Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-30 / 101. szám
2 NOGRAD 1987. április 30., CSÜTÖRTÖK (Folytatás az 1. oldalról.) atrix királynőnek, a Holland Királyság uralkodójának, Richard von Weizsäckernek, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnökének, Poul §chlüternek, a Dán Ká- rályság miniszterelnökének magyarországi látogatása; Lázár György brüsszeli tárgyalásai Wilfried Martens belga miniszterelnökkel és római megbeszélései Bettino Craxi olasz miniszterelnökkel. A magyar kormányfő és II. János Pál pápa vatikáni találkozóján hangsúlyozták a béke és biztonság érdekében teendő erőfeszítések II A Központi Bizottság áttekintette a múlt év novemberi határozata végrehajtásának és az idei első negyedévi gazdasági munkának a tapasztalatait. Megállapította, hogy az ország gazdasági helyzetéről és -az idei feladatokról szóló novemberi határozatát a közvélemény nagy várakozással és megértéssel fogadta. Ez jutott kifejezésre abban, hogy az irányító szervek és a gazdálkodó egységek vezetői fokozott gondot fordítottak a határozatból adódó teendők kidolgozására és abban is, hogy a munkahelyi kollektívák eredményes erőfeszítéseket tettek és tesznek az év eleji rendkívüli időjárás okozta termelés- kiesés pótlására. 1. Az év első három hónapjában az ipari termelés ágazatonként egyenlőtlenül, összességében 3,4 százalékkal nőtt a tavalyi első negyedévihez képest. A mezőgazdaságban az idei hozamokat megalapozó őszi munkálatokat idejében elvégezték, de a kedvezőtlen időjárás késleltette a fejlődést, ■és növelte a ráfordításokat. A vágóállatok és állati termékek felvásárlása a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 9 százalékkal növekedett. A népgazdasági beruházások a negyedév végére megélénkültek, és az ilyen célú kifizetések meghaladták az elmúlt év azonos időszakának összegét. A fogyasztói vásárlóerő kiáramlása az év eddig eltelt időszakában a tervezett kereteken belül maradt. A kiskereskedelmi forgalom áruIll fontosságát, megerősítették á magyar állam és az egyház közötti rendezett viszony folyamatos fenntartását, kapcsolataink továbbépítését a Vatikánnal, az eddigi szellemben. 4. A szolidaritás és a kölcsönös előnyök alapján bővítettük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. Ezt jól . szolgálták Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének damaszkuszi megbeszélései Háfez Asszaddal, a Szíriái Arab Köztársaság elnökével, valamint Mir Hoszein Műszaknak, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnökének magyarországi látogatása. mennyisége több mint 2 százalékkal, a tervezettet meghaladva emelkedett. 2. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági hatékonyság növelésében a gazdálkodó szervezetek egy részénél javulás tapasztalható, de népgazdasági méretekben a novemberi határozatban is igényelt és feltétlenül szükséges fordulat még nem következett be. A népgazdaság egyensúlya nem javult. A gazdasági munka hatékonyságában, az exportképesség növekedésében, a gazdálkodás javításának közgazdasági és társadalmi feltételeiben nincs megfelelő változás. Az éves terv céljainak eléréséhez több területen további konkrét intézkedésekre, a gazdaságszervező tevékenység lényeges erősítésére van szükség. Ezeknek arra kell irányulniok, hogy elősegítsék a tervezett konvertibilis áruforgalmi egyenleg megteremtését, a termelési szerkezet átalakítását, a műszaki fejlődést, az állami költségvetés hiányának jelentős mérséklését. Az intézkedések a gazdálkodás feltételeinek szigorításával egyidejűleg bővítsék a jövedelmező, jól működő gazdasági egységek fejlődési lehetőségeit. A Központi Bizottság felhívja a vállalatoka t és szövetkezeteket, a párt- és' társadalmi szervezeteket, az állami és gazdaságirányító szerveket, hogy tekintsék elsődleges feladatuknak a gazdaságpolitikai célok elére1 sét, az 1987. évi népgazdasági terv fő előirányzatainak teljesítését. A Központi Bizottság meg- kifejezi a felszabadulás óta vizsgálta a nyugdíjrendszert bekövetkezett társa.dalmiés megállapította, hogy az gazdasági átalakulás eredKÜZLEMEMY ményeit. A nyugdíjjogosultság fokozatosan bővült, s ma már minden kereső foglalkozásra kiterjed. Hazánkban jelenleg 2 millió 300 ezer személy, a lakosság több mint 21 százaléka részesül nyugdíjban. A nyűg- díjfeltételek időről időre javultak, és több szempontból nemzetközi -összehasonlításban is kedvezőek. Nyugdíjakra a nemzeti jövedelem több mint 11 százalékát fordítjuk, -és ez az arány folyamatosan emelkedik. Az időskorúak anyagi helyzetében a nyugdíj szerepe meghatározó: jövedelmüknek átlagosan 70 százalékát biztosítja. A nyugdíjasok anyagi-szociális körülményei személyenként rendkívül eltérőek, egy részük jó körülmények között él, mások segítségre szorulnak, az egyedül élők sorsa nehezebb. A nyugdíjrendszer társadalmi megítélése ellentmondásos. A nyugdíjak értékét nem sikerült teljes körűen megőrizni, ami gyengítette a nyugdíjasok szociális biztonságérzetét. Nőtt az újonnan és a régebben megállapított nyugdíjak közötti különbség. A kialakult nyugdíjarányok nem megfelelőek. A gondok annak ellenére fokozódtak, hogy a nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében több intézkedés történt. A Központi Bizottság szűk. ségesnek tartja a nyugdíj, rendszer módosítását, hogy az társadalmilag igazságosabb legyen, és a jövőben nagyobb szociális biztonságot nyújtson az idős állampolgároknak. A nyugdíj munkával és járulékfizetéssel szerzett jog. A nyugdíjakban jobban ki kell fejeződniük a munkában eltöltött éveknek és a teljesítményeken alapuló kereseteknek. Az eddiginél jobban megalapozott nyugdíj- rendszer megkívánja annak vizsgálatát, hogy hosszabb legyén a munkában eltöltött életszakasz. Az időskorúak szociális biztonságát a nyugdíjak értékmegőrzésének intézményes kiterjesztésével, a régi nyugdíjak emelésével kell erősíteni. A nyugdíjkülönbségeket indokolt csökkenteni. Üj, önkéntes biztosítási formákkal is bővíteni kell a nyugdíjaséTetre való egyéni felkészülés lehetőségét. A követelményeknek megfelelően ki kell dolgozni és a társadalmi szervezetek vezető testületéinek véleményét kikérve ismét a Központi Bizottság elé kell terjeszteni a nyugdíjrendszer módosításának alapelveit. IV. A Központi Bizottság áttekintette a gazdaság működésének eddigi tapasztalatait, és megtárgyalta az adó- és árreform, a jövedelemszabályozás elvi kérdéseit. A vállalati adózás, a támogatások és az elvonások mai bonyolult rendszere nem teszi lehetővé a hatékony gazdálkodáshoz szükséges tisztánlátást. nehezíti a termelési folyamatok és költségviszonyok reális megítélését. A vállalati adórendszert úgy kell átalakítani, hogy kevesebb legyen az adófajták száma, váljon áttekinthetőbbé a gazdálkodók és az állami költségvetés kapcsolata, csökkenjen a költség- vetés szerepe a jövedelmek újraelosztásában, mérséklődjenek a termelői és a fogyasztói ártámogatások. a nyereség fejezze ki a hatékonyságot. A lakossági jövedelemszabályozás mai gyakorlata nem ösztönöz kellően a teljesítmények növelésére, nem képes megakadályozni az indokolatlan jövedelmi egyenlőtlenségeket, nem biztosítja az igazságos, arányos társadalmi közteherviselést. A lakosság adózásában olyan változtatás szükséges, amely az eddiginél jobban ösztönzi a teljesítményeket, lehetővé teszi a jövedelmek egységes szabályozását, az arányos közteherviselést. és megfelelő költségvetési bevételt biztosít. Az új szabályozásnak hozzá kell járulnia a társa, dalmilag elfogadható jőve. delemarányok kialakításához, az adózás alól eddig kivont jövedelmek adóztatásához, a társadalmi juttatások igazsá gosa bb odaítél és éh ez. Ezért meg kell vizsgálni a személyi jövedelemadó bevezetésének lehetőségét, feltételeit. A Központi Bizottság figyelembe véve a téma horderejűt, felkérte az állami és társadalmi szervek vezető testületéit a tudományos és gyakorlati szakemberek széles körét, hogy véleményezzék a vállalati adózás és a lakossági jövedélemszafoá- lyozás lényeges, elvi kérdéseit. A kialakított javaslatokat a Központi Bizottság soron következő ülésére be kell terjeszteni. (MTI) Találkozás katonafiatalokkal Várkonyi Péter Ausztriában Várkonyi Péter külügyminiszter, aki hétfőn este érkezett, hivatalos látogatásra Ausztriába, kedden megkezdte kétnapos programját. A külügyminiszter délelőtt Leopold Gratczal, a nemzetgyűlés elnökével, és a parlamenti frakciók képviselőivel folytatott megbeszélést. Ezt követően megkezdődtek a hivatalos tárgyalások házigazdájával, Alois Mock alkancellárral, külügyminiszterrel a két ország kapcsolatairól, illetve a nemzetközi helyzetről. Tárgyalásaikat követően Mock ebédet adott vendége tiszteletére. Várkonyi Péter a délutáni órákban látogatást tett Franz Vranitzky kancellárnál, majd Kurt Waldheim államelnöknél. (MTI) Kárpáti Ferenc vezér- ezredes, honvédelmi miniszter, Pozsgay Imrének, á Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának, Dus- chek Lajosnénak, a Magyar Nők Országos Tanácsa el* nökének és Domokos Lászlónak, a KISZ KB titkárának társaságában szerdán a MN Művelődési Házában sorkatonai szolgálatukat teljesítő fiatalokkal találkozott. A találkozó résztvevői véleményt cseréltek a sorkatonai szolgálatról, a kiképzés feltételeiről, a katonafiatalok élet- és munkakörülményeiről, a róluk való gondoskodásról. A baráti beszélgetés során szót váltottak a család, az iskola, a munkahely és a különböző mozgalmi, társadalmi szervezetek szerepéről, a hazafias, honvédelmi nevelésbén és felkészítésben. Szóltak azokról a társadalmi és környezeti hatásokról, amelyek a katonai szolgálattal kapcsolatban a fiatalokat bevonulásuk előtt, és szolgálati idejük alatt érik. A résztvevők véleményt mondtak arról: a katonai szolgálat mennyiben segíti a fiatalok felkészítését későbbi életükhöz, a szükséges ismeretek, készségek, és a kollektív gondolkodásmód, életvitel kialakításában és fejlesztésében. A kötetlen, baráti hangulatú beszélgetés befejezéseként a honvédelmi miniszter foglalta össze az elhangzottakat, külön kiemelve azokat a véleményeket és észrevételeket, amelyeket a sorkatonai szolgálat ideje alatt a jövőben hasznosítani szükséges. A találkozón részt vett és a beszélgetésbe bekapcsolódott Horváth István altábornagy, politikai főcsoport- főnök, honvédelmi minisz- terhelyetes, valamint Györgyi Béla vezérőrnagy, az MSZMP Néphadseregi Bizottság első titkára. (MTI) Waldheim nem utazhat Kanadába A kanadai kormány sem tartja kívánatosnak, hogy Kurt Waldheim osztrák államfő beutazzék az északamerikai országba — közölte kedden Ottawában Brian Mulroney miniszterelnök. A kanadai kabinet döntésére azután került sor, hogy Washingtonban előző nap közölték: ’ mivel az amerikai hatóságok szerint bizonyítékok vannak rá, hogy Waldheim a második világháború idején náci bűncselekményekben vett részt, magánemberként nem utazhat az Egyesült Államokba. Waldheim, aki 1972. és 1982. között az ENSZ főititkára volt, az első olyan államfő, aki felkerült a mintegy negyvenezer nevet tartalmazó amerikai „tilalmi listára”. Az amerikai döntést az osztrák kormány nyilatkozatában alaptalan vádakra épített, érthetetlen lépésnek minősítette és visszautasította. (MTI) —kommentárunk— A lisszaboni döntés Furcsa, — ám nyilvánvalóan véletlen — egybeesést produkáltak a politikai események: ugyanazon a napon jelentették be a parlament feloszlatását Portugáliában és Olaszországban. Néhány órával később már közzé is tették az előrehozott választások időpontját; az ibériai országban július közepén szólítják urnákhoz a szavazópolgárokat, Itáliában pedig még ennél is hamarabb, június közepén tartják az idő előtti voksolást. A római fejlemények aligha keltettek meglepetést, hiszen hosszú hetek óta folytak a különböző pártvezetőik közvetítő tárgyalásai egy új koalíciós kabinet összekovácsolásáról — mindeddig sikertelenül. Ám, ha nem is ennyire látványosan^ jó ideje politikai kötéltáncot mutatott be a lisszaboni kormány is, hiszen az 1985 októbere óta hatalmon levő szociáldemokrata — bár politikájában inkább jobboldali — vezetésű csapat az utóbbi hónapokban enyhén szólva, ingatag helyzetbe került. Nemcsak, hogy abszolút, vagy relatív többséggel, de még a mandátumok egy harmadával sem rendelkezett a lisszaboni törvényhozásban. Így Cavaco Silva miniszterelnök mindenféle kormányzati vitában, vagy törvényjavaslat keresztülvitelében kifinomult taktikázásra, bonyolult pártok közötti alkudozásra kényszerült. A legutóbbi politikai válság e hónap elején robbant ki, amikor a szociáldemokrata kormányzatnak nem sikerült elkerülnie a már jó néhányszor fenyegető fordulatot és alulmaradt egy bizalmatlansági szavazáskor. Ettől fogva a szakértőik többsége egybehangzóan vallotta, hogy a lisszaboni kabinet napjai meg vannák számlálva. Az előrehozott választás kiírásának megakadályozására csupán az a lehetőség jöhetett volna számításba, ha sikerül a pillanatnyi erőviszonyok alapján, a jelenlegi törvényhozás pártjaiból egy új kormányzati formációt kialakítani. Ehhez viszont, úgy tűnik, túl nagyok voltak már a pártok között feszülő ellentétek. A több mint egy évtizede egymást váltó különböző polgári kormányzatok gazdasági és politikai következetlenségei, a csökkenő életszínvonal miatt kiélesedett társadalmi feszültség és az állandósult belpoitikai bizonytalanság a jelek szerint a választások előrehozására szorította valamennyi pártot. Arra a kérdésre azonban, hogy a rendkívüli választások egyben változást is jelentenek-e majd, egyelőre aligha lehet választ adni, A Cavaci Silva csapatát megbuktató pártok képviselői ugyanis — a kommunista párton kívül — eddig kevésbé foglalkoztak az alternatív programtervezetek népszerűsítésével, inkább a parlamenti belharcra összpontosítottak. A döntés tehát Lisszabonban csak nyár közepére várható. Szegő Gábor NEB-vizsgálat (Folytatás az 1. oldalról.) felelő a választék és általában jobb a kiszolgálás. Vitán felül áll az említett kategóriájú boltok, egységek nagyobb hatékonysága is; a megnövekedett forgalom ellenére 10—15 százalékkal kisebb a létszámuk, csőikként a ráfordítás, javult az eszközök kihasználtsága és gyorsabb a készletek forgása. Mindezek ellenére az átállás’ lelassult: az élelmiszerboltok kétharmadára, az iparcikküzleteik felére és a vendéglátóegységek egyhar- madára nincs jelentkező. A szerződések felét a fizetési nehézségek miatt bontják fel. A jövedelemérdekeltségű üzemeltetés gyorsan terjed úgy a vendéglátásban, mint a bolti kiskereskedelemben. A kisebb kockázat bátrabbá teszi a vállalkozókat. Gondök persze mindkét működési formában akadnak. A vendéglátóegységekben növekszik a szeszforgalom más szakmáikban pedig csökken az olcsó, alacsony haszonikülesú termékek árusítása. A tisztességtelen árak elleni fellépést nehezíti a jogszabályok körüli bizonytalanság. • Rendkívül kicsiny a magántőke bevonása fejlesztési célokra, ami az ötéves szerződési ciklusokkal is magyarázható. A vita során felvetődött, hogy meg kell találni a tényleges hatékonyság mérésének objektív módszerét. Nem lehet beletörődni abba sem, hogy a szerződés idejének második felében kevesebb pénzt költenek az üzletek karbantartására. A belső ellenőrzésről szólva kiemelték a fogyasztói érdek- védelem fokozottabb érvényesítését. Esetenként előfordult, hogy a vizsgálatban részt vevők eltérített árakkal találkoztak. Megállapították továbbá, hogy még mindig sok a szabálytalanság, bár a fogyasztók megkárosítása csökkent. Szóltak a bukások okairól, ami az irreális licitálásból adódik. Végezetül elfogadták a KNEB-nek és a vállalati illetve szövetkezeti központoknak megküldendő javaslatokat. (—lh) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Karambol a 21-esen Súlyos közúti baleset történt szerdán délután a 21. számú főúton, a sámsonházi elágazástól kétszáz méterre. Mátrai István 65 éves nyugdíjas, salgótarjáni lakos az általa vezetett személygépkocsival Pásztó irányába haladt. Egy Skoda típusú személygépkocsi előzésébe kezdett, ám előtte nem győződött meg a mögöttes forgalomról. Mátrai járművével a már előzésbe kezdett Michhalski Dieter 29 éves előadó, kölni lakos által vezetett személy- gépkocsit az útpadkára kény. szerítette. Ott az autó meg. csúszott, áthaladt az úttest jobb oldalára, majd az út- meiletti fának ütközött. Előzetes orvosi vizsgálat szerint az NSZK állampolgár nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Az általa vezetett járműben mintegy 150 ezer forint kár keletkezett. A súlyos közúti baleset körülményeit vizsgálják.
