Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-24 / 96. szám

f NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.3#: Jó reggelt! #.#5: Műsorismertetés (.15: Mai programok 8.30: Fűtől iáig 8.50: Népdalok, néptáncok ».40: Jó a dal 10.05: Verselt elmondja Benjámin László 10.10: A zene is összeköt ll.io: Gondolat 12.30: Ki nyer ma? 13.45: Külpolitikai arcképcsarnok 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Műsorismertetés 14.10: Környezettanulmány. Riport 15.00: DarOczi Bárdos Tamás: Hegyközi lakodalmas. . . 15.13: A biotechnika vonatén 15.33: Négyszemközt Kodállyal 1S.05: Teliszájjal 17.00: Vizsgálatok nyomában 17.35: Hanglemez-MK 17.30: Idősebbek hullámhosszán 18.15: Hol volt. hol nem volt.. . 18.35: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Nyitott klub Pozsonyban 30.15: Diszkotéka 31.15: Citeramuzsika 31.30: Földközelben 33.30: Tíz perc külpolitika 83.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 33.30: Szimfonikus miniatűrök 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Nádor Mihály és Huszka Jenő operettjeiből 8.50: Tíz perc külpolitika 1 9.05: Napközben U.10: A Magyar Rádió vo- • nóstánczenekara játszik 18.33: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.58: Műsorismertetés 13.05: Popnullám 14.00: Péntektől péntekig 18.58: Műsorismertetés 17.08: Fiatalok popzenei felvételeiből 17.10: Ötödik sebesség 18.30: FiataloknakI 10.50: Egészségünkért! *0.00: Nótakedvelőknek 81.05: Rádlószlnház 33.05: Bagoly 8.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIO: 8.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsoris­mertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Péntek este Észak-Ma- gyarországon. Zenés szolgál­tatóműsor. (Közben: 18.00— 18.15: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Üze­mi lapszemle és műsorelőze- kM. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.00: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.05: Hotel Szlávy. 9.30: Sanzonpódium 10.25: Tápay Antal szobrász 10.50: Mozgató 11.00: Képújság 16-00: Hármas csatorna 17.05: Hírek 17.10: Három nap tévéműsora 17.15: Péntek délután. Kapcsoljuk Újvidékét 17.15: Évgyűrűk 17.45: Téka 17.55: Peklám 18.00: Ablak 19.00: Álljunk meg egy szóra! 19.10: Esti mese 19.30: Reklám 19.30: Híradó 30.00: Reklám 20.05: Telefere 21.15: Parabola 21.45: Híradó 2. 32.00: Hatásvadászok 3. MŰSOR! 15.20: Dtglt-alk 15-55: Jégkorong-vllágbajnoksát 18.43: Természetbarát 19.05: Csali 10.15: Képújság 19.20: Tévél.orna 19.25: Jégkorong-vllágbajnoksáj 32.00: Popkorong 22.45: Híradó 3. 23.00: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv.hiradó 20.00: Nagy felfedezések kora, — Francia természet­film 20.25: Verdi. 7, rész, 21.30: Kedvelt melódiák 21.50: Szórakoztató vetélkedő 23.40: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv.niradó • 20.00: Jégkorong-vb: Kanada— Szovjetunió. 21.50: Időszerű események 22.01: Időjárás-jelentés 22.05: Ez történt 24 óra alatt. 22.20: Javítóintézetben MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A tuareg bosszúja (14). Szí­nes olasz kalandfilm. — Ka­mara : Máté evangéliuma. Olasz—francia film. — Balas­sagyarmati Madách: Három­negyed 6 és 8-tól: Hajnali háztetők (14). Színes magyar film. Iskolamozi: A Világgá ment királylány. — Pásztói Mátra: Szomszéd szeretők (14). Színes, szinkronizált francia film. — Szécsényi Rákóczi: Silverado (14). Színes, szink­ronizált amerikai western. — Rétság: Édes gondok. Színes, szinkronizált csehszlovák filmvígjáték. Mesemozi: Kon­cert a fűtőtesten. — Karanc.s- lapujtő: Csók, anyui (14). Színes magyar film — Frsek- vadkert: Az elveszett frigylá­da fosztogatói (14). Színes amerikai kalandfilm. — Nagy­idé : Gengszterek klubja (14). Színes amerikai bűnügyi film. MIT? HOL ? SALGÓTARJÁN — József Attila Művelő­dési Központ: A Józsefvá. rosi Színház művészeinek előadásában láthatják 19 órától Offenbach Párizsi élet című énekes komédiá­ját Kertész László rende­zésében. — Gerelyes Endre Ifjú: sági Művelődési Ház: Su­lirandevú kezdődik 17 óra­kor. A mai rendezvényen többféle szórakozási lehető­ség közül választhatnak a fiatalok; lesz diszkó és filmvetítés, valamint dia- porámás bemutató. — Gyermekkönyvtár: Széchenyire emlékeznek ma az intézményben a 14 óra­kor kezdődő foglalkozáson. amelyet Vadászatukon cím­mel rendeznek. — Állami zeneiskola: IS órakor kezdődik Virágh András orgonaestje; mű­során Bach, Franck és Dupre orgonaművei szere­pelnek. A hangversenyen közreműködik a salgótar­jáni pedagóguskórus; Vi­rág László vezényletével Mozart-, Kodály- és Karai- kórusműveket szólaltatnak meg. — Városi sportcsarnok: 18 órakor Szivárványshow kezdődik, amelyen fellép a Fan-fan együttes is. SZÉCSÉNY — II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ: 15 órakor koszorúzással kez­"■ 1 - ......... M IKOR? dödik a Mikszáth-emlék- ünnepség. majd értékelik a város üzemeiből résztvevő kollektívák munkáját, ame­lyet a Mikszáth-vetélkedő- sorozat alkalmából végez­tek. Az eredményhirdetés után filmvetítésre invitál­ják az érdeklődőket. BALASSAGYARMAT — Mikszáth Kálmán Mű­velődési Központ: Játsz­szunk a szintetizátorral! címmel kezdődik a diákká- véház programja, amelyen Mezei István és Szilágyi Péter improvizációs játékát hallgathatják meg a fiatalok, A vigadóban (kamarate­rem) 20 órakor kezdődik Gyurkovics Zsuzsa Edith Piaf-emlékmüsora, Az ér­zelmek hullámhosszán cím­mel. A műsor előtt és után a Minerva együttes szóra­koztatja a közönséget. — Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközép- iskola: A .,Szántás emlék, nap” eseményeként fotó­dokumentációs kiállítás nyílik az intézményben. 15 órakor a díszteremben lesz a „Szántás gála”, amelyen összeállítást láthatnak ' az érdeklődők az év legsike­resebb kulturális műsorai-t bál. CSERHATSURÄNY — Művelődési ház: Ápri­lisi tréfa címmel vidám, zenés műsor várja a láto­gatókat 19 órakor. Sárospataki diáknapok Sárospatakon az országos diáknapokat április 30-a és május 3-a között immár a tizennegyedik alkalommal rendezik meg. A négynapos találkozón há­rom megye: a házigazda Borsod-Abaúj-Zemplén, Sza- bolcs-Szatmár és Heves fia­taljai vesznek részt, hogy be­mutassák sikeres produkció­ikat és versengjenek a kü­lönféle művészeti ágakban a legjobbaknak járó címekért. A XIV. sárospataki diákna­pok ünnepélyes megnyitója április 30-án, csütörtökön es­te fél nyolckor lesz a „Bod- rog-parti Athén” Művelődési Háza előtti téren. Vidám majálisnak ad ott­hont jó idő esetén a zemplé­ni városhoz közeli Berek. Hagyomány már, hogy a di­áknapok ideje alatt megnyí­lik a vásárosok utcája, ahol a sokféle kézműves által elkészített portékák körében válogathatnak az érdeklődők, miközben Sárospatak más pontjain a néptánccsoportok, a zenekarok és egyéb művé­szeti ágak képviselőinek be­mutatkozó műsorait tekint­hetik meg. Ismét megjelenik a diák­napi Krónika, a friss újság, amelyben hírül adják és egyben megörökítik a diák­újságírók a nagyszabású se­regszemle eseményeit. A zá­róünnepség előtti napon, es­te nyolc órakor a művelődés háza előtt sorsolják ki a di­áknap! tombolákat, az érté­kes díjakat: a színes televí­ziót, a motorkerékpárt, a bi­ciklit, hogy csupán néhányat említsünk a sorból. A XIV. sárospataki diák­napok ünnepélyes zárása má­jus 3-án délelőtt 10 órakor lesz a művelődés házának dísztermében, ahol egyúttal átadják az együtteseknek já­ró fesztiváldíjakat. Filmjegyzet Szörnyek évadja Egy jellegzetes kocka a filmből Nagy várakozás előzte meg Jancsó Miklós új filmjének, a Szörnyek évadjának bemu­tatóját (azért nem a legújab- bét, mert ennek premierjé­vel szinte egy időpontban került a hazai közönség elé A hajnal című, francia—izraeli koprodukcióban készült alko­tása), A rendezővel, a szereplők­kel készített interjúk ás a televízióban a dúskeblű mez­telen amazonok kergetőzését láttató előzetesek ínyenceknek való csemegét ígértek. A XIX. magyar játékfilmszemlén en­nek ellenére, vagy inkább ezt bizonyítottan „csak” a ren­dezés díjával jutalmazták­Közel hat éve tűnt el fil- meséletünikböl (A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Ma­gyarországon című művét ugyanis-1981-ben mutatták be) a Jancsó-stáb. A Jancsó Mik' lós—Hernádi Gyula—Kende János trió iskolát teremtett és évek óta éreztük e nemes ha­gyományok folytatásának szük­ségesség át. Folytatásként megszületett a Szörnyek évadja, az előző produkciókhoz hasonlóan fel­rázva. különböző asszociációk­ra késztetve a nézőket. Már csak azért is, mert ez a film elsősorban a látványra épül, s ezek jelképes értelméből, többszörös áttételességéből kell, hogy kiolvassa minden­ki a maga számára a megfe­lelő mondanivalót. A kezdő képsorokon egy au­gusztus 20-i parádét látunk élőben, majd ugyanezt televí­zión. A kamera egy nyitott tetejű piros Volkswagent kö­veit, amelyet a rendőri meg­figyelés alatt álló, Bardóczot alakító Cserhalmi György vezet- A krimiízű bevezetőből kiderül, hősünk a rejtélyes kö­rülmények között elhunyt, Amerikából hazalátogató Zol- tai professzor búcsúlevelét kapta kézhez és ezért gyanús (a filmben nem tisztázódik egyértelműen a haláleset, így ez a szál lezáratlan marad). A zajos városi jelenetek után egy. távoli, elhagyatott puszta tanyájára érkezünk- Jancsó jellegzetes atmoszférá- jú világába. Itt él a 80. szü­ftW//////////////////////. letésnapját ünneplő Kovács tanár úr (Kállai Ferenc), akit szerte a világba szétszóródott tanítványai jönnek el felkö- szönteni. Az örökké derűs és az életbölcsességek garma­dájával rendelkező (Pascal-, Hegel- és Ady-idézetek segít­ségével), s ezt átadni igyek­vő öreg tanárember meséibe szövődnek bele a táncok, a dalok, s az az őrült kavar­gás, amelyet a helyszín felett keringő helikopter még fel is erősít. Hogy kik végül is itt a szörnyek? A tájat uraló kí­sértetek, lidércek, a bolygó- tüzek, vagy a süket férfi je­lezte, tóból kiemelt döglött háborús roncsok? Vagy talán a cirkuszi lánctépegetők, lángnyelők, artisták, mutatvá­nyosok, vagy talán mi ma­gunk? A hajdani osztálytársak vi­lágszemlélet! marakodásaiból, összecsapásából, és ehhez az önpusztításhoz társuló félel­metes víziókból arra követ­keztethetünk, hogy a ször­nyek nemcsak köztünk jár­nak, hanem talán bennünk is vannak- Mi nem tudtunk és tudunk egymás mellett béké­sen élni, mi magunk vagyunk tragédiáink okozói. A sok kis rossz közérzet egy össztársa­dalmi életérzéssé áll össze a növendékek érettségi találko­zója ürügyén előhívott nem­zedéki önelszámolás során. A gyors váltásokkal előidé­zett mozgás, a zene, a gyer­tya- és emberégés előrevetíti azt a katasztrófát, amely e(- re a békétlen emberiségre vár. Nyugtalanító, felkavaró olvasata ez a filmnek. Befejezésként a szereplők elhagyják a letarolt, felboly- dított terepet, s a kihalt eső­áztatta pusztán már csak a Szaxofonos fájdalmas zenéje kíséri a ködben a marhaszál­lító teherautóra felkapaszko­dókat. És a tört ablakon re­ménytelenül csorog az elállít» hatatlan eső- Vég ez, vagy csak kezdet? Nem közönségfilm Jancsó al­kotása. A mester egyébként sem hódolt be soha egy adott időszak divathullámainak. Ne­hezen igazodik el a szagga­tott párbeszédek között az avatatlan mozinéző. De jelen esetben talán nem is a cse­lekmény a fontos, hanem a nagy hatású képsorok látvá­nya, amely minden kockájá­val együttgondolfcozásra kész­tet Buzafalvi Győző V///////////////////////////I Álvaro szavad oly szelídek voltak, és úgy áthatotta őket a legmélyebb és legőszintébb szerelem, hogy Isaura szívé-- nek bármikor máskor égi bal­zsamnak hatottak volna. Most , azonban mindez csak a sors 1 kegyetlen tréfájának tűnt. A szférák zenéjét hallani a po­kol szenvedései közepette. Az egyik oldalon egy an­gyal lépett elő, kedves mo­sollyal kézen fogta, s a gyö­nyörök kertjét tárta fel előt­te. Már vitte is volna magá­val, de a másik oldalon visz- szata szító ábrázatú ördög _ Nem vagyok hozzászokva Ahogy tekintete vissza-visz- vert®_ lúbát súlyos béklyóba, a tömeghez... Elszédültem a szatért rá, Isaura szeme egy- s erőnek erejével az örök t£inc állandó forgásában... re inkább félelemmel és ret- kárhozat bugyrai felé taszi- — Ezt pedig meg kell szók- tegéssel telt meg. Arcából ki* 8®llba- nia — felelte Álvaro, meg- szaladt a vér, úgy reszketett Az történt ugyanis, hogy a szorítva Elvira kezét, karja mint karvaly karmai közt két tánc közti szünetben Isa- pedig dérekánál támasztotta vergődő galamb, ura rémülten és kétségbe- meg a leányt. — A kisasz- A rémült és nyugtalan Isa- esetten vette észre, az al- szony arra született, hogy sza- ura nem is tudta, mit vála- jas Martinhót, amint az a ionokban pompázzon... de ha szóljon az őszinte és szenve- kisterem ajtajának dőlve, új- távozni óhajt... délyes szerelmi vallomásra, ságlappal a kezében, apróié- _ Nem. uram, maradjunk. Néhány pillanatig hallgatott, kos figyelemmel látszott vizs- még, hiszen úgyis a záró- Álvaro ezt úgy értelmezte, gálgatnl őt. Ez a látvány vil- táncnál tartottunk. mint félénkséget, netán meg­1 ám csapásként hatott a lány- a kitérő válaszok megnyug- hatottságot. ra, többé nem kételkedhetett tárták Álvarót, aki a négyes — Nos, mit válaszol? — abban, hogy felfedezték, hogy gyors lépései közben — mely- folytatta szelíd hangon. — végérvényesen és örökre el- iyel a bált kívánták befejez- Csak egyetlen szót mondjon, veszett. Hirtelen szédülés fog- ni _ nem láthatta Elvira ar- az elég. ta el, s szeme előtt minden cának sápadtságát, mely szin- — Ó, uram — rebegte só­elhomályosult, mintha meg- te eltorzult a fájdalomtól. A hajtozva —, mit is válaszol- nyílt volna alatta a föld, s szerencsétlen lány már nem hatnék Iménti hódító szavai- egy végeláthatatlan szakadék is táncolt, csak gépiesen lép- ra? végtelen örömet szerez, mélyébe zuhant volna. Hogy kedett végig a termen. Gon- de... el ne essen, mindkét kezével dolatai valahol máshol jár- Elvira hirtelen elnémult, Álvaro karjába kapaszkodott, tak, se nem látott, se nem Álvaro pedig a karján érezte, szinte mellére roskadt. hallott; már csak a visszata- hogy a lány összerezzent, — Mi a baj, kisasszony? szító Martinhót- nézte, aki ezért aggódva és nyugtalanul — kérdezte rémülten Álvaro. mint holmi fenyegető szfinx20 nézett rá. — Rosszul érzi magát? állt őrt a szalon ajtajában. — Ö az!... — ez az elhaló — Egy kicsit —■ válaszolta ......................... hang görcsös és rekedt só­elfúló, ziháló hangon Elvi- »„Fenyegető szfinx”: a szfinx- hajként hagyta el Isaura aj- ra, miközben apránként ma- legenda szerint az (Málló kát; meglátta Martinhót, gához tért. -- Egy éles fáj- °^r"y. Kedéseket tesz fel az amint a terembe lépett, s ha­dalom... Egy szúrás itt, ezen tudnak válaszolni,® Elpusztítja ,álos hidegrázás futott végig eta oldalon... De már múlik őket, egész testén. BERNARDO GUIMARAES f c7iauia, cl raluzűLyanő (57.) — Bocsásson meg, uram — folytatta — ma már nem hall­gathatom tovább mámorító szavalt, rosszul érzem ma­gam, távoznom kell. Ha vol­na olyan jó és apámhoz ve­zetne... — Miért ne, Elvira kisasz- szony. De hiszen egészen el­sápadt ! Nagyon szenved ugye?... Nem akarja, hogy hazakísérjem?... Hívjak egy orvost?... Talán körünkben is akad egy... — Köszönöm, Álvaro úr, ne nyugtalankodjék, múló rosz- szullét csupán, talán fáradt­ság; mire hazaérek, biztosan jobban leszek már. — Ügy akar távozni, hogy egy szóval sem ad vigaszt, vagy reményt? ■ — Vigaszt talán, de re. 'ménységet... — És miért nem? — Én magam sem remél­hetek... — Tehát nem szeret. — De igen. Nagyon is szer retem. — Akkor az - enyém lesz... — Lehetetlen. — Lehetetlen! Mi az, ami még elválaszthat minket? — Nem tudom, hogyan mondjam el, az én balsor­som... A szerelmes beszélge­tés éppen legérdekesebb pont­jához érkezett, amikor hir­telen Martinho érkezése sza­kította félbe őket, aki hoz­zájuk érve megállt, s mé­lyen meghajolt. Alvaro méltatlankodva vonta ösz- sze szemöldökét, s már éppen azon volt, hogy elza­varja az alkalmatlankodót, mint valami kutyát. Elvira csak, állt, mintha a félelem­től kővé vált" volna. Italy tatjuké

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom