Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-30 / 101. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | XLIII. ÉVF., 101. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. ÁPRILIS 30., CSÜTÖRTÖK-------------------—, N yílik a barackvirág (3. oldal) Az olvasók fóruma (4. oldal) Egy hét a rádióban, a tévében (5. oldal)­1,-, KOZLEIUIEIUY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. április 28-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1987. április 28-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizott­ság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első, titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Miniszter- tanács tagjai, a Fővárosi Tanács elnöke, az országos főhatóságok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság kegyelettel emlé­kezett meg a közelmúltban elhunyt Brutyó János és Győri Imre elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tá­jékoztatót; — Maróthy László elvtársnak, a Politi­kai Bizottság tagjának, az Országos Terv­hivatal elnökének tájékoztatóját, a Köz­ponti Bizottság 1986 novemberi határoza­ta végrehajtásának és az első negyedévi gazdasági munkának a tapasztalatairól; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a nyugdíjrend­szer módosításának, az új vállalati és a személyi jövedelemadó-rendszernek az el­veiről szóló tájékoztatót. I. A Központi Bizottság át­tekintette a nemzetközi hely­zet alakulását, a külpoliti­kai munka időszerű kérdé­seit. Megállapította, hogy a világpolitikában ugyan vál­tozatlanul hatnak a tartós feszültségek, mellettük azon­ban megerősödtek a kedve­ző irányú tendenciák, első­sorban a kelet—nyugati kap­csolatokban. Ezeket a folya­matokat mindenekelőtt a Szovjetunió, a Varsói Szer­ződés szervezete, a szocialis­ta országok külpolitikai kez­deményezései, megnöveke­dett nemzetközi aktivitása lendítették mozgásba. 1. Pártunk és népünk élénk figyelemmel, egyet­értéssel követi a Szovjet­unióban végbemenő válto­zásokat. Nagyra értékeli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak ez év januári plénumán a társadalmi-gazdasági élet átalakítása, a szocialista de­mokrácia gazdagítása érde­kében elhatározott újabb, fontos lépéseit. Mindez a XXVII. kongresszuson elfo­gadott program továbbfej­lesztését jelenti, és eredmé­nyes gyakorlati megvalósítá­sára irányul. A Szovjetunióban elkez­dődött változások a belső fejlődést, a szovjet nép bol­dogulását szolgálják, s nö­velik a szocializmus vonz­erejét, közös békepoliti­kánk nemzetközi hitelét és hatékonyságát. Ezeket a változásokat vi­lágszerte kedvezően fogad­ják a haladó erők és mind­azon felelősen gondolkodó, józan politikai tényezők, amelyek érdekeltek a bé­ke megőrzésében, a nem­zetközi biztonság megszilár­dításában, az államok kö­zötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok elmélyítésében. A Szovjetunió újabb fegy­verzetcsökkentési javaslatai további ösztönzést adhatnak a szovjet—amerikai kapcso­latok fejlődésének, nagy­mértékben hozzájárulhat­nak kontinensünk atom­fegyvermentesítéséhez, jó irányban befolyásolhatják a nemzetközi viszonyokat. A Központi Bizottság üd­vözli és támogatja^ Szovjet­unió Kommunista Pártjá­nak törekvéseit, újabb le­szerelési kezdeményezéseit, s megelégedéssel állapítja meg, hogy tovább erősödik pártjaink egysége, országa­ink és népeink barátsága. Sokoldalú együttműködé­sünk fejlesztését jól szolgálták Lázár György elvtárs moszk­vai tárgyalásai, Nyikolaj Rizskov elvtárssal, a Szov­jetunió Minisztertanácsá­nak elnökével, s legutóbb Jegor Ligacsov elvtársnak, az SZKP KB Politikai Bizott­sága tagjának, a Központi Bizottság titkárának láto­gatása Magyarországon, megbeszélései Kádár Já­nos elvtárssal, pártunk más vezetőivel, találkozói ipari és mezőgazdasági üzemek dolgozóival. 2. Az elmúlt időszakban tovább ápoltuk a többi szo­cialista országhoz fűződő kapcsolatainkat is. A Központi Bizottság nagyra értékelte Kádár Já­nos elvtárs budapesti talál­kozóját Gustáv Husák elv- társsal, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi ■ Bizottságának főtitkárával, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökével. A találkozó tanúsította párt­jaink, országaink baráti, jó­szomszédi viszonyát, elő­mozdította a kölcsönös bi­zalmon és megértésen ala­puló együttműködésünk to­vábbfejlesztését. Eredményesen fejlődnek sokrétű, baráti kapcsolata­ink déli szomszédunkkal, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársasággal. Ezt jól szolgálta Milanko Reno- vica elvtársnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnök­sége elnökének magyaror­szági látogatása és tárgya­lásai pártunk főtitkárával. E tanácskozáson Is kitűnt, hogy mindkét fél közös tö­rekvése a kapcsolatok to­vábbfejlesztése, a megfelelő fellépés a béke és bizton­ság érdékében. Lázár György elvtárs bu­dapesti megbeszélései Zbig-* niew Messner elvtárssal a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökével, berlini tárgyalásai Willi Stoph elvtárssal, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnö­kével, budapesti találkozója Georgi Atanaszov elvt’árssal, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökével elősegítették országaink együttműködésének bővíté­sét az új lehetőségek feltá­rását, közös feladataink meghatározását és megoldá­sát. Az utóbbi időben eredmé­nyesen fejlődtek a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai, bővült együttműködésünk. A Központi Bizottság megelé­gedéssel állapította meg, hogy pártunk és a Kínai Kommunista Párt közötti kapcsolatok rendeződtek. A Központi Bizottság tá­jékoztatást hallgatott meg a magyar—román viszony ala­kulásáról, s egyetértett a magyar vezető szervek ál­lásfoglalásaival. . Megerősí­tette, hogy kölcsönös erőfe­szítésekre van szükség a felmerült problémák rende­zése, a jószomszédi kapcso­latok fejlesztése érdekében. 3. A Központi Bizottság megerősítette érdekeltségün­ket a helsinki folyamat eredményeinek megőrzésé­ben és továbbfejlesztésében. A bécsi utótalmkozón ha­zánk képviselői annak érde­kében tevékenykednek, hogy a helsinki záróokmány el­veinek és ajánlásainak ki­egyensúlyozott megvalósítá­sát előmozdító megállapodá­sok szülessenek. A Magyar Népköztársaság lehetőségei szerint a jövőben is hozzá­járul az enyhülést szolgáló és a kölcsönös előnyökre épülő két- és sokoldalú együttműködés fejlesztésé­hez. A magyar külpolitika az elmúlt időszakban is lépése­ket tett a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésének érdekében. A nemzetközi párbeszéd folytatásához, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez járult hozzá: Kádár János svédországi látogatása, tár­gyalása Ingvar Carlsson svéd miniszterelnökkel, a Szociáldemokrata Munkás­párt elnökével és más köz­életi személyiségekkel; Be­(Folytatás a 2. oldalon.) Üj külfejtést nyit meg a Nógrádi Szénbányák Mátraterenyé n a második negyedévben. A Tóalja területen márciusban kezdték el a feltáró munkálatokat. Naponta 1000 köbméter földet mozgatnak meg az erőgépek. Befejeződtek a IV. intézményi napok Középpontban: a szocializmusfelfogásunk Gazdag programot kínált az érdeklődők számára az elmúlt egy héten az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságá­nak Oktatási Igazgatósága a IV. intézményi napok ren­dezvénysorozatán, amely teg­nap délután ért véget Sal­gótarjánban. Az események közül kiemelkedtek azok a nyilvános műhelyviták, amelyeket a politikai gaz­daságtan, a filozófia és a munkásmozgalom-történeti tanszékek szerveztek a szo­cializmus időszerű kérdé­seiről, különösképpen a közelmúltban megrende­zett szegedi elméleti tanács­kozáson elhangzottakra fi­gyelemmel. Újszerűsége volt az idei rendezvényso­rozatnak a veteránok talál­kozója az egyetemi és párt- iskolai hallgatókkal, de hasznosnak bizonyultak a különféle pályázatok, a po­litikai vetélkedő, illetve a propagandisták munkáját se­gítő előadások. A zárórendezvényre szer­dán került sor Salgótarján­ban, az oktatási igazgatóság székházában, ahol a megje­lent vezető propagandistá­kat, tanárokat, a kulturális és politikai intézmények képviselőit dr. Bandur Ká­roly, az oktatási igazgatóság vezetője köszöntötte. Meg­nyitó szavaiban hangsú­lyozta, hogy az egyhetes in­tézményi program csaknem va'amennyi rendezvénye többá-kevésbé kapcsolódott a szegedi elméleti tanács­kozáshoz, s e sort folytatja az MTA Miskolci. Akadémiai Bizottságával közösen szer­vezett mostani előadás, amely „A szocializmus és Magyar- ország” címet viseli. Dr. Kemény László, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának Kétéves vizsgálatot feje­zett be idén a Nógrád Me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság. Ennek célja az volt, hogy megállapítsák, az áru­ellátást, az árak alakulását és a fogyasztói érdekvédel­met miként befolyásolják az új üzemeltetési formák. Továbbá az, hogyan válto­zott az irányítási mechaniz­mus a szerződéses és jöve­delemérdekeltségű boltok­ban azok terjedésével. E vizsgálat tapasztalatait vitatta meg a bizottság szer­dai ülésén, Salgótarjánban. Munkájukban részt vett Nyerges János, a megyei ta­nács kereskedelmi osztály- vezetője is. Molnár Tibor, NEB-tag vezetésével három vállalat és hat áfész mintegy 43 egy­ségét vették górcső alá. Nóg- rádban a kereskedelmi há­lózat 36 százáléka tért át az új üzemeltetési formákra. A szélsőséges arányokat a Nóg­rád Megyei Vendéglátó Vál­alosztályvezetője három té­makört ölelt föl előadása során; foglalkozott a sze­gedi tanácskozás előkészí­tésének körülményeivel, majd a fórumon elhangzott főbb gondolatokat rend­szerezte, végül a tanácsko­zás „utóéletéről” beszélt. Egyebek között hangsú­lyozta, hogy a hat előadás, a 35 írásban kiadott korre­ferátum, s a mintegy 130 hozzászólás sokféle szemlé­letet, nézetet tükrözött, ám a j obb.it ószárnd ék va la meny­nyiből kicsendült. A viták középpontjában a hazai tár­sadalmi gyakorlat elemzése és az ebből építkező szo- cializmusfelfogás állt. Rész­letesen is szólt a KB alosz­tályvezetője a nemzet és nemzetköziség dialektiká­járól, helyes értelmezéséről, majd történelmi utunkat elemezte, hangsúlyozva a folyamatosság, a megszakí­tás és a megújulás jellem­zőit. Szólt a gazdasággal összefüggő jelenségekről, a tulajdonviszonyok alakulá­sáról. a terv és piac sze­repéről, a műszaki fejlesz­tés nélkülözhetetlenségéről, mint „civilizációs fejlődésünk fő forrásáról”, majd a re­form és vállalkozás össze­függéseit taglalta. A párt szerepéről szólva kiemelte, hogy a megújulás élén kell ' haladnia, ami egy újfajta pártmunkát igényéi, külö­nösképpen az alapszerveze- tekben. Végezetül a szocia- lizmusfelfogásról szólt: ezt mindig a realitásokhoz, a változó valóság követel­ményeihez kell formálni, amelyekben természetes elemként jelennek meg az ellentmondások. Az előadás, s ezzel a IV. intézményi napok program- sorozata dr. Bandur Károly zárszavával ért véget. lalat (73,1 százalék), és a Szécsényi Egyesült Áfész (16,9 százalék) képviselik. Megállapították, hogy a szerződéses forma bevezeté­sét sok helyen fenntartássál fogadták — szokatlan volt az önállóság. A vendéglátás viszonylag gyors áttérésében szerepe volt annak, hogy rendelettel korlátozták a ha­gyományos szabadkasszás üz­letek tevékenységét. A kis­kereskedelmi boltoknál ez az ütem lassúbb volt első­sorban a vállalkozók hiánya miatt. Az élelmiszerszalk- mában ugyanis alacsony jö­vedelmezőség és viszonylag magas a rögzített árformá­ba tartozó áruféleségek ará­nya. Alacsony a haszonkulcs, nagyobb a munkaigényesség és behatárolt az áruforga­lom. Mint a vizsgálat vezetője elmondta, a vásárlók szí­vesen keresik fel a szerző­déses üzleteket, mert meg­(Folytatás a 2. oldalon.) MBBvizsgAlat: Az új üzemeltetési formákról Még tart a „geiiiT-szeniiéJet

Next

/
Oldalképek
Tartalom