Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-06 / 81. szám

MAI AJálLIIINK 8.05: 8.15: 8.20: 9.00: 9.50: 9.42: ío.os: 10.35: 11.15: 11.30: 11.54: 12.30: 12.40: 12.45: 13.00: 14.05: 14.10: 14.33: 14.55: 15.90: 15.30: 18.05: 18.30: 17.00: 17.30: 18.04: 18.19: 18.25: 18.28: 18.30: 19.15: 20.25: 20.30: 21.00: 22.20: 22.30: 23.35: 9.10: 0.15: KOSSUTH RADIO« Jó reggelt! Műsorismertetés Mai programok Hogy tetszik lenni? A hét zeneműve A hét költője; József Attila Ki kopog? Nyitni kék. Simándy József ope­rettfelvételeiből Katonadalok A százszázalékos nő. X/5. rész Reklám Ki nyer ma? Reklám „Munkámban vagyok szabad” Klasszikusok délidőben Műsorismertetés Nóták Móricz Zslgmond novellája Édes anyanyelvűnk Irodalmi évforduló- naptár Kóruspődium Szépen szólj! Történelmi kalandok Eco-mix Találkozás Ferencslk Jánossal. 41/13. rész Filmzene Hol volt, hol nem volt. .. Könyvújdonságok Műsorismertetés Esti magazin Rádiókabaré Reklámkoktél Bessenyei Ferenc nótázik Egy rádiós naplóiéból Tíz perc külpolitika Archívumok mélyéről Csajkovszkij: Csipkerózsika — balettszvit Himnusz Éjfél után PETŐFI RADIO: . 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Népdalok 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.00: Hírek németül. oroszul és angolul 12.10: Indulók, polkák 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik 12.58: Műsorismertetés 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig 17.08: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Népdalok 19.30: Sportvilág 20.00: Apróhirdetések 20.05: Rockújság IV. év­folyam, 8. szám 21.05: Húszas stúdió 22.05: Egy órában az élet 23.20: Esti dallamok 24.00: Toronyzene 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDlOj 8.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgálta­tások Borsod, Heves és Nóg- rád megyéből. — 17.30: Mű­sorismertetés. Hírek. Időjá­rás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefon: 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. (A tartalom­ból: válaszolunk hallgatóink leveleire. — El szeretném mímdani. Gyarmati Béla jegvzete. (Közben: 18.00—18.15: Észak-magvarországi króni­ka. — 18 25—18.30: Lap- és műsorelőzetes.) BESZTERCEBÁNYA : 19.30: Tv-híradó 20.00: Búcsú Máriától. Tv-játél 21.25: Időszerű téma 22.05: Jutalom a becsületes megtalálónak. Feliratos NPK-íiim 23.10: Hírek 2. műsor: 19.30: Tv-híradó 20.00: Sulykok a népművészétől 20.20: A rövidfilmek stúdiójábó 20.30: Sporttükör 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-Jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22-15: Az új lakótelepek problémáiról moziműsor: Salgótarjáni November 7.: Csók, anyu! (14). Színes ma­gyar film. — Kamara: És a hajó megy... (14). Színes, szinkronizált olasz film. — Kohász: Androidok lázadása (14). — Zagyvapálfalva: Éden- akciő. Színes, szinkronizált szovjet film. — Balassagyar­mati Madách: Szállodai szo­ba (14). Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — Pásztói Mátra: Gyanús árnyak. Szí­nes kínai történelmi kaland­film. Este 8-tól: Aprószentek (14). Sgínes spanyol film. — Kisterenyei Petőfi: Sárga haj és az arany erőd. Színes, szinkronizált amerikai—spa­nyol western. — Bátonytere- nyei Petőfi: Keserű Igazság. Magyar film. — Szécsényl Rá­kóczi: Leopárd-kommandó (14). Színes olasz kalandfilm. — Rétság: Három férfi, egy mózeskosár. Színes francia filmvigjáték. — Karancslapuj- tő: Frankenstein menyasszonya (14). Színes, szinkronizált an­gol film. — Érsekvadkert: Mad Max (18). Színes auszt­rál bűnügyi film. — Nagylóct Iskolamozi: Donald kacsa nyári kalandjai. — Jobbágyi: Nő a volánnál. Színes ameri­kai kalandfilm. MIT? KOL ? MIKOR? SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: Schwajda György Ludas Matyi című népi de­mokratikus ihletésű zenés já­tékát tekinthetik meg az ér­deklődők a szolnoki Szigli­geti Színház művészeinek elő­adásában este hét órakor. A tavaszi szünidei program mai ajánlata: délelőtt \íz órától húsvéti népszokásokról hall­hatnak a gyerekek, majd to­jásfestésre és sárkánykészl- tésre Invitálják őket. — Gerelyes Endre Ifjúsági Művelődési Ház: Játékos ve­télkedő várja a gyerekeket délelőtt tíz órától. Délután két órakor pedig társastánc­bemutató és -verseny szóra­koztatja az érdeklődőket. — Bányász Művelődési Ház: Mesedélelőttre invitálják a gyerekeket délelőtt tíz órára. BATONYTERENYE — Nagybátony. Bányász Mű­velődési Ház: Délelőtt 11 és délután két órakor Zsibi- vásár címmel kezdődik a műsor, amelyen fővárosi mű­vészek szórakoztatják a gye­rekközönséget. — Kisterenye, kastélykerti művelődési ház: Dr. Szom­széd Mária körzeti orvos tart ismeretterjesztő előadást a klubban a helyes táplálkozá­si tudnivalókról este hat óra­kor. A vakációzó gyerekek­nek délelőtt 10 órától játszó­ház lesz, délután kettőtől pe­dig filmvetítésre invitálják őket. BALASSAGYARMAT — Horváth Endre Galéria: Parádi Tamás grafikusmű­vész alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők április 23-ig. — Mikszáth Kálmán Műve­lődési Központ: Gyöngyfű­zés és filmvetítés várja a gye­rekeket délután két órától. — Rózsavölgyi Márk Zene­iskola: A galériában Radics István festőművész alkotásait nézhetik meg az érdeklődők május 9-lg. RÉTSAG — Asztalos János Művelő­dési Központ: Hemző Károly Ünnepek című fotókiállítása látható a kiállitőterémben áp­rilis 25-lg. O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O Színházi esték Kék róka A nyolcvanas éveik jelen­tős változásokat hoztak a kulturális élet olyan kisebb szeletében is, mint a színházi világ. Hiszen az anyagi for­rások megcsappanása rákény- szerítette a színházakat egy olyan műsorrend kialakítá. sára, amelyik a bevételek nö­velése révén biztonságosabb „üzemeltetést” eredményez. Az állami támogatás to­vábbra is fennmaradt, ám mértéke a korábbinál lénye­gesen kisebb. Ebben a hely­zetben a színházi vezetők ért­hetően a pénztárak felé kezd­tek kacsintgatni, s olyan mű_ vekről porolták le a port, amelyekről azt hittük, vég­érvényesen elenyésztek. S gondolhattuk joggal, mert új­bóli bemutatásuk nem kész­tet korábbi nézeteink felül­vizsgálatára, egyáltalán nem érezzük, hogy a leporolás ré­vén értékmentés folyik. Üzlet az egész, görcsös igyekezető alkalmazkodás a szándékaink ellenére kialakult gazdasági- társadalmi helyzethez. A fenti eszmefuttatást a Radnóti Színpad Kék róka cí­mű előadása inspirálta, ame­lyet a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ bérletsorozatában láthat­tunk. Az első világháború ide­jén íródott sikerdarab szer­zője Herczeg Ferenc, az egykori „írófejedelem”. Bizo­nyítja érzékét az emberi lé­lekhez, a férfi-nő kapcsola­tokhoz, igazolja mesterségbeli tudását, de azon kívül sem­mit. Megtudjuk, hogy az író szerint a nők sokkal céltuda­tosabbak, állhatatosabbak és rafináltabbak a férfiaknál; lé­A házasság boldog pillanata (Kozák András és Takács Katalin) P. Tóth László felvétele nyelében az történik velünk, amit ők akarnak, s mindig megtalálják a módját és ide­jét akaratuk érvényesítésének. Azt azonban nem árulja el Herczeg, miként vélekedik egv-egy konkrét személyi­ségről. akármelyik szereplőjé­ről, akik mindegyikének —. mint az életben — múltja, tör­ténete, társadalmi eredete és körülményrendszere stb. van. Annyira általánosak az alakok, a helyzetek, hogy a színmű nem is tud igain, megrázó problémát bemutatni, képte­len bármiféle hasznosítható ta­nulságot továbbadni. Helyenként ugyan nevetni tudunk, jobbára azonban csen­desen unatkozunk, olykor bosszankodunk egy-egy. mára közhellyé lett bemondáson („az élet egy szemétdomb”). Bencze Zsuzsa rendező fel­vállalta a Herczeg Ferenc-i igyekezetét, az üres szórakoz­tatást. Helyesen ismerte fel, csak jó színészekkel adhatja el ezt a darabot. És számítá­sa bevált: a nézőtéren sok­kal többen ültek, mint szá­mos más érdemesebb és ér­tékes előadáson. Kozák András („a jó öreg Paulusz”) örömét leli a játék­ban. Itt másképpen kell ját­szani, mint, ahogyan 6 meg­szokta a Tháliában. A játék nem illusztratív, hanem áb­rázoló. S Kozák jól ábrázolja az egykedvű, tudományának élő úriembert. Nagy Sándor Tamás (Szolnokról régi isme­rősünk) érett színésszé lett, állapíthatjuk meg házibarát- ja láttán. Kelemen Csaba (Trill báró) rövid jelenetében meggyőző. A felkapaszkodó, kis rajztanárnő szerepében Zsí­ros Ágnes kellően közönséges. Hangja, mozgása, gesztusai érzékletesek. Takács Katalin Cecilje remeklés. Jelentékte­len, mégis vonzó úrinő. Férfi­partnerei néha kiesnek a sze­repből (lemosolyognak a szín­padról), a színésznő mindvé­gig komoly marad. Tudja, nem lazíthat, mert akkor a csalfasággal vádolt asszony komolytalanná válik. S így „ti­tok” marad a titok: kinél járt Cili a Török utcában? Sulyok László AMULETT Három költő egy kötetben Eltérő érdeklődés. NÖGRÁD — 1987. április 6., hétfő Amulett címmel három kői. tő jelentkezett egy kötetben, Ihász-Kovács Éva, Jákói At­tila és Verebélyi Gréta. Kö­tetüket a Budapesten működő Cserhát Művészeti Kör jelen­tette meg. Illusztráció: Arto Takalampi, grafikák: Varga János. A kötethez Rakovszky József írt előszót. Ihász-Kovács Éva versei­vel lapunk hasábjain is talál­kozhattak már az olvasók. Viszem tovább című első ver­seskötetéről ugyancsak adtunk közre recenziót. Munkásságá­ért az Országos Béketanács ezüst érdemrenddel, a viet­— Drágám, bocsáss meg, el is felejtettem, hogy a te ar­codon is van egy ilyen je- gyecske, az tényleg jól áll ne­ked, s arcodnak valóban bájt kölcsönöz. De az övé — ha jól láttam — túlságosan nagy, olyan, mintha nem is légy, de legalábbis egy bögöly szállt volna az arcára. Az iga­zat megvallva, nem is láttam jól. Menjünk be a szalonba, közelebbről is meg kell néz­tem. Ki kell tanulmányozni alaposabban, hogy biztosabb legyen a róla kialakított vé­lemény. Azzal kart karba öltve el­vonultak, mint valami tarka virágfüzér, s máris elvesztek a tömegben. 10. FEJEZET Alvaro egyike volt azon ki­vételezetteknek, akiket a ter­mészet és Fortuna istenasz- szony minden jóval bőségesen ellátott. Egv magas rangú és tehetős család'árva gyermeke, aki 25 éves korára közel húsz­ezer miüeisnyi vagyon felett rendelkezett. — Középmagas termetű volt, karcsú, ió felépítésű és szép. nem annyira az arcvo­násai, mint az alkata keltet­te szimpátia miatt, bár az ar­ca sem volt éppen sz.abálvta- lan. Mivel nem volt túlságo­namí Guan Thi Man Ho Shi Minh-plakettel jutalmazta bé­két hirdető, szolidaritási ver­seiért. A közelmúltban Kassák Lajos özvegye, mint Kassák- tanítványt ösztöndíjban része­sítette. Lagutóbb pedig el­nyerte a Fekete István-díj má­sodik fokozatát. Versei folyó­iratokban, napilapokban rend­szeresen megjelennek. A kötet másik szerzője Já­kói Attila. Újságírói tanul­mányok után több lapnál is dolgozik. Antológiákban, fo­lyóiratokban publikál (példá­ul Űj Forrás, Vaspróba című antológia stb.). A békéscsabai Verebélyi Gréta egy évtizede ír verse­ket. Több író-olvasó találko­zón szerepelt sikerrel, például a margitszigeti Thermál Szál­lóban a magyar orvos mű­vészek kongresszusán, Kapos­váron és Siófokon. Mindhárom költő a Cserhát Művészeti Kör tagja, s ezen kívül évente részt vesznek a magyar orvos írók kong­resszusán is írásaikkal. Az Amulett című kötet ismét bi zonyságtétel a három fiatal tehetséges költő munkásságé nak kibontakozása mellett BERNARDO GUIMARAES 3iauia, a labizőlyanö (42.) V///////////////W///////////////////////////////////////////ZW'//////////////////// san művelt lélek, de világos, és átfogó felfogóképességgel volt megáldva, lehetővé vált számára, hogy a legszárnya- lóbb fogalmi rendszerek szférájába emelkedjék. El­végezte középfokú tanulmá­nyait, s mivel filozófusaikat volt, most is alaposan mér­legelte a dolgokat. Figyelembe vette, hogy a vagyon, amelyhez a születés véletlene juttatta, éppúgy el is veszhet, úgy határozott te­hát, hogy szert tesz valami­lyen pénzkereső hivatásra is, és a jogi tanulmányok mel­lett döntött. Az első évben a iogfilozófia magasröptű tárgy­ban kalandozva meg csak örömét lelte tanulmányaiban, de később, amikor már a konkrét jog száraz és földhöz­Hirünk a hazában „ötvenezer munkanapot Salgótarjánért.” Ezen a cí­men hosszú évek óta pél* damutatóan szervezett és nagy sikerű társadalmimun- ka-akciók sora segíti Nóg- rád megye székhelyének gazdagodását és szépülését. A NÉPSZABADSÁG me­gyei tudósítója a tavalyi eredményeket ismerteti a lap március 10-i számában. Egyik legnagyobb lencse, termelő gazdaságunk a Nagy­oroszi Egyetértés Termelő- szövetkezet. Nagyobb terü­leten 1984 óta termeszti és az idén már 380 hektáron vetik. A termesztésben szer­zett tapasztalatok szélesebb körben való elterjesztésére öt termelőszövetkezet és a Fogyasztási, Értékesítő és Beszerző Szövetkezetek Me­zőgazdasági Termékforgal­mazó Országos Közös Vál­lalata részvételével létre­hozták a nagyoroszi len­csetermesztési társulást. A társulás tervei között sze­repel, hogy a tisztítást és az esztétikus csomagolást is megoldva piacképessé te­gyék az itt megtermelt len­csét. Pékár István részletesen ír a nagyoroszi lencseter­mesztésről a MAGYAR ME­ZŐGAZDASÁG március 18-i számában. A változó Palócföld szép­ségeiből ad ízelítőt a HON­ISMERET című folyóirat idei és második száma. Az első számban Antalffy Gyu­la tanulmányából megis­merhetjük a Gödöllői-domb­vidéktől a Mátrán, a cser­háti medencén át Balassa­gyarmat, Salgótarján kör­nyékének természeti szép­ségeit, várait, emlékhelyeit. A tanulmány szerzője köl. tőktől, íróktól vett idéze­tekkel mutatja be a Palóc­földet, nem feledkezve meg a néprajzi és várépítészeti érdekességekről. A második számban Tóth Sándor mutatja be a régész Valter Ilona által Pásztón feltárt középkori oskolames­terházat. Sorra veszi a mú­zeumként működő ház be­rendezési tárgyait és a pin­cében kiállított pásztói sző­lőművelés emlékeit. Szintén az oskolamester házáról közöl színes képek­kel illusztrált cikket az OR­SZÁG-VILÁG március 25-i számában. Itt olvashatunk még a nemrégiben átadott hatszögletű kápolnáról és a feltárás alatt álló üveghu­táról. ■ragadt oksági viszonyainak 'labirintusában bolyongtak, megcsömörlött lelke vissza­riadt, s nem volt már elegen­dő bátorsága végighaladni a megkezdett úton. Eredeti, nagy és nagyvonalú törekvé­sekre mindig kész lelkét in­kább gyönyörködtette az emelkedett politikai és társa­dalmi kérdések kutatása, mint a törvények és intézmények tanulmányozása, ami vélemé­nye szerint jórészt csak téve­dések és előítéletek alapján született képtelenségek sora. — Gyűlölt mindenféle elő­jogot és társadalmi kiváltsá­got talán mondanunk sem kell, hogy liberális és köztár­saságpárti. szinte szocialista érzelmű volt. Ilyen életeszmények mel­lett Alvaro nem is lehetett más, mint a rabszolgafelsza­badítás következetes híve, és nemcsak szavakban. A szülői örökség nem kis há­nyada rabszolgákból állt: őket rögtön fel is szabadítot­ta. Mivel ugyanakkor szinte, túlságosan is aggódott az em­berek sorsáért, felismerte, hogy mekkora veszéllyel jár, .ha a teljes alávetettség álla­potát hirtelen, egy csapásra, a teljes szabadság váltja fel. Ezért felszabadított rabszol­gáinak az egyik birtokán egyfajta kolóniát létesített, amelynek a vezetését egy ki­próbált, s lelkiismeretes al­kalmazottjára bízta. Ez a lé­pése nemcsak hajdani rab­szolgáinak vált javára, de hasznos volt a társadalomnak és Álvarónak magának is. A birtokot bérbe adta megmű­velésre, s bérlői egyfajta kö­zösségi fegyelmet elfogadva nemcsak, hogy távoi tartották magukat a bűn és tunyaság útjától, de biztos létfenntar­tásra tettek szert, sőt egy kevés hasznot is előteremtet­tek, amellyel Álvarót. is kár­talanították a felszabadításuk okozta veszteségekért. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom