Nógrád, 1987. április (43. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-14 / 88. szám

2 NOGRAD 1987. április 14., KEDD Olof Palmesétány Budapesten Olof Pálmáról nevezték el a budapesti Városligetnek az Ajtósi-Dürer sor és a Hősök tere közötti szakaszát. A ta­valy merénylet áldozatául esett svéd kormányfő nevét viselő sétányon felavatták az Olof Palme tiszteletére ké­szített emlékkövet, Varga Imre Kossuth-díjas szob­rászművész alkotását is. A fehér mészkősziklára illesz­tett, fekete árnyalatú vörös gránitlapon — Palme dom­borműves portréja mellett — felirat hirdeti: A béke és a haladás harcosa emlékére állíttatta Budapest Főváros Tanácsa. A hétfői avatóünnepségen részt vett Gtósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, a kormány több tagja, vala­mint a budapesti diplomá­ciai képviseleték több veze­tője. A magyar és a svéd him­nusz elhangzása után Iványi Pál, a Fővárosi Tanács el­nöke mondott beszédet. Ki­emelte: olyan ember emléke előtt tisztelgünk, aki egész pályafutása során a haladást, az emberiség és az emberség egymástól elválaszthatatlan egyetemes ügyét szolgálta. Emlékeztetett arra, hogy Olof Palme mindig szót emelt az igazságtalanság, a Eszperantó tanácskozás Nemzetközi tanácskozás kezdődött hétfőn Budapesten — a Villányi úti oktatási központban — európai szo­cialista országokban műkö­dő nemzeti eszperantó szö­vetségek vezetőinek részvé­telével. Az a célja az össze­jövetelnek, hogy sokoldalú­an, a nemzeti programok összehangolásával előké­szítsék az idén 100. évfordu­lóját ünneplő eszperantó nyelv és mozgalom Varsó­ban megrendezendő világ- kongresszusát, amelyre jú­lius 25-től kerül sor. Az NDK-beli, lengyel, cseh, szlovák, magyar, bol­gár és szovjet eszperantisták képviselőinek konzultatív ta‘ lálkozóját Sághy Vilmos, a Magyar Eszperantó Szövet­ség elnöke nyitotta meg, méltatva a nemzetközi nyelv jelentőségét a népek közöt­ti együttműködés erősítésé­ben, a baráti szálak alakí­tásában. Ezután a nemzeti mozgalmak képviselői be­számoltak hazájuk eszpe- rantistáinak tevékenységé­ről, a tervekről. barbárság ellen. Ezért állt annak idején a svéd kor­mány tagjaként a vietnami háború ellen tüntető svéd fiatalok élére. Munkásságát méltatva han­goztatta : szociáldemokrata volt, híve a párbeszédnek valamennyi demokratikus, haladó békeerővel, s így vált nyitottá a kommunis­ták iránt js. Olof Palme 1969-ben vette át partjának vezetését. Az a másfél évti­zed, amelyet a svéd és a vi­lágpolitika élvonalában tölt- hetett, a század legemberibb személyiségei közé emelte. Palme képes volt összekötni hazájának és az emberiség­nek a szolgálatát. Nem ol­csó népszerűségre törekedett, hanem az emberiség hasz­nos tagja kívánt lenni. A béke és a biztonság meg­szilárdítását szolgálta, de nem mindenáron. A tisztes­séges beikét akarta, ez törek­vésének legfőbb mozgatóru­gója volt. Olof Palme tragi­kus halála megrendítette a magyar közvéleményt is. Szá­munkra teljesen bizonyos: múlhatatlan érdemei voltak abban, hogy a világ ma na­gyobb bizalommal nézhet a jövőbe, hogy Európa keleti és nyugati része között meg­erősödött a bizalom, s föld­részünk országai az alapve­tő érdekek közösségét kere­Politikai konzultációkra hétfőn Moszkvába érkezett Csien Csi-csen, a kínai kor­mány különmegbízottja, kül­ügyminiszter-helyettes. A szovjet—kínai politikai kon­zultációk újabb, tizedik for­dulója kedden kezdődik. A tárgyalásokat 1982 óta éven­te kétszer tartják, felváltva Moszkvában és Pekingben. Kínai vélemény szerint a kapcsolatok további javítá­sát az afganisztáni és kam­bodzsai kérdés, valamint szovjet—kínai határon állo­másozó szovjet katonai erő problémája akadályozza. Egy korábbi sajtóértekezle­tén, április 3-án, a kínai külügyminiszter-helyettes el­mondta, hogy a Szovjetunió beleegyezett a kapcsolatok Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének vezetésével hét­főn szakszervezeti küldött­sik, holott nagy erőik akar­ták lelohasztani az enyhülés keltette reményeket. A közeledést segítő misz- sziók közé tartozott Olof Palme budapesti útja is, amelyre most, annyi idő múltán is tisztelettel és új reményeket keltő bizalom­mal emlékezünk. Iványi Pál végezetül hangoztatta: soha­sem feledhetjük Olof Palme hozzájárulását a nemzetek kölcsönös megértéséhez és együttműködéséhez, a bar­bárság elleni küzdelemhez, szociális igazságossághoz — egyszóval a humanizmushoz. Az avatóbeszéd után Olof Palme emlékművét a Mi­nisztertanács nevében Vdr- konyi Péter külügyminiszter és Bányász Rezső államtit­kár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke koszorúzta meg. A Svéd Ki­rályság budapesti nagykö­vetségének koszorúját Rag- nar Dromberg nagykövet, va­lamint Ulla-Márta Leijon- marck másodtitkár helyezte el A Fővárosi Tanács részé­ről Iványi Pál és Farka- sinszky Lajos elnökhelyettes koszorúzott. Az emlékünnepség végén felhangzott Verdi Requiem- jének egy részlete az I. Ist­ván Gimnázium ének- és ze­nekarának előadásában. (MTI) javítását gátló „három aka­dály” megvitatásába, de „még mindig vannak nehéz­ségek a politikai, kapcsola­tok javítását illetően”. Ezzel kapcsolatban Gen- nagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő leszögezte: „A szovjet fél sosem zárkó­zott el az Afganisztán és Kambodzsa körül kialakult helyzet megvitatásától, még a szovjet—kínai konzultáci­ók keretében sem. Itt azon­ban nem akadályok, hanem regionális problémák megvi­tatásáról van szó.” Szovjet álláspont szerint az e kér­désekről folyó tárgyalások­ba be kell vonni az érintett feleket is, nélkülük nem le­het megoldást találni. (MTI) ség utazott Prágába, a cseh­szlovák szakszervezetek XI. kongresszusára. (MTI) KISZ-küldöttség utazott Moszkvába Hétfőn Moszkvába uta­zott a KISZ Központi Bi­zottságának delegációja, amely Hámori Csaba első titkár vezetésével részt vesz az Össz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szö­vetség április 15—18. között sorra kerülő XX. kongresz- szusán. A küldöttség bú­csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Bo­risz Sztukalin, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete. Megállapodás Makaóról Hétfőn délelőtt a kínai parlamentben ünnepélye­sen aláírták a Kínai Nép- köztársaság és a Portugál Köztársaság kormányá­nak közös nyilatkozatát, Makaó kérdésének rendezé­séről. A nyilatkozatot kínai részről Csao Ce-jang, az államtanács elnöke, portu­gál részről pedig Anibal Cavaco Silva miniszterel­nök írta alá. A dokumentumban fog­lalt megállapodás értelmé­ben 1999. december 20-án, helyreáll Kína szuverenitá­sa Makaó felett. A kínai kormány az „egy ország két rendszer” elv alapján hozzájárult ahhoz, hogy a kínai szuverenitás helyreál­lítását követő ötven éven át fennmaradjon Makaón a jelenlegi kapitalista gazda­sági és társadalmi rend­szer. Makaó a Kínai Nép- köztársaság központi kor­mányának hatáskörébe tar- 'tozó különleges közigaz­gatási terület lesz. A közös nyilatkozat alá­írásánál többek között jelen volt Teng Hsziao-ping, a Kínai Kommunista Párt Központi Tanácsadó Bi­zottságának elnöke és Li Hszien-nien, a Kínai Nép- köztársaság államelnöke is. (MTI) A pápa visszatért Rómába „Nagyon pozitív” tapaszta­latnak minősítette H. János Pál pápa hétfőn véget ért tizenhárom napos latin-ame­rikai útját. Az egyházfő re­pülőgépe délben érkezett Rómába. II. János Pál kérdésekre válaszolva leszögezte azon­ban, hogy az általa felkere­sett országok politikai hely­zetének megoldását illetően nem hivatott állást foglalni. Szovjet—kínai tárgyalások kezdődtek Moszkvában Gáspár Sándor prágai útja — mai kommentárunk Óvatos várakozás Felelősségteljes, komoly tárgyalásokat várunk, és abban reménykedünk, hogy az amerikai vendéggel folytatandó megbeszélések középpontjába valóban a súlyponti, nemzetközi szempontból is lényeges prob­lémák, és nem az utóbbi napokban Washingtonban előszeretettel felhozott „kémhisztéria” vádjai ke­rülnek. így foglalható össze az a várakozás, amely az amerikai külügyminiszter, George Shultz tegrfap kezdődött moszkvai látogatását megelőzte. Szó sincs tehát arról, hogy a szovjet fővárosban túlzott optimizussal követnék a washingtoni diplo­mácia irányítójának vizitjét. Ellenkezőleg Moszkvá­ban tisztán látják, hogy a két nagyhatalom közti vi­szonyt jó néhány olyan ellentét, érdekütközés, és mélyen gyökerező bizalmatlanság terheli, ami alig­ha ad lehetőséget a gyors előrelépésre. Mégis — mint azt a Gorbacsov főtitkár múlt heti prágai útja során tett javaslatok is jelzik — maximális rugal­massággal és a béke védelme iránti elkötelezettség­gel igyekeznek megtalálni azt a találkozási pontot, azt az áttörési lehetőséget, amely a kölcsönös kezde­ményezések, vagyis a szavak után végre tettekhez, a tényleges fegyverzetkorlátozási megállapodások megkötéséig vezethetne. Moszkvában azt sem titkolják, hogy az elvileg az idei évre előirányzott újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó éppen ettől, egy legalább kezdeti lé­pést jelentő leszerelési egyezmény kidolgozásának si­kerétől függ. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy az euró­pai közép-hatótávolságú nukleáris eszközök témája lehetne az a terület, ahol a két fél véleményének közelítésére a legnagyobbak az esélyek, ám (lásd például a washingtoni törvényhozásban folyó vitá­kat, vagy a Pentagon ellenvetéseit) még e kérdéskör­ben is számos buktatóra kell számítani. Nem indokolatlan tehát a moszkvai várakozást jellemző óvatosság. Ez persze nem jelent elzárkózást, az egyéb napirendi pontok megvitatásától, legyen szó akár az atomkisérlétek ügyéről, az űrfegyverke­zés problematikájáról, a bécsi utóta'lálkozóról, vagy különböző kétoldalú kérdésekről. A lényeg — emlé­keztetnek diplomáciai és sajtókörökben egyaránt Moszkvában —, hogy amerikai részről is megnyilvá­nuljon az a felelősségtudat, és konstruktív, építő­szándék. amely feltétele bármely jövőbeni megálla­podásnak. A vádaskodások épp ezért nemigen tekint­hetők másként, mint tudatos próbálkozásként arra, hogy a világpolitikai jelentőségű ügyeket mellékvá­gányra csúsztatva, a szembenállás és terméketlen viták folytatásának veszélyét növeljék. Szegő Gábor BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Növekvő lakásépítés Leningrádban A Vasziljetszki-sziget Leningrad egyik gyöngyszeme Leningrád 1986—1990 kö­zötti lakásépítési program­jából több iparvállalat: épí­tését törölték. Abból a 250 millió rubelből, amelyet er­re a célra fordítottak vol­na, most lakóházakat és kultu rál is létesítményeket építenek­A cél ebben a városban is az, hogy 2000-íg minden csa­ládnak önálló lakást bizto­sítsanak. Jelenleg a lenin- grádiak 80 százalékának van kényelmes, jól berendezett lakása. Idén a tervek sze­rint elkészül majdnem 30 ezer lakás, több tucat isko­la, óvoda, bölcsőde és kór­ház is. Lényegesen több kul­turális létesítményt, ifjúsági klubot adnak át, mint a korábbi években­Prága műemlékei Csehszlovákia fővárosa, Prága több mint ezeréves fejlődését az építészeti al­kotások tükrözik. A legjelentősebb'a prágai vár, a IX. század végén alá- pították. 1948 óta területén kutatásokat folytatnak. Prá­ga kiemelkedő történelmi értékei közé tartozik a Ká- roly-híd, amelyet IV. Ká­roly cseh király és római császár építtetett 1357-ben­A prágai várhoz hasonló jelentőségű az Óvárosi tér a Városházával, a Goltz- kinsky-palotával és a Tyn- templommal. Ezeken a he­lyeken a történelem során gyakran döntöttek az ország életéről. A cseh nemzet jelentős kulturális öröksége a Tyl Színház (korábban Rendi Színház), amelyet 1781. és 1789- között építettek. Szín­padán volt 1787-ben Mozart >,Don Giovanni” című ope­rájának premierje Ma a Tyl Színház a Nemzeti Szín­ház második' színpada,. Az 1868. és 1883- között épült Nemzeti Színház a XIX. szá­zad cseh építészetének mű­remeke. Díszítésében részt vett majdnem minden akko­ri jelentős cseh művész- ,,A nemzet önmagának” jelszó jegyében önkéntes adomá­nyokból: építették. Teljes re­konstrukcióját és moderni­zálását 1983-ban fejezték be. Minden korszak névjegye megtalálható Csehszlovákia fővárosának arculatában, Prága belvárosára a jelen­kor és az új építészet igé­nyei is rányomják bélyegü­ket- Ügyelnek arra1, hogy a modern épületek összhang­ban legyenek a múlt hagya­tékával, a nemzeti kulturá­lis műemlékekkel. A prágai vár látképe a Károly-hiddal Magyar—lengyel gazdasági tárgyalások Hétfőn, a Parlameritben megkezdte munkáját a ma­gyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság XXIII. ülésszaka. A magyar tár­gyaló küldöttséget Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a lengyelt Jó­zef Koziol miniszterelnök­helyettes, a bizottság társel­nökei vezetik. A tárgyaláso­kon áttekintik a két ország gazdasági együttműködésé­nek időszerű kérdéseit, az 1 előző ülésszakon célul kitű­zött feladatok megvalósítá­sának helyzetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom