Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-14 / 62. szám
fILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az MSZBT ügyvezető elnökségének ülése Pénteken Apró Antal vezetésével ülést tartott az MSZBT ügyvezető elnöksége. A testület tájékoztatót hallgatott meg a közelmúltban megtartott moszkvai békefórumról. Ezt. követően megvitatta a Szovjetunióban az elmúlt esztendőben diplomát szerzett magyar ösztöndíjasok hazai visszailleszkedésének tapasztalatait. Megállapította, hogy a pályakezdés e fiatal értelmiségiek többségénél zökkenőmentes volt. A szovjet felsőoktatási intézményekben szerzett szaktudás, az orosz nyelv alapos ismerete néhány év alatt elismerést, kellő szakmai érvényesülést biztosított számukra. Az egyetemi évek alatti aktív politikai tevékenységüket hazatérve is — elsősorban az ifjúsági mozgalomban, valamint az MSZBT-tagcsoportokban — folytatják. TÖRTÉNELMI TAVASZAINK M ozgalmi életünk állandó eseménysorozata a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei, vagy ahogyan mindenki ismeri: a FIN. A FIN nemzedékeket ébresztett rá arra az igazságra, hogy tavaszi ünnepeink közül nem nevezhetjük az pgyiket nemzeti, a másikat kommunista, a harmadikat pedig állami ünnepnek. Egy ország, egy nép történelmének kiemelkedő állomásai ezek: a szocialista magyar nemzeté, amelyhez valamennyien tartozunk. A történelmi tapasztalatok megismerése és megismertetése az évfordulóra készülő ifjúkommunisták szándéka. A FIN tartalma haladó elődeink eszméihez kötődik, mert népünk nem feledheti azokat, akik nevükkel esküdtek a szolgaság, a rabság ellen, azokat akik 133 napra felvillantották a jövőt, a mártírrá vált harcosokat, a felszabadító szovjet katonákat. Nem feledhetjük népünk legjobbjait, akik évtizedeken keresztül munkálkodtak, és meghaltak jelenünkért, a szocialista Magyarországért. Ezért kiemelkedő esemény a március 15-i, a március 21-i és az április 4-i ünnepség. A FIN a fiatalok tavaszi seregszemléjévé vált, amelyen évről évre megmutathatjuk, hogy méltó követői vagyunk forradalmár elődeinknek. Bebizonyíthatjuk, hogy társak vagyunk a párt politikájának végrehajtásában és részt kérünk a népgazdaság előtt álló feladatok megvalósításából is. Amikor az MSZMP Központi Bizottságának 1986. novemberi határozata a gazdasági munka megjavításának egyik feltételeként a tudati tényezők fontosságát, újszerű szemléleti mód kialakítását említi, akkor hajlamosak vagyunk mindannyian csak a felnőtt-társadalomra gondolni. Pedig a jövő alakításában a fiatal nemzedéknek szükségszerűen vagy természetesen részt kell vállalni. A KISZ Központi Bizottsága által meghirdetett „Jövőnk a tét!” politikai akció bizonyítja, hogy ez a nemzedék ismeri a kor kihívásait és érzi felelősségét is. Nem véletlenül jelölte meg a kongresszusi határozat a KISZ politikai jellegének erősítését. Korunk forradalmisá- ga azt a politikai tevékenységet jelenti, ami figyelemmel van a társadalmi folyamatokra, amellyel tudatos cselekvési készség párosul. Ennek bizonyítéka a párt ifjúsági szervezete által meghirdetett politikai akció. A „Jövőnk a tét!” célja megismertetni az ország gazdaságának valóságos helyzetét, eljuttatni a fiatalokhoz a párt KB novemberi határozatából adódó feladatokat. Felkészíteni őket a reformküzdelmek megvívására, amelynek során gyakran nehéz döntések meghozatalára is sor kerül. Cselekvésre és felelős gondolkodásra készteti őket, hogy a továbblépést szolgáló elképzeléseik, konkrét javaslataik felszínre kerüljenek. Az öntudatos és felelős jövőalakítás igénye azonban még kevés. Lehetőségre is szükségük van, hiszen ugyanúgy a változtatni akarás „rajtvonalán” állnak, mint a felnőtt dolgozók társadalma. A gyerek, a fiatal kiváncsi és kritikus, értékrendje viszont kialakulatlan. A felnőttvilág is szemléleti átalakuláson, értékmódosuláson megy át. Mindenkit foglalkoztat a munka anyagi és erkölcsi megbecsülése. A gazdasági szemléletben végbemenő átalakulások — a rugalmasság, a mozgékonyság, a gyors helyzetfelismerés, a bátor kezdeményezés, önállóbb döntés, a vállalkozás nagyobb lehetősége — mindenkit magasabb követelmények, nehezebb választási helyzetek elé állítanak. Äz ifjúság a társadalomban meglévő gondokat, feszült-^ ségeket magáénak érzi, szemléletére nem az idősebb gene-' ráció felelősségének felvetése a jellemző, hanem azt hangsúlyozza, hogy a társadalom szerves részeként velük együtt egyforma lehetőségeket kapva tevékenyen részt vállalhasson az ország előtt álló célkitűzések elérésében. Bírálata a meglévő nem csekély gondokra segítő szándékú. Ebből az értékes tulajdonságából fakad, hogy bátran megkísérli még a lehetetlent is, szeretné azt biztosítani, hogy felnövekvését a felnőttek állandó figyelemmel kísérjék. Az ifjakban nagyon sok a kétely, amire a megnyugtató válaszokat a felnőttektől, a tapasztaltabbaktól igénylik. A „Jövőnk a tét!” politikai akció, a szervezeti eseményeket kívánja alkalmassá tenni az aktívabb poltizálásra, ott szeretne tartós folyamatokat elindítani. Cselekvésre hívja a KISZ-tagokat, minden fiatalt. Érdekünk a társadalmi és gazdasági reformok továbbvitele. A „nem rajtam múlik” szemlélete; nem hozhat eredményt. Sorsunkért felelősséggel tartozunk, nem várhatunk kedvezőbb feltételekre. Az ország életének megismerése mellett, a helyi gazdasági körülményekkel is tisztában kell lennünk, feladatainkat ezek biztos ismeretében kell végeznünk. Értessük meg, mit jelent és mit követel munkahelyünkön és országosan a teljesítményen alapuló megméretés, a műszaki fejlesztés gyorsítása, a nagyobb nyilvánosság és a demokrácia. Sokan felvethetik: vajon most észrevételeinknek és cselekedeteinknek lesz-e foganatja, eljut-e oda, ahová szánjuk? A napi politizálásnak, ha nem másra mutogatásnak szánjuk, ezen túl kell nőni. Igen, ez idáig volt rá példa, hogy feleslegesnek éreztük véleménynyilvánításunkat. De most valóban a jövőnk a tét, hinni kell; ha együtt akarjuk, nagyobb lesz a rend és a fprr,rP]em az országban. Kilátásunk biztató, de felelőtlenség lenne azt gondolni, hogy ennek a „harc”-nak nem lesznek vesztesei. H a a „Jövőnk a tét!” akció impulzust ad a bizonyta- talankodóknak, világossá teszi a politikai szerep- vállalás követelményeit, feladatait és az ezekhez való megfelelés az akció befejezése után is jellemezni fogja a KISZ-szervezetek tevékenységét, akkor elmondhatjuk: méltók vagyunk forradalmi elődeinkhez! Ebben az alkotó versenyben csak az boldogul, aki tehetsége és tudása javát adja. Boldvai László, a KISZ Nógrád Megyei • Bizottságának első titkára Bőtralsfo íraiicBlico^ais^cil* több kezdeményezéssel a mliszoií meegüjulcisérl Dr. Tétényi Pál, az OMFB elnöke Nógrád megyében Dr. Tétényi Pál megtekintette a Salgótarjáni Kohászati Üzemeket. — Kép: Bencze — Túl a félmilliárdon Közgyűlés megyénk legeredményesebb ipari szövetkezeténél A teljes bevétel először 1986-ban haladta meg a Szon- dy Lakatos és Szerelő Ipari Szövetkezet történetében a félmilliárd forintot. Többek között erről adott számot a pénteki közgyűlésen a szövetkezet elnöke dr. Dobsonyi László. Az összejövetelen részt' vettek a helyi párt- és állami szervek képviselői is. Az elnök beszámolójában kiemelte, hogy a teljes árbevétel 80 százalékát a tőkésexport tette ki. A belföldi anyagmentes termelési érték az 1985. évi 40 millió forintról 50,5 millió forintra növekedett, az ismert évközi tűzeset ellenére. A lábatlani ki- rendeltségükben mind az egy főre jutó, mind a 100 forint bérre eső üzemi eredmény a legmagasabb volt. A kirendeltségi munkaversenyben az első helyezést érte el. A drégelypalánki lakatosüzem és a szereidé veszteségeiben közrejátszott a már említett csarnoktűz, valamint a bérmunkák csökkenő gazdaságossága is. A dorogi ifirendeltség szintén nem teljesítette tervmutatóit. Legd i namikusabban fejlődő belföldi kirendeltségük a nagyoroszi lakatosüzem volt, ahol az egy főre jutó termelési érték elérte a 337 ezer forintot. A szakcsoportok elsősorban a határidők tartásában segítették a szövetkezet munkáját. A szövetkezet elmúlt évi 154 millió forintos nyeresége négyszer nagyobb a tervezettnél. A hozzászólások során Szép Antal, a KlSZÖV-elnökség nevében méltatta a szövetkezet tavalyi sikereit. Export- tevékenységük a nagy ipari üzemeket is figyelembe véve harmadik legjobb, az ipari szövetkezetek között pedig az első a megvében. Figyelmeztetett a belföldi egységek fejlesztésének szükségességére, a „több lábon állás” megteremtésére és hangsúlyozta a piackutatás fontosságát. Kinczel László, a területi pártvezetőség titkára elismeréssel szólt a szövetkezet vezetésének kockázatvállalásáról. a kollektíva jó hozzáállásáról, aminek eredménye volt a sikeres tavalyi gazdálkodás 'S. A közgyűlés végén a küldöttek elfogadták a beszámolókat. majd. kitüntetések átadására került sor. Nógrád megyébe látogatott pénteken dr Tétényi Pál akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. A reggeli órákban a megyei pártbizottságon fogadta őt Géczi János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, s a megye, valamint Salgótarján politikai életének első számú képviselői jelenlétében tájékoztatást adott Nógrád megye jelenlegi gazdasági, műszaki helyzetéről, valamint a megújulási készség kibontakozását serkentő politikai munkáról. Mint mondotta, a megyében az innovációskészség gyakorlati kamatoztatását ösztönző politikai munkát olyan körülmények között kell kifejteni, erősíteni, melyekben —, részben az önálló vállalatok kevés száma, részben a megye iparszerkezete miatt — a kibontakozás az átlagosnál nehezebb feltételek közt mehet végbe. Figyelemmel azonban arra, hogy a megye iparának elmúlt évi teljesítmény. bővülése az egy százalékot sem érte el, továbbá arra, hogy rendkívül szerény számban jelentek meg új termékek, s nyereségtervüket sem az ipari, sem a mezőgazdaági üzemek nem tudták teljesíteni — a műszaki fejlődés gyorsítása Nógrádiban is elodázhatatlan teendő. A termelési szerkezetváltást illetően, két nagy horderejű döntést hajtottak sikerrel végbe a megyében: az ELZETT volt széesényi gyárát megyei kezdeményezésre a BRG vette át, a Budapesti Harisnyagyár hajdani bátomy- terenyei Dália leányvállalatát pedig a Salgótarjáni Ruhagyár, hogy a ruhakészítő szalagok beállításával az első perctől fogva tőkésexportterméket gyártson.' Megújulási készségről a - mezőgazda- •sági üzemek is tanúságot adnak: ha szerény anyagi eszközökkel is, de korszerűsítik a sza rva sma rha tel epek et, folyékonyműtráigya-üzeme- ket hoznak létre, továbbá 'hűtőtárolók építésére, talajerő-utánpótlásra is költenek. Mindezek ellenére is jogos a megállapítás, hogy a műszaki. gazdasági megújulás az eddiginél lényegesen több vállalkozást igényel az üzemektől. Mindenekelőtt a kevéssé anyag- és energiaigényes termelés bővítése kívánatos, sürgető a számítástechnika alkalmazásában tapasztalható elmaradás csökkentése, felszámolása isA műszaki fejlődés személyi, szervezeti kérdéseiről szólva, Géczi János aláhúzta: noha, a műszaki értelmiségi szakemberek száma elegendő, tudásuk hatékonyabb értéke. sütésének gátja az aránytalan •megoszlás és a felkészültséghez méltatlan feladatok meL •lett az is, hogy elismerésük javításáért csak néhány helyen tettek határozott lépéseket. Ezt követően, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárba vezetett dr. Tétényi Pál útja. Elkísérte a gyárlátogatásra Géczi János, valamint Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára és Szalui László, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára is. Az üzemi séta után Gressai Sándor igazgató szólt azokról a vállalati intézkedésekről, melyek segítségével —, ötletes szervezésekre, hathatós 'érdekeltségi formákra támaszkodva — iparkodnak pótolni a szűkös fejlesztési eszközöket. Dr. Tétényi Pál tűzhelygyári tartózkodása során, a számítástechnika gyakorlati alkalmazásáról, a fejlesztőmérnökök arányáról és elismertségéről, továbbá néhány új termék gyártásba vételének átfutási idejéről érdeklődött. Elismeréssel szólt a Hóval hulladékégető prototípusának országos átlagtól rövidebb időibe telt előállításáról. Az üzemi tapasztalatszerzés következő állomása a Salgótarjáni Kohászati Üzemek volt. A gyárlátogatást követően dr. Szabó István vezér- igazgató mutatta be a vállalat legfontosabb termékeit, majd a gazdálkodás nehéz feltételeiről szólt. Csökkenő létszámmal, elöregedett, korszerűtlen állóeszközökkel —, ezek csaknem fele nullára leírt, s döntő hányadban éppen a gépek, termelőberendezések tartoznak ide —, •kell a mind igényesebb feladatokat megoldani. Létkérdés tehát az SKÜ számára, a műszaki-technológiai megújulás, ami részben beruházások útján bontakozhat ki, de számottevő a belső tartalékok hasznosításának jelentősége is- A vállalat jelenleg is több pályázatot futtat a termelőkapacitások korszerűsítése, illetve új technológiák meghonosítása céljából, ezeken túl megközelítően harminc háziprogram megvalósításán dolgozik. Az OMFB elnöke elismeréssel nyugtázta a vállalat sokféle fejlesztési elgondolását, a kitörési pontok keresését jelző változatos vállalkozásait. A kora délutáni órákban műszaki aktívaértekezlettel folytatódott a nap programja. majd a balassagyarmati kábelgyárban tett látogatással ért véget. (A salgótarjáni Technika Házában megtartott értekezletről lapunk 3. olda~ 'Ián számolunk be.) Mai számunkból: Kötődés a városhoz (3. oldal) Orvosi rendelő társadalmi összefogással (4. oldal) A NÓGRÁD Bátonyterenyén (S. oldal)
