az eddiginél is nagyobb szükség van tehát a veszteségek felszámolására, a lehetőségek kiaknázására. Magába foglalja ez a jobb munkaszervezést éppen' úgy, mint a gépek és termejőberendezé- sek kapacitásának teljesebb kihasználását. Gondolva a jövőre, az észszerűbb energiagazdálkodást segítő beruházások megvalósítását is tervezik az SVT- ben. Ezek közül érdemes megemlítenünk a zománcozó kemencék korszerűsítését. Ezen túlmenően, lecserélik a régi; elavult kompresszorokat. A beruházások természetesen sok millióba kerülnek, ám a ráfordítás viszonylag rövid idő alatt megtérül. eközben nem mérséklődnek jelentősen a költségvetés bevételei. Akármennyi is legyen ez az összeg tehát, a legfontosabb, hogy szemléletváltozást tükröz. Azt a szándékot, amely el akarja hagyni a már említett kényszerpályát, ahol a veszteséges vállalatok nemhogy tönkremennek, hanem éppen a jók által fizetett adókból hosszabbítják meg létüket. Nem csalt szigorítás A vállalati vélemények is tükrözik, észrevették e szemléletváltozást s ez már azért is fontos, mert a gazdasági siker záloga, hogy ne állandó, az adózás körüli vita jellemezze az irányítás és a vállalatok kapcsolatát. Ha itt sikerül jövőre közmegegyezéssel megállapodásra jutni, akkor minden bizonnyal a vállalatok megértőbbek lesznek az irányítás problémái iránt, s az irányítás is nagyobb bizalommal tekint a vállalati szférára. A gazdaság dinamizálása közös érdek, csakhogy e célhoz számtalan út vezet S ma már bizonyosnak látszik, hogy alapvetően űj pénzügyi-gazdasági környezetben lehet csak é feladatoknak eleget tenni. Gazdasági helyzetünk jelenlegi korlátái nem nagyon teszik lehetővé, hogy jelentős kedvezményeket kapjanak a vállalatok. Ám az ehhez hasonló rendeletek legalább, részben megkönnyíthetik gazdálkodásukat. S, talán megváltozik az az elterjedt vélemény is: minden űj, vállalatokra vonatkozó rendelet csak szigorítást hoz, s egyre több pénzt von el a vállalati kasszákból. L. M. Tervezők és képzőművészek együttműködése Az új lakónegyedek, jelentős közintézmények, valamint környezetük kulturált megformálását segítő együttipűkö- dési megállapodást kötött a Képző- és Iparművészeti Lektorátus a Tervezésfejlesztési és Technikai Építészeti Intézettel. A cél az, hogy az építészek már a műszaki tervdokumentációk kidolgozásának időszakában bevonják a tervezésbe a társművészetek képviselőit: a szobrászokat, a festőket és az iparművészeket. Közösen keresnek megoldásokat arra, hogy a műszakilag feltétlenül szükséges nagy falfelületek. előcsarnokok és más helyiségek, valamint az épületek közötti puszta térségek sivár hangulatát milyen művészi alkotásokkal oldhatják fel és tehetik harmonikussá, emberközpontúvá. A tervekben kijelölik a domborművek, mozaikképek, gobelinek, freskók. szobrok, díszkutak. térplasztikai művek stb. helyét is. Az együttműködés kiterjed a korábban épült lakóte- !epek megszépítésére, valamint épületrekonstrukciókra is. A közös munka idei programját munkatervben rögzítették. Tóth Sándor, a rétsági tea. melüszövetkezet főagronó- musa mielőtt a téma középé, bevág, az előtte fekvő iratokba lapoz, majd kisvártatva a következőket mondja: — Csaknem egy évtizedes kapcsolat fűz bennünket a Nyíregyházi Vetőmagkutató Vállalat központjához. — ők jelentkeztek, vagy a termelőszövetkezet kezdeményezte a kapcsolat felvételét? — Ők kerestek meg bennünket, mi pedig igent mondtunk. — Nem bánták meg? — Akkoriban arra ösztönözték a kutatókat, olyan fehérjetakarmányok termelésének a növelését szorgalmazták, amivel tőkés devizát lehetett megtakarítani — kapcsolódik a beszélgetésbe Kiss Miklós, a termelőszövetkezet agrokémiai ágazatvezetője. — Egyébként mindent üzleti alapon oldottunk meg — folytatja a főagronómus. — Ugyanis ránk csak a kutatóin, tézeti, valamint a félüzemi, kisüzemi kísérletek után a nagyüzemi termelés megvalósítása hárult. Az üzleti kapcsolat első évében, 1980—81- ben. 150 hektáron, fehér virágú édes csillagfürt termelésére vállalkoztunk, vetőmagszaporítás céljából. Mivel a kísérleti esztendő jól sikerült, együttműködésünket évenként kölcsönösen megújítottuk. Az első évben hektáronként 19 mázsás hozamot takarítottunk be, a későbbi években ez megnövekedett 23 mázsára de volt olyan esztendő, amikor egy tábláról 24 mázsát takarítottunk be. Most pedig beszéljünk konkrétabban az üzleti előnyökről. N — Kezdem a közgazdaság! tényezőkkel — érzékelteti a lényeget Tóth Sándor. — A csillagfürt jó előveteménye a búzának, ugyanakkor nyereséges is. Hozzájárult ahhoz, hogy jó állapotba tartsuk a mi savanyú talajainkat. Termeléséhez és betakarításához nem kellett külön gépeket vásárolni, mert a meglevőkkel meg tudtuk oldani a vetését és a betakarítását. — Ugyanakkor beleillett a szövetkezet vezetősége által javasolt, a küldöttgyűlés által megerősített termékszerkezet - váltást szolgáló folyamatba. Emellett kedvezően hatott a környezetvédelmi előírások betartására is — egészíti ki az előbbieket Kiss Miklós. — A vetőmagot a kutatóintézettől kaptuk, a termést nekik adtuk el. ők értékesítették. Mindig csak annyit kértek tőlünk, amennyit az adott időszakban eladtak — állítja a főagronómus. — Az előbb említetteken kívül hozott_e más jellegű változást a kutatóintézettel való kapcsolat a szövetkezet életében?. — Igen. — Jelenti ki határozottan Tóth Sándor. — A gondolkodásban. Meg kellett tanulni az űj növény termelésével kapcsolatos külön előírások teljesítését. a speciális igények megvalósítását. Mivel a növény kutatója dr. Borhely Ferenc meg volt elégedve munkánkkal, újabb megrendelésekkel bizonyította elismerését. Hadd tegyem hozzá, hogy ezt a növényt mi is nagyon szerettük, mert szép volt. s ráadásul szakmailag is kitágította látóhatárunkat. A kapcsolatok további fenntartása céljából vállaltuk el *—' hangsúlyozza Tóth Sándor főagronómus. A kötött tartású technológiának megfelelően, télen-nyáron, a szabadban, a Steimann-féle ketrecekben nevelik a borjú. kát. r- Miért használja a múlt időt? — Mert 1986-ban a kutató bejelentette, hogy a hagyományos piac nem igényli a, csillagfürt elit vetőmagot. — Ez egyúttal azt is jelentette, hogy végleg megszűnt az együttműködés? — A múlt évben ismét jelen tkezjek. Gsillagfürtből 50 hektárnyi elit vetőmag előállítását. kérték tőlünk. Egyúttal rábeszéltek bennünket arra is, hogy vállaljuk el 10 hektáron a szarvaskerep termelését. (A pillangós lucernával hasonlítható össze). — Az utóbbira miért mondtak igent? — Mert javítja a savanyú és kötött talajainkat —, válaszol Tóth Sándor. — Nyereséget is hoz. ugyanakkor takarmánybázisunk javítását is segíti, — folytatja az előbbi gondolatot Kiss Miklós. — Szakmailag is újj feladatot jelent. Nagyon ravasz növényről van szó. Hamar pereg, ezért betakarítását csak a hajnali órákban tudjuk megoldani. Ilyenkor minden más munkát félre kell tenni, erre kell összpontosítanunk. Ebből is láthatja, hogy újabb, eddig ismeretlen feladatot vállaltunk magunkra. Ugyanis a kísérleteket követő kisüzemi termelés során, kézzel kaszálták le a termést és rendben érlelték. Nekünk pedig géppel kell elvégezni betakarítását. — Elvállaltuk az új megbízást, mert a kapcsolatokat, amelyek eddig mindkét fél számára előnyösek voltak, továbbra is fenn akarjuk tartani — hangsúlyozza Tóth Sándor. A nagyüzem és a kutatóintézet sokat ígérő, eredményes együttműködése túljutott a megye határán, országos érdeklődés kísérte, Az e témában Rétságon megrendezett országos tanácskozásra nemcsak hazánkból, hanem Franciaországból is érkeztek érdeklődő szakemberek. A mintegy 90 résztvevő közreműködésével megtartott találkozó igazi tapasztalatcsere volt. A kutatóintézettel való további kapcsolatokat feszegetve, jutottunk el a különböző termelési rendszerekhez. — Ok is segítenek a tudományos eredmények felhasználásában. Megfelelő ellenszolgáltatás ellenében, megadják a szükséges szakmai támogatást, ugyanakkor hozzájárulnak a gépi technológiai fejlesztés megteremtéséhez is — fejtegeti Kiss. Miklós. Zárógondolatként arról kíváncsiskodom. hogy a kutatók igényi ik-e a gyakorlati szakemberek közreműködését egy-egy tudományos téma kidolgozásához, — Eddig még nem kértek fel bennünket, de nem is lett volna rá időnk — mondják mindketten. Venesz Károly Uj szovjet technológia a jégeső-elhárításban A legkorszerűbb szovj et technológiát vezették be az idén a hazai jégeső-elhárításban Az Országos Meteorológiai Szolgálat a licencszerződés keretében olyan új, komplex rendszert vásárolt meg, amelynek alkalmazása — várhatóan — hatásosabbá teszi a jégverések elleni védekezést, A magyar jégeső-elhárítás szov. jet gyártmányú felszereléssel működött eddig is. a most átvett technológia lehetődé teszi az alkalmazott szovjet módszer további tökéletesítését. ‘ Az idei szolgálatot szerdán kezdte meg a Baranya megyei rakétás jégeső-ethárító egység. A mezőgazdaság igényének megfelelően hét hónapon át — április 1. és október 31. között — figyelik a szakemberek a védett terület felett kialakuló zivatarfelhőket és szükség esetén beavatkoznak az esetleges jégeső megelőzésére. A Pécs közelében működő raíkétás egység — az első magyar jégeső-elhá- rító rendszer — most második évtizedébe lépett. Az egység 1976 tavaszán kezdte . meg működését, s ma már másfélezer hektárnyi termőterületet oltalmaz az elemi csapástól. A védekezés lényege az, hogy a radar képernyőjén megfigyelt jégveszélyes felhőkbe rakétákat lőnek, amelyeknek hatóanyaga szétszó. ródik, s elejét veszi annak, hogy a jégszemek „meghízzanak” és jégeső keletkezzék, A védelmi rendszer „szeme” — NÓGRÁD - ,1987. ó az időjárási radar — a Ten- kes-hegyen működik, onnan irányítják a tizenöt rakétakilövő állomást. A védekezést egybehangolják a szomszédos Bács-Kiskun megyei rendszerrel. amelyet 1985-ben állítottak fel. A két terület a Duna vonalánál találkozik, így lehetőség van az együttműködésre: a zivatartevékenység kölcsönös, figyelésére, a mérési adatok kicserélésére. iii* 2., csütörtök
