Nógrád, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-14 / 62. szám

Méltóan felkészülni a NO SZF közelgő évfordulójára Az SZKP KB felhívása A nagy októberi szocia­lista forradalom a huszadik század legjelentősebb esemé­nye, új fejezetet nyitott az emberiség történetében — hangsúlyozza az SZKP KB felhívása, melyet a testület a NOSZF közelgő 70. évfordu­lójára való felkészülés jegyé­ben intézett pénteken a szov­jet nénhez. A dokumentum megállapít­ja: az országban jelenleg zajló átalakítási folyamat tovább viszi a szocialista forradalmat. A cél a szocialista társada­lom fejlődésének meggyorsítá­sa. E célt szolsálja a párt politikáia, az 1985. áprilisi KB- ü'ésen és a XXVII. kongresz- szuson meghatározott irány­vonala. Van-e valamilyen biztosíté­ka annak, hogy nem reked meg az átalakítási folyamat, nem ismétlődnek meg a ko­rábbi hibák? — teszi föl a kérdést a dokumentum, és ekképp válaszol rá: Igen, van; ez a biztosíték a nép, a mun­kásosztály érdekeltsége az át­alakítás sikerében. Napjainkra veszélybe került az emberiség fennmaradása — figyelmeztet a felhívás, majd hangsúlyozza: bolygónkat meg lehet és meg is kell szabadí­tani az atomháború veszedel­métől Minden népnek joga van a biztonsághoz, a hala­dáshoz és a függetlenséghez. A Szovjetunió megtesz min­dent, ami rajta múlik, e jo­gok biztosításáért. A béke ér­dekében latba veti teljes po­litikai tekintélyét, nemzetközi befolyását Az SZKP Központi Bizott­sága ezért a felhívással együtt kiadott határozatában leszö­gezi: a legméltóbb módon az­zal ünnepelhetik a szovjet emberek a nagy októberi szo­cialista forradalom 70. évfor­dulóját, hogy aktívan gatják az átalakítást. A határozat számos szabású rendezvény — mányos értekezletek, kiállítá­sok — megtartását. ünnepi könyvkiadványok és pénzér­mék kibocsátását irányozza elő a jubileumi évre. támo­nagy­tudo­Nyugatnémet—magyar gazdasági vegyes bizottság ülése Veress Péter külkereske­delmi miniszter és Martin Bangemann, az NSZK gaz­dasági minisztere pénteken Bonnban aláírta a magyar— (nyugatnémet gazdasági, ipa- iri és műszaki együttműködé­si vegyes bizottság 9. ülésé­inek jegyzőkönyvét. A nyugatnémet—magyar gazdasági vegyes bizottság Münchenben megtartott két­napos ülésén a felek érdek­lődésének középpontjában az ía kérdés állt, miként lehet növelni az NSZK és Magyar­ország már eddig is jelentős volumenű kétoldalú kereske­delmi forgalmát, illetőleg erősíteni a már több mint 300 kooperációs szerződésre támaszkodó gazdasági együtt­működését- A nyugatnémet gazdásági minisztérium által a tanácskozás alkalmából nyilvánosságra hozott adatok szerint, az NSZK-nak a KGST- országokkal folytatott keres­kedelmében Magyarország a Szovjetunió után a második legfontosabb partner. TESZÖV-elnökségi ülés Sikertelen esztendő után — igazodás... Pénteken ülést tartott • TESZÖV megyei elnöksége. Megvitatta a termelőszövet­kezetek és közös vállalatok 1986. évi gazdálkodását és az 1987. évi feladatokat. Megyénk termelőszövetke­zetei 1986-ban az előző éve­kénél kedvezőtlenebb körülmé­nyek és feltételek mellett gazdálkodtak. A természeti tényezők is erősebben érez­tették káros hatásaikat. Az aszálykár és egyéb más ne­gatív okok miatt bekövetke­zett kieséseket az üzemek erőfeszítései sem tudták több­ségükben ellensúlyozni. 1985-höz képest, 15 gazda­ságban csökkent a teljesít mény, döntő hányaduknál — 13 — pedig növekedtek a költségek. Mindezek mellett olyan szubjektív tényezők is felszínre kerültek, amelyek egyes gazdaságokat kritikus helyzetbe hoztak. A negatív eseteket és a tendenciákat kivéve, az üze­mek elfogadható teljesít­ményt nyújtottak, a terve­zettnél nagyobb mértékben emelkedett a termelés érté­ke. Mivel a ráfordítás és hozam aránya nem alakult kedvezően, a költségnöveke­dés üteme pedig meghaladja a termelés ütemét, emiatt je­lentősen csökkent az ered­mény. Az elért 173 millió forint nyereség 1979 óta a legala­csonyabb. A tervtől 40, az előző évitől pedig 33 száza­lékkal marad el. Négy szö­vetkezetben 60 millió forint­nak megfelelő veszteséget hoztak össze. A szövetkezeti közös válla­latok jelentősen növelték tel­jesítményeiket. Az elért 945 millió forint nettó árbevétel 17 százalékkal haladja meg az előző évit. Javult a ráfor­dítás-hozam viszony, a mun­ka termelékenysége és a tel­jesítménybérezés. A növekvő termelést kevesebb költséggel és kisebb létszámmal valósí­tották meg. a mérleg szerinti eredményük 65 millió forint, az alapítóknak visszaadott nyereség kétszeresére emelke­dett. Megyénk termelőszövetke­zetei az 1987. évi feladatokat a helyi körülmények figye­lembevételével állították ösz- sze. A tervek igazodnak a népgazdaság követelményeihez, és a megyei gazdaságpolitikai irányelvekhez. A termelési ér­téket 3 százalékkal, ezen be­lül a növénytermelést 10,5, az állattenyésztést pedig 3 szá­zalékkal kívánják növelni. A kiegészítő tevékenység sajnos jelentősen elmarad a népgazdasági előirányzattól és az előző évi megyei teljesít­ménynövekedéstől — csupán 1,8 százalék. Az üzemek 5,3 milliárd forint termelési ér­ték elérésére vállalkoznak. Nyereségüket 289 millió fo­rintban határozták meg, mely 66 százalékkal haladja meg az előző évit. A vitában Varga hajós, a káliói termelőszövetkezet el­nöke az anyag- és műszaki költségek csökkentését szor­galmazta. Dr. Bencze Barna, a pásztói termelőszövetkezet elnöke felhívta a figyelmet, hogy a műszaki fejlesztés ér­dekében a hitellehetőségeket a gazdaságok minél jobban használják fel. Dr. Bablena Ferenc, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője elismerte, hogy a megtorpanás ellenére tisztességes, becsüle­tes munka folyt a gazdaságok döntő többségében. A szak­mai mulasztásokat azonban nem lehet az aszálykár rová­sára írni. Pongrácz József, a rétsági termelőszövetkezet el­nöke, az elnökség elnöke ja­vasolta, hogy a gyepgazdálko­dásnál jelentkező problémá­kat jelezzék a TOT-nak. A növénytermesztésben bekö­vetkezett sikertelenségeket nem szabad elpalástolni az aszálykárokkal. Javaslatára külön kiemelt témakörként szerepel majd a küldöttgyűlés elé kerülő beszámolóban a műszaki fejlesztés és az új adórendszerre való felkészü­lés. Az elnökség az előterjesztést a vitában elhangzottakkal kiegészítve elfogadta. Mint a felek kölcsönösen megállapították, a gazdasági együttműködés területén való továbblépés feltétele az, hogy jobban tárna szkodjanaik az olyan új formákra, mint ami­lyenek a magyarországi ter­melő vegyes vállalatok. Abban is egyetértés nyil­vánult meg, hogy a jövőben js építeni lehet a gazdasági kapcsolatok eddigi eredmé­nyeire, s a magyarországi szabályozás kedvező feltéte­leket biztosít a vegyes vállala­tok alapításához. NÓGRÁD - 1987. március 14., szombat vsz külügyminiszteri bizottság ülése A Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminiszteri bi­zottsága március végén Moszk­vában tartja soron következő ülését. (MTI) Sevardnadze hazautazott Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere hi­vatalos baráti látogatását be­fejezve pénteken hazautazott Hanoiból. Sevardnadze ezzel befejezte a Thaiföldet, Űj-Zé!andot, Ausztráliát, Indonéziát, Laoszt, Kambodzsát és Vietnamot érintő körútját. Vasárnap: Budapestre érkezik Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter — bejelentik Shultz moszkvai látogatását. Hétfő: A Varsói Szerződés és a NATO tagállamainak kon- konzultációja egy új európai leszerelési fórumról Bécsben — Andreotti próbálkozik az új olasz kormány megalakítá­sával. Kedd: Genfben felújítják a szovjet—amerikai tárgyalá­sokat a közép-hatósugarú rakétákról — hat volt amerikai hadügyminiszter nyilatkozata a rakétaelhárító eszközök kor­látozásáról kötött ABM-egyezmény betartásáról — a kínai külügyminszter Csehszlovákiában, majd Lengyelországban tárgyal, s felkeres további öt európai országot. Szerda: A bécsi találkozón a magyar küldöttség támo­gatja egy kontinentális gazdasági fórum összehívását — újra Kohl kerül az NSZK kormányának élére — Vra­nitzky osztrák kancellár az MTI-nek adott nyilatkozatában példamutatónak nevezi a magyar—osztrák viszonyt. Csütörtök: Szovjet nukleáris kísérlet Szemipalatyinszkban, — az amerikai képviselőház felfüggeszti a nicaraguai kont­ráknak folyósított segélyeket. Péntek: London konzultációra készül Bonn-nal és Pá­rizzsal Thatcher kormányfő tervezett moszkvai utazása előtt — Sevardnadze szovjet külügyminiszter befejezi in­dokínai tárgyalásait — a SALT—I betartását sürgetik az amerikai szenátusban. A hét 2 kérdése O Hol tart a bécsi utókonfe­rencia munkája? Költözik-e a konferencia, vagy marad a Hofburgban? — érthető, ha ez a kérdés ugyancsak foglalkoztatja a bé­csi európai utókonferención részt vevő diplomatáikat. A többség megszokta a belvá­ros kellemes légkörét, s ke­vés kedvet mutat rá, hogy kiköltözzön a nemsokára meg­nyíló új konferenciaközpont­ba, amely viszonylag messze esik az osztrák főváros cent­rumától. A delegációk egy ré­sze —, függetlenül attól, hogy melyik államcsoporthoz tar­tozik — arra kéri a házigazdá­kat, hogy a tanácskozásokat a Hofburgban folytassák, csakhogy annak helyiségeit már előre kiadták különböző nemzetközi rendezvényeknek. Ráadásul senki sem tudja, mikor fejeződik be az Európa- találkozó: eddig július végé­ig készült el a menetrend, de a legoptimistább vélemények szerint is elhúzódhat az év végéig. Ügy tűnik, hogy az elmúlt napokban fontos megbeszélé­sek zajlottak Bécsben „há­zon kívül” is. Először a fran­cia, azután a magyar, végül e héten a nyugatnémet nagy­követségen találkoztak a „hu­szonhármak”, a Varsói Szer­ződés, valamint a NATO tag­államainak képviselői. A kon­zultációk Stockholm—2 man­dátumára vonatkoztak, egy új európai leszerelési fórum ki­alakítására. Ezen egyébként, mind a harmincöt résztvevő jelen lenne, s a szocialista országok nagy jelentőséget tu­lajdonítanak az n plusz n csoport, az el nem kötelezet­tek és semlegesek aktivitásá­nak. A jelenlegi érintkezés afféle előtárgyalás, hogy meg­könnyítsék majd a hivatalos megbeszéléseket­Természetesen a konferen­ciaközpontban is nagy az élénkség, az időtényező, mint annyi más tárgyaláson, elő­térbe került. Hazánk, s ez már hagyományos lehet a hel­sinki folyamatban, továbbra is igen tevékeny szerepet váL lal a munkában. A héten a magyar küldöttségvezető ha­tékony érvekkel támogatta a csehszlovák javaslatot, amely egy európai gazdasági fórum összehívására irányul. (A gaz­dasági együttműködés fej­lesztésében rendkívül érde­keltek vagyunk, s az emléke­zetes budapesti kulturális fó­rum tapasztalatai alapján kü­lönösen kedvezően véleked­hetünk az ilyen tárgyalási formákról). Két fontos, ju­goszláv, iletve kanadai indít­ványhoz csatlakoztunk a kö­zelmúltban, mindkettő a nem­zetiségi jogok érvényesítésé­vel kapcsolatos. Magyarország volt az egyik bábája annak a javaslatnak is, amely a budapesti kultu­rális fórumon elhangzott in­dítványok alapján a kevésbé elterjedt nyelveken megjele­nő művek fordítását, megis­mertetését szorgalmazza. Ez azért váltott ki érdeklődést és feltűnést, mert — az utókon­ferenciákon először — a Varsói Szerződés, a NATO tagországai és a semleges ál­lamok többen részt vettek moizfoea'mazásában. Olyan érintkezési Dont szü’eteft ajne’^ben m’ndbárom állam csoport országai közül sokan ér öek eltek­Csak őszintén remélhetjük, hogy a kevéssé elterjedt nyelvek felkarolását követően a jobban elterjedt fegyverek ügyében is közeledés történ­het. Ehhez azonban, aligha­nem még hosszú és kemény diplomáciai csatározásokon át vezet az út. Mit jelent a genfi tárgya­lások felújítása? „Gyorsítás” a vi’ágnoliti- kában is: a most felújított genfi tárgyalások az európai közép-hatósugarú rakéták fel­számolásáról magasabb sebes­ségfokozatra kapcsoltak. A bejelentés szerint, ezentúl he­tenként háromszor, kedden, szerdán és csütörtökön ülnek össze, de mód van rendkívü­li összejövetelekre is. Az esélyek nem rosszak, s ha egyáltalán mód van ilyen előrejelzésre, több szakértő amolyan hatvanszázalékos valószínűséget lát egy idei megegyezésre. A vita most elsősorban az ellenőrzési fo­lyamatra összpontosul. A kö­vetelmények kölcsönösek len­nének, a helyszíni kisszállások és más kötelezettségek mind­két felet egyaránt érintenék. Kedvező visszhangra talált a bejelentés, hogy Shultz amerikai külügyminiszter még áorilis első felében ellátogat Moszkvába, s ott egy újabb csúcsértekezlet körvonalairól is szó eshet. Előzőleg még március végén Thatcher brit kormányfő lesz a szovjet fő­város vendége, Ebben a helyzetben különö­sen fontos lenne tehát, hogy ne történjék olyasmi, ami .visszaveti a tárgyalási folya­matot. Sajnos, a jelzések nem túl derűlátók e téren. Az újabb szovjet nukleáris kí­sérlet nyomán az Egyesült Államokban alaptalan váda­kat hangoztatnak, miszerint radioaktív hamu „tört volna fel” a Szovjetunió irányából. Tudatos légkörmérgezésről van szó („politikai radioakti­vitásról” az amerikaiak ré­széről), amikor köztudomá­súlag nem a szovjet fé'en múlik az sem, hogy végképp beszüntessék a robbantásokat- Washingtonban sorozatosan próbálják kikezdeni a SALT—I és az ABM-szerző- dést. fellépnek ezek szűkebb értelmezése ellen, magyarán mondva: anélkül, hogy formá­lisan elvetnék azokat, gya­korlatilag érvénytelenítenék az okmányokat. Vannak tehát „lassító” irányzatok is. Az .olvasó ta­lán nem érzi ismétlésnek, ha a vé^’vptkez'etés hasonlatos a többi tárgyalásokéhoz. Genfben sem várható csendes esztendő... Réti Ervin ■ ■ Ötvenéves a Márciusi Front A magyarországi demokra­tikus erőket egyesítő Márciu­si Front létrejöttének 50. év­fordulója alkalmából emlék- ünnepséget rendezett pénte­ken az MSZMP KB Párttör­téneti Intézete, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, az MTA Történettudományi Intézete és a Magyar írók Szövetsége az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az ese­ményen részt vett Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitá- ciós és porpagandaosztá- lyának vezetője és Pozsgay Imre, a HNF Országos Ta­nácsának főtitkára. A Himnusz elhangzását kö­vető megnyitójában Kállai Gyula, a HNF OT elnöke em­lékeztetett arra: olyan poli­tikai mozgalom születésére emlékeznek, amely nemcsak nevében, hanem társadalmi és politikai céljaiban is szerve­sen kapcsolódott történelmi múltunk haladó ' hagyomá­nyaihoz, elsősorban 1848—49. ■nagy történelmi művéhez, sa korabeli feladatok mellett a történelmi örökséget i# ma­gára vállalva, formálni kezd­te egy új népi demokratikus, majd szocialista Magyaror­szág megteremtését. A továbbiakban hangsúlyoz­ta: az az időszak, amelynek közepette ez a mozgalom már a harmincas évek elején érlelődni kezdett, egybeesett a nemzetközi kapitalizmus addigi történelmének legsú­lyosabb válságával. Ez ha­zánkban is erősen éreztette hatását. Az ország haladó erői eb­ből a helyzetből igyekeztek megtalálni a kivezető utat. A Márciusi Front fiataljainak mozgalma népfront jellegű volt, a haladó társadalmi erők közös fellépésének politikai színteréül szolgált. Létrejöt­tében a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja kezdemé­nyező szerepet játszott, felis­merve a fasizmus ura’omra jutásával a nemzeti függet­lenségünket és a népünk éle­tét fenyegető halálos veszélyt, a párt arra törekedett, hogy minden haladó erő összefo­gásával demokratikus nem­zeti egységfrontot hozzon lét­re, s azt az antifasiszta, bal­oldali erők politikai mozgal­mává fejlessze ötven év történelmi ta­pasztalatai igazolják — emel­te ki végezetül a HNF OT el­nöke —, hogy a népfrontpo- ilitika a magyar nép életé­iben nem véletlen, nem átme­neti jelenség. Az egész or­szág javát, egész népünk ér­dekeit szolgálta és szolgálja. Nagy. korszakos jelentőségű feladatainkat csak e politika alapján tudtuk megoldani. Népfrontpolitikánk szilárdan és mélyen megalapozott tör­ténelmi vívmány. Nélküle je­lenlegi helyzetünket és fejlő­désünket sem érthetjük meg igazán, még kevésbé érthetik meg a jövő nemzedék tagjai. Pintér István történész, az MSZMP KB Párttörténeti In­tézetének tudományos tanács­adója a Márc’usi Fron*nak a haladó erők tömörítésében. a fasizmus elleni küzdelemben betöltött szerepét méltatta előadásában. Ezután felszólalások követ­keztek. A népi írók szellemi mozgalma és a Márciusi Front kapcsolatáról Czine Mi­hály irodalomtörténész, egye­temi tanár tartott előadást. Visszaemlékezés 1937 már­ciusára címmel Pollner György orvos és Újhelyi Szi­lárd nyugalmazott nagykövet referált- A Márciusi Front­nak a mai fiatalokhoz szóló üzenetét Szilvásy György, a KISZ KB egyetemi és főis­kolai tanácsának titkára fo­galmazta meg. Az emlékülés Huszár Ist­vánnak, az MSZMP KB Párt­történeti Intézete igazgatójá­nak zárszavával ért véget Az ünepséget követően fel­avatták a Márciusi Front tiszteletére az egyetem Mú­zeum körúti oldalán elhelye­zett emléktáblát. Az MSZMP Központi Bizottsága hevében Huszár István és Lakatos Er­nő, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának képvise­letében Kállai Gyula és 'Pozs­gay Imre, a Márciusi Front egykori tagjainak részéről Böki Ernő nyusatmazot* ,a- nár és Újhelyi Szilárd. a KISZ Központi Bizottsága ne­vében pedig Szilvásy György, és Szalai Sándor, az ELTE KlSZ-bizottságának titkára koszorúzta meg az emléktál»« lát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom