Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-06 / 81. szám
O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O HÉTFŐI MAGAZIN O Akiről beszélnek A Karancs-vidék A „gyenge" elnök asszony legendái Szent László Éppen nincs sok vásárló a Palóckor mátranováki 101. számú élelmiszerboltjában, az eladók mégsem unatkoznak. Az áruk között raknak rendet, hogy áttekinthetőbb legyen a választék, a közlekedés számára tágasabb a hely. A boltvezető, Matikovszki Lászlóné az üdítősrekeszeket tologatja, húzogatja. — Nincs erőm, az a baj — pihen meg egy pillanatra a 33 éves, termetre, alkatra közepesnek mondható asz- szony. — Ahogy csinálja a munkát, nem így látja az ember. Erre a megjegyzésre kezdi el mesélni: — Mostanában sok a munka otthon is. Központi íűtést szerelnek a családi házunkba. Eddig szénnel tüzeltünk, három helyen, nagyon nagy por van tőle, belevágtunk hát a korszerűbbe. Százezer forintunkba kerül. Matikovszkiné büszkén vallja, hogy tősgyökeres mátra- nováki. Ellentmondásos ugyanakkor a viszonya ahhoz a tényhez. hogy nyolcadik osztályos leánya a megyeszékhely köz- gazdasági szakközépiskolájába készül. Bár örül neki, ám egy kis üröm is van benne, mivelhogy nem tudta a kislányt a kereskedőpályára rábeszélni. Emberközeli, szép munka. A fiú harmadikos. A mamának akad hát dolga a családban is. S az asszony ezt külön szerencséjének tartja. Van kikért, miért dolgozni, igyekezni. Teljes hangerővel szól már e cinegék, a rigók és a pintyek éneke, s egyre érkeznek a költöző madarak is. Többségük rovarokkal táplálja majd jó étvágyú kicsinyeit, megkönnyítve ezzel a kertészek védekező munkáját különösen, ha megfelelő fészkelőhelyet készítünk számukra a kiskertben. A bokorlakó madarak számára összkomfortos lakásul szolgál a sűrű sövény, bokor, mely más madaraknak is kiváló búvó_ és táplálkozóhely. Az odúlakó fajoknak pedig az alábbi méretű fészekodúkat készíthetjük deszkából, esetleg eternitcsőből. A cinege, a csuszka, a nyaktekercs odúja 25 cm hosszú, 10— 12 cm átmérőjű, legyen, 32 mm-es röpnyílásisal. A légykapó, a rozsdafarkú és a barázdabillegető a 15 cm hosszú, — Amikor a lányom elsős lett, tagja lettem a szülői munkaközösségnek. Két éve elvállaltam az elnöki tisztet. Miért? Kell valaki, aki összefogja, mozgatja közülünk a csapatot. Komolyan csinálva a feladatokat, rengeteg a dolog. Az elődöm örökmozgó ember volt, s most, hogy már vannak tapasztalataim, meg is tudom érteni az elfáradását. Matikovszki Lászlódét, amikor elnöknek választották, hazatérve, csak férje unszolására bökte ki, mi is történt. Előzőleg ugyanis megállapod, tak, hogy mindketten — férje ma is a rendezvények mindenkori főpincére — továbbra i.s tevékenykednek, de tisztséget nem vállalnak. Végül úgy alakult a helyzet, hogy az asszonynak nem volt szíve kitérni a társak kívánsága elől. S az elnökségnek némi kereskedői haszna is van: az összejövetelekre az italt ebből az élelmiszerboltból szállítják. letes röpnyílassal ellátott odút tekinti otthonosnak. Gondoljunk arra is, hogy a madárlakást minden fészkelés után takarítani kell, teteje ezért levehető legyen! A röpnyílás dél, vagy kelet felé nézzen. Az odú függőlegesen' álljon, hogy az eső ne folyhasson bele. A kisebbet rögzítve, a nagyobbat függesztve is kihelyezhetjük, általában 1,5—3 méteres magasságban. A macskák kíméletlen látogatása ellen az odút a fatörzs tüskés ágakkal való körbekötözésével védhetjük meg. A távolabb költő madarakat is a kertbe csalogathatjuk egy madáritatóval, melyben mindig friss víz várja a szomjas apróságokat. Az itató fokozatosan mélyüljön és nyílt helyen legyen, Régi és a közelmúltban készült színes fényképeket nézegetünk. Az iskolai szülői munkaközösség által szervezett műsoros rendezvényeken készült. Családapák és családanyák játékos kedvéről, vidámságáról, közösségi sze_ retetéről, vallanak a felvételek. Aki megnézi, vágyat érez; meg sajnálatot, hogy nem lehetett az események aktív résztvevője. A legutóbbi farsangi bálon a férfiak például a Z’ZI Laborral együttműködő veres- egyházi asszonykórus tagjainak szerepét játszották el, vidám jelenetet adtak elő, míg az asszonyok boszorkánytánccal vidámították magukat és egymást. Egy-egy táncos vacsoraestre 200—250 ember jön el. A bevételt a gyerekekre fordítják: táborozásra, a jók jutalmazására. — Hosszú évek óta csináljuk, ismerjük, megszoktuk egymást — magyarázza a siker okait a szülői munka- közösség elnöke. — Beosztjuk a tennivalókat, mindenki tudja a dolgát, és becsülettel el is végzi. A műsort már hetekkel előre próbáljuk. A szülők ezekben a napokban szusszannak egy kicsit, miközben azonban már a következő rendezvényre gondolnak: az úttörőavatással egybekötött gyermeknapra. A kultúrházba.n a gyerekek rajzaiból kiállítást is rendeznek. (ok) Madárodú négyszögletes és kerek röpnyílassal hogy a cicák ne tudják lopva becserkészni a szomjukat oltó, fürdőző madarakat. hegye A Karaites második legmagasabb hegye a Kápolna-hegy, csúcsán egy szép román stílusú kápolna. A kirándulók szívesen keresik fel, búcsújáró hely. A hegytető felé haladva a 12 stáció (állomás) jelzi a hely vallásosságát. Nem is olyan régen még remeték lakták a tető melletti kis házat. Mocsári is jelzi monográfiájában (1826), hogy két remete lakja. A hely legendája így szól. A kunok itt támadták meg I. (Szent) Lászlót és seregét. A Kápolna-hegyen már szinte utolérték. Ekkor Istenhez fohászkodott, megsarkan- tyúzta Szög paripáját és a ló a levegőbe emelkedett. Hosz- szan repült a ló. Égészen Szentkútig (10—15 km). Itt a ló lába földet ért, s onnan csodás hatású forrás bugy- gyant elő. Ez a forrás vetette meg az alapját a szentkúti kolostornak és a rendháznak. Szép templom épült melléje. Azóta is rengeteg ember keresi fel mindkét helyet. 1919 májusában a kápolna mellett egy sírt találtak a helybeliek. Vöröskatonákat temettek el oda. Az egyik katona nem volt teljesen betakarva. Kilátszott a keze, benne egy Vörös Újság. Mire képes az ellenforradalom! Azóta úttörők látogatják a sírhelyet. A hegy kápolnája a XIII. században épült, IV. Béla magyar király építtette, Margit lányának tiszteletére. A hagyomány szerint itt pihent meg, amikor a tatárok üldözték. Megígérte az itt tartózkodóknak, hogy itt egy várat fog felépíteni, amely védelmezi a lakosságot. (Somoskő vára). A Kápolna-hegyen, ha széjjeltekintünk, egy kvád földvár nyomait is felfedezhetjük. Védte a Fülek felé vezető kereskedelmi utat. Regélő századok, szép táj, forradalmi hagyomány, legendák, ez a Karancs. Koós Vilmos Gondolatok Az új seprűk még nem ismerik a sarkokat. A régi seprűk a piszkot a szőnyeg alá : söprik. ☆ Minden célt el lehet érni. Csak könnyebben elérhető célokat kell kitűzni. ☆ Ha őszinték vagyunk, a vallomásoknál azt szeretnénk hallani, amit már tudunk. Biológiai védekezés „Albérlők" a kiskertben 10—12 cm széles és négyszögr I TÖRTÉNETEK Egyik napilapunkban az alábbi hirdetés jelent meg: „A kategóriájú nagyvállalat pályázatot hirdet igazgatói állás betöltésére. Feltételek...” S itt néhány olyan dolog következett, amely ilyenkor már lenni szokott. Igazgatójelöltünk elhatározta, megpályázza az állást. „Megpályázom, legfeljebb nem sikerül. Egy igazgatótól egyébként sem várnak sokat, a döntésekre ott a főkönyvelő, meg a főmérnök.” A vállalat különben széklábakat gyártott, meglehetősen kevés sikerrel. ExDortja szinte leállt, s a belföldi piacra szánt készítményeit is viszo- lyogva, jelentős árcsökkentést kierőszakolva vették meg P á I y a kereskedelmi partnerei. Kooperációs nehézségei is voltak, mert a vállalat, ahova a legtöbb széklábat szállították, áttért a kacsalábak szerelésére. A hirtelen meggazdagodott kapitalista milliomosok kacsalábon forgó kastélyokat kezdtek építtetni jódolgukban. Mivel a válságban lévő vállalattól úgy menekültek a szakemberek, mint süllyedő hajóról a patkányok, nem csoda, hogy másik hirdetésük is megjelent a Heti Világgazdaság című lapban: „Könnyűipari vállalat főkönyvelőt keres. Fizetés megegyezés szerint.” Ez a hirdetés meg egy főkönyvelő jelöltnek ütötte meg a szemét, de nem annyira, hogy ne tudta volna elolvasni, ő így gondolkodott: „Még sohasem voltam főkönyvelő. kivált nem könnyűipari vállalatnál. De megpróbálom. Hiszen nem leszek egyedül, majd segít a többi á z at felső vezető, hiszen ott van még az igazgató és a főmérnök is.” Az elképzelésbe csak egy kis hiba csúszott: nem volt ott a főmérnök. Éppen most fogalmazták meg a hirdetést, amely meg is jelent az Egyet fúrt és öt lett című lapban eképp: „Könnyűipari vállalat pályázatot hirdet főmérnöki állás betöltésére. Székláb jeligére a kiadóba.” Ezt a hirdetést meg egy üzemmérnök találta meg, s máris ment a kiadóhivatalba, vinni a pályázatát. Majd csak elleszek valahogyan — gondolta. Valamikor dolgoztam könnyűipari üzemben. Végül is nem az enyém a legnagyobb felelősség, lesz ott egy igazgató is. Ezek a mai igazgatók ma már állítólag nemcsak politikailag megbízhatók, hanem jó szakemberek is. S a főkönyvelőről még nem is be. széltem. Manapság rajta múlik minden, ők tudnak lavírozni a szabályozók között”. Mint írtuk, a vállalat szénája nagyon rosszul állt. Mindhármójukat felvették, s az első szűk körű vezetői értekezleten ismerkedtek meg. Az igazgató kezdte a beszélgetést: — Egyszóval a szék... itt elakadt, mert hirtelen elfelejtette, melyik székalkatrészt gyártotta a jobb sorsra érdemes vállalat. — ... a székláb... segítette ki a főmérnök, de a főkönyvelő közbevágott: — Mi az. hogy székláb? Mit széklábazík itt maga! Az igazgató mégis kapcsolt, s rászólt a főkönyvelőre: — Kérem, főkönyvelő elvtárs, ne szóljon közbe. Igenis. székláb. Csak azért álltam meg a beszédben, mert ki akartam próbálni, figyelnek-e rám. Pillanatnyi csönd állott be. Mindnvájan ezt gondolták: — Úristen, kik közé keveredtem én? „ G. J. A hét várható eseménye5 Hétfőn kétnapos urbanisztikai konferencia kezdődik a szécsényi Kubinyi Múzeumban. Megvitatják a városrendezési tervek végrehajtását. A Balassagyarmati Városi Tanács vb-ülésén megtárgyalják a tanács és a KISZ együttműködését, a népességvizsgáló csoport beszámolóját, valamint a házingatlanok kialakításának helyzetét. A szécsényi tanács vb-ülésén szóba kerül a Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola tárgyi ellátottsága és gazdálkodása, továbbá előkészítik az áprilisi tanácsülést A Bátonyterenyei Városi Jogú Tanács napirendjén szerepel a tavalyi tervek teljesítése, a település köztisztasága, a házadó és alkalmazása, az idei fejlesztési feladatok, a pénzügyi ellenőrzések tapasztalatai, valamint a településfejlesztési pályázat elbírálása. Kedden kerül sor a Nógrád megyei pártbizottság ülésére. Elemzik a tudománypolitika érvényesülésének Nógrád megyei helyzetét, megvitatják az idei tervkészítés és végrehajtás tapasztalatait, valamint a Vöröskeresztkongresszus határozatainak végrehajtását. Szerdán városszépítő egyesület alakul Salgótarjánban. Csütörtökön cigányfórum lesz Bátonyterenyén. A HNF Nógrád megyei apparátusának munkaértekezletén azt vizsgálják meg, hogyan segítik Bátonyterenyén a körzeti népfrontbizottságokat. Pénteken költészet napi ünnepségek kezdődnek Salgótarjánban. Megkoszorúzzák József Attila domborművét és Radnóti Miklós szobrát. Pest és Nógrád megyei, valamint budapesti KISZ-olvasótáborok vezetőinek találkozóját rendezik meg Balassagyarmaton. Útlevél nélkül látogatható a Domica-barlang A napokban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság állami természetvédelmi központja és az Országos Környezet. és Természetvédelmi Hivatal megújította, korszerűsítette a a Domica-, aggteleki barlang turistalátogatásáról 1984-ben megkötött egyezményt. Ennek értelmében ezentúl a Ba- radla-barlang magyar látogatói zárt csoportokban útlevél nélkül léphetik át a csehszlovák határt, és megtekint, hetik a barlangrendszer idegenforgalmi célokra kiépített határon túli szakaszát, a Do- mica-barlangot. Természetesen a csehszlovák turisták is útlevél nélkül látogathatják meg a barlang magyarországi részét. Az iskolai kirándulócsoportok, valamint a nemzetközi diákszövetség tágjai egyaránt 50 százalékos belépődíj-kedvezményt kapnak. Látogatható barlangjaink közül az aggteleki Baradla- barlang Magyarország legnagyobb és leglátványosabb barlangrendszere. Jóllehet, feltérképezett hossza alapján több külföldi barlang is megelőzi, de üregméreteinek, nagy termeinek és páratlan eseppkő- viláigának köszönhetően földünk egyik legnevezetesebb barlangjának számít Temetkezésről a NEB előtt A temetkezés nálunk csak napjainkban jutott el az erőteljesebb változások állapotába, és indult el azon az úton, hogy szocialista tartalmat s külsőségeket kapjon — állapította meg az a tájékoztató, amelyet Kazinczi János, a Nógrád Megyei Temetkezési Vállalat igazgatója terjesztett a megyei népi ellenőrzési bizottság legutóbbi ülése elé. A megyében jelenleg 213 olyan temető van, amelyben ma is temetnek. A tanácsok 119, a felekeztek 93 temetőt kezelnek, míg a temetkezési vállalat kezelésében csak egy, salgótarjáni temető van. A temetőkben levő növényzet gondozása nem megoldott, hiszen a megye legnagyobb te. metőiben sincs tervezett kertészet. Túlnyomó többségében nincsen sírhely-nyilvántartás, s temetöőrök csak a salgótarjáni köztemetőben vannak. Tanácsi segítséggel és nagyarányú társadalmi összefogással az elmúlt években több településen építettek ravatalozót. Így például Jobbágyiban, Bánkon, Karancsságon, Nógrádsipeken, Ilinyban, Terény. ben, Csesztvén, Érsekvadker- ten, Pősténypusztán, Tolmácson. A legnagyobb munka e téren tavaly kezdődött Salgótarjánban, az új központi temető építésével. A temetkezési szolgáltatások körébe tartozik, hogy a megyei temetkezési vállalat hat fiókján és tizenhat lerakató n keresztül biztosítja a temetkezési cikkeket. S teljes körű szolgáltatást a megye 37 temetőjében tud nyújtani. A kellékek ára viszont évek óta drágul, ám ez nem jelent egyben jobb minőséget is. A vállalat ügyeleti szolgálatot szervezett Salgótarján, Balassagyarmat, Pásztó, Szécsény, Bátónyterenye és Rétság körzetében, aminek a feladata az elhunytak elszállítása, munkaidőn túl, s munkaszüneti napokon. A Nógrád Megyei Temetkezési Vállalat — anyagi lehetőségeihez mérten — az elkövetkező időszakra a temetkezés kulturáltságának továbbfejlesztését, valamint a temetkezési szolgáltatás kiszélesítését tűzte ki célul. Változnak az idők — kép: RT — NÓGRÁD — 1987. április 6., hétfő * &
