Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-18 / 92. szám

Minden területen szinten

jók a kapcsolatok

Interjú a svéd miniszterelnökkel

„Javulnak az európai béke és biztonság feltételei. Magyarország és Svédország kezdeményezően járulhat hozzá a helsinki folyamat továbbviteléhez. Stockholm nagy várakozással tekint Kádár János látogatása elé” — jelentette ki Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök abban az interjú, ban, amelyet Pálos Tamásnak, a Magyar Távirati Iroda főszerkesztőjének adott a svéd fővárosban.

A kormányfő derűlátóan ítélte meg a szovjet—amerikai kapcsolatok, az európai béke és biztonság távlatait. Bár a reykjaviki csúcstalálkozó után borúlátó nyilatkozatok hangzottak el, a két nagyhatalom az ott megjelölt irányokban nagy lépéseket tett előre — mondotta. — Ez javította földrészünkön a béke és a biztonság megteremtésének feltételeit, a jelentős megállapodások aláírásának lehetőségeit. Ehhez a nagyhatalmak mellett minden más ország hozzájárulása is szükséges. A stockholmi konferencia sikere bebizonyította, hogy ez lehetőséges, még a fegyverkezés visszafogása terén is.

Különösen fontos, hogy az érdekelt kormányok a középhatótávolságú rakéták ügyében megegyezésre jussanak, amihez Svédországnak, is érdekei fűződnek. Diplomáciája igyekszik pozitív szerepet játszani ezen a téren. Támogatja a közép-európai atomfegyvermentes folyosó létrehozását, s erre vonatkozóan minden új kezdeményezés — így például a legutóbbi csehszlovák—NDK javaslat — hasznos lehet. Minél szélesebb dialógus bontakozik ki ebben a témában, annál jobbak a megegyezés esélyei.

Svédország kiváltképpen kezdeményező és aktív az északi térség biztonságának erősítésében. Szorgalmazza, hogy Európának ezen a részén atomfegyvermentes övezetet alakítsanak ki. Ez az államok érdekeltségének növekedése nyomán fokozatosan kiterjedhetne a földrész más

területeire is, hogy ezen az úton az egész világ megszabaduljon az atomfegyverektől.

Az európai államok összefogása abból a szempontból is jelentős — hangsúlyozta Ingvar Carlsson —, hogy az Egyesült Államok és Japán ne kerülhessen monopolhelyzetbe a fejlett technológia és a tudomány területén. Ez is az egyik célja az EUREKA- programnak, amelyben Svédország fontos szerepet vállalt. Ezen keresztül látja elérhetőnek, hogy a kontinens technológiai fejlettsége akár meg is haladja az amerikai és a japán szintet, valamint azt, hogy az európai tudományos erőforrások ne a földrészen kívül, hanem itt hasznosuljanak.

„Ez egész Európa, ezen belül Kelet-Európa hosszú távú érdeke is. Jó lenne, ha földrészünkön így aknáznánk ki ezt az együttműködési lehetőséget. Ehhez jó alapot nyújt a kétoldalú ipari-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése” — mondotta a miniszterelnök.

Ez a kapcsolatépítési szándék elvezethet odáig, hogy Svédország belép a Közös Piacba? — hangzott a kérdés, amire a miniszterelnök határozott nemmel válaszolt. „Ezt semlegességünk sem engedné, mert mi külpolitikai, honvédelmi téren csak e kötelezettségvállalásunkkal ösz- szeegyeztethető lépéseket tehetünk. De arra törekszünk, hogy egyre kiterjedtebb legyen most is igen ió kapcsolatunk a Közös Piaccal” — mondotta.

Ehhez a külpolitikához erős hátteret biztosít, hogy a szociáldemokrata kormány,

amelynek gazdaságpolitikáját a polgári pártok hevesen bírálják, 1985. évi választási győzelme óta jelentős eredményeket tud felmutatni. A munkanélküliség 2 százalék körül van, az infláció alig több mint 3 százalék, s mérséklődött a költségvetés hiánya. Az ipari beruházások négy év alatt 40 százalékkal nőttek. Ebben külső konjunkturális okok is közrejátszottak, de igen sokat jelentett a termelés szerkezetének ésszerű átalakítása. „A kormány gazdasági programjával szemben az ellenzéknek nincsenek elfogadható érvei” — jelentette ki a miniszterelnök.

Ingvar Carlsson egyben a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt elnöke is. Ilyen minőségében — kérdésekre válaszolva — rámutatott, hogy pártja érdekelt az európai pártok közötti kapcsolatok fejlesztésében, a dialógus szélesítésében a béke és biztonság erősítése céljából. Ez vezérli a svéd szociáldemokratákat az MSZMP-vel való együttműködésben is.

Svédország és Magyarország között minden területen és szinten jók a kapcsolatok. Viszonyunkat semmilyen politikai probléma sem terheli. Magyarország azon államok közé tartozik, amelyekkel svéd részről a legtöbb küldöttségcserét bonyolítják le. „Most kedvezőek a továbblépés feltételei. Ezért is várom nagy érdeklődéssel a személyes találkozást Kádár Jánossal, akit Európa egyik nagy államférfijának tartok. Meggyőződésem, hogy látogatása kapcsolataink fejlesztésének jelentős állomása lesz” — fejezte be az MTI-nek adott nyilatkozatát a svéd miniszterelnök.

Szovjet

nukleáris

robbantás

Kísérleti nukleáris robbantást hajtottak végre péntek hajnalban a Szovjetunióban a haditechnika fejlesztése céljából — jelentette a TASZSZ hírügynökség. A Szemipala- tyi.nszk körzetében, moszkvai idő szerint 5 óra 5 perckor végrehajtott föld alatti robbantás hatóereje 20 és 150 kilotonna között volt.

Mint ismeretes, a Szovjetunió másfél esztendeig, ez év február 26-ig szüneteltette a nukleáris kísérleteket, hogy egyoldalú mioratóriumával hasonló lépésre ösztönözze az Egyesült Állaniákat- A nevadai kísérleti telepen azonban folytatódtak a robbantások, ezért Moszkvában még tavaly decemberben bejelentették, hogy biztonsági érdekek az amerikai elutasítás miatt megkövetelik az egyoldalú moratórium feloldását.

Február 26. óta ez volt a negyedik szovjet föld alatti robbantás: az első kettő hatóereje nem haladta meg a 20 kilotonnát, s a legelső az elméleti fizikai kutatások céljait szolgálta. Legutóbb április 3-án hajtották végre kísérleti aitomrobbantást a sze- mipalatyinszki telepen, ennek hatóereje megfelelt a mostani robbanásnak, s ugyancsak katonai célokat szolgáltIráni behatolás

Csütörtök esti teheránl jelentés szerint az iráni csapatok a front középső szakaszán hét kilométer mélységben behatoltak iraki területre, a hét elején megkezdett Ker- bala—10 offenzíva keretében. Bagdadból ezzel egyidejűleg arról adtak hírt, hogy az iraki légierő több mint két száz bevetésben támadta az iráni csapatok utánpótlási vonalait, valamint csapatösszevonásait.

Munkalátogatás az épülő dunai vízlépcsőrendszernél

Török követelés

Szovjet űrhajósok A tizedik munkahét

Tizedik munkahetüket fejezték be pénteken a világűrben Jurij Romanyenko és

Alekszandr Lavejkin űrhajósok. A Mír űrállomáson lakó szovjet kozmonauták előkészítették a „Kvant” asztrofizikai modul átállítását ember irányította repülési módozatra, működőképes állapotba hozták a levegő ösz- szetételét szabályozó rendszer elemeit, s a főegység napelemeket tájoló rendszeréhez kapcsolták a modulon lévő elemeket.

Az űrhajósak pénteken újabb orvosi vizsgálaton estek át, megmérték „tömegüket” (súlyukat), kiértékelték a súlytalanság miatt kevésbé terhelt izmok állapotát. A nap folyamán az űrhajósok keringési rendszerüket is ellenőrzik, különböző kísérleteket végeznek nyugalmi állapotban, illetve terhelési próbáknak is alávetik magukat. Az orvosi ellenőrzés eredményei azt mutatják, hogy mindkét kozmonauta egészségi állapota jó — jelentette a TASZSZ hírügynökség a földi irányítóközpontból.

(MTI)

Shu'iz sa tóértekezlete Beszámolt Reagannek

Shultz külügyminiszter, sajtókonferenciát tartott a kaliforniai Santa Barbarában, azt követően, hogy beszámolt Reagan elnöknek moszkvai tárgyalásairól. A miniszter elsősorban azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok „nem érzi sarokba szorítva magát” az új szovjet javaslatok következtében, amelyek a rövidebb hatótávolságú európai nukleáris eszközök teljes felszámolását indítványozzák.

Mint ismeretes, Washington azt szerette volna elérni, hogy a közepes hatótávolságú eszközök megszüntetését követően új, rövidebb hatótávolságú rakétákat telepítsen Nyugat-Európába, a szovjet javaslat nyomán azonban ez a törekvés rendkívül megnehezül. Az amerikai külügyminiszter jelezte, hogy a NATO igyekszik ugyan viszonylag gyorsan kidolgozni a választ a szovjet javaslatra, de a konzultációs folyamat és az új tervezet kidolgozása huzamosabb időt is igénybe vehet.

Mengisztu

Moszkvában

Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken a moszkvai Kremlben fogadta Mengisztu Hailé Mariamot, az Etióp Munkáspárt KB. főtitkárát, az etióp ideiglenes katonai kormányzó tanács elnökét. Mengisztu a KNDK-ból érkezett pénteken rövid baráti látogatásra a szovjet fővárosba.

(MTI)

Katonák lázadása Argentínában

Argentin katonatisztek egy csoportja csütörtökön fellázadt a polgári demokratikus rendszer ellen és megtagadva a parancsot, hatalmába kerített egy laktanyát. Raul Alfonsin köztársasági elnök magyar idő szerint péntekre virradóra a parlamerttből a nemzethez intézett tv- és rádióbeszédében kijelentette, hogy .,egy csoport előre kitervelt manőveréről” van szó, mely arra irányul, hogy kész tények elé állítsák a kormányt és ’Megváltoztassák politikájátA katonai juntát felváltó polgári rendszer negyedik éves fennállása óta először fordul elő ilyen csoportos parancsNÓGRÁD - 1987. április 18., szombat

megtagadás. Az eseményeket az indította el, hogy a cordo. bad szövetségi ügyészség beidézte Ernesto Barrierót, az ottani légidesszant ezred őrnagyát- Felelnie kellett volna az ellene felhozott vádakra, miszerint a katonai diktatúra idején 18 esetben törvénytelen letartóztatásokat foganatosított, 8 embert megkínoz- tatott. közülük egyet halálra, két esetben pedig fiatalkorúakat hurcolt meg. Az őrnagy nem tett eleget az idézésnek. A hadügyminiszter azonnal leváltotta. de a főtiszt — több tiszttársával együtt — befészkelte magát a laktanyába, és közölte- hogy ellenáll.

Buenos Airesben százezrek vonultak az utcára, s a kongresszus épülete előtt erélyes

fellépést követeltek a szélső- jobboldali elemekkel szemben- A tömegeket a szakszervezetek és a demokratikus pártok, köztük a baloldali népi erők mozgósították. A forró politikai légkörben Alfonsin elnök bejelentette: „Az argentinok demokráciája nem alku tárgya”, nem tesznek sem politikai, sem erkölcsi engedményt. A kormány nem fog meghátrálni, de megtorlást sem alkalmaz a lázadókkal szemben. A törvényt és a katonai szabályzatot fogja alkalmazni rájukA lázadó tisztek parancsnoka eközben közölte, hogy más egységek igénybevétele nélkül- „házon belül” próbálnak véget vetni a lázadásnak. (MTI)

Á hét 2 kérdése

1. Hogyan alakul a helyzet a moszkvai szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalásokat követően?

A néha csak rutinból használt kifejezés igazságát, miszerint magasabb sebességfokozatra kapcsolt a nemzetközi diplomácia. ezen a héten az újságolvasó is érzékelhette. Három napon át tárgyalt egymással Sevardnadze és Shultz Moszkvában, s az amerikai fcülügymini$ztert fogadta az SZKP KB főtitkára is. Az amerikai vendég utána egyenesen Brüsszelbe repült, ahol a NATO-szövetségeseket tájékoztatta, majd Reagan kaliforniai farmján számolt be az elnöknek. Mihail Gorbacsov tekintélyes, 19-tagú amerikai kongresszusi küldöttséggel találkozott, s beszédet mondott a Komszomol- kongresszuson, igaz a helyszínnek megfelelően, főként belpolitikai jellegű kérdéseket említett, a sokat emlegetett peresztrojka, átalakítás jegyében. A szovjet fővárosban is táíéko^a^áV .o szövetségeseket: alig néhány órával a külügyminiszteri találkozó befejezése után informálták a Varsói Szerződés tagállamainak Moszkvában akreditáJt -nagyköveteit. (A „csapatmunka”, azért is indokolt, hiszen a közép-hatósugarú amerikai eurorakétá-k ügye öt NATO-szö- vetségest érint közvetlenül, ennél rövidebb hatótávolságú rakétákat pedig nemcsak Nyugat-Európában. hanem az emlékezetes válaszintézkedések keretében Csehszlovákiában és az NDK-ban is telepítettek.)

Az események tehát kimozdultak a holtpontról: de bizonyos óvatosság szükséges annak megítéléséhez, hogy menynyire. Ügy tűnik, hogy — nem először — az amerikai fél megint üres poggyásszal érkezett egy fontos találkozóra, ugyanakkor, amikor szovjet részről új kezdeményezésekkel igyekeztek lendületet adni a tárgyalásoknak. Mihail Gorbacsov most Moszkvában még az előző heti, nagy visszhangot kiváltó prágai bejelentéseken is tú ment: egy komplex, logikailag összefüggő fegyverzetkorlátozás és leszerelés nagy ívű tervét vázolta fel. (Lényegében nullamegoldás a közép, és rövidebb hatósugarú rakétákra, ha nem is szigorúan egyidőben, de egy-két éves távlatban; az amerikai stratégiai védelmi kezdeményezés, az SDI pontos szabályozása, tehát mit lehet és mit nem; a stratégiai fegyver- rendszerek felezései a reykjaviki elvek szerint. S. a Szovjetunió nyitott az olyan kérdésekre is, mint a vegyi fegyverek teljes eltiltása és a készletek megsemmisítése, a hagyományos leszerelés, a nukleáris kísérletek eltiltása vagy legalábbis korlátozása.)

A szovjet elképzelések jó példát szolgáltatnak arra, mit jelent az új politikai gondolkodásmód a nani gyakorlatra, a konkrét javaslatokra váltva. Hiszen a kölcsönös b’zton- ság* érdekeket, a lehetséges kompromisszumokat helyezik előtérbe, nincsenek tabutémák és presztízsszempontok. Washingtonban ugyan haladásról beszéltek, de ismét a régi belviszály: frontok húzódnak a külügy- és a hadügyminisztérium, vagy méginkább a realistább és kevésbé realista álláspontok között.

A „külpolitikai gyorsításra” nem utolsósorban azért is szükség van, mert az amerikai elnökválasztási kampány közelsége szűkre szabja az időt. Robert Dole, a szenátus republikánus csoportjának vezetője (maga is reménybeli elnökjelölt) egyenesen „utolsó esélyről” beszélt a Reagan- kormányzat szempontjából. Baker, az új stábfőnök ezt úgy módosította, hogy hosszabb folyamat új állomásáról szólt A fogalmazás azonban nem döntő, a lényeg, hogy a következő hetekben mennyire tud és akar hajlékony lenni a washingtoni vezetés.

A haladás, a komoly tárgyalás (szerencsére némileg háttérbe szorulhattak a különböző felfújt kémügyek) kikövezheti egy megállapodás útját, az pedig belépőjegy lehetne a csúcsértekezletre, egy washingtoni Gorbacsov-látogatáshoz. A szovjet főtitkár ezzel kapcsolatban kijelentette, még nem érte el azt a kort, amikor az ember az utazás kedvéért utazik, tehát washingtoni látogatásának eredményesnek kell lennie. Hasonló szellemben nyilatkozott Reagan elnök is, Shultzcal folytatott eszmecserét követően. Az igazi kérdés, hogy ki mit tesz majd a következő hetekben (a behatárolt idő arra késztet, hogy évek és hónapok helyett heteket említsünk) egy európai rakétamegegyezés tető alá hozására.

2. Milyen fejlemények vannak Kínában és Kína körül?

Portugáliában még mindig nem oldódott meg a kormány- válság. de a bizonytalan helyzetű miniszterelnök mégis hosz- szú útra vállalkozott. Pekingben aláírta a Makaó jövőjét szabályozó megállapodást. A hongkongi példához hasonlóan ez is a sajátos körülményeknek megfelelő „egy ország — két rendszer” elvet alkalmazza: hosszabb átmeneti időt enged a portugál gyarmatvárosnak az anyaországgal való elvi egyesülést követően a gyakorlati egyesülésre. Mindez egyúttal a jövő elképzeléseit is tükrözi, amikor Hongkongról és Makaóról esik szó, valahol Tajvanról is gondolkodhatnak.

Ami történt, jó példa arra, hogy Kína miként old meg szocialista alapokon, de nem szokványos módon bonyolult kérdéseket. A szocialista alapokat azért fontos hangsúlyozni, mert újra és újra előtérbe kerül az erre vonatkozó négy alapelv: a pekingi nyilatkozatok szerint éppen ezek nem kellő képviselete miatt kellett távoznia Hu Jao-pangnak a főtitkári székből. Ezzel kapcsolatosan sok találgatás volt a külföldi sajtóban, de az elmúlt napokban a kínai parlament ülésén közvetve és Peng Csennek makaói és hongkongi újságírókkal való beszélgetésén közvetlenül is megerősítést nyert. A diákmegmozdulások és leszerelésük ugyancsak mutatták, hogy a kínai vezetés a nyitást nem engedi zűrzavar káoszába torkollni.

A héten folytatódott a külügyminiszter-helyettesi szinten folyó szovjet—kínai konzultáció is, immár a tizedik fordulóval. A két ország viszonyának számos vonatkozásában előrelépés történt: fejlődik a kereskedelem, jövő hónapban ismét összeül a gazdasági vegyesbizottság. Úgy tűnik, eíőbb- utóbb pozitív megoldást nyerhetnek a határvonal pontos megállapításával foglalkozó megbeszélések.

Az általánosabb jellegű politikai rendezést ugyanakkor akadályozza a kínai felfogás szerinti három akadály (Afganisztán, illetve Kambodzsa válsága és szovjet, valamint a mongol határon levőcsapatkontingensek.) Szovjet vélemény szerint az első két problémakör belügyet képez, tehát Afganisztánnak és Kambodzsának kell megoldania. Ami a harmadikat illeti, lehetőség lenne akár gyors, kölcsönös megegyezésre. Ennek elébe is mentek Moszkvában, amikor a héten megkezdték a Mongóliában ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok részleges visszavonását. (Az elmúlt év. . tizedekben, Ulánbátor, kérésére négyszer vállalt a Szovjetunió katonai jelenlétet Mongóliában, s háromszor visszavonult, amikor erre már nem volt szükség. A szovjet—kínai viszony javulása nyilván feleslegessé teheti a korábban negyedszer is szükségessé vált intézkedés feloldását is.)

Réti Er via

A mim»alatogatás során ■ tájékoztatót hallgattak meg a nagyszabású vízlépcsőépítkezés helyzetéről, és át- i tekintették a közeljövő feladatait. Bős (Gabcikovo) . térségében a látogatókat szlo- : vák részről Julius Hanus első . miniszterelnök-helyettes, Vla- . dimir Margetin erdő- és : vízgazdálkodási miniszter és munkatársaik fogadták. A : megbeszélésen értékelték a . helyszínen szerzett tapasztalatokat.

*_,zmege i-ajus imiusz terei

nök-helyettes, Somogyi Lász ló építésügyi és városfejlesztési miniszter, Ábrahám Kát mán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke és Ko vács Antal államtitkár, a: Országos Vízügyi Hivatal el nöke vezető munkatársaik kai pénteken megtekintettél a bős—nagymarosi vízlép csőrendszer kivitelezésénél magyar és csehszlovák olda Ion folyó munkáit.

Ha az Egyesült Allamol nem növeli a Törökországnál szóló katonai segélyt, akkoi a török katonai • támaszpon tok amerikai használatáról, a közelmúltban aláírt szerző dést még ez év vége élőt hatályon kívül helyezhetik Ankara washingtoni nagy követe a török kormán; megbízásából tájékoztatta er

ről csütörtökön Michael Ar- macost amerikai külügyminiszter-helyettest.

A két fél márciusban Washingtonban írt alá megállapodást a Törökország területén lévő 27 katonai támaszpont és megfigyelőállás 1990-ig terjedő korlátlan amerikai használatáról.

(MTI)