Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-24 / 96. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... NÓGRÁDI TÁJAKON... Felújított SZOT-üdülők a Balatonnál Ass MEC8T értékelése Balesetveszélyes hét végék Elsősorban a hét vége a ve­szélyes, a legtöbb baleset az elmúlt évben is szombaton és pénteken történt — ez derül ki a Nógrád Megyei Közle­kedésbiztonsági Tanács össze­foglaló értékeléséből. A hét első három napján történt a legkevesebb baleset — csak­nem azonos megoszlásban —. csütörtöktől szombatig növe­kedést tapasztaltak, vasárnap pedig már ismét kevesebben okoztak bajt. A balesetek naponkénti ala­kulása a megye egyes terü­letein eltérő volt. Salgótar­jánban például vasárnap, a salgótarjáni körzetben viszont pénteken történt a legkeve­sebb baleset. A pásztói kör­zetben hétfőn is csaknem any- nyiszor fordult elő karambol, mint szombaton. a balassa­gyarmati körzetben pedig csü­törtökön volt a csúcs. Az el­térő sajátosságok mellett azon­ban a hét végi balesetek túl­súlya minden területi egy­ségre jellemző­Az értékelést végzők fi­gyelme kiterjedt arra is, hogy a nap melyik szakában a leggyakoribb a baleset. Az évek során megfigyelt balese­ti csúcs (általában 13 és 15 óra között), most valamivel későbbre — 15—16 óra közé — esett. Ekkor csaknem any- nyi baleset történt, mint az eddig lényegesen nagyobb ko­ra esti csúcsidőszak legbaleset- veszélyesebb órájában. A hét első felére nem jellemzőek a késő esti és az éjszakai bal­esetek, ezek szinte kizárólag pénteken, szombaton és va­sárnap fordultak elő. 1988-ban például 22 óra és reggel öt óra között harminc baleset történt Nógrádban, s ebből 22 a hét végére esett. Éjfél és reggel öt óra között 11 baleset volt — kettő kivételével szom­baton és vasárnap­Újra Vándorból A KISZ KB-nak az élel­miszer-gazdaságban dolgozó fiatalok tanácsa (ÉDFT) a tavaly indított Vándor bot­mozgalom tapasztalatait ösz- szegezve, most készíti elő ez évi akcióit. A mozgalom keretében no­vember és december folya­mán huszonöt élelmiszer- ipari gazdasági egységben — termelőszövetkezeteikben, ál­lami gazdaságokban és állat­tenyésztési központokban — egy-egy szakmai bemutatót szerveztek a szarvasmarha- tenyésztés kérdéseiről. Az ÉDFT tagjai most megállapí­tották, hogy az üzemegysé­gek gazdasági vezetői és az ottani KISZ-szervezetek tag­jai mindenütt lényegretörő és hasznosítható tapasztalatok megfogalmazására alkalmas bemutatókat szerveztek. E ta­pasztalatcseréken sokan vet­tek részt az élelmiszer-gazda­ságban dolgozó fiatal vezető szakemberek közül. Az akció elérte célját: segítette a ku­tatási eredmények, a ver­senyképes technológiák, a fej­lett munkamódszerek megis­mertetését • A Ván-dorbot-mozgalom ki­írása szerint külföldi tanul­mányútra is eljuthatnak azok a németül, vagy angolul beszé­lő fiatalok, akik legalább há­rom bemutatón részt vettek, s dolgozatot készítettek arról, hogyan hasznosítanák a látot- takait-hallottakat saját mun­kahelyükön. .A beküldött dol­gozatok alapján ily módon nyolc magyar fiatal a nyáron egy hónapig Finnországban ismerkedhet a szarvasmarha- tenyésztés és a -takarmányo­zás legújabb módszereivel. Az ÉDFT májusban ismét meghirdeti a Vándorbot-ak- ciót, amely ezúttal a gabona­termesztés és -feldolgozás té­makörét öleli fel- A szakmai bemutatókat a gabonabetaka­rítási időszakban — június végétől október végéig — tartják majd. A vízgazdálkodásban dolgo­zó fiatal szakembereknek is szervezik már a korszerű eredmények elterjesztését, széles körű hasznosítását cél­zó találkozót. Az ifjú vízügyi dolgozók július 9—12. között Kazincbarcikán jönnek ösz- sze; az Észak-magyarországi Regionális Vízmű létesítmé­nyeit tekintik meg, és ott rendeznek szakmai tovább­képzésnek is beillő tapaszta­latcserét. Befejezéséhez közeledik a Balaton-parti SZOT-üdülők szezon előtti karbantartása és felújítása. Több-kevesebb rendbehozni-való minden épü­letben akad, több helyütt pe­dig teljes felújításra is sor kerül. A somogyi oldalon 600 épület nyári üdülésre való előkészítését végzik, néhány üdülőben pedig nagyszabású munkálatok folynak. Boglár- lellén a SZOT kezelésében lé­vő úgynevezett Ganz-üdülő felújítására 30 millió forintot, a Giuseppe di Vittorio üdülő­ére pedig 70 millió forintot fordítanak. Ezek az épületek szinte teljesen megújulnak a szezon eleji nyitás idejére. A déli part legnagyobb SZOT. üdülőkomplexumában, az Ezüstparton a négy épület kö­zül az egyik télen is nyitva tartott, a másik háromban most végzik a nyitás előtti munkákat. Megfelelő ütemben folynak a szezonra való elő­készületek a boglárlellej gyer­meküdülőkben is, ahol június 20-án fogadják az első tur­nust. Az északi parton. illetve annak közelében, a legna­gyobb felújítási munkákat Hé­vízen végezték, ahol 17,5 mil­lió forintot fordítottak a SZOT-szanatórium és három üdülő rendbehozására. Az Ady Endre utcai százszemélyes szanatórium, valamint a Sza­badság üdülő április első nap­jaiban már megnyitotta ka­puit a beutaltak előtt. Még dolgoznak a postásüdülőben és a SZOT több mint 400 sze­mélyes Louis Saillant üdülő­jében, ahol a festés mellett kicserélik a bútorzatot is. Ba- latonfüreden még hosszabb időt vesz igénybe « pedagó­gus- és a MEDOSZ-gyógyüdülő felújítása —. ezekre együtte­sen mintegy 40 millió forin­tot költenek. A balatonalmádi pedagógusüdülőnek a tetőze­tét újítják fel. A. szezon előt­ti karbantartási munkákra az északi partom 6,5 millió fo­rintot költenek. Nemcsak az épületeket hozzák rendbe; az üdülőépületek parkjaiba 31 ezer yirógpalóntát ültetnek ki, s hétezer tő cserepes vi­rággal teszik lakályosabbá a szobákat. A város főkertésze „Még nem volt ekkora kertem..." Németh Tibornét, Pásztó Város Tanácsa ellátási szer­vezetének vezetőjét, a város főkertészét, egy kora délelőtti órán kerestem fel. Csupa fény Szobájában tucatnyi cserepes növény díszeleg, otthonosab­bá varázsolva a hivatali he­lyiséget. Beszélgetésünk köz­ben újra és újra nyílik az aj­tó, telefon’ cseng, ügyes-bajos dolgaik elintézéséhez kérik tanácsait a kollégák, ügyfe­lek. A fiatal, fekete hajú fő­nöknő körültekintően, nyugodt hangon tárgyal, irányít, ová­lis arcán szinte elmaradhatat­lan a mosoly. — Magdika. mindig ilyen mozgalmasak a napjai? — Többnyire igen. 1985 szeptemberében kerültem ide, december elején alakult ez a szervezet, melynek feladata az itt lévő ' „hivatali gépezet” munkájának kiszolgálása, tá­mogatása. Hozzánk tartozik a pénzügyi csoport, a gondnok­sági csömört, velünk dolgoz­nak a sokszorosítók is, segítő­társunk pedig egy számítógép. — Milyen nehézségeket kell leküzdenie ezen a jól felépített adminisztratív vonalon? — Talán abból adódik a legtöbb problémám, hogy új­szerű, szokatlan feladatok elé­be Íveli áilnom, s bosszant, ha nem sikerül a kellő gyorsa­sággal megtalálnom a megol­dást. De nem ért még véget a „majd belejövök” folyamata. Akik Magdikét ismerik, bi­zonyára azt is tudják, hogy ő a város főkertésze. Amikor erről kérdezem, észrevehetően derűsebb, élénkebb lesz a te­kintete. ' — Bárhogy is tagiadnám, még ma is, még innen az íróasztal mögül is, a kertész­kedés a kedvesebb számomra. Azt nem mondhatnám, hogy pihentetőbb, de mindenképpen közelebb áll hozzám otthono­sabb vagyok ezen a területen. Tíz éve már. hogy elvégez­tem az egyetemet, de nekem még nem volt ekkora ker­tem — s feje mozdulatával az ablakon túlra, a városra mu­tat. — Gondolatban biztosan te- ieültette már szebbnél-szebb virágokkal a kis utcáik, tereik környékét! —• A takaros, falusi, apró- ablakos házak egyik kedvelt díszét, a muskátlit szeretnék sok-sok helyre telepíteni. Meg­hitt hangulatot áraszt, s illik a táj jellegéhez is. Mindetnal- lett igénytelen, s meghálálja a gondoskodást — ez a fajta be­éri a locsolással, a száraz le­velek, virágrészek eltávolítá­sával. — Jelenleg melyek a leg. sürgetőbb teendői? — A legidőszerűbbek közül említeném az ez évben felál­lítandó Zsigmond-szobor kör­nyékének szépítését, parkosí­tását. Nemrégiben jártam ez ügyben Gödöllőn, onnan hoz­tam tuját, kúszóloncot, vad- szőlőt. Szeretném ha nagyon szép lenne, hiszen mindannyi­an nagyon várjuk már ezt az eseményt. E lelkes szavak után várat­lanul elkomorodva így foly­tatja: — Hiszen ha csak annyi len­Hagyontányok és vállalkozások Az Univer Kisszövetkezet kihasználja a piaci réseket Megalakulása óta biztonsá­gosan, sőt, igen jövedelme­zően gazdálkodik a salgótar­jáni Univer Kisszövetkezet. A kisszövetkezetek sorában az elsők közt megalakult szer­vezet ügyesen használja ki azokat a piaci réseket, me­lyen kimondottan a saját mé­reteinek megfelelő munkák kínálkoznak. A hűtőgépjavítás és motor­tekercselés az Univer ha­gyományos profilja. Az első negyedévben két és negyed millió forint árbevételt ért el az ipari hűtők, kávéfőző gépek, valamint automatikus és félautomatikus kartontá­rolók javításából, A motor­tekercselés iránti igények most már huzamosabb idő óta csökkenőben vannak, e tevékenységével az év első három hónapjában nem egé­szen háromnegyed millió fo­rintos bevételre tett szert a kisszövetkezet. Gyarapítja az Univér jö­vedelmeit az is, hogy a dré­gelypalánki ipari szövetke­zettel együttműködve négy munkása dolgozik a nyugat­német BMW autógyárban már az elmúlt év januárjá­tól fogva. Kezdettől fogva szép hasznot hoz a nyomdá­szok munkája. Zömmel kö- zületeknek készítenek nyom­tatványokat, de lakossági megrendeléseket is teljesíte­nek, méghozzá soron kívül. A nyolcfős nyomdaüzem idén március végéig 1 millió 257 ezer forint értékű munkát végzett el. Munkahiányra a kisszö­vetkezet építőipari részlege sem panaszkodhat. Az Uni­ver építői teljesítőképessé­güknek megfelelően elsősor­ban épület-karbantartásra és -felújításra vállalkoznak — ebben az évben a 3 millió fo­rintot megközelítő összeg­ben végeztek ilyen teendő­ket. Többek között a tűz­helygyárban és a szentkúti szociális otthonban tevékeny­kedtek. A Miskolci Gyár- és Gépszerelő Vállalattal két és fél éve kialakított együttmű­ködés jegyében időről időre a megyehatáron túl is dol­goznak az Univer építői: a borsodiak egy-egy nagyobb felújítási munkájában vál­lalnak önálló részfeladatot. Fejlesztésre felhasználható anyagi eszközeit évek óta gyűjtögeti az Univer Kisszö. vetkezet, hogy megteremtse egy nagyobb vállalkozás pénzügyi fedezetét. A kol­lektíva úgy határozott, hogy tevékenységi körét szinteti­kus zeolit gyártásával bővíti. A beruházás pénzügyi elő­készítése ezeknek a hónapok, nak a feladata, az üzem rész­leges indítása még az idén várható. A zagyvaróna! tér­ségben lévő üzem teljes át­adására csak a jövő év vé„ gén számít a kisszö vetkezet^ kisebb mennyiségben azon. ban addig is gyártja a jelek szerint nagy piaci keresett-, ségnek örvendő mesterséges zeolitot. Kertbarátoknak Cseresznye és meggy védelme Energiaforrások Grúziában A grúz főváros, Tbiliszi pe­remkerületeiben először épül­tek olyan családi házak, ame­lyeket különleges napeleme­ket és akkumulátorokat ma­gába foglaló kombinált ener­giarendszerrel láttak el. A grúz falvakban 1990-1 g körül­belül háromszáz családi ház énül olyan energiaellátó rend­szerrel, amelyekben a hőt nap­elemek szolgáltatják- Az or­szágban jelenleg körülbelül 30 ipari napelem üzemel, s ezek a berendezések évente több mint ezer tonna ásványi tüzelőanyag megtakarítását teszik lehetővé. Szuhumi és Gagra fekete-tengeri üdülői­ben és szanatóriumaiban ezek a berendezések a téli időszak­ban a hőszivattyúkkal együtt fűtenek, nyáron pedig légkondicionálóként üzemel­nek. Grúzia a termálvizek ré­vén is jelentős hőenergiával rendelkezik. Az elkövetkező években a köztársaságban, a termálvízforrások közelében több nagy üvegházkombinát, élelmiszer-ipari és teafeldol­gozó üzem épül. A tervek sze­rint az üvegházak fűtésére felhasznált termálvízben ha­lakat tenyésztenek. Mindezek lehetővé teszik, hogy a grúz mezőgazdaság sok ágaizatóban megszűnjön a szezonjellegű munka­\ ne a gondom, hogy a város­gazdálkodási és kereskedelmi üzemmel, az anyagi lehetősé­gek határain belül maradva, gazdálkodjak! Jó néhányaa nem becsülik a munkánkat, letörik, eltapossáik a virágo­kat, nem kímélik szép környe­zetüket. Viselkedéskultúránk­kal van baj. Meg kellene bün­tetni valamennyiüket! S most beszéljünk vidámabb dolgokról! Szólaljon meg az anyuka — aki három kislányt nevel — a háziasszony a fe. leség. — Háromszobás, kertes bér­házban lakunk öten. A fér­jem fl városgazdálkodási és kereskedelmi üzem vezetője. A nagyobbik lányom másodi. kos, az ikrek kiscsoportos óvo­dások. Ügy szervezem életün­ket, hogy minél több időt tölt- hessünk családi körben, hiszen gyermekeim anya- és apaéhsége . csillapít­hatatlan. A húsvéti ün­nepek előtt is már csü­törtökön néegkezdtem a sütést- főzést, így maradt időm egy kis pihenésre, kikapcsolódás­ra. Meg aztán nekem is van egy kis kertem. Gömbcipru- sokkal, futórózsával, díszal- mafával. Épp most nyílnak a jácintjaim. r- mihalik — Az elmúlt években soha nem látott méretű blumeri- ellás vagy, ahogy a régi ker­tész szakemberek ismerik: dlindrospóriumos fertőzést tapasztalhattak a kertbará­tok szeresznye- és meggy­fáikon. Hasonló gondokkal küzdöttek a nagyüzemek is ültetvényeikben. Tudnunk kell, hogy ez a gombabetegség a lehullott, levelekben összezsugorodott, tömör, gombafonálak alak. jában telel át. Tavasszal eb­ből fejlődnek a spórák, ame­lyek az első fertőzések elő­idézői. A későbbiekben a be­teg levelek fonákén, a bőr­szövet alatt új spórák, il­letve spóragyepek képződ­nek. Amikor a bőrszövet fel­reped, e spórák sárgás fehér folyadékba ágyazottan ömle- nek a felületre, majd beszá­radnak. Az- elsődleges fertőzések v lappangási ideje — az időjá­rási viszonyoktól függően — egy-kót hét. A fertőzést kö­vetően már a fiatal leveleken láthatóvá válnak a tipikus tünetek: a leveleken 1—3 mm-es barna foltok képződ­nek! A megtámadott levél színén sötétbarna, majd li- láspiros vastagabb, erek által élesen körülhatárolt szögle­tes faltok többnyire a főér mellett vagy a levél szélének közelében tömörülnek. Erő­sebb fertőzés esetén e szór- tan mutatkozó foltok össze­olvadnak, és a levél nagy ré­szét beborítják. A foltok kö­zepe egyre világosabb lesz, majd kifehéredik, de nem hullik ki a levélből. A levél fonákén viszont az eleinte fedett spóratelepek a bőrszövet felszakadása után sárgásrózsaszínt öltenek. Ha nem védekezünk kellő időben, a levelek megsárgul­nak és lehullanak. A beteg­ség eleinte csak a fa alsó le­veleit veszélyezteti, de a kór­okozók elszaporodásával a lombkorona felső szintjére is ráterjednek. A természeti környezetet kedvelő és azt felelősségtel­jesen védő kertbarátoknak feltétlenül tudniuk kell, hogy vegyszerek felhasználása nél­kül, a lehullott levelek meg­semmisítésével is jelentős mértékben csökkenthetjük a fertőzés veszélyét. Nagyüzemekben dolgozó kertész szakemberek sze­rint lombhullatást követően 1,5 százalék Novendával végzett permetezés meg­akadályozza a kórokozók át- telelését, azaz a következő évj fertőzési források jelentősen csökkenthetők. Így a követ­kező tavaszi és nyári nö­vényvédő szeres védekezések hatékonysága maximálisan fokozható! Sz. Cs. Juliska néni nem jelentkezik Juliska nénire véletlenül akadtak rá. Az öreg városi bér- házban, ahol lakik, leszakadt a kémény, szétrobbant a cse­répkályhája, és így a tanács értesült róla, hogy Juliska né­ni egyáltalán el — és hogyan él. Juliska néni ugyanis a férje után kapott nagyon kicsi nyugdíjából él. Gyerekei meghaltak, unokája nincs — senkije sincs. Ekkor derült ki, hogy bizony, rászorul a szociális se* gélyre. rászorul az olcsón kapható főtt ételre, az öregek klub­jára, aminek létezéséről sem tudott- Mint, ahogy róla sem tudtak. A dolog végül is jól végződött, mert ma már Juliska néni kicsiny özvegyi nyugdíját a tanács alkalmanként pótolja, biztosított a napi háromszori étkezése, és, ami legalább eny- nyire fontos, van miért felöltöznie reggel, van hová elhald lagnia, egyszóval, van miért várnia, hogy újra és újra fel­virradjon a reggel. Tanácsok illetékes munkatársai tudják a legjobban. hogy melyek azok a családok, emberek, akik — okkal, ok nélkül — rendszeresen kérésekkel ostromolják őket. Vannak már helyek ahol „feltérképezték’, kik a valójában rászorulók, és segítenek is rajtuk. De valahogyan jobban kellene mű­ködnie a társadalmi jelzőszolgálatnak, ne maradjon le egyetlen rászoruló sem arról a bizonyos „térképről”. Nép­front, Vöröskereszt, aktivista, tanácstag, vagy akár csak egyszerű jó szomszéd hívja fel rájuk a figyelmet Mert az a tapasztalat, hogy a legjobban rászorulók, a Juliska nénik maguktól ritkán jelentkeznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom